Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-03-20 / 12. szám
4 KERESZTUTAK 2005. március 20. "Evangélikus ÉleLT Az emberi jogi bizottság az egyházi iskolák tavalyi demonstrációjáról. Kormánypárti politikusok elfogadhatatlannak nevezték a parlament emberi jogi, vallásügyi és kisebbségi bizottságának múlt keddi ülésén az egyházi iskolák tavaly decemberi, a költségvetés miatt az oktatási tárca elé szervezett demonstrációját, míg az ellenzék szerint az egyház nem lépte túl „fenntartóirányítási jogosultságát”. M MTI A MAKÚSZ és a PRÚSZ közös közleménye az ügynöklistákról A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Protestáns Újságírók Szövetsége aggodalommal figyeli a különböző ügynöklistákkal kapcsolatos politikai és közéleti fejleményeket. A két szervezet elnöksége megdöbbentőnek tartja, hogy a média hitelesnek tekint egy ismeretlen közlő által, interneten publikált „ügynöklistát”, és aggasztónak, hogy a médiumok elemzésre érdemesítenek egy olyan információt, amelynek sem az igazságtartalmáért, sem pedig közzétételének következményéért nem vállalt senki felelősséget. Meggyőződésünk, hogy az egyébként is súlyos szakmai és erkölcsi dilemmákkal küzdő magyar újságíró-társadalomban az efféle ügyek tovább mélyítik a meglévő szakadékokat, végső soron pedig az egész szakma hitelét kérdőjelezik meg. A sajtó munkatársainak elfogultság nélkül kell törekedniük az igazság feltárására, és tartózkodniuk kell attól, hogy kétes információk alapján magán- személyek vagy intézmények - például a történelmi egyházak - ellen hangolják a hazai közvéleményt. (A különböző sajtóorgánumokban szerencsére ellenpéldák is akadtak az elmúlt napokban.) A két újságíró-szervezet felszólítja a magyar újságírókat, hogy az ügynöklistákkal kapcsolatos fejleményekről a továbbiakban az elemi etikai és szakmai követelményeket betartva tudósítsanak. H OS Egy segítő kéz „Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja?” Ez az igevers (Lk 15,4) lehetne a jelmondata a 2004 tavaszán alakult Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálatnak, amelynek a balatonboglári evangélikus gyülekezet ad otthont. A szervezet egyik célja, hogy megváltoztassa a szenvedélybetegségekről a közvéleményben kialakult negatív képet. „Fontos, hogy az emberekben tudatosítsuk, hogy nem negatív erkölcsi kategóriákról, hanem betegségekről van szó” - mondja B. Albert, a szolgálat vezetője. A vezető úgy véli, ezt a szemléletváltást elsősorban a szeretet- ben élő, keresztény emberek tudják véghezvinni. Az egyház segítő kezet tud nyújtani abban, hogy megpróbálja elvezetni a kórházból kikerülő és a gyógyulás útjára lépő, ám magukban még sokszor bizonytalan embereket egy szerető közegbe. A balatonboglári evangélikus közösség nyitott volt erre a feladatra, és felkarolta a mozgalmat. A szenvedélybetegeknek tudniuk és érezniük kell, hogy nincsenek egyedül: Isten ott van mellettük bárhol és bármikor. Albert a bogiári templomban havi rendszerességgel előadásokat is tart. „Szeretnénk közelebb kerülni az emberekhez” - mondja. „Az előadások elsősorban azoknak kívánnak segítséget nyújtani, akik e zavarodott világban kapaszkodót keresnek; de természetesen bárkit szívesen látunk. Szeretném megosztani az emberekkel azokat a gondolataimat, amelyekről úgy gondolom, hogy mindenkit érintenek és megérintenek. Például: Hogyan lehet mértékletesen élni? Lehet-e napfény és szeretet nélkül élni? Hálás vagyok az evangélikus egyháznak, hogy lehetőséget adott nekünk erre. Ha csak egy emberen tudunk segíteni - már megérte.” ■ KoselukAnna Az Evangélikus Misszió alkohol- és szenvedélybetegek részére gyógyító csendeshetet tart a Szarvasi Evangélikus Középhalmi Misszióban április 4-9-ig. Érkezés hétfőn 13 óráig, hazautazás szombaton délelőtt. „Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti.” (Zsolt 34,19) Szeretettel hívjuk lelki gyógyulásra, megerősödésre vágyó, szenvedélybetegségben és depresszióban szenvedő testvéreinket. Lelkésztestvéreinket kérjük, hogy biztassák és segítsék a rászorulókat, hogy részt vehessenek az alkalmon, szükség esetén családtaggal együtt. A részvételi díj 6000 Ft személyenként. A rászorulókat lehetőségünk szerint támogatjuk. Mindenki hozzon magával tisztálkodószereket, Bibliát és jegyzetfüzetet. Jelentkezni és érdeklődni lehet írásban és telefonon dr. Sárkány Angyalka orvosnál (5540 Szarvas, Kiránduló u. 9., tel.: 20/824-6669) és Selmeczi Lajos nyugalmazott lelkésznél (2890 Tata, Feszty A. u. 14., tel.: 34/383-819, illetve 20/824-3011). Az egyházmegyei számvevőszékek tagjainak és vezetőinek pénzügyi-ellenőrzési szakmai napot tartunk április 2-án, szombaton 10-től 15 óráig a Budapest-Faso- ri Evangélikus Gimnázium dísztermében. Az alkalom nyitott, minden érdeklődőt szeretettel várunk. Jelentkezni lehet az 1/483-2260-as telefonszámon vagy az orszagos@lutheran.hu e-mail címen. Országos Egyházi Iroda A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében Pálúr János orgonaestje hallható a budahegy- vidéki evangélikus templomban (XII., Kék Golyó u. 17.) március 30-án 20 órakor. Utak a Szentföldre Aki a Biblia és az ősegyház történelmi helyeit akarja megismerni, megteheti. Várjuk érdeklődésüket és jelentkezésüket a következő tervezett zarándoklatokra:- „Damaszkuszi út” - ahol Saulusból Paulus lett (Szíria, Jordánia, Libanon): április 26-tól május 4-ig. Ara 280 000 Ft, jelentkezés március 31-ig.- „Jézus nyomában”, Izrael - körutazás a Szentföldön: május 19-től 26-ig és november 3-tól 10-ig. Ara 220 000 Ft, jelentkezés május i-jéig, illetve október 15-ig.- „Bibliai helyek Egyiptomban” - keresztények a fáraók földjén: körutazás szeptember 20-tól 30-ig. Ara 315 000 Ft, jelentkezés szeptember i-jéig. Az utak ára minden költséget magába foglal a szakértő, magyar nyelvű egyházi vezetést is beleértve. További tájékoztatás: Ökumenikus Tanulmányi Központ, 1114 Budapest, Bocskai út 15. III. em. 3. Tel./fax: 1/466-4790; 70/508-7624. A zsidóság evangélizálása ► A zsidóság és az evangélium - ebben a témában gyűlt össze Révfülöpön mintegy ötven testvérünk a Krisztusban, akik a zsidó evangélizációban végeznek kiterjedt munkát Oroszországtól kezdve Németországon át Angliáig, Norvégiától Magyarországon át Izraelig. A különböző missziós csoportokat és szervezeteket tömörítő LCJE (Lausanne Consultation on Jewish Evangelism) ezúttal Magyarországon, az evangélikus oktatási központban rendezte meg három-négy évente esedékes konferenciáját. Az alkalmat D. Szebik Imre elnök-püspök nyitotta meg, jó alapot adva a szeretetteljes hangvételhez. A március 10-13. között lezajlott nemzetközi konferencia elsősorban nem teológiai jellegű volt, bár az Ószövetséget a messiási zsidóság szempontjából vizsgáló, délelőtt elhangzott bibliatanulmányok magas színvonala erre utalhatott volna. A témát mégis inkább gyakorlati oldalról közelítették meg az előadók. A reggeli és az esti áhítatokon egy messiási zsidó (nem zsidó keresztény!) házaspár vezette a dicsőítést, megtanítva a résztvevőket néhány olyan énekre és szertartásra, amelyet a mai Izraelben élő messiási zsidók használnak istentiszteleteiken. A konferencia gerincét azok a beszámolók alkották, amelyekben a különböző szervezetek képviselői ismertették, hogy országukban milyen körülmények között zajlik a zsidóság körében végzendő evangélizáció, s hogy annak milyen sajátos nehézségei, illetőleg milyen áldásai vannak. Majdnem minden előadó kitért arra, hogy a kereszténység ma is türelmetlen, sőt néhol antiszemita felhangokkal bíró hozzáállást tanúsít a zsidósághoz és a messiási zsidósághoz. Pedig mint keresztényeknek kötelességünk lenne az evangélium szellemében, az evangéliumot képviselve és erről bizonyságot téve közeledni a zsidósághoz. Tartozunk a zsidóságnak az evangéliummal. Minden ilyen konferencia végeztével megfogalmaznak egy állásfoglalást, amelyet mintegy közös hivatkozási alapként írnak alá a jelenlévők. A most született, hamarosan magyarul is megjelenő hitvallásnak az a központi gondolata, hogy szükség van a zsidóság körében folytatott evangélizációra, és hogy növekednie kell a zsidóság iránt érzett felelősségnek a keresztény közösségekben. Ezt az álláspontot képviseli a Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért is. A szolgálat magyarországi képviselete a Gisle Johnson Institutt, amelynek e sorok írója is munkatársa. ■ Endreffy Géza Balról jobbra: Mike Moore (Christian Witness ti Israel), Rolf G. Heitmann (Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért), Avi Snyder (Jews for Jesus) és Endreffy Géza (Gisle Johnson Institutt) evangélikus lelkész „Jézus, Tavasz és Jeruzsálem” - régi, mégis új ez a történet ► Utolérhetetlen élmény végignézni Galilea hegyein, megcsodálni a tóról a tájat, mert a vidék ma is úgy tárul elénk, mint egykor, úgy, ahogyan Jézus látta. Megmutatkozik az evangélium mint átélhető valóság, és az utazó úgy tartja kezében a Bibliát, mint egy útikalauzt. Jézus Galileában élt, vagy ahogyan a teológia fogalmaz: nyilvános működésének legtöbb idejét ott töltötte. Időről időre felment Jeruzsálembe, de ezek után az ünnepi látogatások után mindig Galileá- ba tért vissza. Jeruzsálemben úgy említik őt: „a galileai”, szú'kebb hazájában így ismerik föl: nem az ács fia ez?" (Mt 13,55) Galilea messze volt Jeruzsálemtől; fenn, északkeleti irányban feküdt. A távolságot tovább növelte a samaritánu- sok közbeékelt vidéke, amelyet hívő zsidó ember nagy ívben elkerült, ha útja arra vezetett volna. Galileát a pogányok vidékének, a politikai ellenállás és a forradalmak melegágyának is tartották, és az írásban is fönnmaradt Nátánáel kérdése: „Származhat-e valami jó Názáretből?” (Jn 1,46) Ez a lenézett vidék azonban Jézus személyének köszönhetően a csodák kertjévé változott. Azóta, hogy ide, egy Názáret nevű kis faluba érkezett üdvözlettel az angyal, Máriát az öröm hírével szólítva meg: „Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!” (Lk 1,28) Hogy aztán egyszülött Fiában az Úr a kegyelmébe fogadja mindazokat, akiket a názáreti Jézus tanítása megérintett, szere- tete megtisztított, akik hozzá siettek gyógyulásért. Az evangéliumok ma is úgy hozzák elénk a galileai történeteket, hogy magunk is odakuporodhatunk Jézus lábához a sokaságban, hallgatva a Hegyi beszédet. .. A tömeg lélegzetvisszafojtva figyel, mert Jézus hatalommal szól. Ezzel a hatalommal tisztítja meg a leprás embert, mikor lejön a hegyről, és ezáltal terjeszti ki Isten irgalmát a kapernaumi pogány százados szolgájára. De ez a vidék a terepe a tanítványok elhívásának is. Szinte látjuk, ahogyan Jézus odalép a Galileai-tó partján küszködő, egyszerű halászemberekhez, és olyan természetes, ahogyan megszólítja őket: Kövessetek engem... (Mk 1,17; Károli-fordítás) És azok követték őt. A kenyér és a hal szaporításának a csodája, a leprások és a vakok gyógyítása, a viharos tenger le- csendesítése, annak átélése, hogy mit jelent a viharban Jézussal egy hajóban lenni: ez mind Galilea. Isten csodáinak kertje volt akkor, amikor Jézus ott járt. Aztán eljött az a tavasz, amikor a virágzó Galileát egyszer csak maga mögött hagyta Jézus - mert eljött az ő ideje. Ekkor arccal Jeruzsálem irányába fordult, és elindult arra az utolsó ünnepi látogatásra, amelynek kezdete virágvasárnap volt. .....ment: virágosán, szamárháton és sírva. / A Biblia írja, / Hogy Nagypéntekre nem is gondolt, / Csak ment, ment és a szíve szomj volt” - írja Ady virágvasárnapi versében (A szamaras ember). A nagypéntek azonban elérkezett, és ismerve a galileai évek történéseit, az irgalmasság két kézzel való szórását, azóta minden nemzedék föl kell, hogy tegye a kérdést: hol voltak akkor azok, akikkel annyi jót tett? Hiszen az ünnepre fölment Jeruzsálembe a fél ország, és mégis csak egyetlen pogány százados ajkáról futotta a bátor bizonyságtételre - a kereszt tövében: „Ez az ember valóban igaz volt.” (Lk 23,47) Ez az elmulasztott hitvallás az, ami azóta is munkál a keresztény ember lelkében, s ami akkor is a sajátunk, ha naponta részesülünk Jézus megbocsátó szeretetében. És talán ez hajtja a keresztény embert, hogy gondolatban - modern korunkban is - végigkísérje őt a Via Dolorosa stációin, a fájdalmak útján, közben kiszűrve leikéből a nyüzsgő piaci zsivajt, a békétlenséget, az értetlenséget, hogy majd megrendültén érkezzen a nyitott sírhoz, és a sírkertben biztathassa magát az angyal szavával: „Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt...” (Lk 24,5-6) A zarándok maga is emlékezni próbál: mi minden történt Galileában, és végigjárja azt az utat is, akkor is, ha tudja, hogy a templomok, a tárgyak csupán jelképek és emlékeztetők. Mert a szívünk ma is szomj, egyre csak szomj, és mindig azt várjuk, hogy.....e vén lege nda megderül: / Tán kerül / Ezután is szamaras ember / Másokért küzdő szerelemmel... ■ Gimesi Zsuzsa
