Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-08-15 / 33. szám
2004. AUGUSZTUS 15.-7. oldal r Evangélikus Elet A házak elkészítéséhez vágjatok ki körülbelül tíz darab egyforma méretű téglalapot kartonpapírból. Ragasszátok őket egymáshoz. A tetőnél a téglalapok fél centiméterenként legyenek keskenyebbek, de a hosszuk egyezzen meg a házéval. Ezeket az elemeket piramisszerűen ragasszátok a házalaphoz és egymáshoz. Ezután az egészet fedjétek be egy félbehajtott kartonlappal, amely elöl-hátul legyen fél-fél centiméterrel hosszabb, így a tető kis ereszként nyúlik a bejáratok fölé. Kartonból vagy rajzlapból vágjatok és színezzetek ki ablakokat, ajtókat, a tetőre cserepeket. Végül ezeket is rögzítsétek a házra. A templom elkészítésének az első lépése ugyanaz lesz, mint a házé: egyforma téglalapokat ragasszatok egymásra. A toronyhoz négyzeteket kell kivágni. Az oldalak annyi centiméter hosszúak, amennyi a templom szélessége. Két tetőt kell elkészíteni fél centiméterrel egyre keskenyebb kartonlapocskákból. Ezeket is piramisszerűen ragasszátok egymáshoz. A toronynál a négyzetek minden oldalát csökkentsétek fél centiméterrel! A tetejére készítsetek keresztet, és az ajtót, ablakokat se felejtsétek el! Jó tanács: még a munka elején döntsétek el, hogy a kartondoboz hullámos végét az épületek elejére vagy az oldalára akarjátok-e tenni, mert a kartont eszerint kell a munka során végig felvágni. A vakáció nemcsak az otthoni biciklizések, a hűvös szobában való olvasás vagy a családi nyaralások időszaka, hanem többek között a hittantáboroké is. Tudom, hogy sok gyülekezetben szerveznek közel egyhetes „rendkívüli” hittanórákat. Ezeken a táborozok alaposabban megismerhetik, esetleg el is játszhatják a bibliai történeteket. Olyan gyerekről is hallottam már, aki ilyen alkalommal talált magának példaképet. Emellett az együtt töltött vidám napok alatt új barátságok is szövődhetnek, és a közös élmények még sokáig összekötik a táborlakókat. Egy ilyen vidám hétről küldött nekünk hosszú élménybeszámolót Fekete Alexandra. Ennek néhány részletét most ti is elolvashatjátok. III. cinkotai gyermektábor a Tiszánál Tokaj, 2004. július 1-6. Idén nyáron a cinkotai gyerekekkel Tokajba látogattunk. Minden reggel és este áhítat volt, délelőttönként pedig egy-egy bibliai történetet dolgoztunk fel, melyek idén a társas kapcsolatokról szóltak. Minden nap egy bibliai személlyel ismerkedtünk meg: Pállal, Jónással, Péterrel és Dáviddal. Idén a táborban nem állandó csapatokban játszottunk, hanem mindenki magának gyűjtötte a pontjait, bor és búza formájában. A tábor végén az nyert, akinek a legtöbb pontja volt borainak és búzáinak szorzataként, voltak piacok, melyen csereberéltünk egymással: bort búzára, vagy épp fordítva, attól függően, hogy kinek mire volt szüksége. Sokszor lelátogattunk a strandra. Volt még ezenkívül bibliai akadályverseny, egy alkalommal „kvízjáték", váltóverseny, métázás, egy este pedig az ismert tévéjáték, a tűz-víz mintájára bibliaismereti verseny. Vasárnap kirándulónap volt, busszal látogattunk el a nyíregyházi evangélikus templomba, ahol részt vettünk az istentiszteleten. Itt később megismerkedtünk a helyi lelkészszel, és hallhattunk tőle a templomról. Ezek után elmentünk a skanzenbe. vasárnap este mi, gyerekek tartottuk az áhítatot. Már a reggel folyamán három csoportra oszlottunk. Az első csoport a helyszín megválasztásáról és díszítéséről, a második az énekek kiválasztásáról, a harmadik pedig az igei részről gondoskodott. Az első csoportnak köszönhetően az áhítatot egy nagyobb stégen tartottuk. A búcsúestén „Ki mit tud?" volt, továbbá fiúk-lányok vetélkedője. Utolsó nap a pakolás után hajókiránduláson vettünk részt, amikor ellátogattunk a közeli, Szent László korabeli templomba és egy régi magyar földvárra. A vonaton (szerény véleményem szerint) nem én voltam az egyedüli, aki abban bízott, hogy ennek a tábornak még nincs vége. És talán a nyári szünet elteltével újra látjuk egymást... Fekete Alexandra
