Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-04-11 / 15. szám
2004. ÁPRILIS 11.-9. oldal Evangélikus Élet rdés A passióról A filmet Isten egyik eszközének tekintem, hiteles és megrázó alkotásnak tartom. A mai ember inkább vizuális gondolkodású, a képek sokkalta jobban hatnak rá, mint az olvasott szöveg. Valószínűleg ezért történhetett, hogy A passió még inkább tudatosította bennem, mit vállalt, mennyit szenvedett értünk Jézus. Veres Ferencné könyvtáros (37), Csömör Mel Gibson filmjével kapcsolatban az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy ha valamilyen csoda folytán valaki az eredeti eseményekről készített filmet vetítené le nekünk - anélkül, hogy tudnánk, az eredetivel van dolgunk valószínűleg az sem tetszene mindenkinek. (Lehet, hogy nekem sem!) Ennek az oka pedig az - miként mások is megfogalmazták már-, hogy mindannyiunkban él egy Jézus-kép, egy passiókép. Ha ezzel ellenkezik, vagy ettől eltér az, amellyel találkozunk, ellenérzést vált ki belőlünk. Az elénk vetített film Mel Gibson Jézusképe. Lesz olyan néző, akinek a Jézusképével ellenkezik; lesz, akiével egyezik; s lehet, hogy olyan is lesz, akit elgondolkoztat - vagy éppen Krisztus-hit- re juttat. Ha csak egy emberrel is megtörténik ez a csoda, akkor már megérte! Hanvay László lelkész (41), Győr új barát Szerintem a film fantasztikus! Több minden is nagyon tetszett benne, például az, hogy a rendező az eredeti nyelvekhez nyúlt vissza. Ami a vért és a kegyetlenséget illeti, arról az a véleményem, hogy nem látható benne több, mint egy „átlagos” akciófilmben. A passió hűen ábrázolja a keresztre feszítéssel járó szenvedést. Kulcsár Zsuzsanna segédlelkész (27), Balassagyarmat H A passiót úgy fogom fel, mint Mel ■ Gibson prédikációját. Nagy szükség van ■ ma erre a filmre, amely szakmailag is " hallatlanul profi (ez a kereszténység y ügyét tekintve sem mellékes). Felmerűlj hét a kérdés: hogyan bír ki ennyi szenvedést a filmbéli Jézus? Ennek kapcsán számomra abban is üzenet rejlik, hogy az isteni szeretet átlagon felüli erőt adhat valakinek. Érdekes, hogy a film Máriát szintén erősnek mutatja, olyasvalakinek, aki érti, mi történik, és mintegy együtt szenved fiával. Az antiszemitizmus vádja véleményem szerint alaptalan, hiszen Jézus a főpapért és a többi ellenségéért is imádkozik. Szeverényi János orsz. missziói lelkész (45), Budapest Megtekintése előtt sok véleményt hallottam a filmről, így nem érintettek sok- kolóan a brutális jelenetek. Túl sok volt a vér, ugyanakkor kevésszer hivatkoztak Jézus tanításaira. Ezt a rengeteg kínzást csakis emberfölötti erővel lehetett kibírni. Véleményem szerint több utalás lehetett volna Jézus küldetésére, és a feltámadás ténye is lehetett volna hangsúlyosabb. Horváth Csaba vegyészmérnök (60), Nyíregyháza Számomra A passió egy bibliás katolikus ember sokkoló, megrendítő, ugyanakkor lírai vallomása. A kortörténeti hűségből számomra e film első fele adta a legtöbbet. A második részről úgy gondolom, hogy az a katolikus kálvária stáAz ausztrál-amerikai filmrendező, Mel Gibson alkotása mély keresztény hitből született. Saját vallomása szerint élete krízishelyzetbe került, lelke üressé vált, ezért olyan feladatot keresett, amely tartást, tartalmat, célt adott számára. A 21. század filmvilágának módszereivel - amelyek némelyeknek olykor horrorisztikusnak tűnnek - kívánta megszólítani az akciófilmeken felnőtt nemzedéket, hogy Jézus szenvedésén, megaláztatásán és megcsúfolásán keresztül önvizsgálatra késztető, megrázó élményt és - ha Isten is úgy akarja - hitet ajándékozzon nekik. A rendezőt igazi missziói szándék vezette. Minden más indíték félremagyarázás. Méltán bizonyítják ezt azok a megindítóan szép jelenetek, amelyek oldják a film naturalizmusát. A kiváló színészek az események sorozatával belülről azonosuló játékkal teszik művészileg is értékessé az alkotást. Aki nem riad vissza Jézus megve- rettetésének véres ábrázolásától és a római katonák brutális magatartásától, annak szívből ajánlom A passió megtekintését. Én magam eddig kétszer láttam. Szebik Imre elnök-püspök (65) ciói szerint jeleníti meg az eseményeket. Összességében az alkotás az evangéliumok szikár közléseit nagyon is hihető módon egészíti ki. A brutális jelenetekre fel voltam készülve, de azért Jézus „túl sokat” szenved. A film beleesik abba a csapdába, hogy Krisztus szenvedését azzal próbálja meg különlegessé tenni, mintha ő egy „átlagos” keresztre feszítettnél többet szenvedett volna. IJj. Cserháti Sándor lelkész (40), Szeged Úgy gondolom, hogy a filmmel szemben megfogalmazott minden vád igaztalannak bizonyult, és szertefoszlott. Aki előítéletektől mentesen, nyitott szívvel, nézi végig A passiót, és nem csak a véres jelenetekre koncentrál, az megértheti, hogy a film nem gyűlöletet gerjeszt, hanem éppen ellenkezőleg: a mérhetetlen testi és lelki fájdalom mellett is megőrzött szeretetnek állít emléket. Annak a szeretetnek és annak a krisztusi fénynek, amely erősebb, mint a sötétség, és amely győzelmet arat a gonosz erői és a halál felett. Nincs értelme félni a filmtől, és nem kell félni a gondolkodástól... Németh Róbert köztisztviselő (27), Zalaegerszeg Fel voltam készülve arra, hogy igencsak véres alkotást látok majd. Ám a film sokkalta kevésbé véres annál, mint vártam, és amit más filmekben megszoktunk. Brutálisnak lehet nevezni a római katonákat, akik valóban elállatiasodva viselkednek. Magamat, a magam kegyetlenségeit és gonoszságát kellett meglátnom bennük - és az egész emberiségét. A film számomra azt mutatta meg, milyen is az ember fia, és milyen az Emberfia! Szakács Tamás lelkész (36), Felsőpetény Nem is találom a megfelelő jelzőt az érzéseim kifejezésére. Sokkoló, megdöbbentő, megrázó élmény volt. Teljesen a hatása alá kerültem, és most is a hatása alatt vagyok, ha rágondolok. Kedvesemmel és barátaimmal együtt nekünk hatalmas Isteh-élményt jelentett a film. Talán most döbbentem rá életemben először igazán arra, hogy milyen hatalmas áldozatot hozott értem passiójával Jézus Krisztus, hogy mekkora szenvedésbe, embertelen fájdalomba taszítottam bűneimmel. LUTHER MÁRTON Hogyan szemléljük Krisztus szent szenvedését? (Részletek) Krisztus szenvedése rémületbe ejt Némelyek úgy szemlélik Krisztus szenvedését, hogy az haragra gerjeszti őket a zsidók ellen. Ez aligha nevezhető a Krisztus szenvedése szemlélésének. Ez sokkal inkább Júdás és a zsidók gonoszságának szemlélése. Vannak, akik részvéttel tekintenek Krisztusra. Sajnálják és megsiratják, mint egy ártatlan embert. Akárcsak az asszonyok, akik Jeruzsálemből követték Krisztust, akiket ő meg is intett: magukat kell siratniuk és gyermekeiket. (...) Mert mit segít az rajtad, hogy Isten Isten, ha számodra nem Isten? A Krisztus szenvedését akkor szemléljük helyesen, ha rá figyelve megrémülünk, és lelkiismeretünk kétségbe ejt. (...) Mi történik majd a bűnösökkel, ha szeretett Fiát így sújtja? A bűnösök ítélete kimondhatatlanul és elviselhetetlenül súlyos kell, hogy legyen, ha egy ilyen nagy és fenséges személynek, Isten Fiának kell szembeszállnia vele, sőt szenvednie és meghalnia miatta. Mélyen vésd az emlékezetedbe, és soha ne kételkedj benne, hogy te vagy az, aki Krisztust így megkínozza. Bizonyosan a te bűneid tették ezt vele! (...) Ezért, amikor a Krisztus kezét átfúró szögeket látod, hidd bizonyossággal, hogy az a te műved. Nézz a töviskoronájára, és hidd, hogy a tövisek a te gonosz gondolataid. Azután fontold meg, hogy ahol Krisztust egy tövis szúrja, ott százezernél is sokkal több tövisnek kellene téged szúrnia. Örökké kellene így és még sokkal erősebben gyötörniük. A Krisztus szenvedésének legfőbb haszna ugyanis abban mutatkozik meg, hogy önismeretre juttat. Elborzaszt önmagadtól, és összetör. Ha ezt még nem élted át, akkor a Krisztus szenvedése még nincs a javadra. Mert a Krisztus szenvedése - a maga természeténél fogva - nem munkálhat mást, mint hogy Krisztushoz tesz hasonlóvá minket, hogy amint bűneink Krisztust testében és lelkében iszonyúan meggyötörték, ugyanúgy gyötörjenek bennünket is lelkiismeretünkben. Ha annyira keménynek és száraznak bizonyulsz, hogy Krisztus szenvedése nem rémít meg, és nem juttat el önismeretre, akkor félned kell. (...) Kérjed hát Istent, hogy lágyítsa meg a szívedet, és engedje meg, hogy a Krisztus szenvedésén való elmélkedés gyümölcseiben részesülj. Isten kegyelmét kell keresned, és kémed, hogy az ő kegyelme által érd ezt el, és ne a magad erejéből. (Az idézetek forrása: Magyar Luther-fü- zetek 6. MLSZ, 1997) Krisztus szenvedése megvigasztal Mindeddig a nagyhétben jártunk, és nagypénteket ünnepeltük. Most elérkezünk húsvéthoz és Krisztus feltámadásához. Vigyázz, hogy ne tégy úgy, mint azok a bolondok, akik engedik, hogy bűneik szívükben mardossák és emésszék őket, miközben arra törekednek, hogy jó cselekedeteik által vagy az elégtételek utáni futkosással, illetve a bűnbocsánat hajszolása révén bűntelenné váljanak, holott ez lehetetlen. Te azonban vesd most már bűneidet magadról Krisztusra úgy, hogy erősen hidd: az ő sebei és szenvedései a te bűneid, és ő azokat hordozva megfizet értük, mert „Isten minden bűnünket őrá vetette" (Ézs 53,6). „Bűneinket maga vitte fel testében a keresztfára." (lPt 2,24) És „Isten őt tette bűnné értünk, hogy mi általa megigazultak legyünk. ” (2Kor 5,21) Azután emelkedj Krisztus szívén át egészen az Isten szívéig! Értsd meg, hogy Krisztus nem szerethetne téged, ha Isten nem akarná ezt örök szeretetével. Értsd meg, hogy Krisztus csupán Istennek engedelmeskedik, amikor téged így szeret. így találhatsz rá az Isten jóságos atyai szívére, és - miként Krisztus mondja - Krisztus által az Atya vonz magához téged. így érted meg végül Krisztus mondását: „ Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte..." (Jn 3,16). Ez nem mást jelent, mint hogy akkor jutunk el Isten helyes ismeretére, ha nem hatalma és bölcsessége felől közelítjük meg - hiszen ez rettenetes -, hanem jósága és szeretete felől. Ekkor szilárdulhat meg a hit és a bizalom, ekkor születünk újjá Istenben. Amikor így megerősödött a szíved Krisztusban, és már nem a gyötrelmes büntetéstől való félelem miatt, hanem szívedből gyűlölöd a bűnt, akkor Krisztus szenvedése egész életed példájává is lesz. (...) Gondoljuk meg, hogy a Krisztus szenvedését mi magunk is hatékony fegyverként forgathatjuk a bűn kísértése elleni küzdelmünkben! Lásd, így tudunk minden bűnös szenvedély és rossz szokás ellen erőt és vigasztalást találni Krisztusban. A Krisztus szenvedésének helyes szemlélete így Krisztus szenvedésének gyümölcseiben részesít. Keresztyénnek is csak azok nevezhetők joggal, akiket Krisztus neve és élete megragadott, és bevont az ő életébe, miként Pál mondja: „Akik Krisztuséi, azok Krisztussal együtt megfeszítették testüket. annak minden kívánságával együtt. " (Gál 5,24). Mert Krisztus szenvedését nem szavakkal és nem jelképesen, hanem valóságosan kell átélni.
