Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-02-23 / 8. szám

Kaderják Csilla felvétele 4. o ldal 2003. FEBRUÁR 23. Evangélikus Élet Magyar részvétel az iraki válságban mondás: „Egy asszony csak kétszer hagyhatja el otthonát: amikor férjhez megy, és amikor meghal.” Mohamed próféta az asszonyok engedelmességéért cserébe túlvilági jutalmat ígér: „ A para­dicsom az anyák lábai előtt hever.” A polgárháború után azonban a hely­zet gyökeresen megváltozott. A nők megszólaltak, és ma már megfogalmaz­zák elgondolásaikat, céljaikat. Tanulnak, és hivatást választanak. Van, aki úgy dönt, hogy nem megy férjhez, mivel a férfiak ragaszkodnak a tradicionális csa­ládképhez, amelybe nem fér bele a nő házon kívüli feladatvállalása. Ezek a nők maguk tervezik meg jövőjüket. Bejrút utcáin, kávéházai teraszán ma már gyak­ran látható, ahogy fiúk és lányok kísérő nélkül, felszabadultan beszélgetnek. Ez azelőtt elképzelhetetlen volt. A meglévő törvény ellenére napjainkban a különbö­ző felekezetű fiatalok szabadon választ­ják meg párjukat, és inkább külföldre mennek (pl. Ciprusra), ahol érvényes há­zasságot köthetnek. Az egyiptomi írónő. Naval Saadawi évtizedek óta harcol az arab nők jogaiért. O írta le ezt a figyelemre méltó mondatot: „A küzdelem nem egyszerűen azért fo­lyik, hogy a nők arcáról, hanem hogy a gondolkozásukról kerüljön le a fátyol.” Egy másik vélemény pedig így hangzik: „Számomra a hallgatás a fátyol, a valódi fátyol az, ha egy asszony nem tudja magát kifejezni, nem tud problémáiról beszél­ni.” Mindez érvényes a libanoni asszo­nyokra is. Megkapták ugyan a választójo­got, mégis a modernizációs folyamat a gondolkodásban csak lassan megy végbe. E. Nasrallah „Szeptemberi madár” című MMMMNMMMMNMNMMMM KÉSZÜLÜNK A KERESZTÉNY NOK VILAGIMANAPJARA (V.) Bár az arab államok közül a libanoni nők kapták meg elsőként a választójogot, és viszonylag nagyobb a szabadságuk, mint a környező államokban, évszázados hagyományok, írott és íratlan törvények korlátozzák őket életük során. Mindez már a születéssel kezdődik. A szülők kitörő örömmel fogadják az új­szülött fiút, kényeztetik, dicsérik, teljes szabadságot biztositanak neki, magánis­kolába járatják, hogy jövője megalapo­zott legyen. A lányokra ugyanez nem ér­vényes. Nevelésükben a legfőbb szempont, hogy egykor jó és előnyös há­zasságot kössenek, háziasszonyi felada­tukat maradéktalanul teljesítsék, és jó anyákká váljanak. A törvény ugyan 12 éves korukig kötelezi őket a tanulásra, de azután anyjuk mellett várják őket a ház­tartás teendői. A lányok házastársát a szülők és a Jóindulatú” rokonság vá­lasztja meg. Nekik szinte semmi bele­szólásuk nincs abba. S ha a házasság mégsem sikerül, és férj hűtlensége, bru­talitása vagy más ok miatt az asszony fellázad, és válni akar, visszamehet a szülői házba, de gyermekeit nem viheti magával. Sőt saját családja is ellene for­dul, mert „szégyent” hozott rájuk, ártott jó hírnevüknek. A mohamedán törvé­nyek tiltják a vegyes házasságot. Sok mindenre fényt derít ez a régi önéletrajzi regényében így ír: „Napról napra, reggeltől estig apám és anyám, szomszédaim vettek körül, akik lépteimet vigyázták, és lélegzetvételemet is szá­molták... Nem akartam az életemet ezek között a szűk határok között leélni. Csak szabadságra és függetlenségre vágytam. Almaimat és gondolataimat mindig falum határai korlátozták. A szigorú szokások legyőzhetetlen falakat emeltek, amelyek magatartásomat pontosan előírt vágányra terelték. Miért kellett volna vágyaimat és álmaimat porba ejtenem, és a szűk falak között eltemetnem?” A gyakorlatban még kevés dolog tör­tént a nők hátrányos megkülönböztetésé­nek eltörléséért, bár ennek érdekében már törvény is született. 120 női szervezet dol­gozik azon, hogy a törvény a mindenna­pokban és az egész társadalomban meg­valósuljon. Még mindig csak az apa biztosíthatja a gyermek libanoni állam- polgárságát. A nőknek kevesebb lehető­ségük van arra. hogy betegség esetén se­gítséget kapjanak. Érdekes, hogy a keresztény nők egyenrangúan örökölhet­nek a férfiakkal, míg a mohamedánok még nem. 1997-ben megalakult a Libano­ni Tanács, amely az erőszakot elszenve­dett nők védelmében emelt szót. Biztatják is az asszonyokat, hogy ne hallgassanak, hanem keressék fel őket telefonon vagy élőszóval segítséget kérve. Külön kell szólnunk arról a segítő munkáról, amely a menekülttáborokban folyik. Az ENSZ és a német női imanap támogatja a menekülttáborok 46 segély- szervezetét. Azokat a palesztin menekül­teket kell elsősorban segiteni, akiknek már a harmadik nemzedéke él a táborok­ban. Ezeket írni, olvasni tanítják, szak­mákat adnak kezükbe, ébren tartják ha­gyományaik őrzését különböző tanfo­lyamok szervezésével. Segítenek abban is, hogy a táboron belül kis kereskedése­ket hozzanak létre, s így némi jövede­lemhez is jussanak. A libanoni asszonyok helyzete ma sem könnyű. De talán lassan körvonala­zódik a jövő. Keveháziné Czégényi Klára I Új püspököt választott a Tiszáninneni Református Egyházkerület több mint 210 ezres lélekszámú tagsága Csomós József gönci református lelkész, az Abaúji Református Egyházmegye 46 éves esperese személyében. A püspököt az egyházkerület székhe­lyén, Miskolcon ünnepi istentisztelet ke­retében szentelték fel a Kossuth utcai re­formátus nagytemplomban szombaton. A református egyházban hatévente köte­lezően ismétlődő vezetőváltások révén, a lezajlott egyházkerületi választások so­rán - Mészáros István eddigi püspök nyugdíjba vonulásával - teljesen., meg­újult vezetés került az Abaúji, a Borsod- Gömöri, a Zenip'léb? cs az Egervöky-i Egyházmegyék és az egyházkerület'éfere. Az új főgondnok, Ábrám Tibor »kö­szöntötte a püspökavató istentiszteleten a hazánkból és a határokon túlról érkezett vendégeket, az ünnepi alkalomra össze­gyűlt magyar református püspököket, a történelmi egyházak magas rangú veze­tőit, főpapjait, az állami és a civil szerve­zetek képviselőit. A két és fél évszázados - csupán eb­ben az egyházkerületben megmaradt - hagyományok alapján nem egy püspök, hanem az egyházkerület rangidős zemp­léni esperese, Börzsönyi József, és az egyházmegyék lelkészei szentelték fel és áldották meg Csomós Józsefet, aki a hat év múlva sorra kerülő újabb választáso­kig lesz a Tiszáninneni Református Egy­házkerület püspöke. Igehirdetésében Csomós József Isten segítségét kérte szolgálatának ellátásá­hoz, ígéretet téve arra, hogy tehetségé­hez mérten tovább folytatja az egyház­kerület lelki és anyagi gyarapítását, a - mjMr ma is jelentős. de még nem teljes oktatási és szociális hálózatának gazda­gítását. Az új püspököt elsőként Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egy­házkerület püspöke, a református zsinat elnöke köszöntötte, majd a többi hazai és külföldi egyházkerület, a történelmi egy­házak vezetői méltatták érdemeit. Evan­gélikus részről D. Szebik Imre elnök­püspök köszöntötte szolgatársát. Mádl Ferenc köztársasági elnök le­vélben gratulált az új püspöknek. Sere­gély István érsek, a katolikus püspöki konferencia elnöke bizodalmát fejezte ki a két egyház meglévő jó kapcsolatainak további szélesítése felől. Orbán Viktor volt miniszterelnök - Csomós Józseffel való többéves jó ismeretségére hivatkozva - református hívőként adott hangot abbéli meggyő­ződésének, hogy az új püspök ráter­mettsége, a civil szervezetekkel való eddig kialakított kimagasló kapcsolatai révén eredményesen fog munkálkodni a térség felvirágoztatásán is. Tőkés László, királyhágó-melléki püspök egy több száz éves Váradi Biblia hasonmás kiadásával ajándékoz­ta meg a felszentelt vezetőt, gratulálva és tartalmas munkát kívánva hivatali tisztségéhez. (MTI) A nemzetközi segélyszervezetek szerint egy esetleges iraki háború megindítása beláthatatlan humanitárius következmé­nyekkel is járhat, ezért a világ jelentős se­gélyszervezetei felkészültek egy ilyen humanitárius katasztrófa kezelésére. Az ACT-Intemational, a genfi székhelyű egyházi segélyszervezetek nemzetközi szövetsége a jordániai Amanban február 15-én egy segélyközpontot és irodát hoz létre, amelynek feladata az Irakban és a szomszédos országokban dolgozó ACT- segélyszervezetek humanitárius akciói­nak koordinálása lesz. A svájci nemzetközi szövetség pályáza­tot írt ki ezen iroda vezetésére és a koordi­nációs feladatok ellátására. Bár számos je­lentős nemzetközi segélyszervezet is jelölt erre a pozícióra munkatársat, a szövetség mégis a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat ajánlását fogadta el. A segély- szervezet vezetőjének, Lehel Lászlónak a nyilatkozata szerint a magyar munkatárs kiválasztása a Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat elmúlt 11 évi nemzetközi tevékenységének elismerését jelenti. Mint ismeretes, a segélyszervet 3 országban is hivatalosan bejegyzett irodát tart fenn: Üzbegisztánban (Taskent), Oroszországban (Moszkva), Afganisztánban (Mazar-i- Sharif). Nem első eset, hogy a szeretetszolgálat ilyen jelentős segélyezésben vesz részt, mivel az elmúlt években Magyarországon egyedüli módon háromszor is az Egyesült Nemzetek Szövetségével (ENSZ) közösen bonyolított le humanitárius segélyprogramot. Németh Eszter, aki a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat gyors segítségnyújtás katasztrófák esetén osztályát már évek óta vezeti - az afganisztáni segélyprogramot is ő irányította - február 14-én utazott Amanba. Előreláthatólag az iroda 100 millió dol­láros humanitárius segélyprogramot fog végrehajtani, és további feladata lesz még 8- 10 ACT-partnerszervezet humanitárius akcióinak irányítása, koordinálása a térségben. Németh Eszter előreláthatólag három hónap után tér majd vissza Magyarországra. Németh Eszter Fotó: Nagy Ákos KÉRJÜK, TÁMOGASSA A BETHESDA KÓRHÁZ ALAPÍTVÁNYT! 2003-ban az intenzív- és égési osztályra kerülő gyermekek gyógyításának, valamint a diakóniai, karitatív munka feltételeit kívánjuk tovább javítani. ADÓSZÁM: 18042539-1-42 IMÁDSÁG A BÉKÉÉRT A Németországi Evangélikus Egyház (EKD) a békéért mondott imák és áhítatok szövegeit tette közzé az interneten, a www.friedensgebete.de oldalon. Az imádsá­gok, zsoltárok, bibliai szövegek egy része a fenyegető Irak elleni háborúra vonat­kozik, a többi javaslat általános érvényű. Az oldal tartalmaz még néhány, a témá­hoz kapcsolódó internetes címet is. (Forrás: Glaube und Heimat)

Next

/
Thumbnails
Contents