Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-05-01 / 18. szám

8 2005- május i. FÓKUSZ ‘Evangélikus Élet^ Misszió - nap mint nap Feltámadás és az új élet csodája ► Az Evangélikus Belmissziói Bará­ti Egyesület (EBBE) április 13-i összejövetelén Rozsé István nyu­galmazott lelkész tartott előadást Feltámadás és az új élet csodája cím­mel a kelenföldi gyülekezeti te­remben. Az előadó hangsúlyozta, hogy Jézus felszólítása - „Kövess engem!” - hozzánk is szól. Milyen különbség van gyermekkorunk hite és mostani hitünk között? - tette fel a kérdést nyitóáhítatában a vendéglátó gyülekezet felügyelője, Győri József. Jézus szava elgondolkoztat bennünket - foly­tatta. Hogyan látjuk Isten országát? Mit jelent számunkra? Bizalmat, «hagyat­kozást, mint ahogyan a gyermek is min­dent attól vár, akivel életközösségben van - adta meg a választ. Rőzse István előadásában a nemrég elhunyt II. János Pál pápa ravatalánál el­hangzott homíliára emlékeztetve arról szólt, hogy Isten döntött üdvösségünk felől, ő könyörül rajtunk, irgalma által ingyen részesülhetünk kegyelméből. A hit és a megigazulás teljesen az ő ajándé­ka. Nem mi döntünk, hanem a Szentlé­lek tesz az ige által bizonyossá bennün­ket a hitben járó életről - fűzte tovább gondolatait. „Egyedül Istené a dicsőség, megváltásunkért, a bűnbocsánat kegyel­méért, egész életünk megújulásáért a Krisztus-hitben!" - idézte a lelkész Luther Nagy kátéjából. Bevezetésként az előadó Pál szavai alapján - „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiába­való a ti hitetek is" (iKor 15,14) - hangsú­lyozta: megváltásunk, a bűnbocsánat csak a kereszten vált valósággá. Krisztus feltámadása által lehet a mienk is: általá­nosságban és személyesen is. Az előadó három részben tette vilá­gossá mindezt. Elsőként arról szólt, hogy Jézus Krisztus kereszthalála és fel­támadása elválaszthatatlan egymástól; majd a feltámadás csodáját világította meg Lk 24,34 alapján (..... valóban feltá­madt azúr... ”); végül pedig az új élet cso­dáját helyezte a fókuszba. « Az első rész alapja az Apostoli hitvallás­nak a két kátéban olvasható lutheri ma­gyarázata: Krisztus átvette az uralmat, és ő, a Feltámadott ajándékozza az üdvös­séget minden hívőnek. Az első kereszté­nyeknek ezért lett a vasárnap az Úr nap­ja, emlékeztetve és ünnepelve az Úr fel­támadását. Megújuló liturgiánk is az élő Krisztussal való közösség megéléséről, az imameghallgatás bizonyosságáról szóljon - hangsúlyozta az előadó. A második részben arról esett szó, hogy Krisztus feltámadásának tanúi vol­tak; „a mi Urunk az élő Krisztus, ponto­sabban a feltámadott Krisztus”. Ennek ellenére a feltámadás tagadása egyidejű volt. A Krisztus hatalmáról való bizony­ság a benne hívők élete és hite, akiknek számára ő az üdvösség adója, a Megvál­tó és a Szabadító. Világosan kell látnunk, hogy Jézus Krisztus feltámadása, győzel­me, megdicsőülése azt jelenti, hogy ő alapította az eljövendő világot - hangsú­lyozta Rőzse István. Végül a nyugalmazott lelkész arról szólt, hogy az új élet csodája Isten szere- tetének csodája (Jn 3,16). A hit által mi­énk a megigazulás és az új élet ajándéka. Ez a Szentlélek munkája. Isten nem elné­zi, hanem megbocsátja bűneinket Jézus Krisztusért, az ő igazságát fogadja el - fejtette ki. A feltámadás az új élet jelene, az örök élet kezdete. Sólyom Jenő szerint három vonatkozásban beszélhetünk er­ről: mirft keresztségben megtörtént; mint'a Krisztusba vetett hit által való; il­letve mint az utolsó napon történő feltá­madásról. A keresztség ereje, hogy meg­halunk a bűnnek, és új teremtésként élünk Krisztusban. Ez a kettősség meg­marad: a hívő ember egyszerre igaz és bűnös. Ezért írta Luther a 95 tételben: „Urunk és mesterünk, a Jézus Krisztus ezt mondva: »Térjetek meg!« - azt akar­ja, hogy a hívek egész élete megtérés le­gyen.” Ezért életünk harc és reménység; a Szentlélek munkája rajtunk és ben­nünk a gyümölcstermő szent élet. Ehhez tartozik a hálaadás, a szolgálat, az élet dolgaiban való helytállás - hallhatták a jelenlévők Az új élet jövője a test feltámadása. Addig is az Úrral közösségben vagyunk, halála és feltámadása hitében. A keresz­tények az eljövendő világ hírnökei, mert Krisztus királysága hallás révén lesz a miénk: hallom az igét, befogadom és hi­szek benne. Ha hiszek az igének, azzal együtt mindent megnyertem - zárta elő­adását Rőzse István. A húsvét utáni időben ajándék volt ezen a délutánon tiszta tanítást hallani megváltásunk titkáról. ■ MagassyÉva Sikeresen pályáztak A napokban örömmel látott vendég lesz a postás azoknál a lelkészeknél, akik missziói pályázatot nyújtottak be egy­házunkhoz, és pályázatukat pozitívan bírálták el. A közelmúltban ugyanis megszületett döntés, és a nyerteseket le­vélben értesítik arról, hogy milyen ösz- szegre számíthatnak a pályázatukban megfogalmazott céljaik megvalósításá­hoz. A különféle gyülekezeti progra­mokhoz nyolcmillió forintot igényeltek a pályázók, ám a rendelkezésre álló, szétosztható keret összege mindössze hárommillió forint volt. A Győr-Sopro- ni Evangélikus Egyházmegyében három gyülekezet - Tét, Lébény, Beled - volt a sikeresen pályázók között. Lelkészeiket arról kérdeztük, hogy milyen progra­mokra fordítják az így elnyert összeget. Deák Ágota segédlelkész, a téti gyüleke­zet lelkésze egy egyháztörténeti évfordu­lóhoz kapcsolódó gyülekezeti eseményt szeretne rendezni ősszel. „Az Ágostai hit­vallás megjelenésének 475. évfordulója al­kalmából szeptember végére tervezünk egy fúvószenei koncertet” - mondta a segédlelkész. „Városunkban működik egy fúvószenekar, amelynek több evan­gélikus tagja is van. Ok adventben rend­szeresen szoktak muzsikálni templo­munkban, de egyéb ünnepi alkalmakon is fellépnek. Meghívtuk Tétre egyházunk központi fúvósegyüttesét, melyet Johann Gyula vezet. A két zenekar közösen adna koncertet szombat délután, illetve térze­nét a vasárnapi istentisztelet előtt. A programot előadás és beszélgetés színe­sítené avval kapcsolatban, hogy mit je­lent evangélikusnak lenni. A gyermekek­ről sem feledkezünk meg, számukra ját­szóházat szervezünk” - fejtette ki a lel­kész. „A pályázaton nyert pénzből a ven­dégek szállását és ellátását kívánjuk meg­oldani. Természetesen ez az összeg nem fedezi teljes egészében a költségeket, ezért a gyülekezet is a zsebébe nyúl majd, hogy az évfordulós rendezvény színvo­nalas legyen, és emlékezetes maradjon minden résztvevő számára.” A lébényi gyülekezet szintén ősszel, egészen pontosan szeptemberben szán­dékozik missziói napot rendezni. Koháry Ferenc lelkész elmondta, hogy három év­vel ezelőtt már megrendezték ezt az alkalmat, amely akkor nagyon sikeres­nek bizonyult, főképpen a fiatalok köré­ben. Ez nem utolsósorban annak volt köszönhető, hogy - többek között - Dinnyés József is fellépett rajta. A daltulaj­donos az új CD-jéről énekelt zsoltáro­kat. Az idei missziói napra nemcsak a helybélieket várják majd a gyülekezet vezetői, hanem a környékbeli, elsősor­ban a tóközi evangélikus gyülekezetek­ből is számítanak résztvevőkre. Az evangélizációs, zenés program gazdag­nak ígérkezik: Szeverényi János országos missziói lelkész előadást tart majd, Ban­ka Gabriella előadóművész Jónás könyvét mondja el, Verasztó János egyházkerületi missziói lelkész pedig áhítatot tart. Az egész napos eseményen fellép a répcela- ki Vekker ifjúsági zenekar. A Győr- Soproni Evangélikus Egyház­megye harmadik nyertese a beledi gyüle­kezet volt. Lelkésze, Béres László érdeklő­désünkre elmondta, hogy a pályázaton nyert pénzt szeretetvendégségekre, illet­ve a felkért vendégelőadók szerény díja­zására fordítják. Falusi gyülekezetről lé­vén szó a szeretetvendégségeket télen szokták megrendezni, hiszen a gyüleke­zet tagjai a téli hónapokban érnek rá job­ban. Idén januárban Korzenszky Richárd pannonhalmi perjel, márciusban pedig Jankovics Marcell rendező volt a gyüleke­zet vendége. Decemberben a beledi szü­letésű Horváth Ibolya, a Győri Nemzeti Színház művésze látogat szülőfalujába, de koncertet fog adni a helyi templom­ban a Vekker zenekar is. ■ Kiss Miklós Missziói konzultáció - 2005 ► A piliscsabai Béthel Missziói Ott­hon adott helyet április 13-14-én az Evangélizációs és Missziói Bi­zottság, az egyházmegyei missziói felelősök, valamint az egyházi missziói munkaágak vezetői kö­zös tanácskozásának, melyet ilyen formában minden évben egyszer rendez meg az Evangélikus Misz- sziói Központ Szeverényi János or­szágos missziói lelkész elnökleté­vel és a missziókért felelős püs­pök, Ittzés János jelenlétében. Bár a testület a legközelebbi alkalomra szükségesnek tartja egyes új mun­kaágak (például az informatika) képviselőinek meghívását, már ma is elmondható, hogy ennek a kis csoportnak a szolgálata lefedi szinte az egész evangélikusságot. bibliaiskola felállítására is szükség volna - hangsúlyozta Szeverényi János. Induljunk kívülről befelé: menjünk el Bízik Lászlóval és Roszík Gáborral a börtö­nökbe. Beszámolójukban a börtönmisz- szió szükséges és számunkra különleges szolgálatáról beszéltek, az utat kereső ra­bokról, a lelkész jelenlétének fontosságá­ról és arról, hogy ma már nyilvánvaló, hogy csak az tud új életet kezdeni, akit megszólít Isten igéje. Roszík Gábor a csa­lád gondozásáról, a bebörtönzöttek gyer­mekeinek táboroztatásáról, a számukra megszervezett karácsonyi ajándékozás­ról számolt be. A Magyar Testvéri Bör­töntársaság szervezésében ezer ember sukban is csökkenő gyermeklétszám el­lenére - nagyon sokan jelentkeznek az egyházi intézményekbe. Az idősek és a betegek esetében pedig az a céljuk, hogy úgy segítsenek, hogy ne helyettük, ha­nem velük együtt javítsák az idős emberek életminőségét, és az öregség miatt ne kényszerüljenek lemondani az addig megszokottakról: a gyülekezetről, a barátokról, a rendes ételről és az orvosi ellátásról. Ehhez kapcsolódott a kórházlelkészi szolgálat ismertetése. Bár csak két függet­len kórházlelkész van az egész országban, szinte minden lelkész gyakorolja a kór­házlátogatás szolgálatát, sőt istentisztele­tennél minden lehetséges, és eszközök vagyunk az Úr kezében - mondta János, aki csodálatos szabadulásáról adott megrendítő bizonyságtételt. Az esti evangélizáció az imádságról és a szeretetről szólt. Jézus tanítványai szo­rongató szükségét érzik annak, hogy tő­le magától tanuljanak imádkozni; Jézus­nál az imádság a szeretet hangja - mondta Sándor Frigyes, az Északi Egyház- kerület missziói lelkésze. Ittzés János reggeli áhítatában az ál­dásról beszélt. Az áldás nem jókívánság, az áldásban rajtunk keresztül Isten szól - fejtette ki a püspök. „Hallgasson meg téged az Úr a veszedelem napján..(Zsolt 20,2) ­Nyitóáhítatában Ittzés István érdi lelkész arról beszélt, hogy Isten nem katonás, hanem szíves engedelmességet kíván tő­lünk, mert a szeretet kényszerít a jóra. Mindennek - így azoknak a segítő csele­kedeteknek is, melyekről az áhítat után beszámoltak a tanácskozás résztvevői - alapja ez: szeresd az Urat! Az alábbi kérdéseket vetette fel Szeve­rényi János országos missziói lelkész, amikor bevezette az egyházunk misszi­ói szolgálatáról szóló beszámolókat. Mi­lyen legyen a jövő egyháza? Mi az, ami örök, és mi az, amin változtatni kell? Szabad-e a hagyományok miatt lemon­dani azokról az emberekről, akik nem értik az egyház nyelvezetét? Jó-e, ha zárt közösségekben, hideg templomok falai között gyakorolja szokásait a gyüleke­zet? Láthatjuk a Bibliából, hogy Jézus „mobilis”, de körülnézve azt tapasztal­juk, hogy az egyház nem az. Korszakvál­tásban élünk, ezért meg kell találnunk az új utakat az evangélium hirdetésére. Az ige teszi egyházzá a közösséget. Szüksé­ges a képzés, a Biblia megismertetése, te­kintélyének fenntartása, de presbiter­képzésre, kisközösségek kialakítására és A résztvevők egy csoportja vett részt tavaly karácsonykor ebben a programban. Milyen jó, hogy teológusa­ink között is vannak olyanok, akik hűség­gel végzik ezt a szolgálatot; ezáltal megis­merik az itt élők problémáit, és megtanul­ják kezelni őket - mondta a lelkész. Laborczi Géza nyíregyházi lelkész a haj­léktalanok körében folytatott munkáról számolt be. Megállapította, hogy a dia- kónia az evangélium továbbtükröző szolgálata, eszköz az evangélium hirde­tésére. Pénzzel, de nem pénzért végez­zük feladatainkat - szögezte le. A szarvas-ótemplomi gyülekezet lel­késze, Lázár Zsolt azokról a szolgálatok­ról beszélt, amelyek által az óvodától kezdve az idősek otthonáig körülbelül ötszáz embert érnek el. Mint elmondta, örömöt jelent a számukra, hogy - a váro­tet, bibliaórát is tart időközönként a kór­házakban. Sok gyülekezeti tagot is kiké­peztek arra, hogy miként foglalkozzanak a betegekkel, így ők is segítik a lelkészek munkáját. Honti Irén és Lukovics Eszter hálá­val beszélt a betegek mellett töltött idő örömeiről, sikereiről. Ittzés püspök véle­ménye szerint is sokkal több szakképzett és az ilyenféle szolgálatra alkalmas lel­készt kellene beállítani erre a feladatra. Az alkohol rabságában élőkről töb­ben is szóltak. A Szarvasi Középhalmi Misszió most nagy támogatásra szorul­na, de a györkönyi Szőlőtő Alapítvány huszonegy gondozottjának élete, mun­kához szoktatása kiegyensúlyozottan folyik. Hidasi György vezetésével tizenhat gondozó végzi ezt a munkát. A hit gya­korlása csendes csodákat hoz, mert Is­bár ez egy háborúba küldő zsoltár, ve­szedelem több van, mint háború. Mindig szükségünk van áldásra - folytatta. Kér­jük, hogy Isten áldja meg lelki fegyvere­inket, és lelki harcaink során is hallgas­son meg minket. Egy indián kívánság szerint: „Imádságaink ösvényét ne lepje be a fű” - zárta áhítatát a püspök. A befejező délelőttön a különböző teológiai szemléletű csoportok beszá­molóit hallgathattuk meg. Az Evangéli­kusok Közössége az Evangéliumért (EKE) nevében Győrfi Mihály, az Evangéli­kus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) képviseletében Gardái Péter, a Magyaror­szági Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) nevében Lupták György, a Pro Christ és a Zákeus Média Centrum (ZMC) képvise­letében Győri János Sámuel, valamint az Evangélikus Külmissziói Egyesület (EK- ME) nevében e sorok írója egyaránt azt a törekvést ismertette, hogy a különböző missziói munkaágak a tiszta evangéli­ummal szólítsák meg a kereső embere­ket, az egyházhoz tartozókat és az egy­házon kívülieket. Az EKE elsősorban a bibliaiskolai kép­zést tartja fontosnak; az EBBE őrálló, fi­gyelmeztető, hitvalló mozgalom; a KIÉ pedig az ifjúságot szeretné ma is - mint százötven év óta mindig - elérni. Új fel­adatokat ad a Pro Christ 2006-ra. Ez a te­levíziós evangélizáció egyre népszerűbb lesz; sok olyan embert ér el, akik nem fo­gadják el a templomba szóló hívást. Lup­ták György örömmel látna több evangé­likus szervezőt és vendégfogadót, hiszen a német evangélizátor is hittestvérünk. Nemcsak a Pro Christ, hanem a ZMC cél­ja is az, hogy kilépjen a szoros gyülekeze­ti keretből: televízión és kazettán terjesz­ti a saját gyártmányú, valamint a külföld­ről vett és szinkronizált filmeket, melyek a PAX Tv-n és a Hír Tv-n rendszeresen láthatók is. Az EKME a világ más tájain folyó hitéletre mutat rá, a kinn szolgáló­kért imádkozik, segítséget nyújt, és erre neveli gyülekezeteink tagjait is. A kibővített ülés úgy határozott, hogy a középszintű képzés erősítését fogja szor­galmazni, és ezt az igényt fogja közvetíte­ni az egyházvezetőknek. Ittzés János püs­pök azt javasolja, hogy legyen szorosabb az együttműködés a különböző munka­ágakban azokkal a felekezetekkel, ame­lyek már régebb óta részt vesznek a mun­kában. A püspök aggodalommal jegyezte meg, hogy talán túl sokat vállaltunk, és nem tudunk minden feladatnak eleget tenni. Fontosnak tartja, hogy ne csak az egyes emberek, hanem a gyülekezetek ve­gyenek részt a diakóniai szolgálatban, és hogy szeretetből fakadjon a jó cselekvése. Közös imádságok, jó beszélgetések erő­sítették a résztvevőket a hitben, és most is elhangzott a kívánság, amely minden év­ben elhangzik: ne csak egy évben egyszer, hanem több alkalommal jöjjön össze ez az egyházunk jövőjéért felelős kis csapat. ■ BenczeImréné

Next

/
Thumbnails
Contents