Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-12-12 / 50. szám
4. oldal - 2004. DECEMBER 12. Evangélikus Élet Protestáns egyházi vezetők a népszavazásról Az MTI-nek nyilatkozó egyházi vezetők sajnálattal fogadták, hogy kevesen adták le voksukat az országos ügydöntő népszavazáson. A katolikus egyház vezetői nem kívánták kommentálni a referendum eredménytelenségét. A katolikus, a református és az evangélikus egyház a népszavazást megelőzően körlevélben, illetve felhívásban arra kérte híveit, hogy menjenek el a népszavazásra, és szavazzanak igennel a határon túli magyarok kedvezményes honosítására. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nem foglalt állást; arra hívta fel híveit, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és mindenki a saját lelkiismerete, meggyőződése alapján szavazzon. „Nem voltunk elegen azok, akik ezt a fajta szolidaritást a szavazatunkkal ki tudtuk volna fejezni” - kommentálta a népszavazás eredménytelenségét Bölcskei Gusztáv református püspök múlt vasárnap, késő este az MTI-nek. D. Szebik Imre evangélikus elnökpüspök kijelentette: az eredménytelenség ismeretében jobb lett volna, ha nem is került volna sor erre a népszavazásra. „Sajnálom, hogy ilyen kevesen mentek el szavazni, de azt gondolom, hogy az egyházak a maguk részéről egyértelműen kifejtették álláspontjukat” - mondta, hozzátéve, hogy „most a kormánykoalíciónak lehetősége nyílik arra, hogy az általa fölemlített ígéreteket végre is hajtsa, és a magyarság saját szülőhazájában való maradását segítse”. Az evangélikus püspök kiemelte, hogy a népszavazás eredménye nem jelent változást az egyházi kapcsolatokban; ugyanazzal a szeretettel és segítőkészséggel gondolnak a határon túli magyarokra, akiket eddig is szívükbe zártak - „ezentúl talán egy árnyalattal még jobban”. (MTI) Széntárolótól a templomig Az 1949-ben alakult buda- pest-farkasréti evangélikusreformátus gyülekezet kezdetben egy széntárolóban, később egy raktárhelyiségben tartotta istentiszteleteit. Egy évtizeddel ezelőtt azonban megépült a Benczúr László által tervezett, gyönyörű templom, amelynek felszentelésére december 4- én emlékeztek Isten zsúfolásig telt ökumenikus hajlékában. „Templomot építeni ne-, héz, de testünk templomát, lelkünket okos istentiszteletként építeni még nehezebb. Ebben segít minket a változatlan, örök Isten” - mondotta ünnepi igehirdetésében Bence Imre budai esperes. Fotó: Bottá Dénes EPMSZE-közgyűlés Az Alkotmány utcai szép unitárius könyvesboltban december 2-án a tartotta közgyűlését az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület (EPMSZE). Dr. Frenkl Róbert elnöki beszámolójában felsorolta azokat a kitűnő előadókat, akik az év fő témájában (az egyház és az állam kapcsolatrendszere) szerepeltek az egyesületben: Horányi Özséb, Rozs-Nagy Szilvia, Odor Balázs, Kende Péter. Balog Zoltán. Ezenkívül Szöllősy Pál és Kőszegi Ábel a bázeli EPMSZ-ről, illetve a harminchárom év történetét összegző könyvről, míg Novotny Zoltán az olimpiáról tartott előadást. Az egyesület tagjait várják a 2005. évi akadémiai napokra (Rheinfelden, Németország), és komoly szerepük lesz a 2006-os, Rimaszombatban megrendezendő konferencia előkészítésében is. A közgyűlés után Fasang Árpád tartott nagy sikerű előadást Nagykövet voltam Párizsban címmel. ÖTLET tír Szeretettel ajánljuk a lelkészek és a hittantanárok figyelmébe az Ötlettár téli számát, amely adventi, karácsonyi és farsangi gondolatokat, illetve programjavaslatokat tartalmaz. A 2003-as és a 2002-es decemberi számból is van még raktáron. Az újság megvásárolható a Luther Kiadó boltjában, vagy megrendelhető' az Ifjúsági és Gyermekosztályon az 1/486-3542-es telefonszámon. CONTENT digitális templomi orgonák Magyarország egyházai, orgonaművészei, iskolái által használt, egyedi minőségű digitális templomi orgonák Hollandiából! Magyarországon elsőként lízinglehetőség egyházak és magánszemélyek részére, igen kedvező feltételekkel és rugalmas ügyintézéssel. Magyarországi képviselet: Tutto Hangszer Kft. 8300 Tapolca, Dobó tér 1. Tel.: 87/510-566, fax: 87/510-565 e-mail: info@tuttoinstruments.hu www.tuttohangszer.hu Libanoni anziksz E sorok írójának november 10. és 20. között lehetősége nyílt arra, hogy tanulmányutat tegyen Libanon fővárosában, Bejrútban. Az út célja anyag- gyűjtés volt a szerző készülő doktori disszertációjához. Mivel disszertációm témája a nemzetközi egyházi szervezetek államok közötti és csoportok közötti konfliktus- és válságkezelő szerepe, célszerűnek tűnt megismerkedni a közel-keleti válság- helyzetekkel, mégpedig egy olyan országban, ahol a biztonságpolitikai helyzet egyedülálló a világon. Ott-tartózko- dásom alatt sok segítséget kaptam Magyarország libanoni nagykövetétől, Fábián Pál Jenőtől. Libanonban sajátos szerepük van az egyházaknak. A parlament tagjainak (128 fő) az egyik fele muszlim, a másik fele keresztény. Az 1943 óta érvényben levő alkotmány szerint a mindenkori államfő maronita katolikus keresztény, a kormányfő síita muszlim, a parlament elnöke pedig szunnita muszlim. Ez egyfajta biztonságpolitikai egyensúlyt teremt az országban. A televízió minden héten közvetíti a muszlimok legfőbb vallási vezetője, illetve a keresztények elöljárója - a maronita patriarcha - által bemutatott istentiszteletet, mert az a szokás, hogy a vallási vezetők az istentisztelet utolsó öt percében elemzik és összefoglalják az elmúlt hét politikai eseményeit. A kormány a napi politikai ügyekben is kikéri az egyházi vezetők véleményét. Utam során lehetőségem nyílt találkozni, illetve interjút készíteni több állami, katonai és egyházi vezetővel. Beszélgethettem a gazdasági miniszterrel, a katonai főügyésszel, a görög ortodox püspökkel, Georges Khoderrel, illetve a maronita katolikosszal (azaz érsekkel), I. Arammal - aki jelenleg az Egyházak Világtanácsának (EVT) az elnöke továbbá találkoztam a Haigaziai Örmény Protestáns Egyetem, valamint a Szent József Katolikus Egyetem rektorával is. Külön fogadott a Protestáns Egyházak Tanácsának az elnöke, Salim Sahyouni. Az interjúk külön élményt jelentettek számomra. Az EVT elnöke felhívta a figyelmemet az egyház prófétai szerepére és arra, hogy a fókusz Krisztus, mi, lelkészek pedig az ő követei vagyunk. A nyolcvanöt éves görög ortodox püspök elmondta, hogy az egyház a Közel-Keleten csak azért tudott életben maradni, mert nem nyitott a világ felé, hanem megmaradt a maga sajátos értékrendje mellett. A libanoni oktatási rendszerben nagy szerepük van az egyházi intézményeknek; fontos, hogy szilárd értékrendet adnak át diákjaiknak az óvodás kortól az egyetemig. Az arab világ nem ismeretlen számomra, hiszen több mint öt évet töltöttem ott tanulással. így állíthatom: Libanon a maga erős keresztény kultúrájával egyedülálló; és tudom, hogy más arab országok, ahol keresztények élnek, példaként tekintenek rá. Libanoni tartózkodásom alatt halt. meg Jasszer Arafat, és azalatt temették is el. Sajátos volt abból az országból szemlélni az eseményeket, ahol három- százezer palesztin menekült él. Fischl Vilmos A szerző a bejrúti magyar nagy követtel (a kép bal szélén) és a libanoni örmény katolikusok érsekével Miért adnak hálát az amerikai ünnepen? Az amerikai ünnepek - mint a Halloween vagy a Valentin-nap - feltartóztathatatlanul meghódítják Európát. A karácsony kezdetét előrehozó Thanks- givingtől, vagyis a hálaadás ünnepétől ez nem várható, hiszen egyértelműen nemzeti tradícióra épül. Az ünnep történetével és menetével azonban érdemes tisztában lennünk, hiszen könyvekből, filmekből, tévéműsorokból szinte naponta ránk köszön az év utolsó heteiben. Az Egyesült Államok északkeleti tengerpartján, a mai Massachusetts állam területén, Plymouthnál 1620-ban kötött ki a Mayflower nevű hajó. Utasainak, a több mint száz puritán angol zarándoknak vallási és politikai okokból kellett elhagyniuk szülőhazájukat. A menekültként érkezett első amerikai telepesek az Újvilágban éhen pusztultak volna, ha az ottani őslakosok, az indiánok nem ismertetik meg velük az európaiak számára az újdonság erejével ható kukoricát, a narancssárga, édeskés sütőtököket és a vadon élő pulykát. Ez a három élelemfajta alkotta a felszolgált fogásokat a fehérek és rézbőrűek „közös” asztalán 1621 novemberének utolsó hetében, amikor a pilgrimek - megérkezésük után egy évvel - hálát adtak Teremtőnek sorsuk alakulásáért. A hálaadás ünnepe vallásos szertartásból alakult ki, amellyel a puritánok a „kiválasztottságért” érzett hálájukat fejezték ki Istennek. Ez a nap az újonnan érkezettek között olyan népszerű lett, hogy a rákövetkező tíz évben is megtartották. A massachusettsi „hálaadási szokást” a diadalmas amerikai forradalom után fokozatosan az egész országban átvették. A hálaadásnap nemzeti ünneppé tétele a 19. században egy akkoriban népszerű női magazin szerkesztőjének vált szívügyévé. Sarah Josepha Hale 1846- tól évente írt az állami vezetőknek ez ügyben. Sok idő kellett hozzá, de végül sikerrel járt, a négy évtizedes kampány meghozta gyümölcsét: sikerült hivatalosan is elismertetnie a novemberi ünnepet. 1863-ban Abraham Lincoln elnök nemzeti ünneppé nyilvánította a hálaadás napját (a proklamációt 1939-ben Franklin Delano Roosevelt elnök is megerősítette), 1941-től pedig hivatalosan november negyedik csütörtökén tartják ezt az ünnepet. A pulykanapnak is nevezett hálaadás az Egyesült Államokban legalább olyan szent és kötelező minden család számára, mint az öreg kontinensen a karácsony. A háziasszony pulykát süt, s az ünnepi csemegét az Egyesült Államok tagállamaiba szétszóródott családtagok együtt, a szülőház étkezőasztalánál költik el. Ha máskor nem is találkoznak egész évben, hálaadásra visszalátogat a szülői fészekbe, aki csak teheti. Az egész Egyesült Államok egyetlen forgalmi dugó ilyenkor: több mint öt- venmillióan kelnek útra, a statisztikai átlag szerint legalább nyolcvan kilométert utazva, hogy aztán szeretteik körében szertelen lakmározással, önfeledt családi tereferével, tévézéssel és iszogatással töltsék a hosszú hétvégét. Milyen ünnep is a Thanksgiving? Nem hazafias - noha megtartását 1941-ben törvényerőre emelte a washingtoni kongresszus -, nem is vallási, és nem is faji, felekezeti vagy etnikai alapon szerveződő. Inkább össznépi, hamisítatlanul amerikai rituálé, egy több évszázados hagyomány ápolása és folytatása, egyszersmind pedig a karácsonyi bevásárlások kezdete is. Olyannyira, hogy az Egyesült Államokban rekordforgalmat bonyolítanak le ilyenkor a telefonszolgáltatók. A hálaadás csütörtökét megelőző nap az utazási statisztikák legforgalmasabb napja USA-szerte, az ünnepi víkendet lezáró vasárnap pedig, amikor mindenki vissza- igyekszik oda, ahonnan jött, az év második legforgalmasabb huszonnégy órája. A hálaadás ünnepe étrendjét tekintve is változást jelent a hamburgerre hangolt nemzedékek életében. A terített asztalra kerülő vacsora ugyanis szinte semmiben sem különbözik attól, amelyet csaknem négyszáz esztendeje az indiánok megosztottak az angol zarándokokkal: sült pulyka pirosáfonya-mártás- sal, édességként pedig egy amerikai „ínyencség”: a napokig tartó töktorta vagy tökpite. Az első fogás a leves: tradicionális sütőtök- vagy kagylókrémleves. Hagyománnyá vált az is, hogy a hálaadás napján a hajléktalanoktól az elnökig mindenki töltött pulykát eszik. (A békés ünnepen a háborúzókról sem feledkeznek meg: a külföldön állomásozó amerikai katonáknak, bárhol legyenek is ezen a napon, a Pentagon ugyancsak pulykát szállít.) Az étkezés után általában még órákon át az asztalnál marad a társaság; esetleg visszamegy mindenki a nappaliba, hogy beszélgessenek. A kisebb településeken a csütörtöki, meghatott családi este után két-három napos bálokat, mulatságokat tartanak. A nagyvárosokban a Thanksgiving a parádék napja is. A leghíresebb közülük a Macy’s Parade, amelyet hetvenöt éve a Macy áruházlánc rendez meg New Yorkban. A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy a hálaadás napját nem csak az Egyesült Államokban tarják meg: Kanadában október második hétfőjén ünnepük 1879 óta. Hálaadás néven ünnepelnek többek közt Japánban, Dél-Koreá- ban, a Fülöp-szigeteken, Laoszban és Puerto Rico szigetén is. Juhani Nagy János v
