Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-09-28 / 39. szám
Bottá Dénes Felvétele Ev angélikus 68. ÉVFOLYAM 39. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 28. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 15. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 135 Ft Kicsoda az istened? Médiatükör Kegyelmi menyegző EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL Lelki tükörben: az irigység „MINDEDDIG MEGSEGÍTETT BENNÜNKET AZ ÚR!” Városalapító evangélikusok ünnepe Újabb jelentős eseményéhez érkezett Nyíregyházán a városalapító evangélikus egyházközség fennállásának 250. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat. Az elmúlt hét végén a külföldi testvérgyülekezetek találkozóját rendezték meg, és megemlékeztek - egyebek mellett - arról is, hogy tíz éve szentelték fel az Emmaus Szeretetotthont. Az Eötvös utca sarkán 1939-től árvaházat működtetett a nyíregyházi evangélikus gyülekezet, a szükség azonban úgy hozta, hogy néhány idős tanyasi asszonyt is gondoztak itt. Az intézmény számára ez a körülmény jelentette a túlélést, mert amikor 1948-ban a fiatalokat elvették az egyháztól, a nénikre való tekintettel nem került lakat a szerény sarokházra... Jó híre volt az egyházi szeretetotthonnak, némiképp talán ez magyarázza, hogy a városi tanács és a tisztiorvosi hivatal akkori megfelelője 1983-ban épp az evangélikus egyházat „kínálta meg” a lehetőséggel: építsenek idősek otthonát a városban! Ez idő tájt azonban a Magyarországi Evangélikus Egyháznak nem telt a beruházásra, így az 1988-ban megkapott építési engedély után öt évvel épülhetett csak meg a főépület és a konyha. „Legyen meg a te akaratod...” Bozorádv Zoltán püspökhelyettes, az intézmény vezetője igy emlékezik: Öt éven át egyeztettem-tárgyaltam különböző emberekkel, és közben sokat imádkoztam. Vagy úgy, hogy de jó lenne, ha lenne; vagy úgy, hogy semmiképpen ne legyen; végül pedig úgy, hogy „legyen meg a te akaratod”. Soha nem volt annyi pénzünk, amennyi voltaképpen kellett. Sokszor nagyon megszégyenültünk, mert az arra járók hol azt látták, hogy egy fél éve nem történik semmi az építkezésen, hol meg egy év is eltelt kényszerű tétlenségben: ez botrány! Lehet, hogy az is volt, de végül is 1993 szeptemberében elkezdhettük a munkát az otthonban. Az építkezést sokan támogatták, köztük épp a most vendégségbe hívott németországi Denkendorf és a finn Kajaani gyülekezete. Felbátorodva a sokasodó segítségen és felismerve az újabb szükségleteket, azóta sem tudják befejezettnek tekinteni a száz idős embernek otthont adó intézményt. Előbb összekötötték a konyhát és a főépületet, hogy ne a szabad ég alatt kelljen az ételt hordani, majd felépítették a harmincágyas ápolóházat. A tavaly összegyűlt 100 millió forinttal viszont belekezdtek az új konyha és ebédlő építésébe, hiszen most lényegében az intézmény közvetlen előtere szolgál étkezőhelyül. Az Emmaus az elmúlt tíz évben az evangélikus egyház fontos „bázisa” lett a Korányi utcában. Az áhítatokra eljárnak a környék lakói is. Napjainkra kicsinek bizonyul a kápolna, nekifogtak hát egy templom építésének is. A szombati ünnepségen a nagyszámú vendégsereg is megtekinthette a folyamatban lévő munkálatokat, előbb azonban istentiszteleten vettek részt az intézmény udvarán. Az igehirdető - a nyíregyházi születésű Káposzta Lajos soltvadkerti esperes (képünkön) - a szeretetotthonnak nevet adó bibliai történetet idézte fel a hívek előtt, hansúlyozva, hogy az emmausi úton Jézussal is találkozni lehet. Nem magától értetődő, nem automatikus, hogy az ember hitre jut. A történetben szereplő két tanítvány közül csak Kleofás nevét ismerjük, a másik „bármelyikünk lehet”. Az Emmausban rendezett ünnepségen a denkendorfi és a kajaani gyülekezet képviselőinek köszöntője előtt Kendeh György, egyházunk diakóniai osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy épp a mai, pénzközpontú társadalomban fontos és nélkülözhetetlen a diakóniai munka, mely érvényre juttatja a krisztusi szeretetet az öregek, elesettek körében. Hitből és homokból A szombat délutánt a sóstói múzeumfaluban töltötték a denkendorfi, kajaani és nagybányai testvérgyülekezetek tagjai, hogy a tirpák múlttal ismerkedjenek. A város újratelepítésének hiteles története mellett a „tirpák háznál” megismerhették a régi életmódot, a szokásokat, majd a múzeumfalu templomában evangélikus fiatalok adtak hangversenyt. Kora este lovasfogatokkal érkeztek a forgalom elől elzárt Luther térre, ahol folytatódtak az ünnepi rendezvények. (Folytatás a 3. oldalon.) Az önálló teológiai fakultás 80 éves jubileumát ünneplő Evangélikus Hittudományi Egyetem tanévnyitó istentisztelettel és ünnepi üléssel nyitotta meg a 2003/3004-es tanévet szeptember 18-án. A kora délutáni óra ellenére sokan jöttek el Zuglóba, erre a lutheránus szigetre, amely - mint arról előző heti számunk mellékletében is hírt adtunk - a közeljövőben tovább gyarapodik. A Teológus Otthon leendő új épületszárnyának alapkövét ugyanis szintén ezen az inkább nyarat, mint őszt és iskola- kezdést idéző délutánon helyezték el egyházunk és a teológia vezetői. Az istentisztelet liturgiái szolgálatát Szabóné Mátrai Marianna és dr. Fabiny Tamás végezte. Igehirdetéssel az intézményt idén felügyelő püspök, D. Szebik Imre szolgált Jer 18,6 alapján:., Vajon nem bánhatok-e én is úgy veled. Izrael háza. mint ez a fazekas? (...) Hiszen olyanok vagytok a kezemben, Izrael háza. mint az agyag a fazekas kezében." Egyházunk elnök-püspöke prédikációjában hangot adott annak a kettős örömnek, amely ezt a napot betölti: egyrészt öröm azoknak a fiataloknak a léte, akik a lelkészi pályát választják, hiszen ők testesítik meg az egyház jövőjét. Öröm azonban a múlt felé tekintve is adatik számunkra: az a 80 esztendő, amely óta egyetemi szintű lelkészképzés van egyházunkban. A hit és tudomány elválaszthatatlan egységére emlékeztet ez az évforduló. Rendkívüli alkalom az idei évnyitó abból a szempontból is - mutatott rá Szebik Imre -, hogy építkezés indul a teológián, a lelkiek mellett most materiális értelemben is. A választott igehely kapcsán az elnökpüspök a minket formáló Istenre irányította szemünket - hiszen „nem vagyunk készen”. Istenünk egész életünkön át mint jó fazekas formál bennünket, míg szívünk utolsót nem dobban. Az O akaratára hagyatkozva és Őbenne bizakodva kezdik meg most a felkészülést és a szolgálatot az elsőéves hallgatók éppúgy, mint a végzősök. Szebik Imre aláhúzta: engednünk kell Isten formáló szeretetét az életünkben. Ő nem „marketingszakemberré” akarja nevelni a hallgatókat, hanem olyan emberekké, akik Igéjéből élnek, szívüket és értelmüket az Úristen szava tölti be, s így vállalják a papi pálya sajátos életvitelét, egyetlen más hivatáshoz nem hasonlítható, tartalmas küldetését. Isten sokféleképpen formálja gyermekét. Még egy olyan drámai esemény is eszköze lehet ebben - emlékeztetett a püspök -, mint Anna Lindh svéd külügyminiszter közelmúltbeli tragikus halála. (Folytatás a 3. oldalon.) — Harmadik hívás a 10. ORSZÁGOS EVANGÉLIZÁCIÓRA Bp.-Deák tér, 2003. október 11., szombat 10-16 óráig 10.00 - Szeverényi János országos evangelizációs és missziói lelkész beiktatása Az iktatás szolgálatát D. Szebik Imre elnök-püspök végzi. Igét hirdet Ittzés János püspök. 11.00- Missziós program és igehirdetés: „Maradj életben!" Ez 16,6 Szeverényi János 12.00 - Ebédszünet (az Országos Egyház szerény vendéglátást biztosít) 13.00 - Kerekasztal-beszélgetés három helyszínen: Maradj életbf.n, ember!- magzat (abortusz), ifjúság (veszélyeztetett korosztály), betegek (eutanázia) Dr. Sukovszky Ákos, az IHS Alapítvány ügyvezetője Iß. Cselovszky Ferenc lelkész Maradj Életben, család! - Tamásy Tamásné lelkész D. Szebik Imre elnök-püspök Maradj életben, gyülekezet, egyház! - Dr. Fabiny Tamás docens Györfi Mihály lelkész 14.30 - Megmentett életek - rövid interjúk, bizonyságtételek. Közreműködik Czipott Géza előadóművész és a kelenföldi ének- és zenekar 15.30 - Záró úrvacsorái istentisztelet: „Örökszövetségre lépek veled. ” (Ez 16,60) - Gáncs Péter püspök „Maradj életben!”- Ezékiel könyve 16. fejezetének fényében A Deák téri csendesnapon idén bibliakörök helyett három helyen tartunk párhuzamosan kerekasztal-beszélgetést a nap témája alapján. A bennünket körülvevő világ értékrendje nem egyezik a keresztény véleménynyel az élet értékét illetően. A teremtő Isten, az élet Ura ma is igent mond minI den megfogant magzatra, minden tévútra sodródott fiatalra és emberileg reménytelen helyzetben lévő öregre, betegre, akikről a társadalom, az emberi közösség, család sokszor olyan könnyen lemond, vagy akiktől esetleg egyenesen szabadulni akar. A mai „önmegvalósítást” harsogó világban nincs helye annak, hogy a másik ember testi-lelki jólétén munkálkodjunk, betöltve Isten rendelését. Hiszen ha egymás boldogságát akarjuk megvalósítani, akkor leszünk magunk is boldogok. Manapság a család is értékét vesztette, pedig a jól „működő” család megtartó ereje erősebb minden szociális hálónál. Isten rendje szerint való ez is. Ő ma is igent mond az emberre, a családra és természetesen a gyülekezetre és az egyházra is. Az egyes emberek és családok csak akkor kerülhetnek igazán a helyükre, tölthetik be feladatukat, ha nemcsak emberi kapcsolataikat, hanem mindenekelőtt a Teremtővel való kapcsolatukat ápolják. Ennek a helye pedig az egyház, a hívők közössége. Az előadók bevezetője után lehetőség lesz kérdéseket feltenni, hozzászólni. Szeretettel várunk mindenkit! Isten Rád is igent mondott, ezért nem mondhatsz nemet, bármilyen élethelyzetben is vagy! Szeverényi János 1 I k I I
