Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-05-02 / 18. szám
8. oldal - 2004. MÁJUS 2. Evangélikus Élet A 2004. évi missziói pályázat nyertesei Pesterzsébet 100 000 Ft; Kötésé 100 000 Ft; Csákvár-Bicske-Csabdi 80 000 Ft; Marcalgergelyi-Szergény 30 000 Ft; Hatvan-Gyöngyös 50 000 Ft; Egy- házasdengeleg 90 000 Ft; Budapest XVI., Hősök tere 50 000 Ft; Kisapostag 15 000 Ft; Soltvadkert 100 000 Ft; Szakony 50 000 Ft; Bük 50 000 Ft; Őrimagyarósd 50 000 Ft; Dunaharaszti 50 000 Ft ; Beled 50 000 Ft; Miskolc 80 000 Ft; Vecsés 50 000 Ft; Medgyesegyháza 50 000 Ft ; Gyönk és környéke 40 000 Ft; Répcelak 100 000 Ft; Szákszend 30 000 Ft; Nagymányok 50 000 Ft; Balassagyarmat 80 000 Ft; Uraiújfalu 55 000 Ft; Budapest-Újpest 70 000 Ft; Budapest-Kelenföld 100 000 Ft; Somlószőlős 80 000 Ft; Szarvas-Ótemplom 100 000 Ft; Budapest XVI., Cinkota 50 000 Ft; Szarvas-Középhalmi Ev. Misszió 100 000 Ft; Budai Egyházmegye 70 000 Ft; Békéscsaba 50 000 Ft; Budapest V, Deák tér 100 000 Ft; Orosháza 20 000 Ft; Nemeskér 80 000 Ft; Dabas 50 000 Ft; Bénye 60 000 Ft; Kővágóörs 80 000 Ft; Fejér-Komáromi Egyházmegye 55 000 Ft; Veszprém 40 000 Ft; Székesfehérvár 100 000 Ft; Balatonboglár 60 000 Ft; Csákvár 80 000 Ft. Az elszámolás határideje: 2004. november 30. . A 2004. évi evangélikus ifjúsági pályázat végeredménye A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyermek- és Ifjúsági Bizottsága által kiírt ifjúsági pályázatra beérkezett pályaművek elbírálása megtörtént. Köszönetét mondunk a bizottságok tagjaiból álló bírálóbizottságnak. A pályázatra 144 pályázó összesen 11484 524 forint támogatásra nyújtott be igényt. A rendelkezésre álló 7 615 000 forintot a bírálóbizottság 139 helyre osztotta szét. A nyertes pályázók: 16. Számú Evangélikus Gimnázium Cserkészcsapat 50 000 Ft; 32. Számú Dévai Bíró Mátyás Cserkészcsapat 70 000 Ft; 459. Számú Győry Vilmos Cserkészcsapat 25 000 Ft; 884. számú Hunyadi János Cserkészcsapat 60 OOO Ft; Ágfalvi Evangélikus Egyházközség 35 000 Ft; Alberti Evangélikus Általános Iskola 60 000 Ft; Angyalföldi Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Aszódi Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma 70 000 Ft; Bakonycsemyei Evangélikus Óvoda 60 000 Ft; Bakony- szombathelyi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Balassagyarmati Evangélikus Egyház- község 70 000 Ft; Békéscsabai Evangélikus Egyházközség ifjúsági csoportja 40 000 Ft; Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 50 000 Ft; Beledi Evangélikus Egyházközség 30 000 Ft; Bényei Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Bezi Evangélikus Egyházközség 55 000 Ft; Bobai Evangélikus Egyház- község 40 000 Ft; Bokodi Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Borsod-Hevesi Evangélikus Egyházmegye 50 000 Ft; Budafoki Evangélikus Egyházközség 35 000 Ft; Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Büki Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Ceglédi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Celldömölki evangélikus ifjúsági kör 65 000 Ft; Cinko- tai Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Csákvári Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Csillaghegy-Békásmegyeri Evangélikus Egyházközség Piliscsabai Leányegyháza 60 000 Ft; Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség 65 000 Ft; Csömöri evangélikus vasárnapi iskola 60 000 Ft; Csővári Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Csővári Evangélikus Egyházközség Penci Leányegyháza 30 000 Ft; Csurgói Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Dabas-Gyóni Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Dél-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegye 70 000 Ft; Dunaföldvári Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Dunakeszi Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Dunaújvárosi Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Ecsenyi Evangélikus Egyház- község 55 000 Ft; Fasori Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Fóti Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Gyömrői Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft; Györ-Soproni Evangélikus Egyházmegye 70 000 Ft; Györújba- ráti Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Gyulai Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Hatvan-Gyöngyös Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Hódmezővásárhelyi Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Ikladi Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Irsai Evangélikus Egyház- község 70 000 Ft; Kaposszekcsői Evangélikus Egyházközség 55 000 Ft; Kecskeméti ifjúsági csoport 50 000 Ft; Kelenföldi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Keszthelyi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Kisapostagi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Kisdeák Evangélikus Óvoda 70 000 Ft; Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Kiskunhalasi Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Komáromi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Kondoro- si Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Kőbányai Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Körmendi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Kővágóörs-Révftilöp-Kapolcsi /Sión/ Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Lajoskomáromi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Luther Otthon 70 000 Ft; Medgyesegyházai Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Mencshely- Nagyvázsony-Szentantalfa-Zánkai Társult Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Mendei Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Mezőberényi Evangélikus Egyházközség I. 70 000 Ft; Mezőberényi Evangélikus Egyházközség II. 50 000 Ft; Miskolci Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Miskolci Ökumenikus Egyetemi Lelkészség 65 000 Ft; Mohács-Magyarbóly-Sikló- si Evangélikus Társegyházközség 55 000 Ft; Monori Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Nagyalásony-Darbony-Nemesszalóki Társult Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Nagybörzsönyi Evangélikus Egyházközség 25 000 Ft; Nagykanizsai-Szepetneki Evangélikus Társegyházközség 55 000 Ft; Nagymányok-Váraljai Evangélikus Egyházközség 55 000 Ft; Nagytar- csai Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Nemescsói Társult Evangélikus Egyházközség 45 000 Ft; Nógrádi Evangélikus Egyházmegye 70 000 Ft; Nyáregyházi Evangélikus Egyházközség 35 000 Ft; Nyírszőlősi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Óbudai Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium 70 000 Ft; Orosházi Evangélikus Egyházköség 50 000 Ft; Országos Szlovák Szolgálat 50 000 Ft; Ótemplomi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Örimagyarósdi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Ősagárdi Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Ösküi Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Pásztói Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Pécsi Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközség 70 000 Ft; Pestszentlőrinci Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Péterfy Sándor Oktatási Központ 50 000 Ft; Péteri Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Pilisi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Porrogszentkirályi Evangélikus Egyházközség 45 000 Ft; Pusztaföldvári Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Puszta- szentlászlói Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Rákospalotai Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Rákosszentmihály-Sashal- mi Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Répcelaki Evangélikus Ifjúság 70 000 Ft; Rózsák Terei Evangélikus Kollégium 70 000 Ft; Sárbogárd-Sárszentmiklósi Evangélikus Egyházközség 30 000 Ft; Sárvári Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Sikátori Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Siófoki Evangélikus Egyházközség 55 000 Ft; Somlószőlősi Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Somogy-Zalai Egyházmegye 70 000 Ft; Soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) 70 000 Ft; Soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 50 000 Ft; a súri evangélikus gyülekezet ifjúsági csoportja 40 000 Ft; Szakonyi Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola 60 000 Ft; Szegedi Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft; Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség 45 000 Ft; Szekszárd és Környéke Társult Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Szentgotthárdi Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Szlovák Ajkú Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Szolnoki Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Szügyi Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Tab és Környéke Evangélikus Egyházközség 70 000 Ft; Tatabányai Evangélikus Egyházközség ifjúsága 60 000 Ft; Tengelici Evangélikus Egyházközség 50 000 Ft; Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye 40 000 Ft; Tótkomlósi evangélikus ifjúsági kör 50 000 Ft; Újpesti Evangélikus Egyházközség 30 000 Ft; Uraiújfalui Evangélikus Egyházközség 45 000 Ft; Váci Evangélikus Óvoda 50 000 Ft; Váci Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Vanyarci Evangélikus Egyházközség 60 000 Ft; Vasi Evangélikus Egyházmegye 60 000 Ft; Vecsési Evangélikus Egyházközség 30 000 Ft; Veszprémi Evangélikus Egyházközség Balatonalmádi Leányegyházközsége 70000 Ft; Veszprémi Evangélikus Egyházmegye 40 000 Ft; Zalaegerszegi Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft. A pályázatok megvalósításához sok erőt, lelkesedést kívánunk. Isten áldása kísérje munkájukat. A bírálóbizottság nevében Király Attila ifjúsági referens Zsidó-keresztény-iszlám vallástudományi előadások a Keresztény-Zsidó Társaság szervezésében 6 szemeszterben, szent könyvek eredeti olvasásával (www.kzst.hu). Jelentkezés: Bp. VII., Wesselényi u. 17. IV., hétfő-péntek 9.00-18.00. Tel.: 1/413-3550. Protestáns tavasz a Hold utcában Az egykori német ajkú evangélikusok és reformátusok 2002 tavaszán újjáépült templomában immár harmadik alkalommal kerül sor a Protestáns tavasz elnevezésű rendezvénysorozatra. A programoknak az a céljuk, hogy egy keveset bemutassanak abból a szellemi, lelki, diakóniai gazdagságból és vitakultúrából, mely a keresztény hitből és a protestáns értékekből fakad. Az alkalmakat felkínáló Protestáns Fórum 1997-ben alakult a német ajkú evangélikus-református gyülekezet és németországi, valamint svájci támogatói kezdeményezésére. Előtörténet A magyarországi egyházak és teológia számára az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb vesztesége az volt, hogy elszakadtak nemcsak a világ (elsősorban Nyugat-Európa) egyházi-teológiai nyilvánosságától, hanem a magyarországi (egyébként is kasztrált) szellemi élettől is. Ennek eredményeként az egyházi élet gettósodott mind szellemi értelemben, mind a működési lehetőségeket illetően. Erre a körülményre való tekintettel a budapesti német ajkú evangélikus-református gyülekezetnek az elmúlt évtizedekben sajátos szerep jutott. Német nyelvű „telepesek” már a múlt század közepén (1859-ben) nemcsak saját vallásos életük biztosítására alapították a gyülekezetét, hanem „ablaknak” is szánták, melyen keresztül sok diakóniai és gyülekezetépítő kezdeményezés jutott el Magyarországra (például elindult a vasárnapi iskolai és a Kék Kereszt mozgalom, kórház és árvaház épült stb.). A második világháború után a gyülekezeti tagok nagy részének el kellett hagynia Magyarországot. Ma főként németül beszélő magyarok járnak a gyülekezetbe, akik intenzív kapcsolatban állnak a svájci és németországi protestáns egyházakkal és teológiával. A szovjet rendszer évtizedeiben a gyülekezet „nyugati” kapcsolatai biztosították a gondolatcsere és a szellemilelki táplálkozás lehetőségét nemcsak a gyülekezeti közösség, hanem egy szélesebb érdeklődő kör számára is, amelynek tagjai között az egyházakhoz egyébként nem kötődő értelmiségiek is akadtak. Külföldi vendég igehirdetők, teológusok, gyülekezeti csoportok, tanulmányúton levő lelkészek csoportja kereste fel rendszeresen a gyülekezetei, ahol nemcsak a hívekkel, hanem a magyarországi egyházi és kulturális élet ismert személyiségeivel is találkozhattak. A gyülekezet rendszerváltozás előtti utolsó lelkésze, Vályi Nagy Ervin (1924-1993) évtizedes egyházi-politikai elszigeteltség után 1980-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémia rendszeres teológiai professzora lett. Hamar kialakult körülötte egy ifjú teológusokból és lelkészekből álló kör, amely kritikus szemmel vizsgálta a magyarországi egyházak és a teológia állapotát. Vályi Nagy Ervin professzor a nyugdíjba vonulása után még évekig vezetett szemináriumokat és teológiai önképzőköröket a gyülekezetben, ahol az érdeklődők - részben német nyelven - nemcsak megismerhették a nyugati teológiai kutatások eredményeit és problémáit, hanem arra is törekedtek, hogy ezeket a magyarországi viszonyok ismeretében kritikusan értelmezzék. A körülötte kialakult egyfajta „második teológiai nyilvánosság” figyelme azonban nemcsak Nyugatra irányult, hanem igyekeztek a szovjet rendszeren belül élő egyházak között államilag tudatosan akadályozott kommunikációt is kezdeményezni. A gyülekezet 1990 előtt a keleti és nyugati németek rendszeres találkozóhelye is volt. Ezeket a hagyományokat Vályi Nagy Ervin utódai is igyekeztek folytatni. A jelen A magyar értelmiség körében sokaknál tapasztalható a vallásos, egyházi és teológiai témák iránt felébredt érdeklődés. Egyik jele ennek a „világi kiadóknál” megjelent számos teológiai alapmű (például Barth, Tillich, Buber, Bultmann és mások munkái). A fent említett értelmiségi érdeklődésnek két karakteres iránya látszik kirajzolódni. Az elmúlt negyven év alatt tudatosan egyházi és részben társadalmi perifériára szorított „protestáns értelmiség” törekszik a megszakadt szellemi-kulturális hagyományok újraélesztésére. Ennek terepe a protestáns iskolaügy (az óvodától az egyetemig) és a számos, egyházhoz kötődő önszerveződő egyesület munkája, a különféle sajtótermékek kiadása. Sajnos azonban a magyar protestáns vallásos hagyomány ápolása, a szellemi igényesség és a személyes hit életgyakorlata sokszor egymástól függetlenül működik esetleg egyetlen emberen belül is. Miközben egyes értelmiségiek saját területükön elismert szaktekintélyek, a „hit dolgaiban” megmaradnak kiskorúaknak, áldozatul esnek egyfajta hívő együgyűségnek. A protestáns értelmiség identitáskeresésén túl vannak olyan értelmiségiek, akik az egyházi-vallási közegtől teljesen elidegenedve már nem tudnak vagy nem akarnak kapcsolódni az egyházi kötődést is feltételező kulturális hagyományhoz, de a hivatalos ideológiai nyomás eltűnésével egyre nyilvánvalóbban keresnek olyan kereteket, olyan helyet, ahol a „végső” dolgokra vonatkozó kérdéseikkel gondolati és egzisztenciális síkon szembesülhetnek. Vannak, akiket a dinamikusan jelentkező új vallási mozgalmak többsége éppen intellektuális igénytelenségük és az emberi személy autonómiáját nem mindig tiszteletben tartó gyakorlatuk miatt nem vonz, de az egyházi körökben itt-ott uralkodó szellemi provincializmus is riaszt. Az európai és ezen belül a magyar protestantizmus rendelkezik olyan szellemi értékekkel, melyek segítséget, illetve kihívást jelenthetnek ezeknek az orientációt kereső kortársaknak is. Egy ilyen szembesülés elképzelhetetlen a kortárs teológia és filozófia ismerete és kritikai feldolgozása nélkül. Ez a szembesülés azonban nemcsak a kortársak hasznára válhatna, hanem segítséget jelenthetne az egyházaknak is küldetéstudatuk és társadalmi szerepvállalásuk terén mutatkozó bizonytalanságaik és tévedéseik felismerésében. Az evangélium üzenetének protestáns formája minden korban igyekezett vállalni a kettős megmérettetést: a bibliai mércét és a kortársak komolyan vételét. Persze a személyes hit, meggyőződés intellektuális átgondolásának igénye, a keresztény spiritual itás keresése és a magyar protestáns hagyományokhoz való kötődés egymást semmiképpen nem kizáró dolgok, sokak életében együtt is jelentkeznek - ahol pedig nem, ott „összehozhatok” egymással Ez a meggyőződés késztette tehát a német ajkú evangélikus-református egyházközséget és németországi, svájci támogatóit arra, hogy létrehozzák a Protestáns Fórumot. A távlatok A fórum létrehozásának másik fontos oka az integráló erők iránti igény, mely az egyházi közéletben és a magyar kulturális életben is újra meg újra megfogalmazódik: szükség van olyan helyekre, ahol az egymással párhuzamosan, sokszor hasonló tartalommal tevékenykedő csoportok, kezdeményezések találkozhatnak, kicserélhetik tapasztalataikat, és egyesíthetik erőiket. Ma Magyarországon megfigyelhető a közéleti és egyházi feladatok egyfajta átideologizálása, melynek polarizáló hatása van. (Az „átideologizálás” ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy már a közélet és az egyházi élet újjászervezésének legégetőbb, konkrét feladataiban sem tudnak megegyezni a szellemi élet szereplői, hanem ideológiai alapon fölosztják a gondokat, miközben a másik oldal prioritásait megkérdőjelezik, illetve mögöttes, burkolt szándékokkal magyarázzák. Ilyen hamis alternatívákra már a szóhasználat szintjén is számtalan példa akad. Egyfajta kultúrharc folyik, melynek tétje a szellemi-kulturális szféra felosztása, beleértve ebbe az egyházi életet is.) A fórum feladata lehetne a szellemi-kulturális-politikai szembenállások tisztázódásának segítése, ezek egymással való szembesítése. Olyan nézetek is megfogalmazhatók, melyek egyébként egymáshoz nem közelíthetők, nem integrálhatók. Persze az öngerjesztés és az integrálás iránti puszta igény kezdeményezésünket még nem teszi képessé az integráló szerepre. Ehhez egyrészt olyan partnerek szükségesek, akik saját álláspontjukat karakteresen képviselik, de elutasítják az ideologikus megközelítést, másrészt pedig olyan szellemi-kulturális tartalom, melyben integrálóképesség és -potenciál van. A szellemi-lelki, kulturális tartalom úgy áll elő, hogy ütköztetjük az európai protestantizmus sokrétű és gyakran ellentmondásos hagyományát és a sajátosan közép-európai magyar protestáns hagyományt azzal a szociális, szellemi és lelki- állapottal, mely ma Magyarországot és tágabb értelemben ezt a régiót jellemzi. Mindezek mögött az a teológusi egzisztencia áll mint inspiráló és orientáló erő, melyet Vályi Nagy Ervin képviselt. Akik annak idején személyisége vonzásába kerültek, maguk is tapasztalhatták ennek a szellemi-lelki habitusnak a legkülönbözőbb embereket és ügyeket kritikusan integráló, de szelektáló hatását is. Bár a nála tapasztalt intellektuális igényességnek és spirituális elmélyültségnek az egysége nem másolható le, ám - reményeink szerint - tanulható és gyakorolható. Akik ellátogatnak a gyülekezet honlapjára (www.ev-ref-gemein.de), azok többet is megtudhatnak a Protestáns Fórumról, s megismerhetik a Protestáns tavasz programjait. Ezekre a rendezők mindenkit szeretettel várnak. Balog Zoltán A protestáns tavasz keretében április 5-én rendezett „evangélikus-református párbeszéd” pillanatait Barta Imre örökítette meg
