Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-08-17 / 33. szám

Evangélikus Élet 2003. AUGUSZTUS 17. 7. oldal Az ifjúsági küldöttek műsora a befogadó sfceretetről gondolkodtatta el a jelenlévőket Vízum Kanadába - vízum az egyházba? Ifjúsági konferencia Kanadában „Hogyan tesszük érezhetővé Isten mindenkit befogadó szeretetét?” - ez volt a központi kérdése a nagygyűlés negyedik napján az ifjúsági küldöttek által ösz- szeállított bibliatanulmánynak. Ruth történetén keresztül azon gondolkodtunk el, mi történt volna, ha akkor régen a moábita Ruth nem nyer bebocsátást Iz­rael földjére. S mi történik akkor, amikor a jelen egyháza „vízumot” követel a belépni kívánóktól, majd megtagadja azt a globalizáció áldozataitól, a hátrá­nyos helyzetitektől, a HIV/AIDS-fertőzöttektől, a homoszexuálisoktól vagy azoktól, akik egyszerűen nem szimpatikusak? A kérdés különösen aktuális ak­kor, amikor közel 50 küldött - közöttük 12 fiatal - nem lehetett jelen a nagy­gyűlésen, mivel nem kapták meg a beutazáshoz szükséges kanadai vízumot. A befogadás-kitaszítás kérdése jól tükrözi a nagygyűlést megelőző héten tartott ifjúsági előkészítő konferencia gondolatmenetét is. A felkészítő konfe­renciák sorában ez volt az utolsó: a női küldöttek találkozója és az öt régión­kénti összejövetel után az ifjúsági kon­ferenciára a Toronto melletti Guelph- ben került sor július 12-20. között. Közel 70 fiatal küldött, és segítő (ste­ward) gyűlt össze az LVSZ tagegyhá- ?aiból, hogy közelebbről megismer­kedjenek a nagygyűlés témáival és menetével, és megvitassák azokat a kérdéseket, amelyek különösen égető­ek akár egy-egy régió vagy akár az ösz- szes tagegyház fiataljai számára. A program a nagygyűlés szerkezetét követte: előadások, bibliatanulmányok, kiscsoportos beszélgetések (ún. falu- közösségek) és plenáris ülések során próbáltuk felállítani a világ betegségé­nek diagnózisát és megkeresni a gyó­gyulás lehetséges módjait. A néha erősen kiéleződő észak-dél ellentét és a teoló- gusok-nem teológusok közötti vita elle­nére határozottan egyetértettünk az Öku­mene minket érintő vonatkozásaiban és abban, hogy az egyháznak aktívan részt kell vállalnia a környezetvédelemben, az erőszak megállításában és az AIDS megelőzésében. Ez utóbbi különösen az afrikai országok számára életbe vágó, hi­szen a kontinens egyes részein a 20-40 év közötti korosztály 70%-a fertőzött. A konferencia tartalmát mégsem csu­pán a sokszor hosszúra nyúló viták ered­ménye adta. Sokat tanultunk egymástól is, abból a sokszínűségből, ami az afrikai ruhák kavalkádjából, a latin-amerikai táncok ritmusából, egy eljátszott ázsiai esküvő méltóságteljes hangulatából, az európai táncdalfesztivál skandináv ver­senyszámaiból és a sok-sok különböző gondolkodásmódból állt össze. A helyi Szent Pál gyülekezet vendégszeretetét él­vezve jártunk Torontóban, és megláto­gattunk egy kanadai rezervátumot is. A megkötött ismeretségek és barátságok pedig remélhetőleg megalapozzák a világszövetség egyes régióin belüli és a régiók közötti jobb együttműködést, ami az LVSZ ifjúsági osztályának (YICAS - Youth in Church and Society) egyik fő célkitűzése az elkövetkező hat évre. Balicza Klára Egy álom valóra vált Hát, ezt is megértem... Egy éve még csak nem is gondoltam volna, hogy valaha eljutok Kanadába, most meg itt állok tele élményekkel és tapasztalatok­kal. Igazán elmondhatom, hogy a három hét alatt renge­teget tanultam, látóköröm kiszélesedett, és persze sok barátot szereztem. Az első hét egy úgynevezett előkonferencia (Pre-Assembly Youth Conference) volt, amit a fiatalok számára rendeztek a Toronto melletti Guelph egyetemi kisvá­rosban. Ez a néhány nap az ismerkedés, tájékozódás ideje volt, számos izgalmas programon vettünk részt. Egy hét után átrepültünk Winni­pegbe, a nagygyűlés színhelyére. Gya­korlatilag itt kezdődött steward pálya­futásom. A dokumentációs részlegbe osztottak be, ahol a gyűlésen szereplő iratok fénymásolásáért voltam felelős kilenc társammal együtt. Persze azért jutott arra is idő, hogy közben bepil­lantsunk a nagyterembe, ahol többek közt az erőszak, az AIDS, a homosze­xualitás problémáját tárgyalták a kül­döttek. A gyűlésen előforduló témák közül engem az AIDS elleni harc érin­tett meg leginkább. Nagyon elszomo­rított, hogy olyan hatalmas ereje van ennek a betegségnek. Persze a szórakozás innen sem hi­ányzott, és nem maradhattak el a kö­zös éneklések sem. A három hét alatt egy nagy családdá váltunk mi, fiata- A legfiatalabb résztvevő - Dániából lók. A búcsú volt a legnehezebb: min­den egyes távozó barátunkért könnyeket hullattunk, hiszen ki tudja, mikor talál­kozunk még... Egyben biztos vagyok: valami itt elkezdődött, és nagyon remélem, hogy mi, fi­atalok együttes erővel hozzájárulunk majd ahhoz, hogy egy jobb világban élhes­sünk. Úgy hiszem, jó úton járunk... Koszta Emese (Sepsiszentgyörgy) Bélyegen a világgyűlés A kanadai posta bélyeget adott ki a nagygyűlés alkalmából. Vivian Albo, a kanadai posta igazgatóságának vezetője dr. Christian Krause nyugal­mazott német püspök, az LVSZ leköszönő elnöke, valamint Raymond L. Schultz, a Kanadai Evangélikus Egyház vezető püspöke jelenlétében lep­lezte le a bélyeg felnagyított képét. Vivian Albo, a kanadai posta igazgatóságának vezetője és Raymond Shultz püspök bemutatja a bélyeget a sajtó képviselőinek Krause elnök üdvözölte a kezdeményezést. Úgy vélte: napjainkban, amikor egyre jobban felgyorsul a kommunikáció, a bélyeggel ellátott levél igazi konkurenciát jelent az e-maillel szemben, ezért arra buzdította a találkozó résztvevőit, hogy küldjék szét a világba a „Gyógyulást a világnak!” üzenetet hordozó kis képeket. A bélyeg - amelyet július 21-től kezdve egy éven keresztül lehet megvásárolni - belföldi levélre illő társaihoz hasonlóan 48 centet ér, és az LVSZ X. nagygyűlésének lógója látható rajta. A találkozó jelképét - ami az összejövetel témáját („Gyógyulást a világnak!”) szimbolizálja - két kanadai művész, Erik Norbraten és Richard Nostbakken tervezte. (LVVF-Prcss) Luther-kiállítás Winnipegben A vidám hangulat sem hiányzott a nagygyűlésről. Felvételünk az egyik kulturális esten készült Luther-kiállítás - „Luther Márton” idegenvezetésével Luther Márton életéről és munkásságáról szóló kiállítás nyílt a konferencia ideje alatt Winnipegben. A Witten- bergben lévő Luther Centrum választása a nagygyűlés miatt esett a kanadai városra. Winnipeg a vándorkiállítás első állomása, a tárlatot a későbbiekben még tizenegy amerikai városban tekinthetik meg az érdeklődők. A reformátor emlékére összeállított gyűjtemény a bizonyí­ték arra, hogy Luther müve modem és ma is időszerű - mond­ta a megnyitón Németország kanadai képviselője, Sabine Spar-wasser. „Luther arról beszélt, hogy minden ember képes arra, hogy megértse a hit igazságait. Ez a megállapítás most is éppoly aktuális, mint ötszáz évvel ezelőtt, és a mi demokrati­kus társadalmunkra is igaz” - tette hozzá Sparwasser. Dr. Cornelia Dömer a wittenbergi Luther Centrum részé­ről úgy nyilatkozott, hogy az LVSZ-nagygyűlés Luther tevé­kenységének maradandó jelentőségét példázza. Az intéz­mény gazdasági vezetője tudatta azt is, honnan ered a vándorkiállítás ötlete. Számos észak-amerikai evangélikus bővíteni szerette volna ismereteit a reformátorral kapcsolat­ban. „Sokuknak német ősei vannak. Úgy érzik, hogy Luther a kultúrájukhoz tartozik” - mondta Dömer. A tárlat iránt máris óriási az érdeklődés: iskolai osztályok jelezték látoga­tásukat, illetve egyetemek adtak hírt arról a szándékukról, hogy szívesen tartanának szemináriumot Luther életéről és munkásságáról. Winnipegben azonban nem eredeti, korabeli tárgyakat mu­tatnak be. A 420 ezer eurót érő kiállításon minden festmény, dokumentum és könyv másolat, melyeket korábban a witten­bergi Luther-házban lehetett látni. A javarészt kézi munkával készült „utánzatok” még a Német Demokratikus Köztársaság idejéből valók. Az észak-amerikai kiállítássorozaton azért tudják felhasználni ezeket a tárgyakat, mert a wittenbergi Lu- ther-ház - ahol időközben már az eredeti tárgyi emlékeket le­het megtekinteni - hosszú idő után ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt. (LWF-Press) —m—— ...........................———TT*,n**~rffrriinr~rniTinp*i-"afiiiiiiJ

Next

/
Thumbnails
Contents