Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-08-31 / 35. szám

10. oldal 2003. AUGUSZTUS 31. Evangélikus Élet Isten emberei - szolgáljatok Több mint egy évtizede hívunk testvé­reket szeretetotthonainkból, gyüleke­zeteinkből Diakóniai Evangélizációs Konferenciára Gyenesdiás-Kaper- naumba. (Én magam 12 alkalommal küldtem meghívót.) A szervezés köz­ben gyakran merült fel bennem is a kérdés: Van-e értelme, előrevivő je­lentősége ezeknek a konferenciák­nak? Nem merül-e ki a jelentősége ab­ban, hogy tulajdonképpen egy öt napos „jó buli”? Most - augusztus 11-15. között Gyenes- diáson csattanós, pozitív választ kaptam kétkedéseimre, pesszimista kérdéseim­re. A jelentkezők száma több volt, mint az ágyaké. Végül mindenkit sikerült ágyhoz is juttatni. A résztvevők száma - külső elhelyezéssel is - közel hatvan fő volt. Legnagyobb örömünkre a jelentke­zőkkel együtt tíz gyermek (1-14 évesek) is velünk volt. Ez volt a keret, a külső, de már ez is utalt a lényegre. Van-e értelme? Az igehirdetésekből, bibliatanulmányból, előadásokból és el­sősorban az ezeket követő csoportos és egyéni beszélgetésekből kiderült: Van értelme! Igehirdetést Bozorády Zoltán, Kis Já­nos és Tóth-Szöllős Mihály lelkészek tartottak. Szolgálatra hívtak, s a szolgá­lat alapjáról szóltak. Bibliatanulmányt dr. Cserháti Sándor professzor hozott 2Kor 12,1-10 alapján, melyben négy részre bontva szólt „Isten emberéről”, aki „dicsekvő”, „rendkívüli”, „megpró­bált”, és mégis „használható” ember Krisztus kezében. A jelenlévőket lenyűgözte az Ige sza­va. Nem emberek, Isten szólt hozzánk! Az előadások is, melyek a diakóniai szolgálat múltjáról, jelenéről és a jövő kihívásairól szóltak, az Ige szavaiból merítették hitelességüket és szolgálatra ösztönző késztetésüket. Van értelme! Azzal a lelki feltöltő- déssel indultunk haza, hogy van küldeté­sünk, van szolgálatunk, s mind ehhez erőforrásunk! S ha az erőt, erőforrást megkaptuk - ez történt Gyenesdiáson - akkor értelmes lehet életünk és eredmé­nyes szolgálatunk. Ezért is döntött úgy a jelenlévő kö­zösség, hogy jövőre, 2004-ben ismét ta­lálkozunk augusztusban Gyenesdiáson augusztus 9—13-ig. Befejezésül egy örömhírt is szeret­nék közre adni. Gyenesdiási otthonunk­nak - Szabó Ferencné korai halála után - egy éve van új vezetője Tencz Károly személyében. Kérésükre a konferencia idején történt meg első gyermekük (Károly) keresztelése. Ennek az öröm­hírnek is van jelzés értéke. Múlt - jelen -jövő! A diakóniai szolgálat Krisztussal kö­zösségben napi küldetés, feladat és lehe­tőség. „A teremtett világ várja Isten fiainak megjelenését Tegyük hozzá: szolgálatát. Ehhez a szolgálathoz kaptunk erőt! Van tehát értelme. Kendeh György Déli harangszó Péteriből A jövő héten (szeptember 1-7. között) minden délben a péteri evangélikus temp­lom harangja szól a Kossuth rádióban. Péteri Budapesttől alig harminc kilométerre délre, Gyömrő és Monor szom­szédságában található. Az első okleveles adatok 1258-ból származnak. A telepü­lés a XIII. századtól a XV-ig a Péteri családé volt. A mai Péterit és az evangéli­kus gyülekezetét Bohus Dániel, felvidéki földesúr alapította 1742-ben. Illésfalváról hét evangélikus családot telepített a Cserhát déli lábához. II. József türelmi rendeletét követően először az iskola és az imaház épült fel 1,783-ra. A ma látható péteri evangélikus templomot a hazai klasszicista építészet jelen­tős mestere, ZHtebart Mátyás tervei szerint építették 1822 és 1830 között. Az el­ső világháborúban két harangot elvittek, amelyeket 1927-ben pótoltak. A péteri evangélikus egyházközség műemlék templomának 31 méter magas tornyából delente és esténként a három mázsa nyolcvanegy kilós harang idézi a Jelenések könyvének egyik versét: „Légy hű mindhalálig!" ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2003. augusztus 31. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Horváth-Hegyi Olivér; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Honti Irén; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Herczog Csaba; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békás- megyer, III., Mező u. 12. de. 10. Bozóky Éva; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Véghelyi Antal; Újpest, IV., Lebstiick M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) D. dr. Harmati Béla; du. 6. (org.) Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. II. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Buday Barnabás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Buday Barnabás; Budagyöngve, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota. XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. Böröcz Enikő; Cinkota, XVI., Batthyány 1. u. de. fél 11. Blatniczky János; Má­tyásiold, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út III. de. fél 11. Kosa László; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 10. Eszlényi Ákos; Pest- szentlőrinc, XVI1L, Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hun­gária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Cse­pel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gá­bor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. Endreffy Géza. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 11. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A vasár­nap lekciója: lKor 15,1-10; az igehirdetés alapigéje: Mk 7,1-5. HETI ÉNEKEK: 456,402. ISTENTISZTELETI REND a Balaton partján Alsódörgicse: de. 11.; Balatonalmádi: du. 4.; Balatonboglár: de. 11.; Balatonfenyves: du. 6.; Balatonfüred: de. 9.; Hévíz: du. fél 5.; Keszthely: de. fél 11.; Kötcse: de. 9.; Mencshely: du. 4. (hálaadó); Révfülöp: de. 10 ; Siófok: de. 11.; Szentantalfa: de. háromnegyed 10.; Veszprém: de. 10.; Zánka: de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK: Balatonboglár: de. fél 10; Hévíz: de. fél 10. Összeállította: tszm Kitüntetés az egyházi írónak A hír: A Magyar Köztársasági Érdem­rend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozták Bozóky Éva újságírónak. E hír alapján ültünk le beszélgetni a kitüntetettel - aki né­hány hét múlva 80. életévét tölti be - a megtett útról, hivatásáról, egyházunk­hoz kötöttségéről.- A szép kitüntetést milyen indoklással adták? - kérdeztem bevezetőben.- Újságírói, szerkesztői tevékenysé­gemet emelték ki. Valójában tanári, könyvtárosi és újságírói diplomával a kezemben indultam neki életemnek. 1949-ben mentem feleségül Donáth Fe­renchez, akivel rögös, de mégis szép, szeretetben gazdag életet éltünk. FIárom fiúnk született, akik közül a középső - László - a lelkészi pályát választotta. Először 1951-ben kerültünk letartózta­tásra, majd 1954-ben rehabilitáltak ben­nünket. Az 1956-os forradalomban fér­jem Nagy Imre oldalán és csoportjában komoly munkát végzett, ezért újra meg­ismertük a börtönvilágot. Megjártuk Ro­mániát (Snagov) és az itthoni börtönö­ket, míg 1958-ban kiszabadultunk.- Könyvtárosi munkája mellett legjel­lemzőbben újságírói tevékenységet foly­tatott. Milyen lapoknak írta cikkeit?- Eleinte rendszeresen írtam az ÉS- ben és a Nők Lapjában, ahol rovatszer­kesztő is voltam 28 éven át. Irodalmi, művészettörténeti, kultúrával foglalkozó írásaim jelentek meg a Képes Budapest, a Népszava, a Népművelés, a Könyvvi­lág, a Köznevelés, a Könyvtáros című folyóiratokban és ezek során igen nagy és széles olvasótáborral kerültem köz­vetlen levelezökapcsolatba. Egy ideig a rádió nőrovatát is szerkesztettem. A 68-as évek végén Veöreös Imrével kerültem kapcsolatba, aki akkor az Evan­gélikus Élet irodalmi rovatának szer­kesztője is volt, és számos cikkemet hoz­ta a lapban. Amikor a Diakónia c. folyóiratot létrehozta, beválasztottak a szerkesztőbizottságba és rendszeresen ivoltam írója a lapnak, irodalmi és művé­szeti tárgyú cikkekkel. A mai utódlapnál, a Credo-nál is tagja vagyok a szerkesztő- bizottságnak. Nagyon szeretem ezt a la­pot, írásaimat mindig szívesen adom ide.- Teológiai érdeklődésének kielégíté­sére végezte el Hittudományi Egyete­münk levelező lelkészi szakát. Mi volt a célja ezzel? Tizenegy éves koromban olvastam el először a Bibliát teljes egészében, azután többször is megtettem. Mindig nagy hatással volt rám, amit olvastam, és mindig újat találtam. Nagyapám re­formátus lelkész volt, a Biblia „házi ol­vasmány” volt nálunk. A család vándor­lásai miatt jártam az egri katolikus iskolába is, majd Pápán a református ta­nítóképzőbe. A többszöri elolvasás so­rán a Biblia világa, képei, üzenete ki­nyílt előttem. Azért mentem a levelező tagozatra, hogy rendszerezzem mindazt, mai az évek során lerakodott bennem. Nem gondoltam lelkésszé avatásra, de ma is szívesen állok a szószékre, ha he­lyettesíteni kémek. ^Miközben Jrásai az általános 'mű­veltségi, művészeti és irodalmi kérdése­ket célozták meg, volt néhány kisebb re­génye is, amelyek kimondottan egyházi, egyháztörténeti képeket, eseményeket dolgoztak fel. Három ilyen kisregényem született: a Claudia (1978.), a Magdaléna (1982.) és a Sebastianus (1988.) Sajtóosztályunk kiadásában megjelentek azokban az években, és most értesültem arról, hogy ezt a trilógiát készül kiadni „Szárnyas oltár” címen még ez év során egy kötet­ben a Luther Kiadó. — „Zord idők nyomában " címmel je­lent meg 1998-ban életírása, melyben a család történetét az átélés hűségével, irodalmi magas szinten adja közre. En­nek végén olvashatjuk e mondatot: „Fogy az élet, fogyatkoznak körülöttem az emberek is. A barátok meghalnak, az unokák felnőnek. És van unoka és van egészség - remélem, kitart addig, amíg Isten éltet és amíg feladatot ad. ” Bozóky Éva a beszélgetést e sza­vakkal zárta: Nem „írtam ki” maga­mat. Fejemet, toliamat amíg Isten engedi - szeretném használni az egy­ház Urának szolgálatában. Ezt örömmel kérjük és várjuk is. Gra­tulálunk a kitüntetéshez és kérjük Isten erejét, áldását ezutáni szolgálatára is. Tóth-Szöllős Mihály EGYHÁZZENEI FESZTIVÁL - SZEPTEMBER 2-8. A Budavári Zeneművészeti Alapítvány ez évben is megrende­zi az Egyházzenei Fesztivált, amely koncentráltan a szakrális zenére, a zene szakralitására irányítja a figyelmet. Hozzájárul a lélek harmóniájának megteremtéséhez, lelki-szellemi ka­paszkodót nyújt, gyökereink felé fordítja a tudatot és a szelle­met. A történelem folyamán a drámai sorsfordulók következ­ményeként többször is szétszakított nemzetnek ma is választ kell találnia a kérdésre: „Ura léssz-e sorsodnak?”. Ehhez kí­vántatik Isten áldása, s áldásában a Krisztusi erkölcs: a tiszta­ság ereje, a megmaradásba vetett tevékeny hit. A szerkesztési koncepcióját tekintve Európában is egyedülálló Egyházzenei Fesztiválját az alapítvány idén a magyar és az egyetemes szakrális filmnek, lírának és balettmüvészetnek szenteli. így kerül idén szeptember 2-án, kedden a Dona Nobis Pacem (László Váradi Gyula filmje), Ura léssz-e sorsodnak? szakrá­lis oratórium; 5-én pénteken Improvizációk Bartók-témákra; 7-én Bach- és Haydn-művek; és 8-án hétfőn Agnus Dei szak­rális oratórium, László Váradi Gyula átiratában Mosonyi Mi­hály F-dúr mise részleteinek bemutatására. ■ uinncTÉc 1 ■ hirdeted —----------------------------­--------­ORMOS INTÉZET EGÉSZSÉGÜGYI ALAPÍTVÁNY Az allergia Ismét itt a nyár vége, és ezzel együtt a legerősebb al­lergiás hetek. Virágzik a parlagfű és milliárd szám szórja pollenjeit. Magyarországon 1,5 millió ember tehetetlen: szorongatja a papírzsebkendőt, szedi a gyógyszereket és megpróbálja átvészelni a kritikus heteket. Ne legyünk ennyire kiszolgáltatottak, tegyünk va­lamit saját gyógyulásunk érdekében! Régi megfigye­lés, hogy ha az allergiás szezonban növényi étrenden vagyunk, jóval enyhébbek a tünetek. Próbáljunk lel­kiekben is kiegyensúlyozottak maradni, mert a stressz felerősíti a tüneteket. Ha sós levegőjű tengerpartra utazunk, 1-2 hetet megspórolhatunk a kellemetlen hónapokból... De adhatunk egy jóval könnyebben megvalósítha­tó tanácsot is: látogassanak el az Ormos Intézetbe, ahol az orvosok több mint 10 éve rendszeresen foglal­koznak az allergia gyógyításával, kezelésével. Aku- punktúrás kúrával, barlangterápiával, reflexológiával (talpmasszázs) látványosan csökkenthetők a tünetek. A kezelések célja az immunrendszer erősítése, így a terápia nem csak a tüneteket enyhíti, hanem a szerve­zet ellenálló képessége is fokozódik általa. A barlangterápia a természetes barlangok mintájá­ra létrehozott klimaterápiás egység, ahol a hűtött, pol­lenszűrt, pormentes és ionizált gyógyhatású levegő folyamatos áramlása biztosítja, hogy sem a saját, sem a más által kifújt levegőt ne lélegezzük be. A kezelés induló vizsgálattal kezdődik, a klímate­rápia, ha szükséges, egyénre szabott előírásokkal bő­víthető, hatékonysága meghatározott légzésterápiával fokozható. Előnye a viszonylag kis időigény, a mel­lékhatások elhanyagolható volta, vagy teljes hiánya. Alkalmazása mellett általában csökkenthetők a gyógyszeradagok, bizonyos esetekben akár teljesen el is hagyhatók. A megbetegedések rendeződése után rendszeres, egy-egy kezelés pedig segít az egészséges állapot megőrzésében. Az Ormos Intézet Egészségügyi Alapítvány címe: 1184 Budapest, Hengersor u. 73. (Bejárat a Bozsik Stadionnal szemben.) Telefon: 295-5963 l Fotó: Bottá Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents