Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-06-08 / 23. szám
A Szentlélek kitöltése - Albrecht Dürer (1471-1528) metszete 68 . ÉVFOLYAM 23. SZÁM 2003. JÚNIUS 8. PÜNKÖSD ÜNNEPE ÁRA: 135 Ft A TARTALOMBÓL Ahol a Lélek munkálkodik Káté - Ajándék minden evangélikus család asztalára Nemzetiségi oldal • A túlélhető gyász művészete Pünkösdi nyelvlecke „Jöjj, égi szent láng...” Az egyházi esztendő három nagy ünnepköre - karácsony, húsvét, pünkösd - közül a legkevésbé megértett ünnepünk a pünkösd. Nehezen érezzük meg hangulatát, nem tudjuk „aprópénzre váltani” és életünkbe beépíteni jelentőségét. A Szentlélek valami elvont fogalom számunkra, és nem is nagyon keressük az értelmét. Pedig Jézus nem ok nélkül mondta mennybemenetele előtt, amikor tanítványaitól búcsúzott, hogy elküldi számukra a Szentlelket, azaz a Vigasztalót. Pünkösd lényegét elsősorban a Cselekedetek könyvéből érthetjük meg. A Szentlélek jelenlétét az erő jelzi. Jézus úgy beszélt, mint akinek ereje van. A Csel 1,8-ban is ezt olvassuk: „erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek". A jó prédikáció is nem „szép”, nem „tanulságos”, nem „érdekes elmélkedés”, hanem erőteljes. Egyházunk kérdése sem az, hogy mennyi épületünk van, mennyi istentiszteletet, konferenciát, hittanórát stb. tartunk, hanem hogy erővel hangzik-e az igehirdetés. Amikor az apostolok könyörögtek, megmozdult az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran kezdték hirdetni Isten igéjét (ApCsel 4,31). Itt lesz nyilvánvalóvá, hogy a Szentlélek nem dogma, tanítás, elmélet, hanem lendületbe hozó, tanúvá tevő erő. Tudjuk, hogy a Biblia fogalmak helyett inkább képeket használ. így a Csel 2-ben a Szentlélek kitöltése kapcsán hallunk tüzes nyelvekről és a szél zúgásáról. Jézus az újjászületésben kételkedő Nikodémusnak hangsúlyozottan mondta, hogy a „szél” - vagyis a Lélek - fű, ahová akar... Ezzel azt fejezte ki számára, hogy a Szentlélek személyesen elnyerhető valóság, aki újjászületést munkál, és más emberré tesz. Hasonlót olvasunk lSám 10,6-ban, ahol Sámuel próféta ígéri Saulnak, hogy Isten Lelke rászáll, és ezáltal más emberré lesz. Az is a Lélek csodájához tartozik, hogy a pünkösdi történetben ki-ki a maga nyelvén hallotta az igét. Ez ismétlődik meg ma akkor, amikor valaki a szószék alatt ülve átéli: nekem és rólam szólt a prédikáció. Ezt bizonyára már valamennyien megtapasztaltuk, csak nem tudtuk, hogy a Lélek munkájának volt köszönhető. így értjük meg, hogy pünkösd az öröm ünnepe akar lenni számunkra. Ha Jézust nem is láthatjuk testi szemeinkkel, de közöttünk van, és munkálkodik a Lélek által. Mobilizálni akarja életünket, hogy az gyümölcstermő legyen. Melyek ezek a gyümölcsök? Nagyon is kézzelfogható, reális, hétköznapjainkat, emberi kapcsolatainkat meghatározó dolgok. Pál így sorolja fel ezeket: „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás ” (Gál 5,22-23). Van-e valaki, aki ne akarná a Lélek ezen ajándékait elnyerni? Pünkösd ünnepe ezt a lehetőséget hirdeti és kínálja. Ugye mennyire gyakorlati, életközeli ünnep! Vége a kínlódásnak, a depressziónak, a békétlenségnek. A szél fű... - repíti életem hajóját, csak engedjem át a vezetést neki. Nyissam ki a hit, a bizalom vitorláját. Tudjam szívből elmondani: „Jöjj, égi szent láng, Szentlélek Isten”. Gáncs Aladár „[Az értelem] csak azt tudja, hogy Isten van. De hogy valójában ki- és miféle lény az, akit Istennek neveznek, azt nem tudja... így az értelem szembekö- tősdit játszik Istennel, és mindig levegőt markol, és elvéti öt, mert Istennek nevezi azt, aki nem Isten: nem így tenne azonban, ha nem tudná, hogy van Isten, vagy ha tudná, ki- és miféle igazából Isten. De mivel nem tudja, csak úgy vaktában vagdalkozik, és amit egy cseppet is hasonlónak talál Istenhez, annak rögtön neved ad. Istenként tiszteli és Istennek nevezi, miközben sohasem találja meg az igazi Istent, hanem mindenfelé csak az ördögöt és saját, ördög szülte képzelgéseit látja. Ezért nagy különbség azt tudni, hogy Isten van, és azt, hogy ki- és miféle az Isten. Az első a természetes tudás, amely minden szívbe bele van Írva. A másodikra egyedül a Szentlélek taníthat meg.” Luther: Der Prophet Jona ausgelegt, 1526 (Szita Szilvia fordítása) M J S S Z I Ó I NAP EGERBEN Miután többször beszéltem az Északi Egyházkerület missziói napjának szervezőivel, bevallhatom: nem kevés szorongással várták ezt a napot. Mi lesz, ha idén is kevesen jönnek majd, mi lesz, ha idén is olyan alacsony lesz az érdeklődés, mint tavaly volt? Hamar kiderült, hogy a szervezők félelme alaptalan volt, ugyanis „Isten kegyelme, szeretete és figyelme elfedezett minden Meglepő volt nemcsak a szervezők, hanem a jelenlévők számára is, hogy az Eszterházy Károly Főiskola földszintjén lévő 250 fős terem szűknek bizonyult: szükség volt egy másik teremre is, hogy a mintegy négyszáz résztvevő Istennel és egymással való közösségben tölthesse együtt a tartalmas, emlékezetes napot. Segítségül kellett hívni a technikát - videókivetítö segítségével lehetett követni az eseményeket a kisebbik helyiségben és ismét meglepődtünk: arra számítottunk, hogy nem lesz majd teljes az összhang a két terem között, nem lesznek „szinkronban” az események, de mint kiderült: minden működött, a technika ördöge ezúttal tétlenségre volt ítélve... Az etióp kincstárnok és Fülöp találkozása (ApCsel 8,26-40) jól ismert történet, a nap során mégis újabb és újabb részleteket sikerült előtérbe helyezni, és egy rövidfilm segítségével olyan üzenetekre is felfigyelhettünk, amelyek felett eddig talán átsiklottunk. (Folytatás a 3. oldalon.) RÉPCELAKON A Vas megyei Répcelak evangélikus gyülekezete adott otthont a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület területén szervezett missziói napnak, amelyen május 31-én több mint háromszázan vettek részt a Dunántúlról. A találkozó fókuszában - a másik helyszín fő témájához hasonlóan - az etióp kincstárnok megkeresztelkedésének története állt. A programok három helyszínen zajlottak. A délelőtti órákban a templomban gyűltek össze a jelenlévők, ahol a házigazda - Verasztó János egyházkerületi missziói lelkész - köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy a nap vezérgondolata, a Vedd és olvasd! felszólítás eredetileg Augustinustól származik. A későbbi egyházatya fiatal korában szabados, tobzódó életet ért. Egyszer, amikor az Apostolok cselekedeteiről írott könyvet olvasta, a fenti mondatot hallotta. Mivel a környéken nem volt senki, Istennek tulajdonította ezt a hangot. Majd Pál apostolnak az efezusi gyülekezethez írt levelét olvasva rádöbbent bűnös életére, és megtérve, hitre jutva az egyik legnagyobb ókori teológus vált belőle, aki Luther gondolkodására is nagy hatással volt. (Folytatás a 3. oldalon.) emberi mulasztást” - ahogyan Bence Imre, a kerület missziói lelkésze fogalmazott. * V
