Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-01-26 / 4. szám

6. oldal 2003. JANUÁR 26. Evangélikus Élet Meg mindig vezet az eladási listákon, holott 1815 óta világszerte mar 2,5 milliárd példányban kelt el. A Guiness rekordok könyvének tanúsága szerint a legelterjedtebb kiadvány a földön. A Bibliát 2001-ben - teljes fordításban - 392, az Újszövetséget pedig 1012 nyelven lehetett kézbe venni. A Szentírás idén ismét fokozottabban a figyelem középpontjába kerül, legalábbis Németország, Svájc, Ausztria területén, ahol 2003-at a „Biblia évé”-nek nevezték el. Ennek apropójából Tarr Kálmánnal, a Magyar Bibliatársulat főtitkárával- „ Úgy tűnik, hogy csak egyetlen mód­szerrel lehetne javítani a mai ember bibliaismeretét: meg kéne tiltani a bib­liaolvasást” - vélekedett George Pickford. Ön mit gondol erről?- Ki tudja, talán ha megint nehezen elérhető vagy éppen „tiltott gyümölcs” lenne a Szentírás, akkor tényleg jobban felé fordulnának az emberek. A Magyar Bibliatársulat ebben az esetben is - ahogy eddig - mindent megtenne a Szentírás ügyéért. Ennek bizonyítéka, hogy 1949 és 1989 között is több mint egy millió, 1990 és 2002 között pedig is­mét közel egy millió Biblia, illetve bib­liarészlet jelent meg a gondozásunkban. Isten iránti hálaadással mondhatjuk, hogy 1949 és 2002 között a legnagyobb példányszámban megjelent magyar nyelvű könyv a Szentírás volt. (Különö­sen igaz ez a tény, ha a katolikus egyház által kiadott Bibliákat is figyelembe vesz- szük.)- Milyen keretek között végezték és végzik ezt a fontos munkát?- Magyarországon 1948-ig a Brit és Külföldi Bibliatársulat gondozta és adta ki a protestáns Bibliát. Majd - miután el kellett hagyniuk az országot - a reformá­tus egyházra bízták a kiadást. A rákövet­kezendő esztendőben, 1949-ben jött lét­re a Magyar Bibliatanács. Az alapitó a magyar református, evangélikus, baptis­ta, metodista, adventista és ortodox fele­kezet volt. Idővel egyre növekvő felada­taik ellátására hozták létre - 1991. no­vember 15-én - a Magyar Biblia Alapít­ványt, melyre ráépült a Magyar Biblia­társulat szolgálata, immáron 12 tagegy­ház részvételével.- Konkrétan milyen feladatokat lát­nak el?- Társaságunk célja elsősorban a Bib­lia má§yár' sz$Tegin ek gondozása, ki­adása és terjesztése. Megjelentetünk még a Szentírás tanulmányozását segítő beszélgettünk. műveket is, valamint támogatjuk a bib­liaterjesztést határainkon belül és kívül élő magyar testvéreink között is. Mun­kánkat segíti a Magyar Bibliatársulat könyvkiadója, a Magyarországi Refor­mátus Egyház Kálvin János Kiadója is. A társulat 12 tagegyháza együttesen végzi a szöveggondozás (fordítás és re­vízió) feladatát, döntéseket hoz a kiadói munkáról, illetőleg felvállalja a terjesz­tés feladatát a felekezetén belül kialakult gyakorlat szerint.- Melyek az Ön személyes teendői?- 1976 óta vagyok a Magyar Bibliatár­sulat főtitkára. Református lelkipásztor­ként különösen is szívügyemnek tartom ezt a szolgálatot. Ez mindenekelőtt azt az alapvető feladatot jelenti, hogy a Biblia elérhető és megvásárolható legyen min­denki számára, valamint elegendő pél­dányban álljon rendelkezésre. Ehhez is­mernem kell az egyházak, illetve a gyüle­kezetek igényeit. Ugyanakkor gondosko­Középpontban dóm arról is, hogy olyan kiadványok és szövegváltozatok is készüljenek, melyek segítik a Szentírás mélyebb megértését, megismerését. Sok egyéb kiadványunk közül éppen ezért emelném ki az 1996- ban megjelent magyarázatos Bibliát, amely figyelembe veszi, hogy a humán műveltség csökkenésével alapvető nyel­vészeti, földrajzi, történeti, de szövegér­telmezési segítséget is kell nyújtanunk. Feladataimra visszatérve - összességében- azt mondhatom, hogy a főtitkári tiszt el­sősorban az igények regisztrálását jelenti, melyeket ezután a társulat különböző szakbizottságaival együttműködve gon­dolok át, ily módon segítve egy-egy új ki­advány megszületését.- Ma milyen fordítások közül vá­laszthatunk?- Ez idő szerint alapvetően két biblia- fordítás áll rendelkezésre: az 1590-ben kiadott és 1908-ban módosított Károli- fordítás, valamint az 1975-ös új fordítás, amit 1990-ben - a Vizsolyi Biblia meg­jelenésének 400. évfordulója alkalmából- revideálva tettünk közzé.- Milyen gyakorisággal kel! a Bibliá­nak „megújulnia”?- A nyelv állandóan változik, ezért - a bevett nemzetközi gyakorlat szerint - 50-100 évenként készül egy-egy újabb fordítás, melyet tíz-húsz évente revideál­nak. A bibliafordítás sokrétű, nehéz és felelősségteljes munka. Közvetítő nyelv­ből tilos fordítani, ezért mindig az erede­ti héber és görög szöveghez kell vissza­nyúlni. Egyik utolsó kiadványunk is en­nek a munkának a szépségét és nehézsé­geit tárja elénk: Jan de Waard és Eugene A. Nida „Egyik nyelvről a másikra. Funkcionális ekvivalencia a bibliafordí­tásban” című müve.- Úgy tudom, hogy a közelmúltban még két másik könyv is megjelent a bib­liatársulat és a Kálvin Kiadó gondozá­sában.- Igen, 2002 szeptemberében adtuk ki a négy evangéliumot cigány művészek képeivel illusztrálva. Ezek a festmények nem felkérésre készültek, hanem már meglévő alkotások voltak. Véleményem szerint ez is kiválóan mutatja, hogy a Biblia ma is hatással van a művészekre. A másik kiadványunk a Lőrincz Zoltán nevével fémjelzett „A Biblia a magyar festészetben”, melynek előszavát D. dr. Harmati Béla püspök, a Magyar Biblia­társulat elnöke írta.- Milyen terveik vannak a 2003-as esztendőre?- Sokéves munka gyümölcseként az idén készül el az a bibliaismereti kézi­könyv, melyet a 12 tagegyház szakértői írtak. Jelenleg a szerkesztői munka zaj­lik. Ezt a kötetet laikusoknak szánjuk, mellyel a mindennapi igeolvasást szeret­nénk segíteni. Megemlíteném továbbá, hogy évente kétszer - tavasszal és ősszel - adománygyűjtő akciót kezdeménye­zünk. Legutóbbi bevételünkből ezúttal a lakótelepi missziót támogatjuk. Gazdag Zsuzsanna A „Biblia éve” hazánkban Hafenscher Károly lelkész, az Orszá­gos Egyházi Iroda igazgatója lapunk­nak elmondta, hogy hittudományi egyetemünk tanárai és hallgatói közül néhányan azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy Németországhoz, Ausztri­ához, Svájchoz hasonlóan nálunk, Ma­gyarországon is szervezzenek különfé­le programokat és alkalmakat a „Biblia éve”jegyében. Egyházunk elnöksége is azt szeret­né, hogy a Szentírás nagyobb hang­súlyt kapjon egyházon belül és kívül egyaránt; Úgy határoztak, hogy kifeje­zetten á „Biblia évéhez" kapcsolódóan nem terveznek rendezvényeket, de arra törekednek, hogy a székesfehérvári or­szágos találkozót is részben ez a mottó határozza meg. Emellett céljaik közt szerepel még, hogy a következő hóna­pokban olyan kiadványok és segéd­anyagok jelenjenek meg, melyek ösz­tönzik a gyülekezeti és regionális mun­kát ebben a témában. Remélik, hogy például igehirdetés-sorozat vagy bib­liaóra keretében egyházi közösségeink többet foglalkoznak majd a Könyvek Könyvével. Továbbá azt is szeretnék, ha az országos protestáns napok ren­dezvényei közt is teret nyerhetne né­hány, valamilyen módon a „Biblia évé­hez” kapcsolódó program. A levelező hittantanárképzés fontossága A Dk Urbán Ernőné Balikó Eszter Alapítvány közleménye PAX TV - A LÁTHATALAN TELEV Vallási csaton Különös dologra lett figyelmes az Evan­gélikus Hittudományi Egyetem legutóbbi tanévzáró ünnepségén az egyik csende­sen figyelő hittestvérünk. A rektor sorra szólította diplomájuk átvételére a végzős hallgatókat: a lelkészjelölteket, a nappali, majd a levelező tagozaton végzett hittan­tanárokat. Utána egymás után említette azoknak a hallgatóknak a nevét, akik ju­talomban részesültek, mert kitűnő vagy jeles eredménnyel végezték el tanulmá­nyaikat: a lelkészjelöltekét és a nappali tagozaton végzett hittantanárokét. Ezzel vége is lett a sornak, pedig a levelezősök között is akadtak kitűnő vagy jeles ered­ményt elérők, jutalmat azonban nem kap­hattak. Nem a rektor felejtette el őket. Azok az alapítványok ugyanis, amelyek­ből a tanév végi jutalmakat szokták meg­ítélni, még azokból az időkből származ­nak, amikor nem volt levelező képzés. Azért nem részesülhetnek tehát jutalom­ban a levelező képzésben részt vevő hall­gatók, mert nem lehet eltérni az alapít­ványtevő eredeti szándékától. Akit ez a körülmény ott a tanévzárón szíven ütött, úgy gondolta: ahelyett, hogy levelet küldene az egyetemnek vagy a rektornak, inkább cselekszik. Mi­vel több mint egy év van még hátra, mig a következő levelezős évfolyam végez, elküld egy összeget, hogy a bankban alapítványként kamatozva addig megfi­alja a 2Ö04-ben kiosztható jutalmat. Egy rendes alapítványnak azonban nevet is kell adni. Az alapítványtevők­nek - hittestvérünk ugyanis szándékával nem maradt egyedül -, az volt a kérése, hogy az viselje dr. Urbán Ernőné Balikó Eszter nevét. Dr. Urbán Ernőről többször megemlé­kezett az Evangélikus Elet is, hiszen éppen 2003 januárjában volt 60 éve annak, hogy tábori lelkészként neki is nyoma veszett a Donnál. Talán akadnak még olyanok, akiknek megvan a „Krisztus keresztje” cí­mű könyve vagy konfirmációi kátéja. Balikó Eszter, a felesége, pedagógus volt (Kőszeg, 1912. június 29. - Sopron, 1980. január 10.), akiről az Evangélikus Életben (2000. május 21.) is írt egy volt tanítványa, későbbi kollegája. Zokszó nélkül, reménységgel és derűben egye­dül nevelte fel férje eltűnése után négy kicsiny gyermekét. Nem volt végzett te­ológus, de a hitbeli ismereteket komo­lyan vette. Értelmével is tanítványa volt Urának, nemcsak kézzel és szóval. Hitét élte, Krisztusáról bizonyságot tett, ahol tudott. Az államosítás után egy volt ka­tolikus iskolában kezdett el tanítani, ahol az első órát azzal kezdte: Gyerekek, amit eddig tanultatok, azt tartsátok meg. Két év után hirtelen áthelyezték. Kémia-biológia szakos egyetemi diplo­mával napközis tanár lett. Panasz nélkül és a rábízott gyerekek iránti felelősség­gel, szeretettel végezte hivatását ott is. Nem volt tehát hittantanár, csak oda­adással és alázattal szolgált - mint peda­gógus, ember és tanítvány. (A Dr. Urbán Ernőné Balikó Eszter Alapítványt amelyet bárki támogathat - a Sólyom Jenő Alapítvány, illetve an­nak kuratóriuma kezeli. Címe: 1141 Bu­dapest, Rózsavölgyi köz 3.) Aki abban bízott, hogy egy időre vége, tévedett: az egyik kereske­delmi csatorna az új évet új valóságshow-val indította. A kibe­szélő show-któl, az alacsony szín­vonalú vetélkedőktől, kukkoló mű­soroktól megcsömörlött néző ilyen­kor kezébe veszi a távirányítót, és valami egészen mást keres. Például egy vallási ismeretterjesztő csator­nát, az egy éve indult Pax Tv-t (me­lyet a kéthavonta megjelenő Mis­szió magazinunkban is hirdetni szoktunk). Keresi, ám korántsem biztos, hogy megtalálja. Vajon mi­ért? Riportunk ennek a kérdésnek próbált utánajárni két program­szolgáltató és természetesen a Pax Tv megkeresésével.- Tóth Andrást, az Antenna Hun­gária sajtószóvivőjét először arról kér­dezem, hogy miért vették ki csomagjuk­ból idén januártól az eddig sugárzott Pax Tv-t.- AM-Mikro szolgáltatásunkkal Bu­dapesten és 20 km-es vonzáskörzetében mintegy 100 000 háztartásba juttatjuk el programcsomagunkat. Ezzel a rádióhul­lámok segítségével továbbított program­mal mindössze 23 csatornát tudunk ügy­feleinknek nyújtani, szemben más kábel- hálózatokkal, amelyek 50-60 vagy még ennél is több adót kínálnak. Mindezt azért mondom el, hogy világosabb le­gyen: a lehetőségeink - technikai szem­pontból - sajnos korlátozottak, ezért ál­landóan vizsgáljuk az egyes csatornák nézettségét. Elsősorban az AGB Hunga­ry mutatóira, valamint előfizetőink véle­ményére támaszkodunk, s ezek alapján hozunk döntést arról, hogy mely adókat vesszük fel a 23 közé, illetve melyek su­gárzását szüneteltetjük.- Milyen módszerrel kérik ki az elő­fizetők véleményét? Valóban nem mu­tatkozik kereslet a Pax Tv-re?- Kérdőívvel keressük meg a nézőket. Havonta figyeljük a nézettségi mutató­kat, negyed- vagy félévente vizsgáljuk a csatornakiosztást. Ezért történhetett most januárban, hogy mintegy féléves sugárzás után kivettük a programcso­magból a Pax Tv-t. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen jellegű ismeretterjesztő csa­tornára ne lenne igény, s azt sem, hogy adott esetben ne kerülhetne vissza a Pax. Azonban el kell, hogy mondjam: ahol a piac diktál - s ez a piac a mi számunkra egyértelműen az előfizetőink köre nem tehetjük meg, hogy figyelmen kívül hagy­juk ezeket a piaci igényeket. Jelenleg a közvélemény-kutatások eredménye és az AGB Hungary mutatói szerint kisebb az igény erre a csatornára.- Elismerem, hogy a piaci igények döntőek egy piacgazdaságban, de azért más szempontokra is tekintettel kellene lenni.. Például arra, hogy ilyen jellegű (vallási ismeretterjesztő) csatorna nincs több a kínálatban, így most ez a szín tel­jesen hiányozni fog a palettáról!- Hadd hangsúlyozzam: ez - vagyis a sugárzás megszüntetése - nem tartalmi kérdés, hanem kizárólag piaci. Az An­tenna Hungária soha nem tartalmi oldal­ról vizsgálja a csatornákat, és nem is ilyen okok miatt hozza a döntéseit. Ne­künk el kell adnunk a szolgáltatásunkat, és ezt akkor tudjuk sikeresen megtenni, ha olyan kínálatot nyújtunk az előfize­tőknek, amelyre tényleges, mérhető igény van. Ha olyan adatokat kapunk, amelyek azt mutatják, hogy sokan nézik, keresik ezt az adót, minden további nél­kül visszaemeljük a csatomakiosztásba.- Nézzük meg, hogyan vélekedik a kérdésről az egyik legnagyobb kábelté­vé-szolgáltató, a UPC! (E sorok írója egyébként maga is az ő előfizetőjük, s többször is reklamált már telefonon, hogy szeretné a 26 csatorna között a Paxot is látni. Eddig hiába...) Megra­gadva az alkalmat, Szűcs Lászlótól, a UPC Magyarország sajtószóvivőjétől ez iránt is érdeklődött.- Társaságunk volt az első, amely megkezdte a Pax Tv adásának sugárzását tavaly Budapesten, Debrecenben és Mis­kolcon. Sok háztartásba azért nem jut(hat) el jelenleg a Pax Tv, mert egy úgyneve­zett kiegészítő frekvencián sugároz, és az 5-6 évesnél régebbi televíziók ezt a frek­venciát nem tudják fogni. Szintén techni­kai kérdés, hogy az adott előfizetőnél so­ros rendszerű-e a UPC kábelszolgáltatás. Ezért például Budapest egyes kerületei­ben - így Önnél, az első kerületben is - sajnos egyelőre nincs lehetőség a prog­ramcsomag bővítésére. Ezért nem „fér be” a 26 csatorna közé a Pax. Jó hír vi­szont, hogy már dolgozunk azon a váltá­son, amely normál frekvenciatartomány­ban fogja sugározni a Pax Tv-t. Kellemet­len, kényszerű az a kompromisszum, amelyet amiatt kell kötnünk, hogy műsza­kilag nem megoldható a csatorna sugár­zása. A korszerűsítés azonban időbe telik. Ahol 54 csatornát tudunk az új rendszer­ben nyújtani, ott természetesen benne van a csomagban a Pax is.- Más kérdés, hogy mi szükség van több német, olasz, francia adóra, s mi­ért nem élvez valamifajta „elsőbbséget” egy magyar nyelvű csatorna?- Tény, hogy más szempontok is van­nak a csatomakiosztásnál, nem csak a \ technikai korlátok. S itt tényleg csak azt tudom mondani: nincs mindenki számá­ra egyformán kielégítő megoldás. Kell kínálnunk külföldi adókat, gyerek-, fel­Egyházunk hetilapja az interneten: www.evelet.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents