Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-06-20 / 25. szám
Evangélikus Elet 2004. JÚNIUS 20. - 3. oldal Isten munkálkodik - a gyülekezet épül A bűnről- tisztán és hitelesen Bemutatták dr. Nagy Gyula új kötetét Volt, aki már az új könyvvel „felfegyverkezve” érkezett június 12-én a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermébe, és volt olyan is, aki - kihasználva a lehetőséget - a helyszínen vásárolta meg dr. Nagy Gyula nyugalmazott püspök legújabb tudományos munkáját. A Luther Kiadó jóvoltából megjelent mű Az egyház mai tanítása - evangélikus dogmatika I. címmel 2000 karácsonyán napvilágot látott kötet folytatása. A bűn lényegét, eredetét és következményeit, azaz a hamartiológiát tárgyaló második részt D. Szebik Imre méltatta. D. Szebik Imre püspök a mellette ülő elődje könyvét méltatja Fotó: Horváth-Hegyi Olivér A 20. század elején a főváros peremén új települések születtek, és indultak növekedésnek. Ezek közé tartozik Rákosszentmihály és Sashalom is, amelyeknek az evangélikusai június 13- án, vasárnap egy kerek évforduló megünneplésére, emlékezésre és hálaadásra gyűltek össze. A rákosszentmihály-sashalmi gyülekezet a kezdetektől lelki otthont nyújtott az ország különböző részeiből - az Alföldről, a Dunántúlról, Nógrádból - a fővárosba áramló, majd itt letelepedő vidékieknek. Az egyházközség 1911-től már szervezett formában - az ősi cinkotai gyülekezet fiókegyházközségeként - működött. Az ide helyezett fiatal hitoktató-lelkésznek, id. Tóth-Szöllős Mihálynak a gyermekek összegyűjtése, hitoktatása, illetve rajtuk keresztül a szülők megismerése és gyülekezetbe toborzása volt a feladata. A hívek - templom híján - eleinte a Béla utcai iskolában kaptak helyet istentiszteleteik megtartására. A gyülekezet azonban nem elégedett meg ennyivel: hamarosan felvetették a templomépítés gondolatát. A tervből 1934-re lett valóság: június 17-én dr. Raffay Sándor püspök felszentelhette a község főterén épült, Sándy Gyula által tervezett templomot. Most, hetven év elteltével erre emlékeztek a ma élő hívek. Az örömünnepre D. dr. Harmati Béla nyugalmazott püspököt hívták meg, aki feleségével látogatta meg a gyülekezetét. A meghívóra felírt zsoltárvers alapján hirdette az igét: „Hagyjadaz Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti. ” (Zsolt 37,5) A püspök szerint nemcsak falakat kellett építeni, hanem lelkeket is össze kellett kötni, gyülekezetét építeni, a különböző hagyományokat egymáshoz közelíteni, saját gyülekezeti szokásokat, rendet kialakítani. A zsoltárvers vége az új bibliafordításunkban így hangzik: „...bízzál benne, mert ő munkálkodik." Istennek ez az évtizedeken keresztül folytatott munkája hozta azt az eredményt, hogy a jubileumon a teli templomban régiek és újak együtt tudnak örülni Isten művének - folytatta Harmati Béla. A régiek: a nyolcvanasok, akik még gyermekként voltak részesei a templomszentelésnek. Az újak: a mai gyermekek, akik számára ezen a vasárnapon tartották a tanévzárót is. A két „gyermekkor” fogta össze az eltelt hetven évet, annak minden örömével és próbájával: a második világháborúval és az utána következő „megszállással”, az ‘56-os forradalommal és a rendszerváltás reményteli, előremutató eseményeivel együtt. Munkálkodott az Isten... A püspök kifejtette, hogy öröm ezt látni a gyülekezet múltjában és jelenében egyaránt. Az emlékezésben hangsúlyosan esett szó a hitoktatás szerepéről: oktassunk keresztény életvitelre is, hogy a kiművelt fők a jövőben is szolgálják evangélikus népünket. A templom tanítson arra is, hogy az egy hiten lévőket - és az öku- menében más testvéreket is - szeretetnek és felelősségnek kell egymáshoz kötnie. A mai ünnep ezenkívül tanítson hálaadásra. Köszönjük meg Istennek, hogy munkálkodik közöttünk, küld igehirdetőket, adja Szentleikét, hogy el ne szakadjunk tőle - zárta igehirdetését Harmati Béla. A napot az istentiszteletet követő sze- retetvendégség is emlékezetessé tette: ezen az idősek újra találkozhattak, beszélgethettek egymással, felidézhették a régi emlékeket, illetve a jelenlévők meghallgathatták a gyermekek énekét. A hit- tanos gyermekek szülei meglepetéssel kedveskedtek: egy asztallapnyi tortát sütöttek. A különleges „műalkotáson” megmintázták a templomot, és láthatók rajta mézeskalácsból formált pici emberkék is, amint a templom felé igyekeznek. A tortából mindenki kapott egy adagot, a gyerekek pedig az őket ábrázoló mézeskalács figuráknak is örülhettek. Börönte Márta, a gyülekezet lelkésze ismét egy jó ötlettel tette emlékezetessé ezt a napot gyülekezete tagjai számára. A zsoltárvers pedig kísérje tovább a híveket: Hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne... ” ■ E sorok írója is hálát ad Istennek, hogy kisgyermekként hetven évvel ezelőtt ott forgolódhatott a templom építésénél, és hogy most Isten szolgájaként együtt ünnepelhetett a mai gyülekezettel. Tóth-Szöllős Mihály Az elnök-püspök beszédében kiemelte, hogy az újabb kötet fontos küldetést teljesít: nagy súlyt fektet a szentírási alap, a tiszta tanítás fontosságára. „Egyházunk nyugalmazott püspöke, dr. Nagy Gyula a rendszeres teológia professzoraként Magyarországon, illetve az egyházi szervezeteknél végzett munkája során külföldön mindvégig a tiszta tanítás szolgálatában állt. Törekvései a reformátorok elveivel álltak és állnak összhangban, és ma is iránymutatóak minden protestáns teológus számára” - mondta Szebik Imre. „Nekünk, akiknek Isten igéjét kell prédikálnunk, nincs nehezebb és fontosabb feladatunk, mint az Ige tartalmát, a teljes Szentírás üzenetét tisztán és teljesen továbbadni” - kezdte felszólalását dr. Nagy Gyula. Megható volt látni és hallani, ahogy az 1918-ban született, idén szeptemberben nyolcvanhatodik születésnapját ünneplő szerző az egybegyűltek előtt adott hálát Istennek azért, hogy tavalyi szívinfarktusa és műtétje után folytatni tudta azt a munkát, amely rá volt bízva. Hogy miért éppen ezt a nehéz témát választotta? Az ő szavaival élve: „A bűnről szóló tiszta tanításra régóta nem volt annyira sürgetően szükség, mint ma: Istentől mindenképpen elszakadni akaró, önző és emberközpontú, ezért tragikus belső és külső következményekkel sújtott világunkban.” Aki kézbe veszi ezt a százötven oldalas, igényes munkát, a bűn lényegéről, gyökereiről és következményeiről olvashat. A szerző - aki egy-egy fejezet végén bőséges magyar és külföldi szak- irodalommal is ellátja az érdeklődőket - szót ejt még a tragédiák, nehézségek után gyakran elhangzó „Istenem - miért?” kérdésről, illetve a „személyes Gonosz” realitásáról és eredetéről is. Gazdag Zsuzsanna (A kötet 950forintos áron kopható egyházunk Üllői úti könyvesboltjában.) A gyermekkórus mögött Börönte Márta, D. dr. Harmati Béla és Tóth-Szöllős Mihály Tortatemplomba tartanak a mézeskalács hívek Horváth Csaba felvételei A győri öregtemplomi gyülekezet iga- zán sokoldalú egyházfival büszkélkedhet. A Petőfi téri épületben ugyanis működik egy egyházi textíliákat készítő műhely, amelynek ügyvezetője és mindenese Kutas Emőke, aki nem mellesleg az egyházfi teendőit is ellátja az egyházközségben. Kutas Kálmán volt szombathelyi lelkész unokája négy és fél éve szolgál az Öregtemplomban.- Képzőművészeti középiskolát végeztem, ahol csipkekészítést és történelmi viseletek készítését tanultam - meséli Kutas Emőke. - Varrtam már magyaros díszruhákat, történelmi jellegű utcai és barokk ruhákat, sőt készítettem magam tervezte csipketerítőket és -gallérokat is. Többször kértek fel színházi jelmezek tervezésére is. Amikor itt, a gyülekezetben kiderült, hogy ilyen múlttal rendelkezem, Lackner Pál igazgató lelkész megkérdezte, hogy nem volna-e kedvem egyházi textíliákat készíteni. A kérdésre igennel válaszoltam. Az egyházközség gazdasági bizottsága megtárgyalta a javaslatot, és egyhangú döntéssel támogatásáról biztosított. így aztán tavaly decemberben megnyithattam egyszemélyes textilkészítő műhelyemet a.Konvent épületében.- Miket készít a műhelyben?- Először csak kisebb munkákat vállaltam. Például egyházkerületünk új székházának kápolnájába készítettem oltárterítőket, majd lassan bővítettem a választékot. Ma már az oltárterítők mellett Luther-kabátokat, talárokat, baretteket, papi ingeket, kötött zsinórokat, MóMAGYAROS DÍSZRUHÁKTÓL A LUTHER-KABÁTOKIG Emőke, a sokoldalú egyházfi zes-táblákat, zsinóros díszruhákat, stólákat, táskákat és tarisznyákat is varrók. Magánszorgalomból pedig az egyházhoz nem feltétlenül kötődő kézművestermékeket - festett üvegeket, csipkéből készült apróságokat, keresztszemes hímzéseket és selyem képeket - készítek. Az oltárterítőket saját terveim alapján készítem el, és a megrendelő választhat közülük.- Van-e elegendő megrendelése?- Elmondható, hogy az utóbbi két hónapban látványosan nőtt a kereslet, bár a megrendelések száma még nem érte el a felső határt. Kértek tőlem oltárterítőket a győri és a tényői gyülekezetekbe, továbbá több környékbeli lelkésznek készítettem Luther-kabátot. Örvendetes, hogy nemcsak belföldről, hanem külföldről is egyre több megrendelést kapok. Legutóbb például a bécsújhelyi gyülekezet keresett meg, hogy nagyobb mennyiségben lenne szükségük talárokra, Luther- kabátokra és oltárterítőkre. Ezeket folyamatosan készítem és szállítom. A napokban például ilyen ügyben fogok kiutazni hozzájuk. Lackner Pál igazgató lelkész a tapasztalatok tükrében úgy látja, hogy jól döntött a gyülekezet, amikor zöld utat adott ennek a kezdeményezésnek. - Úgy véltük, hogy nagy szükség van egy egyházi textíliákat gyártó műhelyre. Örülünk annak, hogy a munka egyre jobban beindul. Az elkészült termékek igazán magas színvonalúak - és ezt nem csak a magam nevében állíthatom... Kiss Miklós
