Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-06-20 / 25. szám

4. oldal-2004. JÚNIUS 20. Evangélikus Élet Püspökválasztási előkészületek Erdélyben A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Kerületi Presbitériuma június 4- én tartotta ülését a sepsiszentgyörgyi gyülekezet templomának alagsorában. A Kerületi Presbitérium - mint az egy­ház legfelsőbb kormányzó szerve az át­meneti időszakban - a püspökválasztás­sal kapcsolatos teendőkről folytatott megbeszéléseket. A tanácskozáson először a három püspökjelölt írásbeli nyilatkozatát is­mertették: Adorjánt Dezső Zoltán püs­pökhelyettes és dr. Kovács László Attila professzor elfogadta a jelölést, és indul a választáson, Kovács Erzsébet tanácsos pedig lemondott jelöltségéről. A Kerületi Presbitérium ezt követően megválasztotta a - három lelkészből és két világi személyből álló - szavazat­bontó bizottságot, majd 2004. július 11­ében (illetve indokolt esetben július 18- ában) határozta meg a püspök választói közgyűlés időpontját. A testület döntése értelmében az egy­házközségi püspökválasztói közgyűlés eredményét a közgyűlés berekesztése előtt ki kell hirdetni a jelenlévők előtt, és a jegyzőkönyvi kivonatot - amelynek tartalmaznia kell a választás eredményét - huszonnégy órán belül el kell küldeni a szavazatbontó bizottság elnökének. A hivatalos eredményhirdetés után tizenöt napos fellebbezési idő áll ren­delkezésre. Amennyiben egyetlen ilyen irányú kérés sem érkezik, az eredményt hivatalosnak fogadják el. Ezt követően körlevélben értesítik a lelkészi hivata­lokat, püspökségeket, hivatalos szerve­zeteket. F. A. 150 éves a krizbai templom A krizbai evangélikus gyülekezet má­jus 23-án ünnepelte temploma fel­szentelésének 150. évfordulóját. Az eseményre a falu minden evangélikus lakóját és az innen elszármazott híve­ket is meghívták. A hálaadó istentisz­teleten - melynek liturgiájában köz­reműködött Koszta István helyi, Bar­csa István zselyki és Illyés Márton bu­karesti lelkész, illetve Jörn Munks- gaard dán evangélikus esperes és Kris­tian Bundgaard dán nyugalmazott lel­kipásztor is - Mózes Árpád püspök hirdetette Isten igéjét. A krizbai templom szépségével, nagy­ságával ma is elvarázsolja az arra járó­kat. Alapkövét 1850-ben helyezték el Pál István kőműves fópallér irányítása mellett. Még ebben az esztendőben félig álltak már a falak, és két év múlva a tel­jes hajlék és a 19 öles torony is elkészült. A templomot 1854. május 25-én, áldo­zócsütörtök ünnepén szentelték fel. A hálaadó istentiszteleten az ifjak és a gyerekek - Koszta Enikő lelkésznő ve­zetésével - kánonokkal, népdalokkal, versekkel szolgáltak. Az alkalom után a krizbaiak minden résztvevőt megvendé­geltek az egyházközség kultúrtermében. Az ünnepség az esti istentisztelettel folytatódott, amelyen Adorjáni Dezső Zoltán püspökhelyettes prédikált, és a Sepsiszentgyörgyi Evangélikus-Lutherá­nus Egyházközség kórusa, valamint az A krizbai templom szószékén Adorjáni Dezső püspökhelyettes Albert Schlapnikár fúvószenekar adott rövid hangversenyt. Az egész napos program szeretetvendégséggel zárult. Jó volt látni, hogy a szálak, amelyek a krizbaiakat és az innen elszármazottakat összekötik, nem szakadtak el, sőt meg­erősödtek. Ez az itt maradottak szívét is reménységgel töltheti el... Koszta István Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa értesíti, hogy Korányi András Leben und Biographie: Die Heilige Elisabeth von Thüringen und Ungarn im Spiegel der wissenschaftlichen Forschung des 20. Jahrhunderts (Elet és életrajz: Thüringiai és Magyarországi Szent Erzsébet a 20. század tudomá­nyos kutatásának tükrében) című német nyelvű teológiai doktori értekezésének ma­gyar nyelvű megvédésére 2004. június 30-án, szerdán 15 órakor kerül sor az Evan­gélikus Hittudományi Egyetem (Budapest XIV., Rózsavölgyi köz 3.) 10-es tanter­mében. Az értekezés egy példánya az egyetem könyvtárában olvasható. A védés nyilvános. Tisztelettel meghívom. Dr. Reuss András, az EHE DHT elnöke Az Ökumenikus Tanulmányi Központ - folytatva a korábbi évek során megkezdett ha­gyományt - a Szentírás történelmi helyeinek megismerését ajánlja az utazni vágyó test­vérek figyelmébe. Ezeken az utazásokon - magyar nyelvű lelkészi vezetéssel - egye­dülálló lehetőség nyílik az Ó- és Újtestamentumban szereplő helyszínek fölkeresésére. Az érdeklődők - sok más bibliai hely mellett - járhatnak ott, ahol Mózest kihúzták a Nílus vizéből (2Móz 2,9), vagy ahol Jézus hirdette az igét, és gyógyította a bete­geket (Mt 9,35), vagy ahol Saulból Pál apostol lett (ApCsel 9,6)... A rendkívül gazdag program teljes biztonsággal, kényelmes ellátással, személyes törődéssel jár együtt. I. 2004. szeptember 28 - október 8. között 11 nap Egyiptomban (Alexandria, Kairó, Gíza, a bibliai Gósen földje, Memphis, Luxor, Karnak, a Királyok völgye, az ősi kopt egyház kincseinek megtekintése, nílusi hajóút stb.). Minden költséget magába foglaló ár: 295 000 Ft. II. 2004. november 18-25. között 8 nap Izraelben (A Hegyi beszéd helyszí­nének, Galilea vidékének és a Galileai-tengernek, Kapernaumnak, a Holt- tengerernek és Jeruzsálemnek a megtekintése). A teljes szolgáltatás ára: 189 000 Ft. III. 2005. április végén 11 napos „damaszkuszi út", amely Szíriát, Libanont és Jordániát érinti majd. (A részletek még kidolgozás alatt.) Ara: kb. 250 000 Ft. Részletes tájékoztatást az Ökumenikus Tanulmányi Központtól (1114 Budapest, Bocskai út 15. III. 3., 1/466-4790) vagy Gimesi Zsuzsa lelkésztől (70/508-7624) lehet kérni. Az elmúlt hét elején, június 7-én került sor az egyházi fenntartású e-Magyaror- szág-pontok első országos találkozójára a Millenárison. Az Informatikai és Hír­közlési Minisztérium által indított pro­jekt keretében a közeljövőben 160 refor­mátus, 39 evangélikus és 10 katolikus egyházközségben nyílik meg nyilvános internet-hozzáférést nyújtó e-Magyaror- szág-pont. A rendezvényen előadást tar­tott Kovács Kálmán informatikai mi­niszter, majd Veres András katolikus, Bölcskei Gusztáv református és Gáncs Péter evangélikus püspök számolt be ar­ról, hogyan vesznek részt a történelmi egyházak az e-Magyarország-program- ban. A találkozón evangélikus részről Bogdányi Gábor mutatta be az egyhá­zunkban folyó internetes munkát. Fotó: Bogdányi Gábor Merítettek az élet energiaforrásából Ausztria Burgenland tartományának evangélikus gyülekezetei 1949 óta minden évben megtartják a Gusztáv Adolf Szövetség ünnepét, amely lehe­tőséget kínál a gyülekezeti tagok talál­kozására és a hitben való összetarto­zás erősítésére. Az alkalomnak — for­gó rendszerben - vagy egy észak-, vagy egy dél-burgenlandi község ad otthont. E napon az egész Burgenland területé­ről összesereglő gyülekezeti tagok meg­győződhetnek arról, hogy érdemes az élethez szükséges energiát az evangélium erejéből meríteni. Egy félelmetes, aggo­dalomra okot adó világban arra van szük­ség, hogy a meghallott „örömhír” ésszerű és gyógyító perspektívát mutasson fel. Idén június 10-én a zumdorfi (Zu- rány) gyülekezet volt a házigazdája a Gusztáv Adolf ünnepségnek, amelyre meghívást kapott a hegyeshalmi egyház- község is. A település kórusa, az Erkel Ferenc vegyes kar pedig hosszabb mű­sorral is szolgált az ünnepi programok sorában. A reggeli órákban egymás után gör­dültek be a gyülekezeti küldöttségeket szállító különbuszok az eseménynek he­lyet adó zumdorfi futballpályára. A szervezők egy hatalmas sátrat építettek a helyszínre - szükség is volt rá, hiszen a becslések szerint két és fél ezren vettek részt a találkozón. A nyitó istentisztele­ten - az ökumené szellemében - Peter Karner református szuperintendens szolgált igehirdetéssel. Ezt követően a szervezet tavalyi munkájáról szóló be­számolóban - egyebek mellett - az is el­hangzott, hogy a hegyeshalmi evangéli­kus templom renoválására hétezer eurót tudtak átutalni. Délután színes és változatos progra­mok váltották egymást. Sportversenyek, kulturális és gyermekrendezvények kö­zött választhattak a résztvevők. A szer­vezők példát adtak arra, hogyan lehet két és fél ezer embert úgy irányítani, hogy a jó rend mindvégig megmaradjon. A szervezők elmondták, hogy minden tíz vendégre egy segítő jutott. Szinte az egész gyülekezet szolgálatban állt napok óta. A feladatokból kivették a részüket a helyi tűzoltók és rendőrök, sőt a község önkormányzatának a tagjai is. Mindez meg is látszott: minden a helyén volt, a programok nem csúsztak, minden olajo­zottan működött. A záróáhítaton Manfred Koch burgen­landi szuperintendens szolgált, majd a hegyeshalmi gyülekezet lelkésze szá­molt be a templom renoválásának jelen­legi állásáról, a gyülekezet előtt álló fel­adatokról. Végezetül ünnepélyesen át­adták a Gusztáv Adolf Szövetség zászla­ját a következő találkozó házigazdái tisztét vállaló pinkafeldi (Pinkafő) gyü­lekezet elnökségének. K. M. A torinói lepel újabb rejtélye Egy másik arcképet is találtak Krisztus „ereklyéjének” hátsó oldalán Újabb érdekes felfedezést tettek közhírré a - feltételezések szerint - Krisztus arcképét mutató torinói lepellel kapcsolatban. Egy tudóscsoport bejelentette, hogy az ereklyén az eddig ismert arc mellett egy másikat is felfedeztek. A rejté­lyes legenda tehát tovább él. Újabb és újabb rejtélyek merülnek fel a torinói le­pel kutatásai során. A Londoni Fizikai Intézet a 2002 óta tartó restaurációs munkák keretében nemrégiben óriási szenzációval állt elő: a Jézus halotti szem­fedőjének tartott vászon hátulján egy másik emberi arc szellemképe rajzolódik ki. Ezt erősítette meg a padovai egyetem kutatása is. A lepel 2002-es restaurálá­sa során a hátsó oldalát is lefényképezték, majd a képeket hónapokon át számí­tógéppel analizálták. A kutatócsoport tagja, Giulio Fand professzor kijelentet­te: „Az elülső és a hátsó oldalon lévő képek különböznek. A gép révén felfede­zett arcon például a jobb orrlyuk sokkal jobban látható”. A felfedezés ismét éles vitákat válthat ki Jézus halotti leplének eredetiségét illető­en a hívők és a tudósok között. Sok hívő számára a lepel az egyik legfontosabb fennmaradt ereklye. A feltételezések szerint miután a Megváltót keresztre feszítették, s ké­sőbb levették a feszületről, e 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles vászonlepel­be burkolták testét. Ebben temették el a sziklasírba. Vagyis sokak szerint Krisz­tus vére és arcának mása látható a lep­len. Az ereklyét a torinói dómban, a Szent Jánosról - San Giovanni Battista - elnevezett székesegyházban őrzik. A le­pel már csak azért is egyedülálló, mert szinte páratlan, milyen viszontagságo­kon kellett keresztülmennie az elmúlt évszázadokban. Túlélte, hogy olajban főzték, továbbá túlélt két tűzvészt is. A tudósok egy része azonban vitatja a le­pel valódiságát, s úgy tekint e „csodára”, mint a világ egyik nagy szemfényvesz­tésére. A halotti szemfedő eredetisége mellett és ellen egyaránt több érv is felhozható. Különböző pollenvizsgálatok szerint a lelet valóban az első századból való. Sőt a vásznon előforduló növényi maradvá­nyok alapján minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a lepel a Közel-Ke­letről származik. Legalább tizenhárom olyan növényfajtát határoztak meg ed­dig, amelyek Palesztinában, pontosab­ban a Negev-sivatag, a Holt-tenger és Je­ruzsálem vidékén voltak honosak. Egy másik, rituális érv is alátámaszthatja az első századi származást: ez pedig a ke­zek X alakú elhelyezése - olvasható Bo- da László egyik tanulmányában. Érvelé­se szerint János, Jézus egyik-tanítványa helyezhette el így a kezeket. Az effajta temetkezési mód a Holt-tenger vidékén a kumráni barlangoknál talált esszénus sí­A lepel alapján rekonstruált Krisztus-arc rokban volt szokásos, János pedig az esszénus közösségnek is tagja volt. A tudományos vizsgálatok döntő többsége egészen a 80-as évekig arra a következtetésre jutott, hogy az ereklye valóban Jézus halotti leple. Az úgyneve­zett szénizotópos kormeghatározások azonban más eredményt hoztak. Ezek szerint a lepel a 13-14. században kelet­kezett. E vizsgálat lényege, hogy a szer­ves anyagokban felhalmozódik a szén radioaktív izotópja, a C-14. Ha a szerve­zet elpusztul, akkor a bomlási folyama­tokban a C-14 bizonyos időközönként feleződik. A C-14 mennyiségéből - ter­mészetesen bizonyos hibaszázalék mel­lett - viszonylag pontosan meghatároz­ható a lelet kora. A torinói lepel eseté­ben az első ilyen vizsgálatra 1979-ben, a másodikra pedig 1988-ban került sor. Ezek szerint viszont a vásznat 1260 és 1390 között készítették. A szénizotópos vizsgálatok megbízhatósága kapcsán sok tudósnak is komoly fenntartásai vannak. Nem véletlenül: e vizsgálatok után például az egyiptomi múmiákat ezer évvel fiatalabbnak gondolták. A Texasi Egyetem tudóscsoportja rá­jött arra, mi okozhatja a szénizotópos vizsgálat pontatlanságát. Olyan mikro­bákat találtak, amelyek képesek bevona­tokat képezni a természetes objektumok körül. Ez a műanyaghoz hasonló bioge- nikus máz komolyan befolyásolhatja a kormeghatározás eredményét. Egy másfél éve végzett tanulmány szerint a torinói lepel belsején lévő vér­foltok egyértelműen azt mutatták: a rajta kirajzolódó kép nem készülhetett máso­lással. Jézus halotti leplét új szkennelési technológiával vizsgálták 2002 novem­berében, és az eredményeket először egy tudományos szimpózium keretében vi­tatták meg. A kutatáshoz úgynevezett síkágyas szkennert használtak. Ez vér­foltokat mutatott ki a belső felén, amely azt jelzi, hogy az arckép nem másolat. A mostani felfedezés nyomán nem le­het messzemenő következtetéseket le­vonni, hiszen Fand olasz professzor ki­jelentette: mindez nem azt támasztja alá, hogy a lepel hamisítvány lenne. Bárkié is volt a halotti lepel, „viszontagságai” tovább folytatódnak. S biztosak lehe­tünk benne: a következő években, évti­zedekben is megannyi elmélet lát majd napvilágot arról, hogy honnan és mely korszakból származhatott. (Forrás: Népszava, 2004. április 15.)

Next

/
Thumbnails
Contents