Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-01-26 / 4. szám
Evangélikus Élet 2003. JANUÁR 26. 7. oldal Szentírás Blaise Pascal fizikus, matematikus (1623-1662) „Nemhogy Istent, hanem magunkat is csupán Jézus Krisztus által ismerjük. Az életet és a halált csak Jézus Krisztus által ismerjük. Jézus Krisztus nélkül nem tudjuk, mi az életünk, mi a halálunk, mi az Isten, és mik vagyunk mi magunk. így a Szentírás nélkül, amelynek egyetlen tárgya Jézus Krisztus, nem ismerünk semmit, és mind Isten, mind a magunk természetében csupán sötétséget és zűrzavart látunk." (548. töredék) Immanuel Kant filozófus (1724-1804) „A Biblia az én legnemesebb kincsem, amely nélkül nyomorult volnék. Csak a Bibliában találhatók megbízható szabályok arra nézve, miként tudnak emberek és egész államok a mindig meglévő boldogsághoz eljutni." Heinrich Heine költő (1797-1856) „Megvilágosodásomat egyetlen könyvnek köszönhetem, és ez a könyv egyszerűen »A Könyv«: a Biblia. Sokan nevezik Szentírásnak: mert aki az Istenét elveszítette, az ezen a könyvön keresztül újra megtalálja..." Könyvek a Könyvek Könyvéről A közelmúltban, karácsony előtt jelent meg Dávid Katalin művészettörténész új kötete, „A teremtett világ misztériuma. Bibliai jelképek kézikönyve”. Céljáról így vall a szerző: „Ha e könyv segítséget tud nyújtani a jelképeken keresztül a Biblia megközelítéséhez, netán kedvet ébreszt e több mint csodálatos, inkább életadó könyv elolvasásához, elegendő módon elérte célját - reményeim szerint.” A sok szép színes képpel illusztrált kiadvány törzsanyaga alfabetikus sorrendben, hármas tagolásban ismerteti az egyes jelképeket: bemutatja a szimbólumok ó- és újszövetségi jelentéseit, valamint a korai kereszténységben való megjelenésüket. A kötéstervet és a tipográfiát Szántó Tibor készítette. Az egyetemes könyvművészet e kiemelkedő mesterének ez volt az utolsó munkája. A kötet a Szent István Társulat kiadásában jelent meg. * A Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány (KIA) az Ó- és Újszövetséget magyarázó, olvasmányos, a laikus olvasók számára is közérthető stílusban megírt két kiadványt jelentetett meg újra. Sámuel J. Schultz „Üzen az Ószövetség” című müvében kijelenti: „A Biblia ma is élő Istene, aki a múltban hatalmasan szólott és cselekedett, az Ószövetség Részletek Jan de Waard - Eugene A. Nida: Egyik nyelvről a másikra. Funkcionális ekvivalencia a bibliafordításban című könyvéből (Kiadta a Magyar Bibliatársulat megbízásából a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója) A fordítást sokszor nevezték már a létező legösszetettebb intellektuális tevékenységnek. Talán nem a legösszetettebb, de mindenképpen egyike a legnehezebbeknek, tekintettel a nyelvi szerkezetek összetettségére és a kulturális összetevők: a gondolatok és a gyakorlat végtelen sokféleségére. A szavaknak csupán abban a kulturális közegben van jelentésük, amelyet tükröznek, s amelynek részei. Ezért aztán a fordítónak hemcsak nyelvésznek kell lennie, de bizonyos értelemben antropológusnak is. A bibliafordító szükségképpen bibliatudós is, vagy legalábbis tökéletesen tisztában kell lennie a szakterületek kutatóinak eredményeivel. Mégis, ami a bibliafordítást a leginkább megnehezíti, az a fordítandó anyag isteni eredete és egyetemes érvényessége. Sokszor felmerül a kérdés, vajon a fordítás tudomány, művészet vagy mes- terség-e inkább? Valójában persze mind a három. Bizonyos mértékig mesterség, hiszen vannak tanulható elemei, s az emberi alkotókészség is jelentősen fejleszthető. Művészet azonban olyan értelemben, ahogyan minden irodalmi alkotás művészet. Ha egy művészi értékű irodalmi szöveg megalkotása esztétikai érzéket és művészi készséget kíván, akkor a szöveg újrateremtéséhez is hasonló művészi képességekre van szükség - egy másik nyelven. A fordítás ugyanakkor a szó tá- gabb értelmében tudomány, hiszen olyan tevékenység, amelyet rendszerező módon leírhatunk és alkalmazhatunk más tudományágakban. Szorosan vett értelemben azonban a fordítás nem tudomány, hanem technológia, hiszen egy sor olyan alkalmazott tudományágra épül, mint a pszichológia, a nyelvészet, a kommunikációelmélet, az antropológia és a szemiotika. lapjain keresztül mutatkozik be a mai kor emberének. Leszögezem, hogy az Ószövetség helyes megértésének előfeltétele a Biblia tekintélyének és a kinyilatkoztatás bibliai tényének az elfogadása.” Miről üzenhet ez az Ószövetségről szóló mű a mai olvasóknak? - kérdezhetnénk. Azon kívül, hogy átfogó képet fest annak irodalmi és történelmi hátteréről, kitűnő áttekintést nyújt az egyes bibliai könyvek témájáról, összefoglalva az azokban szereplő személyeket, eseményeket és helyeket. Ami azonban még ennél is fontosabb: segít azt megérteni, hogy az Ótestamentum könyvei és történelme teológiai szempontból hogyan kötődnek Isten és az emberiség kapcsolatához. A kötetben számos időrendi táblázat, fénykép, jegyzet és korabeli térképvázlat segít az Ószövetség mai üzenetének megértésében. A KIA másik kötete, Merrill C. Tenney „Újszövetségi bevezető” című írása szintén nem csupán a teológiával foglalkozók számára készült, hiszen a Biblia átfogó ismerete az alapműveltség szerves részét képezi. A Szentírás panorámaszerű áttekintése minden bibliatanulmányozás alapvető része. Az Újszövetség értelmezése azonban elsősorban nem az ókori történelem ismeretétől függ. Tanításai ma is érvényesek, mert az Örökkévaló Isten élő evangéliumát közvetítik a halandó és bűnös ember szomjas lelkének. Az etió- piai kincstárnoknak is szüksége volt Fü- löp segítségére ahhoz, hogy megértse a prófétai szöveget. Ennek a kiadványnak az a legfőbb célja, hogy egy összefoglaló értelmezést nyújtva hozzájáruljon az Újszövetség megértéséhez és megkedveléséhez. Ezt a szándékot szolgálja az is, hogy az evangéliumok ismertetésének végén (a 240-245. oldalakon) található egy „szinopszis”, a „ Krisztus életének harmóniája" című összeállítás, amelynek segítségével időrendben, az események és a helyszínek ismeretében párhuzamosan lehet olvasni a négy evangélium megfelelő igeverseit. Ha rászánjuk magunkat ennek áttanulmányozására, csodálatos megtapasztalásokban, felfedezésekben lesz részünk Jézus földi életének áttekintése során - az Ő „idegenvezetésével”! Összeállította: Garai András P.S. Végül egy új, zsebbe illő könyvet ajánlok jó szívvel az új esztendőre, amely célját már a címében elárulja: „Közelebb Hozzád! Áhítatok az év minden napjára”. A kiadvány egy-egy bibliai verset, valamint az ehhez fűződő rövid igemagyarázatot, történetet vagy verset tartalmaz. A német GBV megbízásából a magyar Evangéliumi Kiadó jelentette meg ezt a válogatást. Minden további ismertetés helyett olvassuk együtt a január 31-re közölt szöveget: így szól az, aki ezekről bizonyságot tesz: „Bizony, hamar eljövök”. Ámen. Jöjj, Uram Jézus! (Jel 22,20) Utolsó idő Utolsó idő! Történelmi kor! Néha, mint gyermekek színes kockájuk, e súlyos szavakat játszva dobáljuk, pedig egy is mi mindent eltipor! Hiszen elbíbelődni még lehet kicsi magunkkal! Mi fontosabb nálunk? Ha szalmaszál az útban, már megállunk, s évek suhannak el fejünk felett. Nem érjük fel az óriás napok titkát: kisgyerek a koránkapott kincsét... csak vesztegetjük tékozolva! Nem halljuk, hogy ezekben a napokban az Eljövendő súlyos lépte dobban. Pedig még annyi megbízása volna! T. E. r [ t i t i t i f i nőttcsatornát, sportot, ismeretterjesztő programokat, más tematikus csatornákat. Bármelyiket szüntetjük meg, mindig lesz, akinek pont az volt a kedvence, számára az volt a legnézettebb csatorna. Elismerem: a Pax Tv hiánypótló, mert más ilyen jellegű, vallási ismeretterjesztő csatorna nincs a kínálatban. A többi szolgáltatóhoz hasonlóan mi is megvizsgáljuk a nézettségi mutatókat. Ez alapján azt mondhatom: a Pax Budapesten ún. rétegcsatornának számít, nem nagy tömegekhez szól. Természetes, hogy másmás csatorna szólítja meg a nőket, a férfiakat, az egyes korcsoportokat, ez tehát nem negatív kritika, az viszont tagadhatatlan. hogy országszerte a kereskedelmi csatornák tarolnak... Statisztikailag nem mutatkozik kiemelkedő érdeklődés a Pax iránt. Az, hogy sorrendben hátrasorolódott, annak is betudható, hogy kevéssé ismert! Ennek a kérdésnek ugyanakkor anyagi vonzata is van, nevezetesen az, hogy más szolgáltatónak esetleg nem igazán éri meg az adó sugárzása.- Úgy informálták előfizetőiket, hogy a legújabb magyar csatorna, a Hír Tv bekerül a legkisebb, ún. családi csomagba is.- A hírcsatornák, egyáltalán a hírműfaj iránt jelentős az érdeklődés. Az emberek híréhsége óriási! Amiatt, hogy most a Hír Tv-t mint új csatornát felvesszük a kínálatba, nincs „elvetve” a Pax sem, hiszen jelenleg 220 000 háztartásban nézhető.- Végül mit szól a fentiekhez az érintett, a Pax Tv? Varjasi Farkas Csaba főszerkesztőt a szerkesztőségben értük utol.- Az indulásunk előtt kötött szerződés révén az Antenna Hungária minden este 10-ig sugározta a műsorunkat. Már az első napokban nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk: nézik, örülnek a Pax Tv-nek. Mikor átálltunk az este 11-ig tartó sugárzásra, az Antenna Hungária sajnos ezt nem vette figyelembe, utána is csak 10 óráig adta a műsorunkat, így sok film, beszélgetés félbeszakadt. Azáltal, hogy levágtak egy órát az adásból, szintén „megmozgatták” a nézőinket: igen sok reklamáció, telefon, levél, e-mail érkezett a szerkesztőségünkbe. Idén januárban aztán teljesen kivették a programcsomagból a Paxot. Pedig nagyon fontos lenne jelen lennünk, hiszen ez a szolgáltatás sok olyan helyre is eljut, ahol nincs kábeltévé.- Elhangzott egy érv, miszerint kevesen ismerik az Önök műsorát. Mit gondol, mi lehet ennek az oka?- Tény, hogy szerény költségvetésű, kis csatorna vagyunk, ezért nincs pénzünk reklámra. Az interneten sem vagyunk még rajta, pár hónap múlva lesz csak honlapunk. Az utcán, az újságokban sem igen hirdetünk. De a nézői telefonokból gyakran halljuk, hogy a Pax „ a ” nézhető csatorna, amelyet hívők, nem hívők, „maguk módján vallásosak" egyaránt szívesen néznek. Azokról a helyekről, ahol fogható az adás, pozitív visszajelzéseket kapunk. Egy éve vagyunk a piacon, jelenleg 3-400 000 háztartásban lehet minket nézni. Hogy ez a szám mikor fog növekedni? Tavaly októberben egy biztató folyamat indult el, amikor több kis kábelszolgáltatóval - akik pl. egy-egy várost vagy városrészt, kerületet fednek le - sikerült megállapodnunk. Természetesen a nagy „mamutcégekkel”, a UPC-vel, a Matávval és az Antenna Hungáriával is jó partnerkapcsolatra törekszünk.- Mi a véleménye arról, hogy a Pax Tv nézettségi mutatói alacsonyak, és más tematikus csatornákat részesítenek előnyben a szolgáltatók? Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy ez megváltozzon?- Úgy gondolom, hogy nem kifejezetten valósak ezek az adatok. Több helyről hallom magam is, hogy ahol például 36 csatorna fogható, abból 32 egyszerűen „nézhetetlen”. A szolgáltatók viszont úgy gondolkoznak, hogy ingyen betesznek különböző külföldi csatornákat a kínálatukba, olaszt, 5-6 németet, legújabban egy francia (!) vallási csatornát - a hasonló jellegű vagy még inkább szélesebb spektrumot nyújtó magyar nyelvű Pax Tv-t pedig nézettségi mutatókra hivatkozva leveszik... Meg kell, hogy mondjam: valós nézettségi, felmérési adatokat mi még nem láttunk. Addig, amíg nem vagyunk benne minél több helyen a kábeltévék kínálatában, mérni sem érdemes a nézettséget. Tehát nem igazán értem, miről beszélünk. Sajnos, ez egy ördögi kör. Ami pedig a dolog anyagi hátterét illeti: a szolgáltatók úgynevezett csomagdíjból gazdálkodnak. A Pax Tv-nek pedig abból az összegből kellene megélnie, amit a szolgáltatatók- tól kap minden olyan háztartás után, ahol a csatorna nézhető. Hirdetési bevétellel ugyanis nem számolunk. Nem vagyunk „drága tévé”, teljesen átlagos díjat kérünk a kábelszolgáltatóktól, a palettán ez körülbelül az alsó harmada a mezőnynek. Tehát nem jelentene extra kiadást egyik mamutcégnek sem, ha a Paxot felvenné a programcsomagjába. Minél több tervezett bevételtől esünk el, annál kevesebb új műsort tudunk készíteni, többet kell ismételni stb.- Mit fed tulajdonképpen a folyton felbukkanó bűvös szó, a rétegigény? Kikhez szól a Pax Tv, és mekkorára becsüli azd a réteget?- A vallás, kultúra, történelem, művészet, transzcendencia iránt érdeklődő legkülönfélébb korú, vallású és állású emberek keresik és igénylik ezt a fajta csatornát, és hiszem, hogy ez a réteg jóval szélesebb, mint ahogy azt esetleg mások állítják. Előfordult, hogy egy 60 éves néni bejött a szerkesztőségbe, és itt, a Hajógyári-szigeten nézte meg az őt érdeklő műsort, mivel máshogy nem jutott volna hozzá. Vannak, akiknek rendszeresen e-mailben küldjük el a heti programot. Egyébként a rétegigény negatív hangnemben való emlegetése szakmaiat- lan hozzáállás és mondvacsinált ok. Tematikus csatorna vagyunk, ám a zene, a sport, a dzsessz, a rajzfilmek, az állatfilmek stb. is mind-mind rétegigényeket szolgálnak ki. El kellene fogadni, hogy a nézői elvárások napjainkban megváltoztak, a televíziózási szokások átalakultak. Az emberek nagy része elégedetlen a kereskedelmi tévék nyújtotta produkciókkal. Azt a másfél-két órát, amit tévézéssel tölthet valaki, nagyon fontos, hogy mire fordítja. Sokan sajnálják az időt a felszínes, semmitmondó műsorokra. Más valós - ha tetszik: rétegigények - is vannak, de ez a réteg, amelyhez mi szólni kívánunk, ismétlem, igen széles. Pár év múlva, a digitális televíziózás korában ki-ki eldöntheti majd, hogy milyen programot tölt le a tévéjére. Akkor tényleg szabad(abb) lesz a választás. Ám ennek az „előszobái” véleményem szerint maguk a tematikus csatornák! A Pax Tv- nek ez a feladata: ennek az említett rétegigénynek megfelelni.- Van-e valamilyen biztató jel a továbbiakra?- Úgy tűnik, sikerül a UPC-vel és a Matávval egy szerződést aláírnunk. Meggyőződésem, hogy mind a nézők, mind a Pax Tv, mind pedig a kábel- szolgáltatók közös érdeke, hogy jelen legyünk a médiapiacon. Függetlenek vagyunk a politikai csatározásoktól. Szerény, de professzionális és egységes arculattal állunk a nézőink elé, akiktől azt kérjük: hívják fel a kábel- szolgáltatójukat, és győzzék meg őket arról, hogy van igény az igényes televíziózásra. Kőháti Dóra Kezek... Ezen a címen már néhány alkalommal írtam karcolatot, igazán nem szeretném untatni a kedves olvasót. Mégis, még egyszer kikívánkozik belőlem egy gondolat. Fiatal családot látogattam meg néhány hónapja. Első gyermekük, egy édes kisfiúcska születése fölött örvendeztek. Formás kisbaba, szopik, alszik, felébred, mosolyog, pelenkázás, a szokásos menetrend. Boldog szülök, egészséges kisbaba, mi hiánya volna még a családnak? A szülőkkel beszélgetünk a gyerekágy mellett, olyan jó hallgatni az édes szuszogást. Megtárgyaljuk, hogyan lesz a keresztelő, hova kell állni, mit kell mondani. Amíg mi tapintatosan, csendben beszélgetünk, a kis fiúcska forgolódik, felébred, sírásra görbül a szája. A hang zavaija, netán éhes, vagy a pelus van tele? Nem tudni. Az édesanya odanyújtja a mutatóujját a kalimpáló kis kezeknek. Apró ujjacs- kák ragadják meg a mama ujját, és csend lesz. A biztonság, a megragadott jó érzés elűzi a félelmet. Elmerengek. Milyen kevés elég a megnyugváshoz. Egy kinyújtott kéz, egy megragadott ujj, egy szeretetkö- zösség. Tudni, érezni, hogy valakinek csak egy megragadható ujja is a biztonságot jelenti. Bizony nagy titok ez. Apró csecsemőnek, cserzett lelkű felnőttnek, haldokló aggastyánnak ugyanarra van szüksége. Egy biztos kézre, a biztonság jó érzésére, a jó helyen vagyok bizonyosságára. A szépséges titkot olyan jól mondja el János evangéliumának 10. fejezete 28. verse: „Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. ” Varsányi Ferenc (Dunántúli Napló - Pécs)
