Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-07-11 / 28. szám

4. oldal-2004. JÚLIUS 11. Evangélikusaiét Ökumenikus szlovák istentisztelet Cirill és Metód püspök napján a békéscsabai evangélikus nagytemplomban Idén Békéscsabán rendezte meg az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) a magyarországi szlovákok napját. A múlt szombati eseményt je­les vendégek is meglátogatták, kiállí­tások nyíltak, az evangélikus nagy­templomban az istentisztelet után át­adták a hazai szlovákság legmaga­sabb kitüntetetéseit, majd gabonamú­zeumi mulatsággal és színházi elő­adással zárult a program. Az OSZÖ immár nyolcadik alkalom­mal, évente mindig más-más helyen ren­dezi meg a magyarországi szlovákok napját. Ebben az évben „a magyarorszá­gi szlovákság metropolisza”, Békéscsa­ba adott otthont az ünnepségsorozatnak július 3-án, Cirill és Metód (a szlávok írásukat és keresztény hitüket köszönhe­tik nekik), a két középkori püspök em­léknapján. A változatos programból emeljük ki elsőként a Liptói kőművesek segítettek Budapestet építem című tárlatot, amelyet a Munkácsy Múzeumban nyitottak meg szombat délben. Érdekes képanyaga a 19. század végén történt nagy budapesti épít­kezések szlovák vonatkozásaiba nyújt betekintést. A Szlovák Kultúra Házában népi fafaragásokat tettek közszemlére, és új könyvkiadványokat mutattak be, egye­bek mellett a szlovák nyelvvizsgára fel­készítő, várva várt tankönyvet. A nap legjelentősebb eseménye az elemeket. Az Amerikai Evangélikus Egyház meghívása a konferencián kívül alkalmat ad egyházi központok és gyüle­kezetek meglátogatására is. A bizottság római katolikus társelnöke dr. Alfonz Nossol wsek (Opole, Lengyelország), az evangélikus társelnök pedig dr. Harmati Béla ny. püspökünk. (A párbeszéd értékelésére lapunkban is visszatérünk.) Vatikáni dokumentumgyűjtemény az inkvizícióról A Vatikán hat évvel az inkvizícióról tar­tott tudományos szimpózium után jelen­tette meg dokumentumgyűjteményét az egykor rettegett egyházi szervezetről. A kötet megjelenése alkalmából II. János Pál pápa újra bocsánatot kért az inkvizíció visszaéléseiért. A Roger Etchegaray bíboros által felolvasott üze­netben a szentatya - mint az 1994-es Tertio Millenio enciklikában és a 2000. március 12-i jubileumi beszédében is - sajnálatát fejezte ki azokért a tettekért, amelyeket a Szent Hivatal „az igazság szolgálatában nem evangéliumi módsze­rekkel” elkövetett. Hangsúlyozta, hogy a bocsánatkérés vonatkozik mind az ink­vizícióval összefüggésbe hozható drá­mákra, mind az emlékezetben megma­radt sebekre. A Szent Hivatal inkvizíciós bíróságai a 13. században jöttek létre a dominiká­nus rend kezdeményezésére. 1252-től kezdve, amikor IV. Ince pápa engedélyt adott a kínzás alkalmazására, félelmetes intézményekké váltak. George Cottier bíboros a könyv be­mutatásán közölte, hogy a Vatikán bo­csánatkérése nem terjed ki „a közvéle­ményben elterjedt bizonyos dolgokra, amelyek inkább mítoszok, mint való­ság”. Agostino Borromeo, a könyv kiadója ennek kapcsán elmondta, hogy Spanyol- országban például, ahol a legrosszabb hírű bíróságok működtek, 1540 és 1700 között, a Szent Hivatal legintenzívebb korszaka alatt, 44 674 ítéletet hoztak, de ezek között csupán 800, azaz 1,8 száza­lék volt halálos ítélet. Németországban eközben 25 ezer feltételezett boszor­kányt égettek el az inkvizíciós és a pol­gári bíróságok vegyesen. Jean-Louis Tauran bíboros, a Vatikán könyvtárának vezetője bejelentette, hogy szakértők dolgoznak azoknak a köny­veknek a listáján, amelyeket a Szent Hi­vatal tiltottnak minősített, és kivont a könyvtárból. Az ötzsáknyi könyv csak három évszázaddal később került vissza a helyére. (MTI) A Fidesz egyházi egyeztető tanácsának nyilatkozata A Fidesz - Magyar Polgári Szövet­ség egyházi egyeztető tanácsa sajná­lattal értesült arról, hogy az Európai Unió alkotmányának végleges szö­vegéből kimaradt a földrész keresz­tény gyökereire történő hivatkozás. Ezzel hiányossá és egyoldalúvá vált az Európa eszmei hátteréről rajzolt kép. Kimaradt a közös európai iden­titásunk kialakulásában döntő szere­pet játszó értékrend, amelyet a ke­resztény hit és kultúra közvetített számunkra. A magyar katolikus egy­ház prímás-érsekének szavaival: „A keresztény örökség nélkül Európá­nak a szíve hiányozna.” Elfogadjuk az eszmék sokszínűsé­gének valóságát az unió tagállamai­ban, ugyanakkor nem tudjuk elfogad­ni, hogy azoknak azonos súlyt és je­lentőséget tulajdonítanak. Sajnáljuk, hogy a magyar kormány - ellentétben más csatlakozó országok kormányai­val - nem tudta magáévá tenni a ke­resztény értékrend emberekre és társa­dalomra vonatkozó elemeit sem. Ezzel keresztények millióit fosztották meg attól, hogy mélyebben azonosuljanak az Európai Unió célkitűzéseivel. Az alkotmány jelen, hiányos szöve­gét nem tekintjük véglegesnek, hiszen mi, keresztények tudjuk, hogy ezen a Földön semmi sem végleges. Bízunk abban, hogy a tényeket jobban ismerő és a realitást jobban tisztelő döntésho­zók a közeljövőben helyre fogják hoz­ni a hibát. A Fidesz képviselői is tá­mogatni fogják ezt a módosítást. Egyházi Egyeztető Tanács (Harrach Péter, Balog Zoltán) ökumenikus istentisztelet volt, amely természetesen szlovák nyelven zajlott. Az ünnep alkalmából újra megtelhetett Kelet-Közép-Európa legnagyobb, szlo­vákok építette evangélikus temploma. Az istentiszteleten Petrovszky György kondorosi római katolikus plébános méltatta Cirill és Metód jelentőségét, igehirdetéssel pedig Szpisák Attila or­szágos szlovák lelkész szolgált. (Ugyan­csak evangélikus lelkészek: Aradi And­rás Péter és Kovács Pál „liturgizáltak”.) Fűzik János, az OSZÖ elnöke az is­tentisztelet utáni ünnepségen átadta a Nemzetiségünkért kitüntetéseket. E megtiszteltetés idén Gyivicsán Annát, az ELTE oktatóját, kutatóját, Danis József oroszlányi önkormányzati képviselőt és kollektív elismerésként a vanyarci Roz­maring hagyományőrző együttest érte. Az eseményen a helyi főkonzulátus munkatársai - Stefan Dano fokonzul és Ladislav Tischler konzul — mellett meg­jelent Milan Kurucz, Szlovákia budapes­ti nagykövete és Szabó Vilmos, a Minisz­terelnöki Hivatal határon túli magyaro­kért felelős politikai államtitkára is. Az ünneplők este egy, a Városházi es­ték nemzetiségi műsorára tűzött szlovák nyelvű színdarabot tekinthettek meg a martini (Szlovákia) Szlovák Kamara- színház előadásában. (SZA) Dr. Gyivicsán Anna Gyivicsán Anna egyetemi tanár a ma­gyarországi szlovák oktatás, tudomány és közélet egyik legkiemelkedőbb egyé­nisége. Évtizedekig munkatársa, majd elnöke volt a Magyarországi Szlovákok Szövetségének. A Magyarországi Szlo­vákok Kutatóintézetének egyik alapító­ja; az intézetet tíz éven keresztül vezette. Kezdeményezője és aktív résztvevője volt néprajzi táboroknak, valamint a ha­zai és nemzetközi interdiszciplináris konferenciáknak. Az Evangélikus Hittu­dományi Egyetemen is voltak szlovák néprajzi előadásai. Munkásságát nagy­ra értékeli a Magyar Etnográfusok Kö­zössége, de elismert szaktekintélynek számít külföldön is, mindenekelőtt Szlo­vákiában. Számos tudományos munka, cikk szerzője és társszerzője. Danis József Az oroszlányi születésű Danis József több mint negyven éve tevékenykedik a magyarországi szlovák nemzetiség érde­kében. Tanárként dolgozott Piliscséven, onnan szülővárosába került, ahol hosszú éveken keresztül pedagógusként, vala­mint népművelőként tevékenykedett. Kezdeményezője volt a szlovák földrajzi nevek összegyűjtésének, feldolgozásá­nak és megjelentetésének, valamint szlo­vák olvasótáborok szervezésének Komá­rom megyében. Rendszeresen szervezett irodalmi es­teket a magyarországi szlovák írókkal, költőkkel. A Szlovák Klub megalapítója Oroszlányban, amely különböző tudo­mányos előadásokat, illetőleg qtagyar­országi és szlovákiai személyiségekkel való találkozókat szervezett. Aktív tagja volt a Magyarországi Szlovákok Szövet­ségének, tevékeny szerepet vállalt a he­lyi szlovák kisebbségi önkormányzatok létrejöttében is. A mai napig tagja az oroszlányi szlovák kisebbségi önkor­mányzatnak. Ökumenikus hírszőttes Finn felmérés Finnországban az Egyházi Kutatóintézet közzétette évek óta végzett kutatásának eredményeit, melyek nagy visszhangot keltettek a finn médiában. Ez azért is je­lentős, mert az ország 5,2 milliónyi la­kosságának 85%-a a lutheránus egyház tagja, és az első alkalommal került sor ilyen kutatásra, amelynek eredményeit nyilvánosságra hozták. Ezek szerint az egyház hivatalos tanításával a megkér­dezettek 95%-a egyetért: „hisz Istenben, és hiszi, hogy Jézus Isten fia, aki feltá­madt a halálból". A pokol létezésében viszont csak a megkérdezettek 69 száza­léka hisz, és a halál utáni élet kérdései is igen hevesen vitatottak. A közzétett je­lentés alapján a társadalmi párbeszéd tovább folytatódik. A Lutheránus Világszövetség és a Vatikán A Lutheránus Világszövetség ökumenikus ügyekkel foglalkozó titkára, Sven Oppe- gaard nyilatkozatban foglalt állást a Vati­kán által még áprilisban kiadott, A meg­váltás sakramentuma című instrukciójával kapcsolatosan. Kijelentése szerint ez a dokumentum „megismételte a már meglé­vő római katolikus liturgiái szabályokat az eucharisztiával kapcsolatban, így tulaj­donképpen összefoglalt bizonyos döntő különbségeket, melyek más egyházi ha­gyománnyal, így a lutheránus tanítással is szemben állnak". Oppegaard azonban erőteljesen hang­súlyozta, hogy „az úrvacsorára vonatkozó fontos témáról az ökumenikus dialógusnak folytatódnia kell, és ezzel a gyakorlatban is el kell jutni az ökumenikus mozgalom ke­retein belül az egyre inkább érvényesülő közös értékekhez". A lutheri reformáció világosan körvona­lazható úrvacsorái spiritualitást képvisel, ezért a lutheránusok elfogadhatják az „Ecclesia de Eucharistia" című enciklika nagy részét. Ugyanakkor világosan képvi­selik azt a nézetet, hogy az eucharisztia titka túl nagy ahhoz, hogy „bárki is meg­engedhetné magának a személyes véle­mény szerinti hozzáállást". Az európai alkotmány és a kereszténység Az EU brüsszeli csúcstalálkozója után - melyen elfogadták az európai alkotmányt - mind az Európai Római Katolikus Püspö­ki Konferenciák Tanácsa, mind az Európai Egyházak Konferenciája közös nyilatko­zatban fejezte ki csalódottságát, amiért az alkotmányba nem került be szó szerin­ti utalás a kontinens keresztény gyökerei­re. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy „az európai értékek tömör összefoglalásának és közös elfogadásának rendkívüli jelen­tősége van". Európa kulturális, vallási és humanista örökségének az alkotmányos szerződés­be való felvétele mutatja, hogy a mai Eu­rópában ez az örökség fontos szerepet játszik. Az Európai Egyházak Konferenci­ája (KEK) brüsszeli képviselői emlékeztet­nek arra, hogy szorosan figyelemmel kí­sérték az alkotmány kialakítását. „Az Eu­rópai Unió több, mint egy közgazdasági modell, mely a globális piaci verseny le­hetőségeit növeli". A számos egyházi megnyilatkozás a kritika mellett súlyt helyez a „pozitív ele­mekre" is. Különösen jelentős az „egyhá­zakkal folytatandó dialógus intézménye­inek kialakítása, és most már a keresz­tény politikusok feladata lesz ezeknek a gyökereknek az érvényesítése és a ke­resztény értékek megjelentetése a köz­életben". Bush elnök és a törökországi egyházi vezetők Az isztambuli NATO-csúcs előtt George Bush amerikai elnök ottani egyházi veze­tőkkel találkozott június 28-án. Ezen az al­kalmon részt vett I. Bartholomaiosz kons­tantinápolyi pátriárka és az örmény, a szír ortodox és a zsidó főrabbi, sőt az isztam­buli mufti is. „A vallási vezetők Törökor­szág legjobb tulajdonságát képviselik" - mondta Bush elnök C. Powell és Condo- leezza Rice jelenlétében. Európa és Afrika kapcsolatai Az Európai Római Katolikus Püspökök Ta­nácsa ez év november 10-13. között Ró­mában tart szimpóziumot az Afrikai Püs­pöki Konferenciákkal. Mindkét testületben 50-50 püspök fog részt venni. Figyelmük középpontjában Az egyház viszonya a politikához téma áll majd. Ezzel egyértel­műen bírálják az utóbbi időben kialakult „Európa-középpontúságot", amelyet az elmúlt év októberében az Európai Katoli­kus Püspöki Konferencia Litvánia fővárosá­ban, Vilniusban lezajlott tanácskozása is nehezményezett. A vallás és a spiritualitás az EU-ban Az Identity Foundation (Düsseldorf) elne­vezésű intézet közvélemény-kutatást vég­zett a régi és az új EU tagországokban a vallás és a spiritualitás iránti érdeklődés­ről. Az eredményt most tették közzé. Esze­rint az ügy iránt leginkább érdeklődnek a lengyelek (59%), az olaszok (55%), majd a szlovákok (53%), a litvánok (52%), a magyarok (45,5%). A cseheknél csupán 24%, a svédeknél 23%. A beszámoló sze­rint a 25 tagországban 500-500 sze­mélyt kérdeztek meg. A pápa svájci látogatásá­nak értékelése A svájci reformátusok tovább elemzik a pápa június eleji látogatásának vissz­hangját. A svájci Protestáns Egyházszövet­ség „csak a médián" keresztül üdvözölte a római egyházfő látogatását országuk­ban, nem pedig személyes képviselővel. Köszöntésükben az ökumenikus témát nem is érintették. A Bernben tartott ünne­pélyes misén sem vettek részt hivatalosan. Mindennek következtében a szokványos ökumenikus és tömegkommunikációs meg­nyilatkozások is elmaradtak. Csak a meg­hívás, illetőleg a részvétel elutasítása miatt vált egyáltalán a nyilvánosság témájává a Protestáns Egyházszövetség - állapítják meg az elemzők. A központi misén nem jelentek meg a protestáns egyházak vezetői, mert ott egy rövid szöveg felolvasása lett volna a sze­repük, hogy „így kizárólag ökumenikus dí­szek legyenek". Nem akarták, hogy az ökumenizmusra való tekintettel „kritikádon udvariassági gesztust tegyenek". Hangoz­tatták, hogy az „alárendeltséget egyálta­lán nem fogadják el, és elutasítják a római katolikus egyháznak a nők ordinációjával és a közös úrvacsorával kapcsolatos ál­láspontját". Ezzel viszont elérték, hogy a tömegkommunikációs eszközökben feléb­redt az érdeklődés a nem római katolikus egyház iránt. Az amerikai egyházak és Kuba Az Amerikai Egyházak Nemzeti Tanácsa (az ottani Ökumenikus Tanács) megismé­telte a washingtoni kormány Kubával kap­csolatos politikájának az elítélését, külö­nös tekintettel arra, hogy „most újabb gazdasági és politikai intézkedéseket ve­zettek be Kuba ellen". A Colin Powell külügyminiszterhez inté­zett levélben figyelmeztetnek arra, hogy „most is folytatódik, sőt erősödik az elmúlt 40 év kudarcot vallott politikája". Az USA kormánya június 30-tól újabb korlátozó in­tézkedéseket vezetett be, amelyek „korlá­tozzák az amerikaiak kubai látogatását". Az egyházak „humanitárius és erkölcsi alapon" továbbra is más magatartást ta­núsítanak. Moszkvában betiltották a Jehova tanúit A Moszkvai Fellebbviteli Bíróság június 16-án jóváhagyta azt a korábbi ítéletet, mely betiltja a Jehova tanúi vallási feleke­zet működését Oroszországban. A hivat­kozott törvény „tiltja olyan vallási csopor­tok tevékenységét, amelyek gyűlöletet és türelmetlenséget okoznak a társadalom­ban". A Jehova tanúi felekezetnek 11 ezer tagja van Oroszországban, és működé­sük engedélyezése érdekében már hat éve pereskednek. Az Orosz Főügyészség szerint „családokat tesznek tönkre és ter­jesztik a gyűlölködést". Bizonyos nemzetközi emberjogi szerve­zetek szerint számos országban azért tilt­ják be a tevékenységüket, mert „ellenzik a katonai szolgálatot és a háborút". ÖTK Evangélikus-római katolikus párbeszéd A Lutheránus Világszövetség és a római katolikus egyház vatikáni egységtitkársá­ga 1995 óta évente megrendezi nemzet­közi párbeszédét. A legközelebbi ülésre 2004. július 9-17. között Baltimore-ban (USA) kerül sor. A résztvevők - szakér­tőkkel együtt huszonketten - ezúttal az egyház apostoliságának problémáival foglalkozva keresik a tanításban és a gyü­lekezeti gyakorlatban a közös, összekötő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents