Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-05-11 / 19. szám
2003. MÁJUS 11. 5. oldal Evangélikus Élet Szombathely, Kőszeg és Körmend után április 30-tól május 23-ig Sárváron is látható Polgár Rózsa Kossuth-díjas gobelinművész kiállítása. A Nádasdy-vár Arcis Galériájában tartott megnyitó egyszerre volt a megye, a város és a sárvári evangélikus gyülekezet ünnepe: a rendezvényen megjelentek a település közéleti és kulturális személyiségei, valamint az egyházközség vezetői és tagjai is. Képünk e jeles esemény ünnepélyes pillanatait örökítette meg: a művésznőt - Cebula Anna művészettörténész társaságában - Kondor János galériavezető köszönti. Hegedűs László felvétele Evangélikus Egészségügyi Központ - nyilvános fórum Két éve tartó előkészületek után reményteljes közelségbe került egyházunk régi-új tervének, egy evangélikus egészségügyi (gyógyító és oktató) központnak a megvalósítása. Az utóbbi hetekben kialakultak azok a keretek, amelyek tartalmáról együtt gondolkodhatunk. E célból 2003. május 17-én, szombaton 10 és 15 óra között a Budapest-Deák téri templomban fórumot, előadásokkal bevezetett beszélgetést szervezünk. A TERVEZETT PROGRAM: D. Szebik Imre Prof. dr. Fabiny Tibor Prof. dr. Frenkl Róbert dr. Cserháti Péter Mihályi Zoltánná Kezdő áhítat Evangélikusok a magyar egészségügyben Egyházunk mai diakóniája Beszámoló a kórházalapítás előkészületeiről Beszámoló a szakiskola-alapítás előkészületeiről Hozzászólások, vita 12- 13 óra: szünet 13- 15 óra között egészségügyi, illetve gyógypedagógiai szekcióban szeretnénk a szakemberekkel részletesen megvitatni a tervezett intézménnyel összefüggő etikai, missziói, szakmai és finanszírozási kérdéseket. Felkért előadók: Prof. dr. Nagy Zoltán, dr. Bereznai Benjámin, Márkus Eszter Szeretettel hívunk minden érdeklődőt, laikusokat és szakmabelieket egyaránt, hogy elmondják véleményüket, gondolataikat! Reméljük, sokan vannak, akik átérzik az új szolgálat lehetőségének jelentőségét, s személyesen vagy imádsággal bekapcsolódnak majd a szervezés munkájába! D. Szebik Imre elnök-püspök Dr. Cserháti Péter megbízott szervező Prof. dr. Frenkl Róbert országos felügyelő Zengővárkony kincsei Testvérek közt a „Barátok” festője Régi vágyam teljesült, amikor a hangzatos nevű Zengővárkonyt húsvétkor meglátogathattam. A szépséges néven kívül a Pécsváradtól 3 km-re fekvő 450 lelket számláló kis falvacska vendégszerető, dolgos lakóit is alkalmam nyílt megismerni. A dimbes-dombos vidéken derűs változatossággal megépített tiszta házakban laknak az itt élők, kertjeikben sokféle tarka virág teszi még szebbé a környezetet. A falu közepén áll az egyetlen - református - templom. A lelkészlak falán emléktábla hirdeti, hogy e helyütt szolgált református lelkészként hosszú időn át Fiilep Lajos művészettörténész-akadémikus, akinek tiszteletére külön emlékszobát alakítottak ki. Ez a láthatóan jómódú falvacska hűségesen őrzi a múltját. Minden lakója ismeri az értékes emlékhelyeket, büszkén és készségesen irányítja a járatlan idegeneket. Ezen a kicsinyke településen több múzeum is működik. A Szalmamúzeum egy esztendeje ad otthont a világ 17 országából származó 450 szalmából készült tárgynak. Módszeresen összeállított anyaga bemutatja a különféle szalmafonat-készítési módszereket, majd az elkészített tárgyakat. Számos vallási jelkép akad közöttük: a kereszt mindenféle változatával találkozhatunk. A Famúzeum tulajdonosa maga készítette a kiállított szép famunkákat. Még „fabatka” is látható közöttük. A falu utcáit is a faművész különleges, erre a célra készült alkotásai díszítik. A Kossuth Lajos utcán található a gazdag népművészeti gyűjtemény. A falu lakói adták össze az évek, sőt évszázadok során megőrzött családi kincseket. Van itt tulipántos láda, faragott szekrény, asztal és ágy. A vetett ágy pámaszéleit kézzel gyártott csipkék díszítik. A szép, díszes tükör mellett a falra jó pár szebb- nél-szebb kézzel festett tányért erősítettek fel - akárcsak odahaza. A tányérok között többön ez a felirat olvasható: „Éljen Kossuth Lajos!” A régi fényképek megkoptak, de még így is ráismerhetünk az egyedülálló, különleges tarka népviseletre. A sajátos „tornyos bársonyt”, vagyis fejkötőt csakis itt viselik. Népi tánccsoportjuk ebben szokott fellépni nagy, országos sikerrel. A néprajzi háztól nem messze található az ország egyetlen Tojásmúzeuma. Németországban élő magyar tulajdonosa évek hosszú sora alatt gyűjtötte össze a mintegy ötezer darabból álló hímestojás-gyüjte- ményt. Ebből háromezer alkotja a páratlan és érdekes kiállítást, ahol a látogatót a Kalevalából vett idézet fogadja. A tojásnak sajátos, megkülönböztetett szerepe volt. Jelképnek, a világmindenség megtestesítőjének tartották évszázadokon keresztül. A készítőket név szerint említik, hiszen művészet ez a javából: népművészet. Az „írótüvel” az alkotók, népművészek karcolásos, viaszbevonatos, rátétes, batikolt, gépi karcolásos, horgolt, lószőrrátétes, fémszálas, lyukasztott, patkóit és megannyi más módszerrel készült díszeket alkotnak. Többféle anyagot alkalmaznak a hí- mes tojások elkészítéséhez. Találunk itt a tyúk-, liba- és kacsatojáson kívül óriás strucc-, fa-, érc- és ásványtojást is. A tulajdonos nemrég vásárolta meg az utolsó orosz cár tojásgyüjteményéből fennmaradt két ásványtojást, amelyek most a kiállítás értékes díszei. A minták szemkápráztató ötletességgel kavarognak a néző szeme előtt. Jellemzőek alkotóikra, de van bennük valami közös. Színviláguk, megmunkálásuk egyértelműen a készítőikre vallanak. A látogatóknak átadott katalógus - amelyben az összes tojás leírása megtalálható szép, követhető rendben - mindegyik darabnál megemlíti azt, hogy kinek a keze munkáját dicséri. Nemcsak magyarországi, hanem Európa más országaiba szakadt magyar népművészek alkotásai is megtekinthetők itt Középgyimes- loktól, a gyimesbükki kantárostól a dévai csángókon át Kolozsvárig és Lakitelekig, illetve Baranya megyéig. Talán a legérdekesebbek azok az óriási strucctojások, amelyekbe a gazdag képzeletű alkotók magyar nemzeti himnuszunk dallamának hangjegyeit és Kölcsey Ferenc versét lyukasztották bele. A sok szemet gyönyörködtető darab kedvet ébreszt a nézőkben arra, hogy maguk is fessenek tojásokat. Ezt a vágyat elégíti ki az odakészített papír és rajzeszköz. Elsősorban a gyermekek örülnek ezeknek, és mindig akad közülük olyan, aki örömmel örökíti meg a látott szép tojásokat, így is biztosítva ennek a művészetnek, nemzeti kincsünknek a továbbélését. A zengővárkonyiak mindnyájunknak példát adnak a hagyományok ápolásában, nemzeti értékeink megbecsülésében és megőrzésében. Berényi Zsuzsanna Agnes Találkozás Vári Zsolttal „Létem alapja: egyezség az emberiséggel: ez ad tartást, fakaszt derűt... míg utam a végtelenbe vész... " Vári Zsolt: Ars poetica Vári Zsolt roma származású fiatal festőművész, a kelenföldi evangélikus gyülekezet tagja. Nemrégiben egy budapesti áruházban jótékonysági árverésre bocsátotta az egyik népszerű filmsorozat sztárjairól készített képeit. Munkatársunk ennek apropójából kereste meg őt.- Ha röviden be kellene mutatnia, ki is az a Vári Zsolt, akkor mit mondana?- Ha néhány szóban be kellene mutatkoznom a lap olvasóinak, akkor azt mondanám magamról, hogy egy olyan cigány fiatal vagyok, akit talán televíziós szerepléseinek köszönhetően többen is ismernek. Olyasvalaki, aki ez idáig a festményeivel hivta fel magára a figyelmet, mostanában pedig a cigány kultúrát igyekszik támogatni. Arra törekszem, hogy kapcsolatot alakítsak ki a roma képzőművészekkel, és ha kell, segítsem, felkaroljam őket. Minden egyes érintettet természetesen nem tudok képviselni, de jó lenne, ha akadna öt vagy tiz olyan tehetséges művész, akinek a képeit rendszeresen láthatnák az emberek. A legújabb tervem pedig egy Roma Képző- művészeti Alapítvány létrehozása. Ez a kezdeményezés még tényleg egészen friss. Május 3-án, szombaton ideiglenes helyünkön - a Magyar utca 3. alatt - tartottuk a megnyitó közgyűlést, ez volt egyben a hivatalos megalakulás napja is.- Ön azonban nemcsak a cigány művészeket támogatja, hiszen a legutóbbi április 23-tól május 4-ig tartó - jótékonysági kiállításán befolyt összeg a Magyar Vöröskeresztet illette.- Azt gondolom, mindenki úgy segítsen az embereknek, ahogyan tud. Én például képeket festek, azokat eladják, és a befolyt összeg a Vöröskereszté lesz, amit beteg gyerekek nyaraltatására fordítanak majd.- Képei a „Barátok közt” című szappanopera szereplőit ábrázolják. Miért éppen őket?- A sorozat készítői kértek fel arra, hogy fessem le a szereplőket. Azért pont rám esett a választás, mert a tévé más műsoraiból már ismertek. Amikor a producer megkeresett, nem azt nézte, hogy cigány, hogy volt állami gondozott vagyok, hanem azt, hogy tudok valamit, értek valamihez. Egyébként 28 éves vagyok, és még nincs saját lakásom. Kollégiumban lakom a mai napig is. Saj- náltathatnám is magam, de én nem akarom, hogy azért segítsenek nekem az emberek, mert állami gondozott voltam. A tehetségemet és a tudásomat szeretném kamatoztatni.- Hogy ezt valóban meg is teszi, annak bizonyítékai az itt bemutatott képek is. Mi volt az oka annak, hogy a különböző művészeti ágak közül a festészetet választotta?- Különösebb oka nem volt. Azért döntöttem úgy, hogy festő akarok lenni, mert észrevettem, hogy ez az, ami érdekel, ami tetszik, amit szeretek, és szívesen csinálok.- Korábban a kelenföldi evangélikus gyülekezetben is volt már kiállítása, Balogh Tibor és Horváth Kálmán roma származású, szintén állami gondozásban felnőtt művészekkel együtt. Hogyan került kapcsolatba a hittel és az egyházzal?- Tizenhat évesen ismerkedtem meg Szeverényi János lelkésszel, akivel azóta is tartjuk a kapcsolatot. O kérdezte meg egyszer, hogy meg vagyok-e már keresztelve, és én mondtam neki, hogy még nem. Sokat beszélgettünk, aztán kitűztük a keresztelő időpontját. így lettem evangélikus és a kelenföldi egyházközség tagja.- Hogy érzi ott magát? Sokat jelent nekem, hogy örülnek, ha látnak, és mindig nagy szeretettel fogadnak. Sajnálom, hogy az utóbbi időben „megcsaltam őket”, és kevesebbet vagyok ott, mint korábban. Pedig fontos dolognak tartom, hogy az ifjúsági bibliaórákon, nyári táborozásokon szoros és őszinte emberi kapcsolatok alakulhatnak és alakulnak ki. Jó érzéssel tölt el, hogy otthon és testvérek között érezhetem magam a gyülekezet közösségében. Gazdag Zsuzsanna
