Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-06-27 / 26. szám

r Evangélikus Élet 2004. JÚNIUS 27.-7. oldal Bottá Dénes és T. Pintér Károly FELVÉTELEI mondta a püspök, majd azt a költői kér­dést tette fel, hogy „vajon fölfelé is nyi­tottak vagyunk-e?”. A szavak után ismét az ének vette át a főszerepet: egy Oklahomából érkezett, háromszáz tagú baptista női kórus tagjai, illetve Csiszár László és a Gável testvé­rek léptek a színpadra. Új szív és új lélek „Két értékes, régi dolgokat őrző épület, két múzeum között állunk ma. Sokan azt hiszik, hogy az egyház, egy-egy gyüle­kezet is csupán egy múzeum vagy még inkább egy ravatalozó. Itt és most azon­ban jól látható, hogy Krisztus testében igenis van élet!” - kezdte Ezékiel köny­vének néhány verse alapján tartott ige­hirdetését Szeverényi János. Egyházunk missziói lelkésze rövid prédikációjában arról beszélt, hogy az egyes embereknek éppúgy, mint az egész népnek élő hitre van szüksége. „Minél távolabb kerülünk Istentől, annál kiszolgáltatottabbakká válunk, különböző pótszerek rabjai le­szünk” - hangsúlyozta, majd így folytat­ta: „Sokan azt gondolják, hogy a szívük helyén csak egy érzéketlen kődarab van. Hozzájuk szól ma Isten, hogy meghall­ják és tudják: értük jött el és vállalt ke­reszthalált Jézus Krisztus.” Az elhangzott imádságok, zeneszámok fSÉSHNNHMHMMI és szavak üzenete valóban elérte a hallga­tókat. Ennek ékes bizonyítékaként Kun­szabó Zoltán szervező felhívásának ele­get téve többen is jelentkeztek, hogy sze­retnék átadni az életüket Krisztusnak. A frissen megtértekkel azután segítők be­szélgettek, buzdítva őket arra, hogy a ma­guk egyházában keressenek olyan gyüle­kezetét, ahol lelki otthonra találhatnak; amennyiben pedig még nem tartoznak egyetlen felekezethez sem, válasszanak maguknak egy őket befogadó keresztény közösséget. Az este remek hangulatban folytató­dott. Különösen nagy sikert aratott a kárpátaljai Amaro Del (a mi Istenünk) nevű roma zenekar. Muzsikájuknak kö­szönhetően nemcsak a jelenlévők egy része, hanem még a helyszínt biztosító szigorú rendőr is táncra perdült... Előbb-utóbb azonban minden véget ér. Kevéssel tíz óra után befejeződött ez az ezreket megmozgató, megérintő nap is. A szervezők nevében László Viktor a még mindig hatalmas és lelkes tömeg­től azzal búcsúzott: ne feledjék, hogy jövő év június 25-én a berlini olimpiai stadion várja Európa fiataljait, így a magyar résztvevőket is, hogy ismét Jé­zus köré gyűljenek, és együtt imádkoz­zanak. Gazdag Zsuzsanna mm SZÉLRÓZSA s. QHSZR80S ewneéuHvs if»! i núuozo Í8MUSZIÍ6IEBIWSEIH8S tfflMZ írási«! és íkmchsziíiv 108S Budapest. Ültéi et 2G leisten / fa*: I129 2031 iimiöi eiíif portai, hit Gospelsasok és a Szürke Verebek jazzbandája, Zurgó, Blues Rádió Budapest, Ten Sing (Kondoros), Só, Felsővezeték, Hirvi, Skanzen, Megacsend, Gryllus Dániel „tü­csökzenéje”, Izsóp, Izsópka, Pro­mise, Exit (Finnország), Parafo- nia, Irmondók, Égigérő gospel- kórus és zenekar, Szela, Völgyessy Szomor Fanni, Kaláka, az aszódi evangélikus gimnázium kórusa, Szabó Leslie... Ők mind ott lesznek a tatai Szélrózsán. És Te? Természetesen azoknak sem kell elhagyniuk a tábort, akik a „hangos” programok után egy kis csendre vágynak, mivel Varga Gyöngyi lelkész és teológuscsapa­ta idén is beköltözik a csendsátor­ba. Hogy miről is szól ez a hely? Lássuk! „Az egység eszköze a csönd - hallgatni lehet együtt, beszélni nem.” (Tornay András) A Szélrózsa programforgatagában jó olykor megállni néhány percre, talán le­kuporodni egy sátorba, hogy meg­köszönjem a csodákat, amelyek a négy nap alatt történnek velem. Jó pár pillanatra lélegzetet vennem, hogy békére találjak Istennel, tár­sammal, önmagámmal... A két évvel ezelőtti Szélrózsához hason­lóan most is tervezünk sátoron be­lüli és kívüli programokat egy­aránt. Lesz imafal, lesznek terem­tés- és képmeditációk, esténként erdő csendje „gondolatok ösvényé­vel”, éjszakánként pedig taizéi éneklés-imádkozás. Készül egy gondolatokat, verseket, imádságo­kat tartalmazó füzet is, amelyet ajándékba adunk a hozzánk beté­rőknek. A lelkigondozás (társas-ház) sem maradhat el. Lesz egy ház, ahová nagy szeretettel várunk mindenkit, aki testvérre, társra vágyik, mert beszélgetni szeretne egy jó nagyot, vagy éppen együtt hallgatni valakivel - túl a szava­kon a Jelenlévő hangját. Az idén is lehetőség lesz a sze­mélyes lelkigondozásra, amelyben teológusok is segítenek, ugyanak­kor tervezünk bibliodrámás foglal­kozást, kavicsfestést is. Mindez és még sok-sok más program egy helyen és időben, 2004. július 21. és 25. között Ta­tán! Mi ott leszünk, gyere el Te is! Szél Róza jól 21*25. • mm

Next

/
Thumbnails
Contents