Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-04-11 / 15. szám

Evangélikus Elet 2004. ÁPRILIS 11.-7. oldal' Egy lator története Valahogy mindig távol állt tőlem ez az egész istenes téma. Persze engem is kö­rülmetéltek életem nyolcadik napján, mint bármely más izraelita fiúgyerme­ket; később pedig évente mentem én is Jeruzsálembe a szüleimmel, hogy áldo­zatot vigyünk az Úr házába. Természetes volt, hogy szombatonként részt veszek családom többi tagjával együtt a tanítá­son. Életünk része volt mindez, de nem jelentett számomra többet, mint az étke­zés előtti tisztálkodás vagy a reggeli öl­tözködés. A távoli, alaktalan Istenre semmi szükségem nem volt, léte vagy nemléte teljesen hidegen hagyott. Aztán ahogy teltek az évek, elhagytam a gyermeki engedelmességet, és egyre több időt töltöttem családomtól távol, barátaim között. Nagy terveket szőttünk: gazdagok és fiiggetlenek akartunk lenni. Semmi kedvem nem volt szüleim csendes, szürke életét folytatni: kényelemre és pompára vágytam, meg arra. hogy bol­dog legyek. De ehhez pénzt kellett szerez­ni. Sok pénzt. Elhagyott utak mellett hú­zódtunk meg egy-egy vásári nap hajna­lán, utazókra lesve. A vér látványa kez­detben még elborzasztótt, ám lassan el­csendesedett bennem az iszonyat. Tompa közöny vette át a helyét a szívemben. Már nem is az embert láttam az úton kö­zeledő alakban, hanem a csengő talentu­mokkal teli pénzes zacskót, amelyet meg kell szereznem. Egy-egy jól sikerült nap után gazdagon terített asztalhoz dőlhet­tünk, a kupáink színültig voltak töltve a legjobb borokkal, s mindig előkerültek a lányok is, akik - mondhatom - nagyon készségesnek tűntek. Fiatal voltam, és úgy látszott, minden vágyam megvalósult. Csak azok a bor­zalmas hajnalok ne lettek volna! Amikor társaim még javában aludtak, engem gyakran szédült félálomban talált a pir­kadat. Még minden néma volt, csupán a halászatból hazatérők halk beszélgetése és rakodása hallatszott a távolból. Vala­mi nyomasztó üresség szorongatta a tor­komat. Érdes és süvítő volt fülemnek a csend. Kicsinek és nagyon elhagyatott­nak éreztem magamat, szerettem volna elrejtőzni az alaktalan rémség elől, de nem volt hova. Gyakran vacogó fogak­kal, verítékben úszva ráztak fel társaim. Ilyenkor harsány hangon káromkodtunk és tréfálkoztunk, vagy nagy rézkupákkal koccintva űztük el az álombéli rettenetét. Évek teltek így el, nincs is értelme összeszámlálni, mennyi idő. Olyan, mintha egyetlen rémséges éjszaka lett volna az egész. Nem volt onnan kiút se vissza, se előre. Emlékszem, meg sem le­pődtem, amikor egy reggel valaki vas- marokkal szorította meg a vállaimat, és vad gyűlölettel tépett ki az ágyból. „Megvagy, átkozott!” - sziszegte, és a falhoz vágott. Társai megkötöztek, és úgy vonszoltak végig a városka utcáin, mint egy állatot. Aki látott, megvetően mért végig, néhányon felém köptek. Per­sze én sem fukarkodtam a szitkokkal és az átkokkal, bőven szórtam a bámészko­dó népre. Az ítélet, mintha csak valaki mással történt volna, teljesen hidegen hagyott. A sötét, föld alatti cella áporo- dott levegője sem józanított ki. Csak né­hány napot kellett itt töltenem, aztán durva kezek kilöktek a porba, és a vál­laltira helyezték a keresztfát. Nem volt könnyű, de nehéz sem. Úgy vittem, mint aki egész életében erre készült. A szegek és a fájdalom ébresztettek rá arra: meg fogok halni, mindennek, igen, mindennek vége van. Körülnéztem. A lenn bámészkodók között egyetlen isme­rős vagy legalább együtt érző arcot sem láttam. Egy másik elítélt üvöltve átkozta a katonákat, a körülállókat és az Istent. A harmadik rab arca megdöbbentett: sem félelem, sem gyűlölet nem látszott rajta, csak a szenvedés és a békesség. Olyannyira idegen volt számomra ez a szelídség, hogy el kellett róla fordítanom a tekintetemet. A kín lassan kúszott előre a tagjaim­ban, szerettem volna rúgni-vágni, de a szegek visszatartottak. Mint egy féreg - gondoltam -, úgy halok meg, mint egy csúszómászó. Undor és kétségbeesés ke­rített hatalmába. Közben a szitkozódó társam egyre harsányabb és gúnyosabb lett, átkait és szidalmait most a középen megfeszített felé záporozta. „Ha Isten Fia vagy - kiabált -, mentsd meg magadat és minket is. ” De az nem válaszolt neki egyetlen szót sem. Szemében szeretetet láttam gyűlölet helyett, ahogy körbené­zett. És pillantása olyan volt, mint egy meleg kar ölelése. Beleborzongtam. Most már vonzottak a szemei. Jó volt ránézni: mintha csak menedéket talált volna nyo­morult féreg lelkem, mintha az ő tisztasá­gában én is újrakezdhetnék mindent. Az­tán eltorzította arcát a gyötrelem. „Isten Fia - lüktetett bennem a szó, eltompítva a testi fájdalmat is -, csak az lehet, igen, ő az! ” Tudtam már, őt keres­tem, őreá lett volna szükségem, vele nem gyötört volna jeges álom. Istenem, miért csak most, miért!? A vérveszteségtől egyre fogyott az erőm, de tenni, tenni akartam valamit érte, neki. A tehetetlen­ség súlya rám nehezedett, kezem-lábam szinte nem éreztem. Csak egy kiáltásra futotta még az erőmből, egy utolsó só­hajra a fojtogató zilálás közepette. „Hagyd őt! - szóltam rekedten a túlol­dali átkozódóra. - Hiszen mi jogosan szenvedünk, ám ő ártatlan, semmi rosz- szat nem követett el! ” Néhány percet pihennem kellett a megerőltető beszéd után. Torkom kiszá­radt, a nyelvemet nem is éreztem. „Iste­nem, csak még egyszer! ’’ - fohászkod­tam magamban. Szelíd arcát néztem, míg szeretteihez szólt halkan és nyugod­tan, egymásra bízva őket. De jó lehet a családjához tartozni! - gondoltam, és amikor rám pillantott, utolsó erőmet összeszedve Elmondtam életem legfonto­sabb mondatát: „ Uram, emlékezzél meg rólam a te országodban!" Nehezen lé­legzett már, ám válasza arról biztosított: vele leszek örökké. Végül csak annyit mondott: „ Elvégez­tetett! ” És kilehelte lelkét, de békéje ve­lem maradt. Halott teste mozdulatlanul lógott a kereszten. Engem akkor már át­ölelt, kézen fogott az Isten. Füller Tímea SZERETETOTTHON-SZENTELÉS „ Mert meglátták szemeim üdvösségedet. ” (Lk 2,30) A Kaposszekcsői Evangélikus Egy­házközség Isten iránti hálával és örömmel meghívja Önt és tisztelt családját 2004. április 17-én délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepi istentiszte­letére, melynek keretében Gáncs Pé­ter felszenteli az egyházközség evan­gélikus diakóniai otthonát (Táncsics u. 28.). Az egyházközség presbitériuma Búza Az idén 94. évében járó - református vallású, ám az ökumené iránt elköte­lezett — művészt egyházi körökben „a keresztutak mélyen érző mestere­ként” emlegetik. Az ő műve a székes- fehérvári Krisztus király templom pi- rogránitból formált stációja, illetve a sümegi ferences kegytemplom keretbe foglalt, többalakos keresztútja. Barna keresztútjai Búza Barea életműve gazdag az egyházi tárgyú alkotásokban. Azokban a fájdalma­san nehéz években, amikor az egyházmű­vészeti értékek csak zárt ajtók mögött ké­szülhettek - és helyreállítani is csak „titok­ban” lehetett őket újjávarázsolta Luther Márton szobrát. (Az alkotás niost az Evan­gélikus Hittudományi Egyetem udvarán áll.) Egy másik megbízásra bronz emlék­érmet készített Lutherről. Másfélszeres életnagyságú Kálvin János-szobrát az al­kotó 90. születésnapján avatták fel Buda­pesten. Két évvel ezelőtt nagy érdeklődés­sel övezett kiállítása volt a tihanyi bencés apátságban gyönyörű egyházi műveiből, köztük keresztútjaiból. Alapanyagként szí­vesen használja a fát is: a húsvéti ünnep­körhöz kapcsolódó, a legmélyebb érzése­ket kiváltó alkotásait kedvelt diófájából - máskor hársfából - faragta. A szobrászművésznek olvasóink ne­vében is lankadatlan alkotókedvet, örö­möt, erőt s mindezzel együtt áldott hús­véti ünnepeket kívánunk. Schelken Pálma A MAGYAR BIBLIATÁRSULAT ALAPÍTVÁNY HÚSVÉTI AJÁNLATA SZLOVÁK-MAGYAR ÚJSZÖVETSÉG • NOVÁ ZMLUVA. Formátum: Fr/5, 709 oldal, műbőr kötés. Ára: 590 Ft. ROMÁN-MAGYAR ÚJSZÖVETSÉG • NOUL TESTAMENT. Formátum: Fr/5, 777 oldal, műbőr kötés. Ára: 690 Ft. NÉMET-MAGYAR ÚJSZÖVETSÉG • DIE GUTE ! NOUL ! T€5TAM€NT : íijszöverséG: NACHRICHT. Formátum: Fr/5, 795 oldal, vászonkötés. Ára: 900 Ft. HOVA ZMLUVA MAGYAR BIBLIATÁRSULAT ALAPÍTVÁNY Cím: 1113 Budapest, Bocskai út 35., telefon: 1/386-8267, telefax: 1/466-9392. Honlap: www.datanet.hu/bibliatarsulat/ E-mail: biblia.tarsulat@mail.datanet.hu Az ajánlott kiadványok megrendelhetők a fenti címen, vagy megvásárolhatók a Luther Kiadó könyvesboltjában. Ú)$ZÖV€f5Q3 A REFORMÁTUS KÁLVIN KIADÓ AJÁNLJA George A. F. Knight KERESZTYÉN HITÜNK KÖZÉPPONTJA: A TESTTÉ LETT KRISZTUS Az Ószövetség hosszú időt átfogó története során fokozatosan és sokféleképpen formálódott a megtestesülés gondolata Izrael szívében és lelkében, hogy a názáreti Jézus majd az idők teljességében megjelenhessen mint a Messiás és az egész emberiség reménysége. . Formátum: A/5, 128 oldal, kartonált. Ára: 820 Ft. Ingo Baldermann MEGNYÍLT AZ ÉG - A Názáreti Jézus napjaink reménysége „Nemcsak gyermekeinknek, de nekünk is szükségünk van arra, hogy újratanuljuk a reménység nyelvének ábécéjét.” így vall a szerző, aki könyvében elbeszélő formában tesz bizonyságot Jézus megnyerő emberségéről, szenvedélyéről és az ő reménységének hiteléről. Formátum: A/5, 141 oldal, kartonált. Ára: 480 Ft. REFORMÁTUS KÁLVIN KIADÓ Cím: 1113 Budapest, Bocskai út 35., telefon: 1/386-8267, telefax: 1/466-9392. Honlap: www.datanet.hu/kalvinkiado/ E-mail: kalvin.kiado@mail.datanet.hu Az ajánlott kiadványok megrendelhetők a fenti címen, vagy megvásárolhatók a Luther Kiadó könyvesboltjában. Meghívó Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) 2004. április 24-én teológiai konferenciát rendezünk Nők Luther-kabátban címmel a lelkésznők ordinációjának 30 éves jubile­uma alkalmából. Program: 10.00: Köszöntések 10.30: A szolgálat (Amt) evangélikus értelmezése- dr. Harmati Béla ny. püspök 11.30: Nőként egy férfias hivatásban? - dr. Brigitte Enzner-Probst teológiai docens, München 12.30: Plenáris beszélgetés 13.00: Ebéd 14.00: Fórumbeszélgetés az elsőként felavatott lelkésznőkkel 15.00: Hálaadó istentisztelet a zuglói evangélikus templomban. Igét hirdet: Gáncs Péter püspök. Közreműködik a Magyarországi Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziumá­nak kórusa. A helyszínen ebédet biztosítunk azoknak, akik a teológiai konferenci­án is részt kívánnak venni. Kérjük, hogy részvételi szándékukat április 10-ig je­lezzék aNői Misszió címén: 1085 Budapest, Üllői út 24., te!.: 1/483-2261. Az istentiszteletre azokat is várjuk, akik a konferencián nem szándékoznak részt venni. Számukra az aszódi gimnázium kórusa már 14.30-tól gospel koncerttel kedveskedik a templomban. ifcNYiiT AZ tG r A TFsTTf I F FI Krisztus i __,_______ ____________AZ EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM____________ a 2 004/2005-ös tanévre felvételt hirdet nappali tagozaton 3 éves doktori (PhD) képzésre egyetemi hittudományi végzettséggel rendelkezők részére. A jelentkezési lap az EHE rektori hivatalában (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3., tel.: 1/469-1051) szerezhető be. ___________________Jelentkezési határidő: 2004. április 30.___________________ Pa ssiói istentisztelet lesz 2004. április 9-én (nagypénteken) 18 órakor a Bécsi kapu téri evangélikus templomban A BUDAVÁRI SCHÜTZ KÓRUS ÉS KAMARAEGYÜTTES, valamint Balogh Myrtill, Bakó Zsuzsanna, Máthé Éva, Ágoston Ferenc és Sárosi Károly közreműködésével. A liturgiában Bárdos, Croce, Gumpelzhaimer, Kapi, Kodály, Lisznyay, Martini, Schütz és Weber művei hangzanak el. Vezényel: Csorba István karnagy. Igét hirdet: Bence Imre esperes. 2004. április 19-én és 25-én 19 órai kezdettel bemutatjuk William Nicholson Arnyország című művének színpadi változatát. Rendező: Dér András. Szereplők: Dunai Tamás. Dér Denisa, Koltai János, Blaskó Balázs, Vókó János, Dér Zsolt. Két rendkívüli, különös ember - C. S. Lewis (1898-1963) cambridge-i iroda­lomprofesszor, író és Joy Davidman amerikai költőnő - találkozása, szerelme, összetartozásuk vállalásának lírai és gyakran mulatságos története elevenedik meg a színpadon. Helyszín: a Szent Margit Gimnázium (volt Kaffka Margit Gimnázium) dísz­terme (Budapest XI.. Villányi út 5-7.). Jegyek válthatók a Matáv-jegyirodában (Budapest VI., Nagymező u. 19., tel.: 1/428-0791). Telefonos jegyrendelés: 1/368-2710.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents