Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-03-13 / 11. szám

IO

2005. március 13.

KRÓNIKA

'Evangélikus Élet_!>

Lelkésziktatás

Nádasdon

Emlékszem arra a tavaly februári napra, amikor először találkoztam az új lelkész házaspárral és kisfiúkkal Orima- gyarósdon; pár napja érkeztek új szolgálati helyükre a távoli Kiskőrösről. Rövid bemutatkozás és beszélgetés után elköszöntünk egymástól. Nagyon kedves, nyílt és szimpatikus család benyomását keltették. Azóta eltelt egy év, és túl vagyunk nemcsak Farkas Sándor őrimagya- rósdi lelkész, hanem felesége, Farkasné Körösi Krisztina nádasdi lelkész' beiktatásán is. Véleményem azóta sem változott.

Február 19-én délelőtt zsúfolásig megtelt a nádasdi evangélikus templom, hogy akik eljöttek, tanúi lehessenek Krisztina ünnepi beiktatásának. Ezt az alkalmat körülbelül öt hónapnyi szolgálat előzte meg, amely biztosan nem volt könnyű sem az iktatandó lelkésznő, sem a gyülekezet számára. Krisztina elődje, Rác Miklós több évtizeden át szolgált ebben a gyülekezetben. Az átmeneti időszak elég volt ahhoz, hogy kiderüljön, helyesen döntöttünk-e.

Az istentiszteleten Veto István esperes hirdette az igét iTim 4,12-16 alapján. Elmondta, hogy a lelkésznő Jézus Krisztus jó szolgája lesz, ha figyel önmagára, a tanításra és a hallgatóira. A lelkésznek nem az a feladata, hogy megszerezze az üdvösséget a maga és az övéi számára, hanem a munkáját kell végeznie, Istentől kapott küldetését kell betöltenie, s miközben ezt teszi, megmenti önmagát és hallgatóit is - hangsúlyozta az esperes.

Farkasné Körösi Krisztina prédikációjában Ef 3,14-19 alapján arról beszélt, hogy az embernek belső erőre van szüksége, amely Krisztus szeretetén alapszik, így falak helyett a szeretet hídjait építhetjük fel. „Ez a szeretet pedig képes megtartani, erőt adni, és megújítani egyént, közösséget, családot, hitet, életet” - mondta igehirdetésében a lelkésznő.

Az ünnepi istentiszteletet követő közgyűlésen számos meleg hangú köszöntés hangzott el. Az esperes után ár. Nagy János, a Vasi Egyházmegye felügyelője, Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a helyi intézmények képviselői, valamint gyülekezetünk tagjai üdvözölték az ünnepeltet. A köszöntők sorát ár. Németh Jenő zárta Pascal egyik gondolatával: „»Csak háromféle ember van: az egyik az, aki megtalálta Istent, és szolgálja is. Ezek az emberek értelmesek és boldogok. A másik minden igyekezetével keresi Istent, de még nem talált rá. Ezek boldogtalanok, de értelmesek. Az összes többi úgy él, hogy nem keresi Istent, és nem talált rá. Ok balgák és boldogtalanok.« Kívánom, hogy az újonnan beiktatott lelkész szavai, igehirdetései termékeny talajba hulljanak, s ennek eredményeképpen minél többen a Pascal gondolata szerinti első csoportba kerüljenek.” Az ünnepség fehér, szépen terített asztal mellett ér véget.

■ KovácsGyörgyné

Mozgássérült-passió

Az idén is szeretettel hívjuk a testvéreket a Mevisz Bárka által szervezett passiójáték alkalmaira, amellyel mozgássérült fiatalok, teológushallgatók és a Bárka önkéntesei közösen szolgálnak. Alkalmaink a nagyhéten lesznek.

Virágvasárnap 10 óra: Csillaghegy-Békásmegyer, evangélikus templom (Budapest III. kér., Mező u. 12.).

Virágvasárnaptól nagypéntekig 18 órai kezdettel tartjuk alkalmainkat a következő helyszíneken:

» Vasárnap: Esztergom, belvárosi Péter-Pál-templom, IV. Béla u.

» Hétfő: Bököd, evangélikus templom » Kedd: Tatabánya, református templom, Árpád u. 1.

» Szerda: Székesfehérvár, evangélikus templom, Szegfű Gy. u. 1., valamint ugyanitt 12 órai kezdettel középiskolásoknak szervezett előadás » Csütörtök: Csákvár, evangélikus templom

» Péntek: Budapest-Budahegyvidék, evangélikus templom, XII. kér., Kék Golyó u. 17.

ISTENTISZTELETI REND j 2005. március 13.

Böjt 5. vasárnapja (Judica). Liturgikus szín: lila. Lekció: Jn 8,46-59. Alapige: iMóz 32,30-34. Énekek: 199., 379.

I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván: de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre: du. 6. Horváth-Hegyi Olivér; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modort u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András: Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás: Káposztásmegy er, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 5. (szeretetvendégség) Schulek Mátyás; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 5. (egyházzenei kongresszus istentisztelete) if). Hafenscher Károly; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Joób Máté; de. 11. (úrv.) Joób Máté; du. 6. (vespera) Győri Tamás; XI., Németvölgyiül 138. de. 9. Győri Tamás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24.de. 9. (úrv.) Bence Imre: Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.); XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor: Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) dr. Karner Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János: Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVIL, Péceli út 146. de. 9. Kosa László; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Zán Fábián Sándor (Kárpátalja); Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. (úrv.) Zán Fábián Sándor (Kárpátalja); Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza.

■ Összeállította: Boda Zsuzsa

Az ige egyháza Kárpátalján

► Kárpátalján mintegy százhúszezer református él. Az egyházkerület három egyházmegyéjében száznyolc gyülekezet működik. Volt olyan időszak a szovjet időben, amikor mindössze huszonnégy lelkész szolgált, embert próbáló körülmények között. Ma - az elsősorban magyarországi képzésnek köszönhetően - immár hetven lelkészük van. A kommunizmus összeomlása után itt jószerével minden romokban hevert. Az egyház számos templomát felrobbantották, vagy ha az épületet megkímélték is, kolhozirodát, mozit, mú'trágyarak- tárat rendeztek be benne. Isten háza sok esetben ateista múzeum lett, amelyben gúnyrajzok és különféle propagandaanyagok fogadták a látogatókat. Aztán itt is földre hullott a vörös csillag...

..kéz érintése nélkül...”

Horkay László püspökkel a szolyvai emlékparkban állunk. Hiába van mínusz 15 fok, természetes módon levesszük a kucsmánkat. A tavaly létesített kegyeleti hely azoknak állít emléket, akiket a szovjet megszállás során elhurcoltak. 1944 őszén a munkácsi Rákóczi-kastély- ból indult a halálmenet, amely vagy a lágerekben, vagy az itteni tömegsírban végződött. Harmincezer áldozatról beszélnek. Most vastag hótakaró alatt alusszák álmukat. Megrendültén nézem a hatalmas oszlopokat, amelyeken települések szerint csoportosítva szerepel a mártírok neve. Asztélytól Zápszonyig, vagyis a szó szoros értelmében A-tól Z- ig. Meghajtjuk fejünket. A püspök imája ahhoz szól, aki megsebez, de be is kötöz. Szavaiból a szétdarabolt ország egészének féltése árad. Tudjuk, számos lelkész is a terror áldozata lett.

A lágerbe hurcolt lelkipásztorok közül Gulácsy Lajos volt a legfiatalabb, őt a közeli Munkács parókiájáról vitték el. Tíz év börtönre ítélték; ebből több mint hét évet le is töltött Kazahsztánban. Utána sokáig fizikai munkát végzett, s csak fokozatosan térhetett vissza az egyházba, amelynek a fordulat után aztán püspöke lett. A nyolcvanévesen is fürge Gulácsy Lajos elmondja, hogy kiszabadulása után találkozott az őt letartóztató KGB-s tiszttel, aki megkérdezte, hogy ugye haragszik rá. O úgy válaszolt, hogy meg tudott neki bocsátani. „Ennyivel kevesebb ma a terhem” - mondja a világ legtermészetesebb módján. Azután arról beszél, hogy a szovjet birodalom - akárcsak a Dániel próféta könyvében említett hatalmas szobor - „kéz érintése nélkül”, vagyis az isteni igazságszolgáltatás nyomán omlott össze.

„...és a romok megépíttetnek"

A romokon új életet kellett építeni. Kárpátalján a rendszerváltozás óta tizennégy új református templom épült. Most a parókiák és a gyülekezeti központok vannak soron. Mindezzel a babiloni fogság prófétájának szavai teljesednek be: „...és a romok megépíttetnek” (Ez 36,33; Ká- roli-fordítás). Mindenütt épülőfélben lévő házakat látunk. Félig kész a tágas bót- rágyi és somi parókia, már lakható a ti- szaújfalusi és a csapi papiak. Épül a beregszászi és a nagydobronyi öregotthon. Bétel Missziói Központ néven továbbképzések és evangélizációk céljára már használatba vették a felújításra szoruló balazséri kúriát, amelyet az egyház kárpótlásként kapott vissza. Beregszászban szorgos munka folyik a zsinati iroda épületében.

Még inkább épül azonban a lelki ház! A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet nagy hangsúlyt fektet a bizonyságtevő életre. A KRISZ a sokféle káros hatásnak kitett fiatalok körében - egyebek mellett - drogprevencióval is jelen van.

Kárpátalján valósággal szomjazzák az emberek az igét. A legtöbb gyülekezetben tele vannak a templomok; ez Nagy- dobronyban vasárnaponként hat-nyolc- száz embert jelent. Ugyanitt a hétfő esti bibliaórán legalább százötvenen vettek részt. Ungváron ukrán missziót is folytatnak; ennek következtében a többségi nemzetből is mind többen csatlakoznak a reformátussághoz. A beregszászi Káliét által működtetett három líceum valamelyikében dolgoznak.

Külön kell szólni a szolyvai óvodáról és iskoláról, amelyek közös épületében vasárnap istentiszteletet is tartanak. Itt a magyarság igazán szórványban él. Ha egy vasárnap negyvenötén vannak az istentiszteleten, akkor a lelkész tudja, hogy két híve beteg, őket meg kell látogatnia. A gyülekezetnek ugyanis negyvenhét tagja van, és bizony minden egyes embert számon tartanak. Az óvodába sok olyan gyerek jár, akinek a családjában csak a nagyszülők beszélnek magyarul - de van remény arra, hogy a kicsiken keresztül a szülők nemzedékét is elérik majd. A dolgozók odaadását mi sem jellemzi jobban, mint hogy átlagosan 200-250 grivnyát keresnek, ami átszámítva a tízezer forintot sem éri el.

..éheztem, és ennem adtatok...”

A kárpátaljai reformátusok élete azt példázza, hogy a lelki ébredés hatással van a felebaráti szeretetre is. Egy olyan országban, amelyben közismerten sok az utcagyerek, különös jelentősége lehet a modellértékű nagydobronyi Irgalmas Sa- maritánus Gyermekotthonnak. Munkácson is működik árvaház, igazán csalávin Nyomda Hollandiából kapott gépein újságok, naptárak, hittankönyvek és különféle traktátusok készülnek.

. .az én életem sem drága nékem”

Pál apostolnak az efezusi vének körében elmondott megrendítő hitvallását Horkay püspök idézi akkor, amikor az egyházkerület beregszászi központjában felvételi alkalmassági vizsgán találkozik a lelkészjelöltekkel. Az apostolok cselekedeteiről szóló könyvben megőrzött szavakat (20,24; Károli-fordítás) atyai módon helyezi a fiatalok szívére, kérve őket, hogy teljes odaszánással készüljenek a szent szolgálatra, és ha Isten újra szenvedést bocsátana az egyházra, akkor készek legyenek akár mártíromsá- got is vállalni. Majd elmondja, hogy Kárpátalján a lelkész bizonyos fokig orvos, tanító és jogász is kell, hogy legyen. Tapasztalataim szerint ugyanilyen elhivatottság jellemzi a pedagógusokat is. Azokat, akik az egyház által létesített cigány iskolában tanítanak nagy alázattal és türelemmel, vagy akik az egyházkerüdias körülmények között. A csongori iszákosmentő misszió egy valóságos népbetegség áldozatain próbál segíteni. A Sámuel Alapítvány azon fáradozik, hogy hívő családok fogadjanak magukhoz árva gyerekeket, a Tálentum Alapítvány a szegényeket és a nagycsaládosokat karolja fel. Közben azonban nem feledkeznek meg a délkelet-ázsiai természeti katasztrófa áldozatairól sem: az egyházkerület hívei körében több mint tizenötezer dollárnyi támogatást gyűjtöttek össze Srí Lanka javára.

Kárpátalja sokat szenvedett magyarsága élni akar. Az itt élő reformátusok valóban az ige egyházát alkotják. Tudom, szívesen fogadják az anyaországi látogatót. Érdemes átlépni a természet- ellenes földrajzi és felekezeti határokat. Magyarországi lelkészek és gyülekezeti tagok: vágjatok neki az útnak, és látogassatok el Kárpátaljára! Halljátok meg azt a felszólítást, amellyel Jákob is útnak indította fiát, Józsefet: „Menj és nézd meg, hogy jól vannak-e testvéreid...” (iMóz 37,14) ■ Fabiny Tamás

Bibliaismereti verseny a teológián

► Évtizedes hagyomány felújítására került sor február 23-án az Evangélikus Hittudományi Egyetemen: az id. Harmati Béla által kezdeményezett bibliaismereti verseny ez évi megszervezésével az egyetem ószövetségi tanszéke nemcsak az ő személyére és munkásságára, hanem egyúttal Mun- tagh Andor teológiai professzor életére, Isten Igéjének ismeretét mindennél fontosabbnak tartó oktatói tevékenységére is emlékezni és emlékeztetni kívánt.

A megmérettetés sok vidámsággal, jó légkörben zajlott, a téma - Erőszak és hatalom a Bibliában - ellenére, semmivel sem veszélyeztetve a résztvevők testi és lelki épségét.

A versenyen hat, egyenként háromfős csapat vett részt a teológia első, második, harmadik és negyedik évfolyama képviseletében. A megoldandó feladatok között szerepelt bibliai történetek dramatikus feldolgozása; keresztrejtvényfejtés, az Igéhez köthető zeneművek, illetve ó- és újszövetségi tárgyú festmények felismerése, valamint a Szentírásból származó idézetek azonosítása is. A legtöbb izgalmas percet talán a villámkérdések szerezték a jelenlévőknek.

Az igényesen összeállított feladatsorok és a szervezés Jutta Hausmann professzor asszony és dr. Varga Gyöngyi munkáját dicséri. A technikai feltételek biztosításában és az esemény reklámozásában, a hallgatók részvételre való buzdításában sokat segített Czöndör István, a hallgatói önkormányzat program- felelőse is.

A zsűrinek, amelynek elnöki tisztét dr.

Szabó Lajos, az egyetem rektora látta el, nehéz dolga volt: a végső összesítésnél igen szoros volt az eredmény, az első három helyezettet csak egy-két pont választotta el egymástól. így végül az első évfolyam egyik csoportja végzett a harmadik helyen, negyedévesekből álló trió a másodikon, és a harmadévesek vitték el a pálmát. A helyezettek értékes könyv- utalványokat vehettek át, de a többi résztvevő sem távozott üres kézzel. A legnagyobb nyereséget számunkra azonban talán leginkább az Isten Igéjével való foglalkozással, jó hangulatú közösségben eltöltött értékes percek jelentették. Köszönet érte a szervezőknek! Remélhetőleg még sok hasonló kellemes élményben lesz részünk, hiszen a bibliaismereti verseny olyan hagyomány, amelyet érdemes folytatni.

■ Adámi Mária III. éves teológus-lelkész szakos hallgató

t

«