Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-01-05 / 1. szám

Bottá Dénes Felvétele 4. oldal 2003. JANUAR 5. Evangélikus Élet Az adventben meghirdetett országos ökumenikus véradási napok keretében lehetőség nyílt véradásra'egyházunk budapesti központjában, az Üllői úton is. December 18-án 11 és 16 óra között folyamatosan érkeztek a lelkes véradók a „házból”, valamint a Deák téri és Fasori Gim­náziumból, a Teológiáról, de a pesti és budai gyülekezetekből is. Nyugdíjas lelkészek adventi ünnepe Nyugdíjas lelkészek, lelkészfelesé­gek és lelkésznők gyűltek össze közös adventi-karácsonyi ünnepre decem­ber 18-án a Rózsák terei kollégium­ban Szeverényi János és Szirmai Zoltán - a Budai és a Pesti Egyházmegye es­peresei - invitálására. A kedves, meg­hitt alkalomra Budapestről és környé­kéről érkeztek a meghívottak. Akadtak olyanok, akik egészségi álla­potuk miatt személyesen nem tudtak megjelenni, de gondolatban együtt ün­nepeltek a résztvevőkkel, és elküldték üdvözletüket a barátok, volt munka­társak számára. A bensőséges légkörű ünnepséget Marschalkó Gyula nyugdíjas lelkész áhítata nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy noha nyugdíjas lelkészek gyűltek össze, Isten előtt mindnyájan munkában levő keresztények maradtak, mert a ke­resztény életből nem lehet nyugdíjba menni. „Pályám emlékezete” címmel Gáncs Aladár beszélt életének nagy for­dulópontjairól, amelyek meghatározták személyes lelki és lelkészi fejlődését, egyházzenészi és prédikátori hivatástu­datát. Visszaemlékezett’ a szeretett lel­készkollégákra, a teológiai gondolkodá­sát alakító barátságokra s mindazokra, akik hatásukban, emlékükben vannak már csak közöttünk. Az Isten irányítását, hűségét megtapasztalt ember bölcsessé­ge és a jövő felőli nyugodt bizodalma mély hatást tett e sorok írójára. D. Szebik Imre és D. dr. Harmati Béla püspökök is megtisztelték jelenlétükkel az idős lelkészkollégákat, valamikori munkatársakat. Szebik Imre püspök úr előadást tartott egyházunk jelenlegi helyzetéről, gondjairól, nemzetközi kap­csolatairól. Harmati Béla püspök úr pe­dig az ünnep záróáhítatát tartotta, és megáldotta az egybegyűlteket. Az ünnep házigazdái - a két egyház­megye esperesei - megajándékozták a vendégeket a Madocsai Miklós által ösz- szeállított „Adventi-karácsonyi mozaik” című könyvvel. Itt olvasható az a gondo­lat is, ami a nyugdíjas lelkészek találko- ' zójának legfiatalabb tanújaként - látva az ősz fejeket és mosolygó szemeket - ben­nem is megfogalmazódott: „A ránk bízott Ige »igaz beszéd«, nem mese, nem legen­da. Ne higgyünk az áltudományos szóla­moknak. Isten szava igaz, megbízható. Aki erre épít, sziklára építi életét.” (Madocsai Miklós) T. I. Pax Tv Romániában is Egy évvel a magyarországi indulás után Romániában is megkezdte működését a főként vallási tematikájú adással jelentkező Pax Tv, az egyik román kábelté­vé-szolgáltató programjában. A magyar és a román műsorainak, műsorszerkezetének eltérő jellegét az határoz­za meg, hogy Romániában a lakosság közel 87 százaléka görögkeleti, azaz ortodox vallású - hangsúlyozta az MTI-nek adott nyilatkozatában Ferenczi Károly, a román Pax Tv vezérigazgatója. A székelyudvarhelyi vállalkozó a magyarországi Pax Tv fő- részvényese. Az üzletember elmondta, bár a romániai Pax Tv ökumenikus adó, az erdélyi ma­gyar történelmi egyházakkal csupán kisebb arányban foglalkozhat magyar nyelven készített műsoraiban.- Az erdélyi magyar közösség inkább magáénak érezheti a magyarországi Pax Tv programajánlatát, mint a most induló romániait. Éppen ezért a magyar többségű er­délyi városok kábelhálózatainak tulajdonosaival arra az egyezségre próbálunk jutni, hogy ezek.a szolgáltatók a magyar Pax Tv-t sugározzák - mondta Ferenczi. A szé­kelyföldi Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen december közepe óta nézhető a ma­gyarországi Pax Tv. A „Zene a Periférián koncertek” sorozat következő hangversenye a Zeneakadémián: REFORMÁTUS ÉNEKEK II. KÓRUSOK: Debreceni Kántus Palló Imre Kórus Baár-Madas Gimnázium Kórusa Julianna Református Általános Iskola Gyermekkórusa Orgonán közreműködik: Pálúr János Immár második alkalommal rendezzük meg ünnepi esténket a Zeneakadémia nagytermében, ahol négy kórus - közel 120 énekes - előadásában hallhatunk re­formátus énekeket és - a tavalyi koncerthez hasonlóan - kórusműveket. Az éne­keket Pálúr János orgonaművész önálló zenemüvekként is tekinthető improvizá­ciói kötik majd össze. Az hangversenyen elhangzó énekek sorrendjét szintén Pálúr János állította össze, ügyelve arra, hogy az idei koncert folyamán is több alkalommal lehetőséget kapjon a közönség a közös éneklésre. (Hogy erre pon­tosan mikor van lehetőség, az a helyszínen kiosztandó műsorfüzéből derül majd ki.) A koncert egyben lemezfelvétel is, így (a 2002-es koncerthez hasonlóan) a sorozat második része is megjelenik majd CD és műsoros kazetta formájában. Időpont: 2003. JANUÁR 12., VASÁRNAP, 19.00 ÓRA Helyszín: LISZT FERENC ZENEAKADÉMIA Budapest VI. kér., Liszt Ferenc tér 8. Jegyek a Zeneakadémia pénztárában, a Stereo Kft. címén és az ismert jegyirodákban kaphatók. Stereo Kft. / Periferic Records 1114 Budapest, Bartók Béla út 59. Tel.: 1-466-9674, 1-385-6343 EURÓPAI UNIÓ ES AZ EGYHAZAK Egy rendhagyó konferencia margójára Az Ökumenikus Tanulmányi Központ december 19-én Deák téri gimnáziu­munk dísztermében konferenciát rendezett - ízlelgetem a szavakat, keresem a megfelelő, ideillő jelzőt a konferencia kifejezés elé. Rendhagyó? - vagyis a meg­szokottól eltérő, de nem rendetlen, szokatlan, nem átlagos, különleges, várat­lan, fantasztikus, életes, aktuális, nagy jelentőségű. Ilyen értelemben valóban rendhagyó konferenciának lehettünk tanúi. Először is rendhagyó volt a létszám. A rendezők összesen 300 meghívót küldtek ki, és 150 pozitív visszajelzést kaptak. Végül 148-an voltunk jelen, ami szokat­lanul jó arány egy nem kötelező konfe­rencia résztvevőit illetően, ráadásul a ka­rácsony előtti utolsó hét egyik estéjén. Rendhagyó volt a résztvevők összeté­tele is. Igazi ökumenikus találkozás volt ez. Négy érsek, három püspök és kísérő­ik - ritkán szoktak együtt lenni egy öku­menikus rendezvényen. Katolikus rész­ről eljött Paskai László leköszönő és Erdő Péter kinevezett esztergom- budapesti érsek, Seregély István egri ér­sek, a Püspöki Kar elnöke, Bábel Balázs, az ökumenizmus ügyeiért felelős kalo­csai érsek és Veress András püspök, a Magyar Katolikus Egyház szóvivője, va­lamint a Püspöki Konferencia vezetői és a különféle lelkiségi mozgalmak küldöt­tei. A református egyház képviseletében jelen volt Tóth Károly ny. püspök, az ÖTK elnöke, a konferencia moderátora, Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkész elnö­ke, Márkus Mihály dunántúli püspök, il­letve református lelkipásztorok, gondno­kok, egyetemi tanárok mind a négy kerületből. Evangélikus részről részt vett a tanácskozáson Harmati Béla, a Déli Egyházkerület püspöke - aki vendéglá­tóként iskolánk nevében is szólt -, vala­mint teológiai tanárok, lelkészek, fel­ügyelők, gyülekezeti tagok. Három neves vendégünket is megemlítem: Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a parlament ET-delegációjának vezetője, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának brüsszeli megbízottja, evangélikus lelkész és Schweitzer József főrabbi elnöktársával együtt. Rendhagyó volt a konferencia az elő­adói gárda tekintetében is. Vendéglátó püspökünk köszöntője, Tóth Károly megnyitó gondolatai, Tabajdi Csaba tar­tott szakavatott előadása, Rüdiger Noll alapos tájékoztatója, Seregély István val­lomásnak is beillő, az ökumenizmust egyértelműen pozitívan értékelő szavai, illetve Harmati Bélának, az egyházi dip­lomáciában járatos püspöknek a konflik­tusok kezelésére való törekvése - mind rendhagyó élményt nyújtottak. Rendhagyó volt maga a téma is: az Eu­rópai Unióba való igyekvésünk és az ez­zel kapcsolatos kérdések, kétségek már a hivatalos címben is kifejeződtek: „Euró­pai uniós integrációnk és a hazai egyhá­zak és vallási közösségek”. Ilyen ökume­nikus összetételű konferencia még nem volt országunkban. Szokatlan volt az is, hogy ezúttal nem általános ökumenikus kérdésekkel, hanem egy konkrét témával foglalkoztunk: azzal, hogy mit jelent a ke­reszténység a jövő Európájában. Rendhagyó volt, hogy nem a közös múltról beszéltünk, nem azonosságainkat és különbségeinket emlegettük, amint az gyakran kísértésünk. Illyés Gyula szavai­val „nem a temetők kincseinek őrzői” voltunk, hanem a jövőre irányítottuk te­kintetünket, hiszen az egyháznak nem­csak a múltról, jelenről, hanem a jövőről is lehet véleménye és mondanivalója. Rendhagyó volt az is, hogy nem belső egyházi kérdéseket jártunk körbe ma­gunk körül forgolódván - ahogy azt többször tettük az elmúlt tizenhárom év­ben -, hanem szolgálatunkat terveztük a régi-új Európában. Mandátumunkat, funkcióinkat próbáltuk meghatározni, hiszen az egyház nem önmagáért van, hanem a világért: az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse az em­ség vezetői is jelen voltak, mely figyelem­re méltó tény. A bibliai vallásoknak - túl a kereszténységen is - nagy szerepük van az \lJOT\T\at\ formálódó F.uró^áVian. Harmati püspök szavait megköszönve, az előadá­sok után Schweitzer József főrabbi felhív­ta a figyelmet a monoteista vallások közös szerepére. Nem mindent oldottunk meg ezen a konferencián. A kérdések felvetésénél éreztük, milyen szerteágazó a téma, és azt is, hogy milyen sok gondolatot indu­kált. Az együttlétet követően sokunkban megfogalmazódott az igény: feltétlenül folytatnunk kell ezt az eszmecserét. Ma­A rendhagyó konferencián... egy politikus (Tabajdi Csaba) és egy püspök (Harmati Béla) bereket. Az egyháznak tehát mindig van missziói feladata. Rendhagyó az is, hogy nem ünnepelni jöttünk össze, az udvarias köszöntéseken túl nem az a hangulat uralkodott, amit tré­fásan úgy szoktunk kifejezni: „Jer, dicsér­jük egymást”. A konferencia elején és vé­gén felhangzott közös ének, illetve a bevezetőben felolvasott ige adta meg az alaphangot. A közösen mondott ökumeni­kus fordítású Miatyánk és az úti áldás hí­ven tükrözte, hogy nemcsak tanulmányi konferencián vagyunk, hanem hozzánk tartozik a spiritualitás, a fontos ismeret- anyaggal együtt a testvéri légkör is. Ebben a keretben csak egy-egy mondat jut az előadások emlékeztetésére. Tabajdi Csaba szakszerűen mutatta be az EU mun­kájával kapcsolatos aktuális kérdéseket, az új tagok lehetőségeit, a kölcsönös elvá­rásokat, az előnyöket és hátrányokat, vala­mint azt, hogy az utóbbi időben magyar részről is mutatkozott érdeklődés a vallá­sok szerepe iránt. Rödiger Noll átfogó ké­pet adott a brüszszeli központ egyházi munkájáról, az információs irodákban uralkodó ökumenikus jó légkörről. Ki­emelte a menekültügyet, a migráció kér­dését, a kisebbségek helyzetét, a mene­déknyújtást és a bioetika izgalmas európai kérdéseit. Seregély István az ökumeniz­mus jelentőségét húzta alá, mondván: „egyszerűen nincs más alternatíva, vagy egységesen lépünk fel mi keresztény egy­házak, vagy hiteltelenné válunk”. Előadá­sa nem csupán elméleti tisztázás, hanem igazi keresztény vallomás volt. Harmati Béla kifejtette: még a konfliktusok is hasznosak lehetnek arra, hogy gondolata­inkat tisztázzuk. Véleménye szerint nem kell félni a nézeteltérésektől, hanem olyan légkört kell teremteni, amelyben van lehe­tőség ezek megoldására, ha kell, még kompromisszumok árán is. Kiemelte azt is, hogy ezen az alkalmon a zsidó közös­radt még kérdés? Maradt elég. Próféták voltunk, akik előtt nyitott a jövendő? Semmiképpen! De vaksi szemünkkel is tájékozódni akarunk a jövőben is, sőt tervezni - korlátáink ismeretében is. Az ökumenikus mozgalom egyik ve­teránjaként - aki 54 éve kötelezte el ma­gát az egységtörekvésben való aktív részvételre -, boldog'voltam, hogy eddig eljutottunk. Számomra a legfőbb kérdés az, hogy az önálló magyar keresztény hangot megtaláljuk-e az EU-ban. Nyu­godt, kiegyensúlyozott véleményt, poli­tikailag sem balra, sem jobbra, sem a szélsőségekhez húzó hangulatot, állás­pontot kell megjeleníteni. Ehhez tartozik, hogy mennyire várják a kívülállók ezt a keresztény hangot! (Nem véletlenül: Niz­zában kimaradt az Európai Chartából a keresztény gyökér említése is.) Vajon üz­letemberek, gazdasági szakértők, huma­nisták igénylik-e azt, hogy Európának „lelke” is legyen, vagy csupán egy gazda­sági tömörülésre számítanak, elfeledve a görög-római kultúrával együtt a biblikus, zsidó-keresztény gyökereket? Ma az öreg kontinens minden országában kisebbség­ben van jelen a kereszténység, nem be­szélve arról, hogy a háromszázmilliós la­kosú földrészünkön ma mindössze három és fél millió zsidó él. Mit várnak tőlünk: tiszta erkölcsöt, példamutató morált, de a Tízparancsolatból kihagynák az első há­rom parancsolatot? Egy zsúfolt programú konferencia nem tud minden kérdést megoldani, de lehető­séget kínálhat arra, hogy felismeijük az együtt gondolkodásra kész testvéreket, és olyan légkört teremthet, amelyben érdemes élni. Hiszen van közös dolgunk e világon, nem is kevés, és a mi hozzájárulásunk nem hiábavaló, üres fecsegés csupán - a való életet készítheti elő a következő nemzedék számára is a holnap Európájában. Dr. Hafenscher Károly Egy teljes nap a dicsőítés jegyében Az „Ez az a nap!’’-rendezvények keretében 24 órás dicsőítő al­kalmat szerveznek 2003. január 11-én 17 órától január 12. 17.00 óráig a 3000 főt befogadó budapesti BSE Röplabdacsar­nokban (Budapest XII., Szamos u. 2/c), Graham Krendick an­gol vendég-igehirdető szolgálatával. A dicsőítést óránként más csoport végzi, aktívan bevonva a résztvevőket is. Az alkalmat egy olyan felekezetközi szervezőcsoport ké­szíti elő, amelynek tagjai katolikus, református, evangélikus, baptista, pünkösdi és evangéliumi gyülekezetekhez tartoz­nak. Céljaik közt szerepel: a keresztény egység előmozdítása a közös imádság és a szeretetteljes együttlét segítségével. Közös tanúságtétel Urunkról, Jézus Krisztusról. Mozgósító erejű, az evangélium értékeit is hitelesen közlő keresztény zene megszólaltatása. A 70 éves Jeleníts Istvánt köszöntötték Jeleníts István piarista szerzetest, Széchenvi-díjas ta­nárt köszöntötték 70. születésnapján a Duna-parti pia­rista kápolnában. A rendezvényen jelen volt Erdő Péter prímás, érsek és Kállay Emil, a Piarista Rend Magyar Tartományának főnöke. Jeleníts István 1955-ben végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakát, majd a Hittudományi Akadémiát. Ekkor belépett a piarista rendbe, és 1959-ben szentelték pappá. 1985-1995 között a piarista rend magyarországi tarto­mányfőnöke volt. 2001-ben Széchenyi-díjat kapott. (Élet és Evangélium címmel megjelent könyve mintegy száz írását fogja egybe.) (MTI) Fotó: Bottá Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents