Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-06-08 / 23. szám
Evangélikus Élet 2003. JÚNIUS 8. 7. oldal Ajándék - minden magyarországi evangélikus család asztalára „Szüksége van egyházunknak a Szentlélek által történő feltámadásra, mert egyedül a Szentlélek világítja meg egyházunk életét. Önmagunkat ámítanánk, ha tagadnánk vagy lelepleznénk gyarlóságunkat. Több bennünk az emberi tényező, mint az isteni. Az egyháznak inkább földi teste vagyunk, mint lelki teste. E világ érdekeiért dolgozunk és nem az örökkévaló világ épülésért. Emberi erővel munkálkodunk a Lélek munkája helyett. Emberi terveket szolgálunk és nem Isten örökkévaló tervét. Széthulló világban élünk. Az öncélúság vette hatalmába az embereket. Mindenki saját programadója és életbírája akar lenni, saját álmait kergeti. Az emberek önző érdekeiket szolgálják. Az élettől elvárják, hogy tálcán vigye eléjük a gyönyör, az élvezet, az érvényesülés ajándékait. Magasabb életcélról nem akarunk tudni. A családban hiányzik az igazi érzelmi közösség. Az élet megöli a nemesebb feladatokat. Elvész az erkölcsi hivatás tudata. A házastársak elfelejtik, hogy nekik együtt és egymásért kell élniök. A gyermekek akarata elszakad a szülői akarattól. Ezt a fájdalmas igazságot nem intézhetjük el azzal, hogy vádbeszédet tartunk az ifjúság felett. Hibás lehet a korszellem és az ifjúság is. Bizonyos azonban, hogy ez sohasem történhet meg az anya és apa mulasztása nélkül. Önmagunkban keressük a hiba egy részét! Talán éppen az a bününk, hogy csak a mi lelkünk munkálkodott gyermekeink nevelésénél, és nem engedtük érvényesülni Isten Lelkét.” Kérdés: Ki és mikor írta? (0F6I ‘EI?H ídtOI :zsb|ba ssX[3h) Menedékké válni Az Amerikai Evangélikus Egyház (ELCA) női bizottságának igazgatója, Joanne Chadwick és munkatársa, Jan Ericson-Pearson lelkész látogatott hazánkba május 21-28. között. Jövetelük célja elsősorban az volt, hogy magyar lelkésznők, illetve gyülekezeti munkatársak számára képzést tartsanak az erőszak áldozatainak lelkigondozásáról. Az amerikai egyház több mint egy évtizede foglalkozik ezzel a témával, és azóta számos tanulmányt, könyvet, módszertani anyagot jelentetett meg. Abban segítik a gyülekezeteket, hogy azok - híveik és a kívülállók számára egyaránt - az oltalom helyévé is válhassanak. Az ELCA által elindított mozgalom is ezt a nevet viseli: „Arra hívattunk, hogy menedékké váljunk!” (Called to be a safe place) Ebből a programból kaphattak ízelítőt mindazok a lelkésznők, akik a Magyar- országi Evangélikus Egyház Női Missziói Osztályának meghívására részt vettek a budapesti képzésen, és azon gyülekezetek nőcsoportjai - Várpalotán, Mohácson és Budapest-Deák téren -. akiket a hét folyamán meglátogattak. Amint arról lapunk múlt heti számában is beszámoltunk, 2003. május 26- án Finnország magyarországi nagykövetsége adott otthont az egyházunk Luther Kiadójának gondozásában megjelent ún. „Finn káté” - „hivatalos” nevén: a Káté - sajtóbemutatójának. A 160 000 példányban napvilágot látott kiadvány a hazai evangélikus könyvkiadás történetében több szempontból is példátlan vállalkozásnak számít. Ennek apropójából Kendeh K. Pétert, a kiadó igazgatóját kérdeztük.- Miért éppen a finn követségen mutatták be a Kátét?- A most megjelent kötet több szállal is kötődik Finnországhoz, illetve a Finn Evangélikus Egyházhoz. Egyrészt azért, mert egy 2000-ben megjelent finn kiadvány magyar nyelvű fordítása, amelynek eredetijét a Finn Evangélikus Egyház azzal a céllal készítette el Eero Huovinen helsinki püspök vezetésével, hogy az evangélikus családok mindegyikéhez ingyenesen eljuttathassa, s ezáltal a szekularizáció hatását is elszenvedő egyházban segítséget nyújtson az evangélikus-keresztény hit alapjainak átgondolásához. A könyv éppen ezért a gyökerekhez nyúl vissza: Luther Kis kátéjának beosztását követi, ám közérthetőbb, mai nyelven próbálja meg röviden összefoglalni hitünk alapigazságait. A finn kiadást több mint 2,5 millió példányban osztották szét a gyülekezeteken keresztül, és a vártnál is intenzívebb hatást váltott ki. Az ország egyfajta „kátélázban” égett: az emberek beszélgettek róla és a benne foglaltakról; és az egyházi élet középpontjába - mind a gyülekezeti, mind a nagyobb területi szinteken (például konferenciákon) - újra azok a kérdések kerültek, amelyek valójában evangélikussá, az evangéliumhoz kötötté teszik az egyházat. A másik szál az, hogy a magyar kiadás megjelenését és a családok közötti ingyenes terjesztését a Finn Evangélikus Egyház testvéri támogatása tette lehetővé. A költségek mintegy kétharmadát vállalták át, a fennmaradó részt a Magyarországi Evangélikus Egyház biztosította. Hadd kérjem ez úton is az olvasókat, hogy ne menjünk el imádságainkban szó nélkül amellett, hogy Isten finn testvéreinken keresztül ilyen ajándékban, lehetőségben részesítette egyházunkat. A harmadik szál - hogy a konkrét kérdésre is válaszoljak - pedig az, hogy finn „irodalmi alkotás” ilyen magas példányszámban még nem jelent meg magyarul. Ezért is tartotta fontosnak Finnország budapesti nagykövetsége - elsősorban Pekka Kujasalo nagykövet úr és Kirsi Rantala kulturális attasé asszony -, hogy a maga eszközeivel segítse ennek a könyvnek az ügyét.- Megpezsdülő egyházi életről beszélt. Vajon betöltheti ugyanezt a szerepet a magyarországi evangélikusságon belül is?- Nagymértékben függ ez azoktól, akikre a Káté ügye, terjesztése és „utógondozása” bízatott. Elsősorban a gyülekezeti lelkészekre és a gyülekézetek „belső magjára” gondolok, mivel a könyveket el kell juttatni a címzettekhez, a családokhoz. A kiadó természetesen nem rendelkezik olyan címlistával, amely alapján közvetlenül elküldhet- nénk a könyvet minden evangélikus családhoz. így megkerülhetetlen a gyülekezetek segítsége, és - hangsúlyozom - ez így is van jól, hiszen a Káté célja éppen az, hogy az egyházat ott segitse, erősítse, ahol az valóban él: a gyülekezetekben. Ugyanilyen fontos az „utógondozás” is. Hiszen a Kátéval mindenkinek a kezében lesz az, amit talán közös alapnak nevezhetünk, amelyről azonban el kell tudnunk indulni - és lehetőleg egy irányba. Ebben új fent nagy felelőssége van a „vezetőknek”. Én bízom abban, hogy nagyon sokan egy ritkán adódó lehetőséget látnak majd a Kátéban, és ezért - még ha többletenergiák bevetését igényli is - hajlandóak lesznek ki is aknázni azt. Például a Kátét személyesen adják át a régen nem látott családoknak, bibliaórai sorozatot indítanak, a különböző gyülekezeti alkalmakon újra előveszik és „elővetetik” a sokszor porosodó alapokat - és beszélgetnek, együtt gondolkodnak. Ha így teszünk, minden bizonnyal megtapasztalhatjuk mi is, hogy Isten reménységünk felül is képes megajándékozni minket. Tőlünk csak azt váija, hogy a remény egy pici szikrája felcsillanjon bennünk.- Ingyenesen kerül a családok kezébe ez a könyv. Nem fél attól, hogy az ingyenesség egyben értéktelenséget is jelent azok szemében, akik megkapják?- Minden bizonnyal fenyeget ez a veszély. De hát Isten ennél már sokkal lényegesebb dolgokban is vállalta az „ingyenesség kockázatát”. Ingyen, kegyelemből, Krisztus érdeméért igazulunk meg. A belső átformálódás, megtérés révén a megigazulás lehet a legértékesebb „esemény” az ember számára. Ennek „analógiájára” mi is azt szeretnénk, ha a megkapott ajándékot tovább tudnánk fordítani azok felé, akiken segíthetünk. Ezért a Káté magyarországi terjesztésével párhuzamosan elindítunk egy adománygyűjtő akciót is, amellyel azt kívánjuk elérni, hogy ezt a könyvet a határainkon túl (Erdélyben, Szlovákiában, a Délvidéken, Horvátországban, Szlovéniában), többszörös kisebbségi létben élő magyar evangélikusok is megkaphassák a mi felelős szeretetünk eredményeképpen - mintegy 30 000 példányban. A mintegy 7,5 millió forintos költségek előteremtésében kérjük olvasóink segítségét, ezért mellékelünk a Kátéhoz egy levelezőlapot, amelyből mindenki megtudhatja, hogy - ha szeretne - miként segíthet. EÉ Luther Márton hitvallása: A SZENTLÉLEK MEGSZENTEL A harmadik hitágazatot nem tudom találóbb cím alá foglalni, minthogy a megszentelésről szól; mert a Szentleiket jellemzi és ábrázolja azzal a szolgálatával együtt, hogy megszentel. A „Szentlélek" szóra kell tehát támaszkodnunk, mert olyan tömör ez, hogy nem találhatnánk ennél jobbat. Az írás szerint ugyanis többféle lélek van, például emberi lélek, mennyei lélek és gonosz lélek. De csak Isten lelkét nevezi Szentiéleknek, mert Ő az, aki minket megszentelt, és még mindig megszentel. Ahogyan tehát az Atyát Teremtőnek, a Fiút Megváltónak nevezzük, úgy kell a Szentlelket is cselekvéséről Szentnek vagy Megszentelőnek neveznünk. De hogyan történik ez a megszentelés? Felelet: Ahogyan a Fiú születésével, halálával, feltámadásával stb. szerezte meg azt az uralmat, amellyel magáévá tett minket, úgy végzi a Szentlélek a megszentelést a következőkkel: a szentek gyülekezetével vagy a keresztyén egyházzal, a bűnök bocsánatával, a test feltámadásával és az örök élettel, vagyis azzal, hogy először is szent gyülekezetébe visz, és az egyház ölébe tesz minket, rajtuk keresztül prédikál nekünk, és elvezet Krisztushoz. Forrás: Luther Márton négy hitvallása, a Nagy káté Bp., 1983 Közli: Garai András ÚJ CD/KAZETTA: j PÜNKÖSD - REFORMÁCIÓ Az Evangélikus énekeskönyv eredeti dallamait feldolgozó sorozat keretében megjelent a pünkösdtől reformációig terjedő énekkincs a nagytarcsai Jubilate énekkar előadásában. Kapható az Evangélikus könyvesboltban (Üllői út 24.), valamint a Huszár Gál könyvkereskedésben (Deák tér). Megrendelhető az Evangélikus Rádiómissziói Központ címén: 1656 Budapest, Pf. 22. Tel./fax: (06-l)-400 3057 - e-mail: evmis@evmsk.axelero.net BIBLIODRÁMA-TALÁLKOZÓ Dobogókő, 2003. június 12-15. Egy „lelkesebb” és közösségibb szellemtől átjárt Európa reményében kerül sor rendezvényünkre, amelynek vezérgondolatát a cím tükrözi: „A szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy... " (Jn 3,8) Tudatlanságunk ellenére annyit mégis tudunk, hogy találkozónkat - nevezzük akár bibliodráma-szimpóziumnak, -konferenciának vagy -kongresszusnak - az a jó Szél (Szellem, Lélek) sodorta a megvalósulás irányába, amelyik megelevenít, kitár, bátorít, közösséget teremt, és sokféleségünket megőrizve, mégis lehetővé teszi a kölcsönös megértést. Azt reméljük, hogy az itt felsorolt pünkösdi csodák nemcsak nemzetközi bibliodráma-rendezvényünkön fognak megjelenni, hanem közös Európánknak arculatán is egyre inkább jelenvalóvá lesznek. Vezérfonalunk szavai egyaránt utalnak rendezvényünk tartalmi gazdagságára és módszerbéli sokszínűségére, miközben kiemelik a bibliodramatikus tevékenység (és a hitre alapozott élet) egyik alapvonását; azt, hogy az eredmény fölött nincs hatalmunk, az, ami megszületik, mindenképpen meglepetés lesz, játékos igyekezetünket fölülmúló ráadás. Kezdettől fogva (attól kezdve, hogy Isten éltető leheletét fújja Ádám orrába) Isten Lelke, a „ruah”, a „pneuma” élteti az embert, aki jelenlétét hol a lenge szellőben, hol a vihar heves zúgásában, hol saját szíve halk rezdülésében, hol a külvilág megrendítő eseményeiben érzékeli. A bibliodráma gazdag eszköztárával, testi-lelki-szellemi valónk teljes mozgósításával, az észlelés-érzékelés, mozgás, szerepjáték és különböző esztétikai megformálások, valamint a mindenkori bibliodráma-csoport segítségével óhajtunk a bibliai szöveghez közeledni, hogy üzenete, mint a szél, magával ragadjon (és mindennapjainkban is szárnyán hordozzon) minket. Eközben nem feledkezünk meg arról, amire mottónk és a pünkösdi tapasztalat is emlékeztet: a siker kierőszakolhatatlan, de ingyen ajándékként osztályrészünk lehet. Örömmel várunk mindenkit, aki szeretné bibliodramatikusan kipróbálni, mit is jelent „Lélekből (újjá)születni.” (Eisenbarth Kriszta) I I | Diakóniai evangélizációs konferenciát rendez a Diakóniai Osztály az Evangé- I I likus Diakóniai Testvérközösséggel együtt 2003. aug. 11. délutánjától 2003. aug. I I 15. ebéddel bezárólag Gyenesdiás-Kapemaumban. Hívjuk a diakóniában szolgálatot végző gyülekezeti munkatársakat, valamint I | intézményeinkből legalább egy-egy dolgozót. I Jelentkezni lehet: 2003. július 20-ig Kendeh György diakóniai ügyvivő lelkész 1 j címén: 1034 Budapest, Kassák u. 22. 1 Jelentkezés után megküldjük a részletes programot. A konferencia költsége: 6500 Ft + ágyneműhasználat (a helyszínen fizetendő). I AKTUÁLIS találós kérdés
