Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-10-05 / 40. szám
8. oldal 2003. OKTÓBER 5. Evangélikus Élet fangszo idióban Fülep Ferenc technikai rendező ötlete alapján a millennium éve óta hallhatjuk hétről hétre delente a Kossuth rádióban a négy nagy felekezet - a római katolikus, a református az evangélikus és a görög katolikus - harangjait. Kiválasztásában az Ökumenikus Tanács segített a közszolgálati adónak. A Magyar Rádió jóvoltából A magyar harangok című kötet CD-melléklete segítségével ezentúl bárki meghallgathatja a 2000 pünkösdje óta bemutatott száz harang hangját, illetve azok rövid történetét Bőzsöny Ferenc avatott tolmácsolásában. Az útikönyvként is forgatható kiadványt szeptember 24-én mutatták be a Magyar Rádió márványtermében. Aznap - a harangszót követően - a Déli krónika élőben is kapcsolta a helyszínt, ahol Lengyel Anna mikrofonja előtt Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke ismertette a vállalkozás létrejöttének körülményeit. Egyebek mellett elmondta, hogy a képes-hangos könyvnek már készül a folytatása, és újabb harminc-negyven település vár arra, hogy délidőben bemutatkozhasson. A „Magyar harangok. Déli harangszó a Magyar Rádióban" című kötet ünnepélyes bemutatóját megtisztelték jelenlétükkel az egyházi vezetők, az érintett települések képviselői, harangozók és harangöntők, nem utolsósorban pedig a kiadvány támogatói és a Déli harangszó mindennapi munkájában részt vevő rádiósok. A rövidesen bolti forgalomban is kapható könyvhöz Módi Ferenc köztársasági elnök írt előszót. TÚRMEZEI ERZSÉBET: Harangok hívnak Harangok hívnak szép, zengő szóval Hangjukban Krisztus hívása szólal: „Kegyelem, áldás, erő vár rátok! Jöjjetek hozzám! Békét találtok. " Harangok zúgnak. Énekek zengnek. Hála az élő, örök Istennek! ' Nagy irgalmáért, szeretetéért! Templomépítő sok hitért! Háza mindnyájunk szent menedéke. Hangzik az ige. Arad a béke. Jó meleg fészek fáradt madárnak. Benne a mennynek kincsei vannak. Éled a hitünk, újul a telkünk: Jézus Krisztusban életet leltünk. Boldog, győzelmes sereggé válunk. Van hős Vezérünk, van erős várunk. Vallói vagyunk ősök hitének. Évszázadokon át zeng az ének. Harangok hívnak szép, zengő szóval, s hangjukban Krisztus hívása szólal. (1987) Hazánkban általánosan elterjedt felfogás szerint a déli harangozást Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári (ma Belgrád) győzelemének emlékére rendelte el III. Callixtus pápa. Ezzel szemben külföldön ezen indítékot nem ismerik, sőt egyesek a magyar feltételezést kisajátítónak, nacionalistának ítélik. Való igaz, hogy a déli ha- rangkondítást elrendelő bulla 23 nappal a csata előtt kelt, és a török veszély ellen (a csata sikere érdekében) buzdította imára a keresztényeket. Ám a csatában aratott győzelem híre előbb (vagy a bullával egy időben) ért Budára, így joggal feltételezhető, hogy hazánkban 'a déli harangszó már kezdettől a nándorfehérvári győzelemre emlékeztetett. A történelmi tévedés korrekciója nem kell, hogy megsemmisítse az eddigi évszázados magyar hiedelmet és gyakorlatot! Ma is jogos, hogy a déli harangszó kapcsán hálával telt szívvel a beteljesült kérésre emlékezzünk. http://kincsestar.radio.hu/harajigok/eredet.htm Mit mondanak a harangok? Harangok szava ihlette azt a CD-t, amely a Bprda Antikvárium gondozásában látott napvilágot. A Mit mondanak a harangok? című lemezen 14 vers és Pál apostol Szeretet-himnusza hangzik cl Szabó Gyula tolmácsolásában. Az ismert színművész Petőfi. Ady, Nagy László, Márai, Arany, Reményik, Dsida és Juhász Gyula költeményeit és saját müvét mondja el. A versek témája kapcsolódik a harangozáshoz: az ércnyelvek születésről, halálról, ünnepről, gyászról, hazatérésről és elutazásról mesélnek. (Forrás: Heti Válasz) A millennium évének értékes hagyatéka A Kossuth rádió Déli krónikáját harangszó, valamint azt követően rövid, másfél perces műsor előzi meg. A déli harang minden héten más-más településről szólal meg. Az összeállításban - melyet eredetileg csak a millennium évére terveztek - értékes információkat kapunk az adott településről, illetve annak templomáról és harangjáról. Dr. Bőzsöny Ferenccel, a műsor 72 éves bemondójával lakásában találkoztunk. Kellemes basszbariton hangja minden rádió- hallgató számára ismert. A Magyar Rádió (MR) nyugalmazott örökös fobemondója 1956 nyara óta dolgozik az intézménynél. Gyermekkorában pap szeretett volna lenni, ezért Veszprémben teológiát tanult. Négy kisszemináriumot abszolvált, amikor a főiskolát felszámolták. Ezután nem sikerült felvételt nyernie egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. Az orvosi egyetemen is próbálkozott, de önéletrajza, „előélete” alapján nyomban elutasították. Ezután mint szerkezeti lakatos és hegesztő dolgozott különböző üzemekben. Katonai szolgálatát rádiótávírászként teljesítette. Az egyik tiszt tanácsára aztán szerencsét próbált a Magyar Rádiónál, ahol háromezer ember közül választották ki őt a bemondói munkára. Közben az ELTE bölcsészkarán stilisztikából doktorátust szerzett. A Déli harangszó című műsort a rádió egykori alelnöke, Juhász Judit kezdeményezte, aki ma a püspöki kar titkárságának szóvivője. Fülep Ferenc hangmérnök 20 évvel ezelőtti vágyát teljesíti be: ő rögzíti országszerte a műsorban elhangzó harangszót. Eddig több mint 150 harangszót vett fel. Ágoston István felelős szerkesztő állítja össze a műsor szövegét, Bőzsöny Ferenc pedig stilisztikailag igazítja, majd felolvassa a mindenkori harang rövid, velős történetét. A szerkesztőséget mai napig számos település keresi meg. és kéri a műsorba való felvételét. Erre az évre mindösszesen két üres adáshely maradt. A déli harangszót első ízben Csiksomlyóról közvetítették, pünkösdkor. Ezután Nagyvárad. Ungvár, Nagyszombat és Munkács következett. Budapesten az első felvételek a Bazilikában, a Mátyás-templomban, valamint a Kálvin téri református templomban készültek. A Kárpát-medence harangjainak javarészét még a történelmi Magyarország idejében öntötték. Vannak 400-500 éves harangjaink is. A 16-17. században sokat elrejtettek a törökök elől, közülük néhányat sajnos azóta sem találtak meg. A harangok hangjának szépsége nincs feltétlenül összefüggésben a méretükkel. Léteznek nagyobb méretűek, mint például a tatai, melynek súlya ugyan 800 kilogramm, azonban meglehetősen szűk térben helyezték el, így éppen hogy csak mozgatni lehet. Néha egy jóval könnyebb harang szebben tud szólni, ha nagyobb helyen lakik. Fontos a hang szempontjából a harang formája is, például a henger alakú harangok nem szólnak olyan szépen. A legtöbb helyen ma már elektronikusan működtetik a harangokat. A technika azonban nem képes teljesíteni azt a hármas megszakítást, mely eredetileg három Ave Mariát jelentett. Bőzsöny Ferencnek természetesen vannak kedvenc harangjai is. Pécsett született, nem véletlen hát, hogy elsőként a pécsi székesegyház Péter-harangját említi, melyet gyermekkorában gyakorta jómaga is megkondított. Csodálatosnak találja a híres zarándokhely, Máriagyüd harangját is. A szentgotthárdi harang - mely 4000 kg-os tömegével a Dunántúlon a legnagyobb - hangjába „az ember mellkasa beleremeg, ha meghallja” - emlékszik vissza a bemondó. Nagy élmény volt számára a bécsi Stephansdom Pumerin-harangja is. Mikor első ízben Münchenben járt, az egyik térről a háztetők között a Frauenkirche tornyát pillantotta meg. Egy régebben olvasott cikk jutott eszébe, mely arról szólt, hogy Adenauer és de Gaulle annak idején baráti szerződést kötöttek, ezt követően pedig közösen vettek részt a müncheni Frauenkirche szentmiséjén. A szkeptikus írás azzal végződött, hogy a két ország között fennálló ellentétet még a Frauenkirche harangjai sem tudták elcsití- tani. Bőzsöny Ferenc éppen itt tartott gondolatban, mikor megszólaltak a templom harangjai, és negyedórán keresztül csak zúgtak, zúgtak... Számos elmélet létezik arról, hogy honnan került a harang a kereszténység szimbólumai közé. Európában a középkor közepén válhatott általánossá. Az egyházi szóhasználatban, sőt a liturgiában is a harang személyként él, teste, lelke, szíve, hangja és lába van. Hármas funkciója világszerte ismert: az élőket hívja, a holtakat elsiratja, a viharokat megtöri. Magyarországon közel háromezer harang van. Reméljük, hogy a hallgatók szép sorjában mindegyikkel megismerkedhetnek... Horváth Judit (Duna Nova Press) (Részlet a könyvből) SOLTVADKERT, evangélikus templom Soltvadkert Bács-Kiskunban, a Dunától és a Tiszától egyenlő távolságra fekvő város. Már a címere, a stilizált hordó és a szőlőfa is az itt lakók fő foglalkozását szimbolizálja. A mai város az Árpád-házi királyok idejében vadászterület volt, és így őrizte meg a Vadkert nevet 1900. október 18-ig, amikor az Soltvadkertre változott. Vadkertre vagy Vadkert- pusztára az első német és szláv ajkú evangélikusok Mária Terézia uralkodása alatt érkeztek. 1747-ben templomot és iskolát építettek, amely az 1760-as években a katolikusoké lett. majd a türelmi rendeletet követően a helyi református egyház vette birtokába. Soltvadkert mai klasszicista stílusú evangélikus templomát 1837-ben szentelték fel. 42 méter magas tornyában három harang van. A nagyharangot 1924-ben öntötték. Mivel 1987-ben ez a harang megrepedt. Gombos Lajos aranykoszorús harangöntőmester újraöntötte. Innen jelezte a delet a harangszó a rádióban 2001. február 4-től február 10-ig Haranghúzás birkózókkal- avagy ami a kötetből kimaradt A 80-as évek végén megrepedt a soltvadkerti evangélikus templom nagyharangja. Nem is a látvány, hanem a megváltozott hang volt „fülbeötlő”. Erre maga az őrbottyáni harangöntőmester, Gombos Lajos figyelmeztette Káposzta Lajos gyülekezeti lelkészt, ugyanis a pár száz méterre álló helyi katolikus templom tornyában dolgozva feltűnt neki a furcsa, repedt hang. A gyülekezet presbitériuma annak rendje és módja szerint megtárgyalta a dolgot-, amelynek következtében az 1924-ben készült harangot még egyszer, utoljára meghúzták, majd levették. 1990 tavaszára készült el az új harang Örbottyánban, amelynek Soltvadkertre érkezése igazi ünnep volt. Szombaton, a hálaadó istentisztelet előestéjén cserkészek vigyáztak a régiúj harangra, éjjel pedig presbiterek őrizték azt. Sokan eljöttek megnézni, különösen sok férfi zarándokolt oda. Ennek is megvan a maga hagyománya Vadkerten: többen úgy emlékeznek, hogy amikor a második világháborút követő szovjet hadifogságból hazatérve leszálltak a vonatról az elhurcoltak, éppen dél volt, és megszólaltak a harangok. Az ünnepre gyülekezve aztán egyre-másra kérdezgették az öregek: „Vajon lesz-e olyan szép hangja, mint az előzőnek volt?” A hálaadó istentisztelet a templom előtt kezdődött. Itt dr. Harmati Béla püspök áldását követően a soltvadkerti birkózók húzták fel a harangot, mégpedig kézi csőrlővel és kenderkötéllel működő hagyományos csígasorral. Ehhez le kellett állítani a főutca forgalmát, amelyet Káposzta Lajos - akkor már esperes - kérésére a helyi rendőrök biztosítottak. A templomban tartott igehirdetés után meg is húzták a toronyban az új, 800 kilós nagyharangot, mely azóta is mindennap megszólal. Epilógus A rendszerváltó év történetéhez hozzátartozik a rendőri szervek reagálása is. Akkoriban ugyanis politikai rendezvényen már nem vehettek részt rendőrök. A lelkész nem is arra hívta őket, hanem egyházira, mégpedig gyakorlati feladattal: forgalomleállítással. Ez a harangfelhúzás alatt, azaz mintegy 20-30 percig tartott. Másnap, miután az ünnepség szépen lement, az egyik rendőr jelezte a lelkésznek, hogy „baj van, mert nem a kecskeméti megyei kapitányságon lett kérve az engedély”. Egy, a „főnöknél” tett villámlátogatással azonban ez a probléma is megoldódott, és azóta is szép emlék él mindenki szívében erről az 1990. májusi hétvégéről. K. L. Címlapunkon a herceghalmi multifunkciós ökumenikus templom „evangélikus harangja" — munka közben. Fotó: Bottá Dénes