Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-07-13 / 28. szám
Horváth János felvétele 10 . oldal 2003. JÚLIUS 13. Evangélikus Élet Szolgálatnak szentelt élet Haás Zsuzsanna a közelmúltban volt 90 éves. Az idős evangélikus diakonissza élete kamaszkora óta a győri anvaházhoz kötődik, és még évekkel ezelőtt is örömmel végezte szeretetszolgálatot. Emlékei szerint tíz-tizenkét éves lehetett, mikor egyik idősebb unokatestvérével - aki diakonisszaként szolgált Szlovákiában - egy séta alkalmával a hivatás öröméről beszélgettek. Haás Zsuzsannában a sajátos bizonyságtétel hatására fogalmazódott meg az elhatározás: amint lehetősége adódik rá, ő is belép a nővérek közé. Édesanyja halála után - unokatestvére révén - 17 évesen került a győri anyaházba, és azóta is a patinás épületben él. Először segítő kézilány volt a nővérek mellett, majd a szükséges jelöltidő után. 1936-ban ölthette magára a diakonisszaruhát. Harminchárom évig szolgáltam. Az egész ház ellátását mi végeztük: a mosást, a vasalást, mi főztünk az árva gyermekekre, az intemátus lakóira és a vendégekre is. Örömmel végeztük munkánkat mesélte találkozásunkkor derűs mosollyal Zsuzsa néni. - A szétszóra- táskor, 1948-ban elvitték a gyerekeket, csak az öregek maradtak, őket nem féltették az egyházi hatásoktól. Megjegyzem, éppen abban az évben volt hét diakonisszajelöltünk, már le is vizsgáztak, de a beöltözés elmaradt. Nem sokkal később Turóczy püspök úr, az igazgatónk közölte velünk az állami döntést: nekünk is abba kell hagyni az egyenruha hordását. Néhány nővértársammal itt maradtunk az öregek között, hiszen őket nem hagyhattuk magukra. így akkor sem szakadt meg a 17 éves koromban kezdődött folyamatosság. Haás Zsuzsanna 1968-ban ment nyugdíjba, de ettől függetlenül rendszeresen segített a szeretet- házban, látogatta, kísérte a kórházban a betegeket, ha szükség volt rá, hetente kétszer vállalt virrasztást a magatehetetlen lakók mellett. Még néhány évvel ezelőtt is számíthattak segítségére lakótársai. Ahogy mondja: mostanában többször kell pihennie, de hát a 90 év, az 90 év.- Csodálatosnak tartom, hogy a jó Isten egyszerű embereket is felhasznál a szeretetszolgálatra. Hálás vagyok azért az erőért, amit a munkám elvégzéséhez adott, és azokért az örömökért, amelyeket szolgálatomért cserébe kaptam. Ha még egyszer kezdhetném, akkor is ezt a hivatást választanám. Gülch Csaba Csaknem hatszáz millió Bibliát osztottak szét Az elmúlt esztendőben világszerte 578 millió Bibliát, Újszövetséget és keresztény irodalmat osztottak szét. A stuttgarti székhelyű Német Bibliatársulat közlése szerint ez 22,5 millióval több, mint tavaly. A Bibliatársaságok Szövetsége pedig azt tudatta, hogy Ázsiában például egy- harmaddal több Bibliát tudtak elajándékozni, mint korábban. A nankingi Amity nyomdában 1,7 millió Bibliát nyomtattak Kína, Laosz és Vietnam számára. (Glaube und Heimat) ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2003. július 13. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. . 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Zászkaliczky Pál; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, n., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Me- |M| zö u. 12. de. 10. Fülöp Attila; Óbuda. III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Véghelyi I w-1 Antal: Újpest, IV., Lebstiick M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér A. 4. de. 9. (úrv.) Gerőft Gyuláné; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. iJJgffiä Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Kézdy Péter; Vili., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 9. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Buday Barnabás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Buday Barnabás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Budahe- gyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. Madocsai Miklós; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Johann Gyula; XIV., Gy armat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Johann Gyula; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Jankó Katalin; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. Bolla Árpád; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Marschalkó Gyula; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Marschalkó Gyula; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVHI., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. Endreffy Géza. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 4. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A vasárnap lekciója: Lk 6,36-42; az igehirdetés alapigéje: lMóz 39,1-5. HETI ÉNEKEK: 57, 474. ISTENTISZTELETI REND a Balaton partján Balatonakali: du. 3.: Balatonaliga: (ref. imaház) du. 6.; Balatonalmádi (Bajcsy-Zs. u. 25.): du. 4.; Balatonboglár: de. 11. (úrv.); Balatonfenyves: du. 6.; Balatonfóld- vár: (polgármesteri hivatal): du. 2.; Balatonfüred: de. 9.; Balatonszárszó: du. 3.: Balatonszemes: du. 2.: Badacsonytomaj: de. fél 9.; de. fél 9.; Dörgicse: de. 11.; Hévíz: du. fél 5.; Keszthely: de. fél 11.; Kötcse: de. 9. (úrv.); Kővágóörs: de. fél 12.; Mencshely: de. 11.; Nagyvázsony: du. 2.; Révfülöp: de. 10.; Siófok: de. 11. (úrv.); Szentantalfa: de. háromnegyed 10.; Veszprém: de. 10.; Zánka: de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK: Hévíz: de. fél 10.; Balatonboglár: de. fél 10. Összeállította: tszm „FINN-EGER” KAPCSOLATOK Adakozó muzsikusok Amikor 1932-ben a fiatal teológushallgató, Garam Lajos János ösztöndíjasként Finnországba látogatott, az Egyetemisták Bibliaegyesületének karácsonyi ünnepségen találkozott a zongoristanövendék Sole Kallioniemivel. A finn hölgy zongorajátéka elbűvölte a fiatalembert, a puszta fiának szép tenorja viszont megigézte a lányt. Akkor kezdődött ismeretségük, amely az 1936-ban Kus- taviban tartott esküvőhöz vezetett. Utána hét évig az egri gyülekezetei szolgálták, míg aztán az addigra ötfősre növekedett család 1944-ben Finnországba költözött. Garam Lajos a kis, alig 350 fős egri evangélikus gyülekezet lelkésze volt. Mivel a közösségnek nem volt saját temploma, a fiatal házaspár elhatározta, hogy építtet egyet gyülekezetének. Az 1936-ban Budapesten tartott finn- magyar-észt lelkészgyülésen eldöntötték, hogy a szükséges anyagiak előrete- remtésére megkezdik a gyűjtést. A tehetséges zongoraművész és a gyönyörű hangú, a hegedűt is kiválóan megszólaltató lelkipásztor Finnországban több mint 5000 kilométert utazva, 142 koncerten, zenei rendezvényen lépett fel, és gyűjtött az alapítványnak. Mindketten muzsikáltak, énekeltek, előadásokat tartottak Magyarországról. így sikerült előteremteniük 90 000 márkát (15 000 pengőt, az akkori árfolyamon közel 30 000 eurónak megfelelő összeg), ami a kis templom építéséhez szükséges összeg kétharmadát tette ki. A gyűjtést Magyar- országon is folytatták, ahol Sole Kal- lioniemi-Garam az ország több településén koncertezett az egri templom javára, ugyanakkor az Egri Zeneintézet zongo- ratanáraként is tevékenykedett. A Sándy Gyula által tervezett templomot ünnepi külsőségek között szentelte fel Turóczy püspök 1940. június 30-án. (Sülének és Lajosnak Magyarországon négy gyermeke született, Finnországban még további kettő. Károly kétévesen tuberkulózisban hunyt el, a többiek szinte valamennyien zenei pályán bontakoztatták ki tehetségüket.) Az egri kicsiny, mintegy 500 fős gyülekezet évtizedről évtizedre szívósan küzdött megmaradásáért: a mai napig rendszeresek az istentiszteletek, és hetente összegyűlik a bibliakör. A jelenlegi lelkész, Aldan Béla Sándor igazi hivatástudattal látja el munkáját. A gyülekezet 2000-ben ünnepelte temploma felépítésének 60 éves jubileumát. Az ünnepi istentisztelet harmóni- umkísérettel zajlott, hiszen a templomnak a mai napig nincs orgonája! Az egyházközségnek nem volt és ma sincs anyagi fedezete arra, hogy orgonát építtessen. Ennek a kiáltó hiányosságnak a pótlására határozták el a Garam család tagjai, hogy ismét gyűjtést kezdeményeznek, ezúttal egy kis orgona beszerzésére. A cél érdekében 2002. december 16- án Espooban létrehozták az Egri Orgonaépítést Támogató Egyesületet, amelynek keretében hangversenyeket szerveznek, és adományokat gyűjtenek. Az egyesületet 2003. február 12-én jegyezték be hivatalosan, és a Dél-Finnországi Megyei Önkormányzat 2003. február 19-én megadta a pénzgyűjtési engedélyt. Az alapítvány koncertek és felajánlások, adományok segítségével próbálja meg előteremteni a terv megvalósításához szükséges anyagiakat. A pécsi Budavári Attila Orgonaépítő Vállalat számításai szerint egy hétregiszteres, egymanuálos orgona kb. 70 000 euróba kerülne. A Garam család tagjai az elmúlt héten Magyarországon is vizsgálták az adomány- gyűjtő akció lehetőségét. Rantala Kirsi In memóriám Veöreös Imréné szül. Macher Jolán Alice (1914-2003) A Kerepesi temetőben a szabadban, a sírhely mellett tartott istentiszteleten búcsúztunk el 2003. június 12-én Veöreös Imréné szül. Macher Jolán Alice gyémántdiplomás lelkésztől, akit mennybemenetel ünnepe hajnalán, 89 éves korában szólított magához az élet és halál Ura. Az istentisztelet szolgálatát dr. Fabiny Tamás teológiai docens, volt kőbányai lelkész végezte a gyászjelentésen olvasható ige alapján: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. ” (Jel 2,10) „1929. május 9-én, mennybemenetel ünnepén társaival együtt egy fehér ruhás kislány állt a győri Öregtemplom oltára előtt - emlékezett Fabiny Tamás Veöreös Imréné'gyermekkorára. - Konfirmáló lelkésze Turóczy Zoltán, a későbbi püspök volt, akitől konfirmációi igeként a felolvasott Jel 2,10-et kapta, amely egész élete során végigkísérte.” Veöreös Imréné Macher Jolán Alice 1914. szeptember 4-én született Győrött, mindkét ágon tősgyökeres evangélikus családból. Anyai nagyapja Isó Vince evangélikus lelkészként szolgált a „vizek városában” (1887-1927). Édesapja, Macher Béla evangélikus tanító, leánya születése után pár nappal a frontra került, és egy hónap múlva életét vesztette. Édesanyja, Isó Jolán tanítónő özvegyen nevelte fel egyetlen leányát a győri kon- ventbeli tanítólakásban. Jolán édesanyja kívánságára a gimnáziumi érettségi után tanítónői oklevelet szerzett magyar és német nyelven. Sokoldalú képességeinek köszönhetően meghatározó szerepe volt a győri gyülekezeti ifjúság körében. A leánybibliakört egy ideig ő vezette. Diákkorában sokat jelentettek számára a Tahiban szervezett ifjúsági konferenciák. Már tízéves korában hitre jutott, és korán megérett benne a vágy a lelkészi pálya iránt. Teológiai tanulmányait Sopronban, a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Hittudományi Karán végezte. A 110 férfi hallgató között ő volt az egyedüli nő. 1939/40-ben helyettes vallástanár lett Győrött. 1941-ben ment férjhez Veöreös Imre - már akkor is - jó hírű, kitűnő teológushoz, szervező lelkészhez. 1942 márciusától 3 hónapon át férjével együtt vezette az első dunántúli egyházkerületi leány-népfőiskolát. Három gyermekük született: Ildikó, Enikő és Hajnalka. Férje szolgálati beosztását követve Győrben, Sopronban, Pesthidegkúton, Kecskeméten és Kőbányán éltek. Veöreös Imréné Kecskeméten lépett újból szolgálatba, először kisegítő segédlelkészként, majd segédlelkészként férje mellett. Kecskeméten gyermekbibliakört vezetett, énekkart szervezett, prédikált, járta a szórványokat gyalog és biciklivel, látogatott. Szolgálatára máig is sokan szeretettel emlékeznek. 1958. július 15-ével kerültek Kőbányára, ahol folytatta se- gédlelkészi munkáját férje mellett. Több mint 27 éven át végezte a gyermek- és ifjúsági munkát, a konfirmációi oktatást, a gyülekezeti bibliaórák vezetését, a kántori szolgálatot, a látogatásokat. 1986. január 1 -jén, 72 éves korában ment nyugdíjba férjével együtt. Egészsége meggyengült, de hite, lelki ereje töretlen maradt haláláig. 1943-ban a dunántúli egyházkerület munkaprogramjában így vallott a szolgálatról: „Ha igazi segítőtárs és édesanya akarsz lenni, akkor ezt kell megtanulnod a legjobban. Ezt tanulod, ha semmit sem tartasz megalázónak, hanem a kőmosást és mosogatást éppoly fontos szolgálatnak tudod felfogni, mint a felsőbb pedagógiát. Ez a szolgálat folytatódik, amikor az édesanya gyermekéről való gondoskodása közben sok kényelmet és szórakozást áldoz fel. Szolgál a betegágynál a szeretet erejével. Szolgál, amikor egy élet munkájával szerzett javaitól válik meg, hogy azokkal ellássa gyermekeit és unokáit. Szolgál reggeltől estig apró és nagy dolgokkal, szolgál a halálos ágyig.” Veöreös Imréné így cselekedett élete végig szerettei körében. Utolsó napjaiban, amikor már érezte a gyengülést, „hazamegyek” - mondta -, így búcsúzott gyermekeitől, és ezzel erőt adott nekik a további élethez. „Jézus-ünnepen ment haza” - szólt az igehirdetés végén Fabiny Tamás. Az odaát titkát nem ismerjük, de Jézus ígéretéről tudhatunk, aki azt mondta: „Nem hagylak titeket árván..., helyet készítek nektek..., én élek, és ti is élni fogtok...” Kinczler Irén rfEillfa« — ■ —■— ---------------------------------------ORM OS INTÉZET EGÉSZSÉGÜGYI ALAPÍTVÁNY Gerincprobléma - már fiatal korban Egy hét-nyolc éves gyerektől általában meg szokták kérdezni a felnőttek, hogy „Drága szívem, te mi leszel, ha nagy leszel?”. Julcsa, amióta az eszét tudja, mindig színésznő szeretett volna lenni. Nem is csoda, hiszen már az iskolában szavalóversenyeket nyert, és tagja volt a színjátszó körnek. Tízéves lehetett, amikor a szokásos évi iskolai vizsgálaton a gyermekorvos felhívta a figyelmét a gerincferdülésére. A gyereklány nem hallgatott az intelmekre - miért is hallgatott volna, sohasem fájt a háta! Teltek az évek, és a gimnáziumi tánulmányok végeztével jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Csakhogy bekövetkezett a baj, amire senki sem számított: a felvételi vizsga előtt begörcsölt a háta. A körzeti orvos, miután látta, hogy a fájdalomcsillapítótól kiütések jelennek meg Julcsa arcán, azt ajánlotta, hogy kezdjen el gyógytornára járni. Két hét múlva örömmel nyugtázták, hogy megszűnt a gerincfájás, de korai volt az öröm, hiszen ezzel egyidejűleg zsibbadni kezdett a válla, és mintha becsí- pődött volna valami a dereka tájékán. Julcsa felvételt nyert a főiskolára, mégsem tudta elkezdeni az első évet, mert újra és újra jelentkezett a gerincproblé- mája, és injekciós kezeléseket kapott. Édesanyja előszedte telefonos címjegyzékét, és sorra felhívta az ismerőseit, hátha valaki tud neki ajánlani egy jó rendelőintézetet. A feltárcsá- zottak közül többen az Ormos Intézetet ajánlották. Nem tétováztak, másnap autóba ültek, és elindultak. Julcsának egy alapos vizsgálat után manuálterápiás kezeléseket javasoltak az orvosok, amit azonnal el is kezdett, és mára szinte már panaszmentes. Állapotának javulásával az önbizalma is visszatért, belátta, hogy évekkel ezelőtt hállgatnia kellett volna a gyermekorvos intelmeire, mert nem lehet büntetlenül „kiaknázni” a szervezet tartalékait. Az Ormos Intézet Egészségügyi Alapítvány címe: 1184 Budapest, Hengersor u. 73. (Bejárat a Bozsik Stadionnal szemben.) Telefon: 295-5963
