Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-07-13 / 28. szám

Evangélikus Élet 2003. JÚLIUS 13. 11. oldal Üzenet az Ararátról rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla Egyre többet lehet hallani a bio- vagy ökológiai gazdálkodásról, bioélelmiszerekről. De mit jelentenek ezek a kifejezések? Mit is jelent a „bio”? A biogazdálkodás, biokertmüvelés mozgalma Európa nyugati részén né­hány évtizede, Magyarországon 1983- ban kezdődött. A biogazdálkodás lénye­ge nemcsak a vegyszerek használatának elutasítása, hanem a vegyszereket előál­lító vegyipar energiafaló kényszerpályá­ival való szembenállás, a technika kör­nyezetromboló hatásának és az uniformizálás kényelmének elvetése. A biokertészet, a biogaz­dálkodás tulajdonkép­pen új szemlélet, új gon­dolkodásmód, amely képessé tesz a termé­szet, az Isten által te­remtett és ránk bízott természeti környezet mélyebb összefüggései­nek megismerése. Be kell végre látnunk, hogy miközben űrrakétákkal ostromoljuk a világűrt, a mi és utódaink megél­hetése, illetve az élhető élet attól a néhány centi- méteres termőrétegtől függ, amely táplálkozá­sunk alapja. Ha ezt tönkretesszük, az élet fenntartásának lehetőségét pusztítjuk el. A biogazdálkodás alapelve nem a vegyszerek teljes száműzése, hanem az, hogy nem használ fölösleges mérgeket és ajzószereket, és a termesztés során nem meríti ki egyoldalúan a talajerőt, hanem annak visszapótlásával, a talaj­élet fenntartásával biztosítja az ökológi­ai egyensúlyt. Ha megőrizzük a talaj, a termőföld egészségét, benne egészséges növényeket termelhetünk. Ha ilyen egészséges növényeket fogyasztunk, és ezekkel etetjük az állatokat, egészséges táplálékhoz jutunk, így megőrizhetjük saját egészségünket is. szakemberek többsége sem vesz tudo­mást, hogy a vegyszerek nagy része ugyan lebomlik egy bizonyos idő alatt, ám éppen a bomlástermékek, a szerma­radványok azok, amelyek igazán veszé­lyesek és károsak az egészségre. Vannak olyan vegyszerek, amelyek bomlástermékei génmutációt képesek létrehozni az emberi szervezetben, s ez rákos megbetegedést is okozhat. Tud­nunk kell azt is, hogy a genetikailag meghatározottan kialakuló rákbetegség örökíthető, örökölhető! Borzalmas pél­dák ezek, de éppen ezek mutatják meg, milyen eszeveszett rombolásra képes az ember! Ebben a rombolásban sajnos mi is részt veszünk, amikor megvásároljuk azokat a termékeket, amelyeket az ipar­szerű mezőgazdasági termelés és az élel­miszeripar állít elő vegyszerek, adalék­anyagok felhasználásával. Mert ez a fajta termelés fölborítja a környezet bio­lógiai egyensúlyát, és olyan negatív fo­lyamatokat indít el, amelyek nagyon ne­hezen fordíthatók vissza. Ugyanakkor áldozatai is vagyunk ennek a szemlélet­nek, hiszen a vegyszere- zett élelmiszerek fogyasz­tása hosszú távon az egészségünket veszélyez­teti. Ezt a szemléletet és gyakorlatot utasítja el az ökológiai vagy biológiai gazdálkodás, amikor igyekszik visszaállítani és fenntartani a környezet ökológiai egyensúlyát, amelybe beletartozik az ember egészsége is. Naivitásból fakadó megdöbbenéssel olvas­tam e rovat egy korábbi cikkében azt a megjegy­zést, miszerint sokan nem értik, mi köze az egyháznak az ökológi­ához. Hiszen az istenhívő embernek tudnia kell, hogy a teremtett világot Is­ten az emberre bízta. De nem azért, hogy tönkretegye, hogy csak a maga rö­vid távú célját szem előtt tartva rombo­lást vigyen véghez benne, hanem hogy a teremtett világot megőrizve, annak egyensúlyát fenntartva biztosítsa a ma­ga és utódai megélhetését. A kérdést in­kább így kell megfogalmaznunk: érthe- ti-e valaki egy istenhívő embernél jobban a természeti környezet, a Föld ökológiai egyensúlya fenntartásának fontosságát? Sánta Anikó A falak is beszélnek Nem igazán szoktunk az EvÉlet hasábjain vakolatgyártó cégekről írni... Az aláb­bi kivételnek azonban nyomós oka van: egyházunk ugyanis együttműködési meg­állapodást írt alá a Saint-Gobain Weber Terranova (a továbbiakban: Terranova) Építőanyagipari Kft.-vei, melynek értelmében a cég egyedi feltételekkel támogatja az egyház szervezésében megvalósuló beruházásokat: a templom- és parókiaépí­téseket, -felújításokat, -korszerűsítéseket. Az engedmények közé, melyeket a nagy múltú, nemzetközileg elismert cég tett, beletartozik többek között az ingyenes fal­vizsgálat, az egyedi színmeghatározás, a mintafelület-készítés, a helyszíni szakta­nácsadás és nem utolsósorban az, hogy termékeinek mindenkori „listás áraiból” jelentős kedvezményt biztosít az evangélikus egyháznak. A cég pilisvörösvári köz­pontjában kaptunk további információkat Pintér László projektigazgatótól. A Terranova 25 éve van jelen Magyar- országon. 1978-ban épült fel Pilisvörös- váron Magyarország első vakolatgyára, ahol a már fogalommá lett márkanév alatt kezdődött meg a nemesvakolat gyártása. Maga a cég pedig - amely egyébként mára 100%-ig francia tulaj­donban van - több mint 100 esztendős múltra tekinthet vissza: 1893-ban, Ba­jorországban kezdte meg pályafutását. Széles körű referenciákkal rendelkezik tehát idehaza és külföldön egyaránt. A katolikus és a református egyházzal már több Ízben dolgoztak együtt: temp­lomépítések és -felújítások, épület­beruházások során. A cég „ars poeticája” így fogalmazható meg: nem építőanyagot adnak el, hanem mindig egy komplex problémamegoldást ajánlanak fel az őket megkereső megrendelőknek. A beruhá­zók ugyanis nem „csak” anyagot akarnak vásárolni, hanem egy adott problémára keresnek szakszerű, hosszú távú megol­dást. A Terranova tehát a problémafelve­téstől a teljes felújításig vállalja a megbí­zásokat. A munka során folyamatosan kontrollálják, egyeztetik a tervezővel, a beruházóval, a műemlékvédelmi ható­sággal (hiszen templomoknál ez döntő szempont) az elvégzett tevékenységeket. „Elejétől a végéig” ilyen együttműködés­ben valósulnak meg a kivitelezések: a szakértői felméréstől a számítógépes programelemzésen és javaslattételen át a kivitelezésig. Természetesen garanciát vállalnak a technológiára is. Előfordul, hogy az előkészítés fázisa hosszabb, mint maga a kivitelezés, és a költsége is nagy, de - mint Pintér László rámutat - ez a cég filozófiájának alapja, amely kölcsönös bizalomra épül, s amely nélkül pedig nem létezik üzleti siker. A szakemberek mellett laboratórium is segíti a megfelelő megoldás kiválasz­tását, mégpedig egy, a termékeladástól független rendszerben, hogy semmiképp ne legyen összefonódás. Az évszázados múltú tradíció mellett hangsúlyozottan fontos az innováció. Fejlődni, fejleszteni kell, úgy tudásban, mint technológiában: az a cég, amely ezt nem veszi komolyan, bezárhatja a kapu­it. A Terranova e célból létesített példá­ul egy oktatási központot, ahol évente 300 ember vizsgázik le, ily módon nem lesz kudarc az építkezés. A kiemelt be­ruházásoknál természetesen a Terranova saját szakemberei is jelen vannak. A cég nem egy év távlatában gondol­kodik: így például súlyt helyez a megvaló­sult épületek „nyomon követésére” is. Nem arról van szó — magyarázza a pro­jektigazgató, aki 1975. január 21-e óta dolgozik a cégnél -, hogy „vigyék el a ter­méket, és csináljanak vele, amit akarnak... Azt szoktuk mondani, hogy nálunk min­denki a vevőtől kapja a fizetését. Szolgál­tató cég vagyunk, nem értékesítő”. Az egyházzal kötött szerződés kapcsán óhatatlanul rákérdez a riporter: miért éri meg a Terranovának, hogy engedményeket ad. Pintér László válaszában kifejti: „A templomok kultúrát, értéket közvetítenek. Nem csak a hívek nézik meg őket, hanem a kívülállók is, és bizony következtetést von­nak le abból, amit látnak. Úgy tapasztaltuk, hogy a felújításokat igen kritikus szemmel nézik a presbitériumok is, de az egész kö­zösség is. A templomok nem szériaépüle­tek, mindegyiknek egyedi története, színe, formája van. Még a templomfal fehér szí­néből sincs két egyforma Magyarországon. Figyeljük csak meg, mindegyik más és más! Ez a szép, ez az izgalmas ebben a munkában. Az egyház a társadalom leg­nagyobb szervező ereje. Épületei is üzene­tet hordoznak a társadalom számára, és mi a hitélet szempontjából kiemelkedően fon­tos beruházások tökéletes megvalósításá­hoz szeretnénk hozzájárulni.” További jó hír a különböző beruházá­sokra (építkezésre, felújításra, átalakí­tásra) készülő egyházközségeknek, hogy érvényben van már egy kedvez­ményt biztosító szerződés a víz- és fü- tésvezetékek vásárlása tárgyában, vala­mint együttműködési szerződés készül a Tondach Magyarország Kereskedelmi Képviselettel, amely tetőcserép vásárlá­sa esetén előnyben részesíti egyházunk gyülekezeteit. További információt az Országos Iroda Építési Osztályán kap­hatnak az érdeklődők Mekota Ervin osz­tályvezetőnél. Kőháti Dorottya ^] evél& Az Egyház Ura „Kormányzás - kormányrúd nélkül?” - ezen a címen jelent meg az Evangélikus Élet június 22-i számában az EBBE júniusi összejöveteléről szóló beszámoló. Az írás szerzője, Szakács Tamás előrebocsátja, hogy nem törekszik sem a teljesség­re, sem a protokolláris pontosságra, hanem „csupán az elhangzott gondolatok szemelvényét” nyújtja. Engedtessék meg egy olvasónak mégis, hogy néhány sze­melvényhez megjegyzést fűzzön. 1. „ ...míg az előző rendszerben volt határozott teológiai irány a diakóniai teoló­giában, nem lendültünk-e túl a mostani sokszínűséggel? ” Valóban elhangzott annak idején nem egyszer, hogy egyházunk hivatalos teológiája a diakóniai teológia. Való­ban voltak olyanok is, akiknek kellemetlenségük származott abból, hogy ezt a tételt vagy magát a diakóniai teológiát vitatták. Valóban számon kérték a diakóniai teoló­giát iktatási beköszöntő beszédeken, rádiós prédikációkon és az egyházi sajtóban kö­zölt cikkeken. Volt ugyanakkor sokszínűség is igehirdetésben, teológiai gondolko­dásban, nyomtatásban megjelent Írásokban, amely persze nem volt, mert nem lehetett annyira szem előtt, és talán nem burjánzott annyira, mint ma - de hogy volt és hatott egyházunkban, az kétségtelen. A mai sokszínűség nem létezne nélküle. 2. Érthetetlen, hogy a Lutheránus Világszövetség struktúrájának milyen átgondolá­sát tartja ma valaki Magyarországon szükségesnek Káldy Zoltán 1984-es elnökké vá­lasztása miatt. Az azóta eltelt közel 20 év alatt ugyanis már több szervezeti módosítás is volt a világszövetségben. Kíváncsi vagyok arra is, mi az, ami az 1984-es világszö­vetségi vezetőknek az elnökválasztással kapcsolatosan kínos volna, hiszen az akkori három másik elnökjelölt - az első fordulóban együttesen több szavazatot kaptak, mint Káldy Zoltán! - a heves viták ismeretében fogadta el a választás eredményét. 3. „...a ma szolgáló lelkészek mind Káldy Zoltán Luther-kabátjából »jöttek elő«... "A ma szolgáló lelkészek igen jelentős része a rendszerváltás után kezdte el te­ológiai tanulmányait, tehát a fiatal lelkésznemzedékben, de a fiatal vagy új egyház­tagok közül is sokan nem ismerhették, nem ismerik Káldy Zoltánt, nem hallották őt, nem olvasták írásait. , Azoknak a lelkészeknek az életére és szolgálatára nézve pedig, akik püspöksége és hatása alatt szolgáltak, azt mondani, hogy mindenestül Káldy Zoltán kreatúrái voltak (mert mi mást jelenthet, hogy az ő Luther-kabátjából jöttek elő), túlbecsülése az erős- kezű püspöknek és alábecsülése Jézus Krisztusnak, aki azokban az időkben sem szűnt meg az Egyház Ura lenni. Vasárnapról vasárnapra készülve a lelkészeket elsősorban nem az foglalkoztatta, hogy miként feleljenek meg Káldy Zoltánnak, hanem az, hogy annak evangéliumát hirdessék, akitől elhívásukat kapták. A Szentírás szerint Isten az ő népének nem csak olyan vezetőket adott, amilyeneket az önmagának kívánt. Nyilván nem lehet arról szó, hogy aki felelős tisztséget töltött be, annak nincs hibája, netán bű­ne, és nem lehet kritizálni. Tudjuk, hogy a tanítók felelőssége súlyosabb (Jak 3,1). Nem oldódnak meg azonban problémáink azzal, hogy - több mint 15 évvel halála után - Káldy Zoltánt tekintjük akár az egyetlen, akár a fő bűnbaknak. Amint az ő idejében kel­lett (volna), úgy ma is azt kell újra és újra megvizsgálnunk, hogy a minket most fenye­gető kísértések, lehetséges megalkuvások, mulasztások, az evangélium elhallgatásának és eltorzításának, elárulásának jelen veszélyei közepette valóban Krisztus evangéliumát hirdetjük-e tisztán és igazán, szavunkkal és életünkkel. 4. Megfontolandó az is, hogy magyar evangélikus egyházunk törvényei megfele­lően szabályozzák-e az egyházi vezetők, köztük a püspökök jogkörét. Korunk az ösz- szes korábbin túltett mindenféle tekintély megtépázásában. Nem feledhető, hogy a régi tekintélyek számos esetben lejáratták magukat. Az egyházi vezetőket - egyálta­lán: az egyházi szolgálatban állókat - mégsem jellemezném kormányrúd nélküli kor­mányosokként. Az Ágostai hitvallás egyháza a püspöki hatalom lényegét nem a kül­ső hatalomban, hanem az ige szolgálatában határozta meg. Ezért csak úgy rendezheti saját soraiban az emberi hatalom és rend ügyét, ha legfőbb kincse minden tekintet­ben valóban az evangélium, amely Istennek ereje (Róm 1,16). Nincs nagyobb tekin­tély annál, mint ha azért hallgatnak valakit, mert Isten igéjét szólja. Reuss András Az alábbi előfizetési szelvényt Ön is kitöltheti, ha eddig a gyülekezeti iratterjesztésben vásárolta meg lapunkat, és a jövőben inkább előfizetne rá. Ha Ön már előfizetőnk, vagy nem kíván élni az előfizetéssel, kérjük, adja oda a szelvényt rokonának, barátjának, ismerősének, bárkinek, akiről úgy gondolja, hogy érdeklődhet lapunk iránt. Az előfizetési szelvényt - postai borítékban - a következő címre kérjük beküldeni: Evangélikus Élet Kiadóhivatala - 1085 Budapest, Üllői út 24. Előfizetési szelvény “I Alulírott megrendelem az Evangélikus Élet című hetilapot __példányban. Az előfiz etési díjat, o 1 évre"7020 Ft-ot, Q fél évre 3510 Ft-ot, Q negyedévre 1755 Ft-ot a címemre küldött postai befizetési csekken kiegyenlítem. Név:_________________________________________________________ Cím :___________:______________________________________________ Te l.: AZ EVANGÉLIKUS ÉLET ELŐFIZETÉSÉT AJÁNLOTTA: Név:_____________________________________________ TO NDACH 0 MAGYARORSZÁG| Kérjük az egyházközségeket, hogy cserépvásárlási igényüket a pontos mennyiség megjelölésével faxon jelezzék az Országos Iroda Építési Osztályának a 06-1-486-3549-es telefonszámon, hogy részesülhessenek a Tondach Magyarország által felajánlott kedvezményben! Cím: Kelt: L Az előfizető saját kezű aláírása ■XJ Eszik vagy isszák? - avagy: mi az a „bio”? Sajnos az ún. „növényvédő szerek” használata annyira elterjedt, hogy a leg­több embernek eszébe sem jut: azok esetleg károsak is lehetnek. Pedig több­ször fordult már elő az az eset, amikor ártalmatlannak hitt, széles körben hasz­nált vegyszerekről derült ki: felhalmo­zódnak az emberi szervezetben, és sú­lyos betegségeket okoznak (ilyen például a DDT, HCH). De arról még a

Next

/
Thumbnails
Contents