Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-04-18 / 16. szám

4. oldal-2004. ÁPRILIS 18. Evangélikus Élet II. János Pál pápa a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjének civil fokozatát adományozta Orbán Viktornak, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnökének, a Magyar Köztársaság volt miniszterelnö­kének. A budavári Prímási Palota dísztermében április 6-án megrendezett ünnepségen Erdő Péter bí­boros, prímás, esztergom-budapesti érsek meghívására részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjai, valamint a történelmi egyházak vezetői is. A jeles eseményen egyházunkat D. Szebik Imre el­nök-püspök és D. dr. Harmati Béla nyugalmazott püspök képviselte. Fotó: Horváth-Hegyi Olivér Holokauszt-emléknap lesz Csillaghegyen Van, amit soha nem lehet feledni. Az egyéni és a kollektív emlékezet egyik ilyen kitörölhetetlen része a holoka­uszt. A magyarországi zsidó és cigány áldozatok meghurcoltatásának hatva­nadik évfordulója alkalmából a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) egy pályázatot hirdetetett meg a témával kapcsolatos rendezvények, filmek, kiadványok, emlékművek támogatására. A 165 nyertes pályaműből négyet április 6- án sajtótájékoztató keretében mutat­tak be a csillaghegyi evangélikus gyü­lekezet templomában. A helyszín nem véletlen, ugyanis támogatásban része­sült az egyházközség április 18-ai ho- lokauszt-emléknapja is. „A minisztérium és az NKA ezzel a pályázattal kifejezetten a kisközösségek­nek kívánt lehetőséget teremteni arra, hogy különféle programokkal megemlé­kezhessenek a településükön élő zsidó, illetve cigány lakosságot ért veszteségek­ről” - mondta a sajtótájékoztatót meg­nyitó rövid felszólalásában dr. Harsányi László, az NKA elnöke. Tőle tudhattuk meg azt is, hogy az összesen százmillió forintos támogatásra több mint hetven helység pályázott eredményesen. Ezt követően négy nyertes pályázó mutatkozhatott be. Donáth László lel­kész a békásmegyeri gyülekezetben tar­tandó egész napos rendezvény program­ját ismertette a jelenlévőkkel. Az április 18-ai emléknap úrvacsorás istentiszte­lettel kezdődik, majd közös étkezéssel folytatódik, amelyen jellegzetes zsidó ételeket szolgálnak fel. Délután „Ellen­ségei minden embernek...” címmel ke­rekasztal-beszélgetést tartanak, melynek témája Csepregi Zoltánnak a Luther Ki­adó gondozásában most megjelent, „Zsi­dómisszió, vérvád, hebraisztika” címet viselő munkája lesz. Az eszmecsere után Rozsos István operaénekes zsidó liturgi­kus dallamokat énekel. A nap vecser- nyével zárul, melyen dr Schweitzer Jó­zsef főrabbi szolgál. „Megemlékezési szándékunk függet­len attól, hogy azt támogatja-e valaki, vagy sem. Természetes, hogy nemcsak megörültünk ennek a lehetőségnek, ha­nem igyekeztünk élni is vele, ám az NKA anyagi segítsége nélkül is minden­képpen terveztünk egy, a vészkorszak­nak emléket állító rendezvényt” - nyi­latkozta lapunknak Donáth László. „Nem vagyok híve a protokolláris alkal­maknak - folytatta -, ne emlékezzünk meg valamiről csak azért, mert elvárják tőlünk, vagy azért, mert így illik. Valós emberi igény van a múlt bevallására, a személyes és közösségi bűnbánatra, az együttgondolkodásra, a kiengesztelődés élményére. Ennek beteljesülése azonban nem várható el állami rendezvényektől vagy hivatalos alkalmaktól” - mondta a gyülekezet lelkésze. „Nem szabad elfelejtenünk mindazt, ami történt, de szükségünk van arra, hogy a történelmi tudat a személyes és a közösségi élmények által megtisztulhas­son” - hangsúlyozta Donáth László, aki felhívta a figyelmet a pályázat másik evangélikus nyertesére, az Evangélikus Hittudományi Egyetemre is, amely a kö­vetkező tanévben „Szemben az előítéle­tekkel” címmel holokausztszemináriu- mot rendez. G. Zs. JOM HA-KAHAL - JOM HA-SQA A Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség szeretettel várja híveit és barátait 2004. április 18-án az összegyülekezés napja keretében megrendezendő holokauszt-emléknapra a békásmegyeri evangélikus templomba. • Délelőtt 10 órakor istentisztelet úrvacsoraosztással, igét hirdet Mártonffy Marcell. • 12 órakor közös ebédre hívunk mindenkit. • 14 órakor „Ellenségei minden embernek..." címmel kerekasztal-beszélgetés Csepregi Zoltán Zsidómisszió, vérvád, hebraisztika című, a reformáció és a zsidóság kapcsolatát feldolgozó könyvéről. Meghívott vendégeink: Gábor György, Gombocz Eszter és Varga László. • 16.30-kor Rozsos István operaénekes zsidó liturgikus énekeket ad elő. • 17 órakor vecsernyét tartunk, igét hirdet Schweitzer József főrabbi. Cím: 1038 Budapest, Mező u. 12. Tel./fax: 1/368-6118. Az alkalomra a belépés ingyenes, adományokat jó szívvel fogadunk. Egy lépéssel közelebb Európához Civil információs iroda nyílt Beregszászon Aki fát ültet, az a jövőre gondol - tartja a mondás. A svájci protestáns egyházak segélyszervezete, a HEKS (Hilfswerk der Evangelischen Kirchen Schweiz) és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat által 1998-ban „plántált” Beregszászi Szociális Alapítvány is alátámasztja e gondolat igazságát. Az immár hateszten­dős nonprofit szervezet a sok lemaradás­sal küzdő régióban számos szolgálatot működtet sikerrel, így például utcagye­rekprogramot, időseket és fogyatékoso­kat segítő szakszolgálatot. Néhány hó­napja beindítottak egy teleházat is, me­lyet számtalan fiatal keres fel, hogy az internet segítségével tájékozódjon a vi­lágról, illetve tanfolyam keretében sajá­títsa el a ma már oly nélkülözhetetlen számítógépes ismereteket. A hónap elején újabb - a beregszászi járásban egyedülálló - szolgáltatással bővült a Beregszászi Szociális Alapít­vány tevékenységi köre. Az ENSZ Uk­rajnai Fejlesztőprogramja és a Járási Közigazgatási Hivatal által kiírt pályáza­ton elnyert támogatással április 2-án Ci­vil Információs Iroda kezdte meg mun­káját Beregszászon. A megnyitóünnep­ségen Eduárd Zaharcsenkó, az ENSZ Ukrajnai Fejlesztőprogramjának vezető­je ismertette az iroda működésének for­máját és létrehozásának célját. Az elsőd­leges cél - az emberi jogok ismeretében és gyakorlásában való segítségadás - mellett a kezdeményezés a helyi igé­nyekhez igazodva a civil társadalom inf­rastrukturális és szociális fejlődését is elő kívánja segíteni. Gerevics János, az alapítvány igazgatója kifejtette: a térség ilyen irányú fejlesztésének első lépése a beregszászi iroda megnyitása; ugyanis ha az megfelel az elvárásoknak, további tanácsadó hivatalok létrehozását tervezik a többi járásban is. Az információs irodá­ba bárki bármilyen gonddal betérhet, le­gyen az jogi, szociális vagy munkaügyi kérdés. A munkatársak ingyenesen, pár­tatlanul és bizalmasan kezelik a problé­májukat. A megfelelő információ átadá­sa, valamint a probléma megoldásának lehetőségeiről való tájékoztatás mellett azonban az iroda feladatának tekinti azt is, hogy elősegítse az ügyfelek önálló döntéshozó képességének fejlődését. A Beregszászi Szociális Alapítvány új irodája a polgárok mindennapi prob­lémáinak, illetve a jövőben felmerülő gondjainak leküzdéséhez, a távlatokat tekintve pedig a civil társadalom fejlő­déséhez az egyik legfontosabb eszközt, az információ elérhetőségét nyújtja a he­lyi lakosságnak. Hiszen a fent említett mondás tükrében egyre inkább igaz az a megállapítás, hogy aki információt ad, az a jövőre gondol. K. B. A rászorulók önellátó képességének fejlesztése a cél Magyar ökumenikus segélyszervezet a Balkánon A Magyarországon tizenhat szociális intézményt működtető, számos országban pedig humanitárius segítséget nyújtó Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat bél­és külföldön egyaránt megbecsült szerepet tölt be a segélyszervezetek között. A kUltöldi programokat is mindig magyar vezetővel lebonyolító szeretetszolgálat egyik munkatársa a közelmúltban tért vissza Szandzsákból. Nagy Ákos prog­ramvezetővel az ott több mint egy évtizede végzett munka eredményeiről és a még előttük álló feladatokról beszélgettünk.- A történelemórákról jól tudjuk, hogy a hódoltsági területeken a török katonai közigazgatási egységek, a vila­jetek szandzsákokra tagolódtak, melyek élén a bég állt. Sokkal kevésbé ismert azonban az a földrajzi terület - az egy­kori Jugoszlávia része -, amely szintén a Szandzsák nevet viseli.- Szandzsák Szerbia délnyugati terü­lete, amely Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia ölelésében fek­szik. Körülbelül 440 ezer lakosa van, javarészt muzulmánok. Legnagyobb városa a mintegy 50 ezer lelkes Növi Pazar. Szandzsák az első Balkán-hábo­rú befejezéséig (1912-ig) a Török Biro­dalom része volt, majd Szerbia és Mon­tenegró osztozott rajta. Geostratégiai fontossága abban mutatkozik meg, hogy egyszerre szétválaszt és összeköt: etnikailag elválasztja a szerbeket a cr- nagorácoktól, Szerbiát pedig az Adriai­tengertől, viszont kapocs a többségében muzulmán Bosznia és a szintén muzul­mán többségű Koszovó-Methóia tarto­mány között.- Mi indokolja a szeretetszolgálat szandzsáki jelenlétét?- A háborús idők, az embargó és az állandó politikai feszültség következté­ben rendkívül nagy a munkanélküliség és a szegénység. A városi családokban általában 3-4, vidéken pedig még több gyermek nevelkedik. Igen sokan vannak a szociálisan rászorulók, sok család ön­erőből nem tudja fenntartani magát, így szükség van a segítségre, amelyet szer­vezetünk már több mint tíz éve igyek­szik nyújtani. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat egyébként szinte meg­alakulása (1991) óta jelen van segély­programjaival a déli határainkon túl. A balkáni szerepvállalásunk során szerzett tapasztalataink pedig a világ muzulmán többségű térségeiben is nagy segítséget jelentenek.- Hogyan próbálnak segíteni az em­bereken?- A kezdeti - és a mai napig is tartó - élelmiszer- és gyógyszersegélyezés mel­lett sikerült elindítani egy ezeken túlmu­tató fejlesztő programot, mely az évek folyamán egyre bővül. Több ingyen­konyha működik már évek óta a térség­ben; az igényektől függően 500-1500 adag meleg ételt osztunk ki a szegények­nek. Az étel előállításához alapanyagok­ra van szükség. Ezeket azonban nemcsak megvenni lehet, hanem megtermelni is. Innen jött az üvegházépítés ötlete. Elő­ször egy 350 m2 alapterületű melegház épült, a most lezárt hat hónapos program keretében pedig további négy. Az 1999- ben beindított mezőgazdasági fejlesztő program keretében vásárolt - először 32, ma pedig már 52 hektárnyi - földterület is a helyiek rendelkezésére áll, hogy megművelhessék. A zöldséget részben a konyha használja föl, de jut belőle a sze­gényeknek, illetve eladásra is, így fedez­hetjük a konyha költségeinek egy részét. A földműveléshez az ökumenikus se­gélyszervezet által biztosított vetőmagok és szerszámok jelentenek nagy segítsé­get. A gazdaságot fejlesztő program ré­szeként a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat felújított egy régi istállót, és te­heneket vásárolt. Az állatokat szintén a földeken megtermelt takarmányból lehet ellátni, tehát tejhez is sokkal olcsóbban juthatnak a rászorulók. 20Ó 1-ben Tutin város önkormányza­tával együttműködve iskolai élelmezési akciót indítottunk. A szegénység és az alultápláltság következtében a hegyek­ben lakó és onnan bejáró diákok képte­lenek voltak figyelni az órákon, összees­tek, elájultak. Kezdetben négyszáz, ké­sőbb már hatszáz diák kapott mindennap tízórait.- Milyen források állnak rendelkezés­re, és milyen partnerek segítik a munkát?- A szeretetszolgálat legjelentősebb feladatai közé tartozott az újvidéki szék­helyű segélyszervezet, az Ecumenical Humanitarian Organization (EHO) létre­hozása 1993-ban, majd szakmai taná­csokkal való ellátása és a gyakorlati fel­adatokban való irányadás. Az EHO ala­pító tagjai a református, az evangélikus és a metodista egyház. A Béres Károly vezette szervezettel folytatott kitűnő együttműködés mind a mai napig jelen­tős segítség segélyprogramjaink lebo­nyolításában. A munka több külföldi - egyházi hátterű és egyéb - segélyszerve­zettel összefogva zajlik. Csak néhányat említenék azok közül, melyek az elmúlt évek folyamán partnereink voltak: do­norként jelentős a svájci székhelyű ACT- Intemational világhálózat, mely nyugat­európai és tengerentúli segélyszervezete­ket fog össze. Nem kevésbé fontos a dán, illetve a norvég egyházi segélyszervezet, a PanChurchAid (DCA) és a Norwegian Church Aid (NCA) támogatása. Szan­dzsákban pedig lebonyolító partnerként a moszlim humanitárius segélyszervezet­tel, a Merhamettel működünk együtt több éve. Fontos szólni a magyar lakos­ság adományairól is, hiszen az elmúlt év­tizedben több hazai gyűjtést hirdettünk meg balkáni segélyprogramjaink támo­gatására. Az eredmények nemes áldozat- vállalásról tanúskodtak.- Reméljük, hogy a koszovói zavargá­sok és az állandó feszültség ellenére to­vább folyhat a szépen terebélyesedő szandzsáki segélyprogram.- Már megvannak az újabb terveink, melyek a mezőgazdaság fejlesztését cé­lozzák, például juhok, illetve újabb földterületek vásárlásával. Ezenkívül céljaink közé tartozik a civil társada­lom fejlesztése is. Szeretnénk növelni a hátrányos helyzetű társadalmi csopor­tok érdekérvényesítő képességét, erősí­teni a nonprofit szervezetek együttmű­ködését, illetve közösségi információs, oktató és szolgáltató központokat kiala­kítani. Egy számítógépes tanfolyam be­indítása is körvonalazódik. Hosszú távú cél, hogy az elmaradottság és a sze­génység ellen küzdő nonprofit civil szervezetek kapacitása nőjön. Ehhez jogi és technikai jellegű segítségre van szükség. A legfontosabb tervünk talán az, hogy az általunk létrehozott, illetve a helyi partnerszervezet fejlesztését fo­lyamatosan elősegítsük. Ifj. Kis Boáz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents