Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-04-27 / 17. szám

Evangélikus Élet 2003. ÁPRILIS 27. 3. oldal Húsvét hajnal Szombathelyen Az elmúlt években jó néhány híradást kaptunk arról, hogy Budapesten egyre több helyen tartanak húsvét hajnalban istentiszteletet. Ez az ősi keresztény szo­kás - amely a húsvét minden eseményét és az egyházra vonatkozó következmé­nyeit felidézi, megéli, jelenvalóvá teszi - csodálatos közösségbe foglalja a részt­vevőket, akik ezáltal a világkereszténység kétezer éves vérkeringése és az örök istentisztelet részesei lesznek. A húsvét hajnali istentisztelet gazdag jelképanyagával, csöndjével és felkiáltá­saival, sötétjével és meggyulladó-kitelje- sedő fényével, mozdulatlan kezdetével és mozgalmas „programjával” elindítja a közösséget és benne az egyes embert a húsvéti utakon, hogy hírvivője lehessen az igazi, szalagcímbe való bejelentés­nek: „Az Úr feltámadt, valóban feltá­madt, dicsérjük az Urat! ’’ A budapesti híradások mellett nem sok jelzést kapnak olvasóink olyan vi­déki eseményekről, ahol nem különle­ges vendég érkezik, nem rendkívüli lá­togatás zajlik, „csupán” egy gyülekezeti istentiszteletet tartanak - egy különle­gesen szép, bensőséges, az évet és né­hány ember egész életét meghatározó alkalmat. A remélhetőleg egyre több nem buda­pesti egyházközségben is bevezetendő gyakorlat már természetes „hagyomány” Szombathelyen. Idén ötödik alkalommal gyűltek össze a testvérek napfelkelte előtt, hogy az ószövetségi igéket halivá a sötétségből elindulva a Fény ünneplésé­vel, a keresztelő és konfirmáció megtartá­sával, a húsvéti örömhír meghirdetésével és a Feltámadottal való asztalközösség­ben megéljék a húsvét csodálatos titkát. Az ősi szokásnak megfelelően ebben az évben is életre szóló döntést hozó felnőt­tek indultak el a hosszú felkészítés után a tudatos keresztény életúton. Teli temp­lom részesedett a húsvéti kincsekben, majd vett részt felszabadult örömmel, húsvéti boldog lélekkel az istentiszteletet követő közös reggelin. S ami túlmutat a gyülekezet határain, ok a közös hálaadásra: egy felnőtt kérte keresztelését, és tíz (!) fehér ruhás felnőtt fogadta Isten megerősítő (konfirmáló) áldását. Egy minden mást sugalló világ­ban isteni csoda ez! Hála érte az egész egyház Urának, és áldás a komoly dön­tést hozók életére! Az egyház imádkozó szeretete kísérje mindannyiukat. A hajnali ötkor kezdődött szertartás és a hozzá kapcsolódó agapé nyolckor vé­get ért. Azután a megszokott istentiszte­leti rend szerint folytatódott az ünnep: 10-kor a minden eddiginél telibb temp­lommal zajló fő-, majd az esti istentisz­telettel. A gyülekezeti élet ment tovább, de a reggel, az Úr napjának reggele fe­lejthetetlen maradt. És nem csak annak a tíz új evangélikusnak. Ecsedi Zsuzsa Összefogás az orgonáért A tervek szerint a jövő húsvétra készül el a sió­foki evangélikus templom sípos orgonája. Az 1990-ben felszentelt épület Makovecz Imre el­ső temploma volt. A neves építész is (aki „édes gyermekének” tekinti a finn segítséggel épült siófoki templomot) egyeztet az orgonaépítőkkel, hogy valóban oda illő hangszer készüljön.- A templom felépülése óta először harmonium, majd elektromos orgona szolgáltatta a zenét, s most értek meg a feltételek arra, hogy végre egy hozzá méltó sípos orgona épüljön - mondta Lampért Gábor, a siófoki evangélikus gyülekezet lelkésze.- A tervek közül a drágábbikat választottuk ugyan - közel harmincmillió forintba kerül -, ám ez már hangversenyek megtartására is alkalmas lesz. Először vált lehetővé az országos egyház se­gítségnyújtása; onnan tízmillió forintos támogatás­ra számítunk. A siófoki önkormányzat ötmillió, finn testvérgyülekezetünk hatmillió forintos segít­séget ígért, Sj£t gyülekezet is gyűjt az orgonára évek óta. Sok-sok imádságra és adományra van .azonban még szükség az orgptjfi fölállításához. . ,,,3. A gyülekezet nagy izgalommal, várakozással tekint előre. A szerződést megkötötték az építő cég­gel, következhet a várhatóan egy egész évig tartó munka. Fónai Imre (Somogyi Hírlap) Hittudományi egyetemünk harmadéves hallgatói is több gyülekezetben szolgál­tak passió-előadással az idei nagyhéten. Bottá Dénes felvétele a józsefvárosi Mandák Mária Evangélikus Szeretetotthon imateremében készült. Készülünk a IV. országos evangélikus találkozóra ■ ' ' - 1 . "■ ;;! fi; 0 ‘ - s( Székesfehérvár, június 27-28. Amikor nagyobb utat tervezünk, új, ismeret­len helyek felé tartunk, nemcsak a térké­pen nézzük meg, merre kell mennünk, hanem igyekszünk azt is megtudni, mi vár ránk, mit érdemes megnézni ott, ahová indulunk. Nekünk is, akik a IV. országos evangélikus találkozóra készülünk, érdemes végiggondolnunk, hová indu­lunk, hová érkezünk. A város Ebben a cikksorozatban szó lesz majd Székesfehérvár történelmi múltjáról, látnivalóiról. Mi, fehérváriak, úgy tapasz­taljuk, hogy sokan eddig csak keresztülutaz­tak városunkon, kevesen álltak meg itt nézelődni. Ezért biztatjuk testvéreinket: tervezzék úgy útjukat, hogy legyen idejük megnézni gyönyörű műemlékeinket, szép park­jainkat. Ennek érdekében már június 27-én, pénteken reggel 10 órától várjuk vendégeinket, ekkortól foglalhatják el a kollégiu­mi szobákat, és így juthat egy kis idejük városnézésre is. Arra is van mód - külön kérés alapján -, hogy valaki vasárnapra is Székesfehérváron maradjon. Külön díj ellenében meg lehet hosszabbítani a kollégiumi tartózkodást is. A sportcsarnok Késő délután, amikor elfoglaljuk helyünket az ARÉV Sport­csarnokban, akkor városunk egyik legnevezetesebb létesítmé­nyébe lépünk be. Ebben a csarnokban vívta ki magyar bajnoki címét háromszor is az Albacomp kosárlabdacsapata. Minden meccsen két-háromezres tömeg biztatja itt kedvenceit, és örül a győzelmeknek. Ebben a csarnokban tartott előadást egy év­vel ezelőtt Orbán Viktor is. Akkor még a lépcsőfordulókban is álltak, többen kiszorultak a stadionból, és a kivetítőkön keresz­tül követték a benn zajló eseményeket. Jó lenne érzékeltetnünk a város lakóival, hogy az evangélium, a keresztény közösség mennyivel fontosabb esemény egy sportmérkőzésnél vagy egy politikai nagygyűlésnél. Jó lenne, ha a csarnokon belül elhang­zó előadások visszhangoznának a csarnokon kí­vül is. Beszélnénk arról, amit hallottunk, for­málnánk saját véleményünket, gondolko­dásunkat, hitünket. Jó lenne érzékel­tetnünk a város polgáraival, hogy a keresztények egymásra figyelő, de­rűs emberek. Húsvét örömhíre és pünkösd csodája erre minden lehe­tőséget meg is ad nekünk. A téma \ A fórumbeszélgetéseket, az előadá­sokat és a csoportfoglalkozásokat egyetlen nagy téma fogja össze: Gyó- gyulást a világnak. Ismeretes, hogy éz a cí­me a Lutheránus Világszövetség X. nagygyű­lésének is, amelyet a kanadai Winnipegben ren­deznek. Amikor tehát Székesfehérvárra érkezünk, sokkal tovább látunk a város műemlékeinél és új épületeinél: a világ evangélikusságának közösségében tudhatjuk magunkat. Abban a közösségben, amely az evangélium által és Isten irgalmával el­kötelezetten fáradozik azon, hogy a világ égető és fájó sebeiből gyógyuljon. Abban a közösségben érezhetjük magunkat, amely Jézust követve ugyanúgy fontosnak tartja a lélek, a szellem, a test, a környezet és az emberi közösség egészségét. Hisszük, hogy Jézust követve valóban gyógyulni kezdünk. Azt a nagy, világméretű gondolatot, amelyet a vjjággyülés magára vállal, mi itthon szeretnénk lebontani, saját környeze­tünkre alkalmazva. Ezért tartjuk fontosnak, hogy nem csupán fórumbeszélgetések és előadások hangozzanak el, hanem le­gyen mód eszmecserére is. Szüksége van egyházunknak arra, hogy minél többen megosszák a többiekkel hitüket, vélemé­nyüket, tapasztalataikat. Ezért nemcsak hallgatónak, „fogyasz­tónak” hívjuk testvéreinket, hanem úgy, mint akik Krisztus tes­tének aktív építői. Bátorítunk mindenkit, hogy előzetesen készüljön erre a találkozóra. Az idei Evangélikus naptár végig­veszi a világgyűlés témáit, ezek segíthetnek bennünket egyé­nenként és gyülekezeti csoportokban is arra, hogy felkészülten érkezzünk a IV. országos evangélikus találkozóra Székesfehér­várra. Bencze András Aktuális elmélkedés - püspökválasztás előtt Aki ebben az évben az Útmutató szerint is olvassa az Igét, az elég gyorsan meg­győződhet arról, hogy az Úristen részéről idén aztán különösen nincsen kecmec. Telibe talál minket igéjével. Többszörösen - egyénileg és közösségileg egyaránt. A 2003. év igéje így szól: „Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van. " (lSám 16,7) Ehhez szorosan köthető Jézus szava: „Ti az emberek előtt igazolni akarjátok magatokat, de az Isten ismeri a szíveteket. Mert ami az emberek előtt igen becses, Isten előtt utálatos. ” (Lk 16,15) Vagyis: mennyire mások vagyunk az emberek, mint az Isten előtt. Ami az embe­rek előtt {coram hominibus) „becses” vagy „magasztos” (Károli); az Isten előtt {ante deum): „utálatosság”. Luther is ezt a különbségtételt hangsúlyozta: „coram Deo” és „coram hominibus”. Mert az ember azt nézi, ami a szem előtt van, az Úr pedig az né­zi, ami a szívben van. A görögben ráadásul egymás mellett van a két szó: ami az em­bereknek magasztos (hüpszélosz), az Istennek visszataszító (bdelügma), de bizonyá­ra fordítva is igaz: ami az embereknek bdelügma, az Istennek hüpszélosz. Erről szól a betlehemi trágyaszagú istálló. Az Isten és az ember ízlése, értékrendje szöges ellen­tétben áll egymással. Gondoljunk csak a Magnificatra: „Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel". (Lk 1,52) Az Isten előtt nincsen kecmec. Manapság sok szó esik átvilágításról. Isten az, aki átvilágít bennünket az ő igéjé­vel. A Jelenések könyve elején olvasható hét levélben Jézus azt üzeni a hét gyüleke­zetnek: „ Tudom a te dolgaidat". Jézus az, aki átvilágítja a hét gyülekezetét, az egy­házat, az emberi szívet. De hogy jön mindehhez az aktuális elmélkedés? Püspökválasztás előtt vagyunk. Döbbenetes, hogy az ószövetségi igénk szöveg­környezete mintha egyenesen magáról a püspökválasztásról szólna! Sámuel Isai fiai között keresi azt, akit fel kellene kennie királynak. Sámuel, hiszen ő is ember, elő­ször a , jó megjelenésű”, „termetes növésű” Eliábra gondol. De az Úr közbeszól. „Ne tekints megjelenésére, se termetes növésére. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van”. És a többit már jól ismerjük. Déli Egyházkerületünkben megvoltak a jelölések. Már az is tudható, kik vállalták a megmérettetést. A jelölés, a választás a közvélemény előtt történik. A közvélemény mindig könnyen befolyásolható, manipulálható különösen is az egyházi közvéle­mény. Még inkább igaz lehet ez az 1958 után négy évtizeden keresztül tudatosan kis- korúsított egyházunkra. Az egyházi közvélemény előtt olyan könnyű ilyennek vagy olyannak látszani. Nagy baj van, ha a közvéleményben koronaként csillog a püspöki kereszt. Szép dolog a demokrácia, de a rendszerváltás környékén sokan félreértették az egyház szerepét, amikor a törvényhozást, a döntéseket a parlamentihez akarták ha­sonlítani. Csak a parlamenti demokráciában lehet és kell kampányolni. De miközöt- tünk ne így legyen! „Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívében van.” Mi emberek csak a felszint látjuk. De az Úristen előtt nincs kecmec. „Ti az emberek előtt igazolni akarjátok magatokat, de az Isten ismeri a szíveteket. Mert ami az ember előtt igen becses, az Isten előtt utálatos.” Tehát: az Úristennek is hagyjunk teret a választásban. Ne csupán mi akarjunk, hagyjuk az Úristent is akarni. Mert tudjuk: nem azé, aki fut; nem azé, aki akarja. Ha­nem: az Övé. Az Úristen mind az Ó-, mind az Újszövetségben és az egyház történetében sok­szor olyanokat hívott el, akikre senki sem gondolt, s akik legkevésbé gondolták azt magukról, hogy alkalmasak arra a feladatra. Az alkalmas, aki alkalmatlannak tartja magát. Aki nem a mi választásunk, hanem az Úristené. Bárki lehet az, a lényeg, hogy érezze a maga alkalmatlanságát. De ezt mégse nagyon hangoztassa, nehogy észrevét­lenül még önmagát is meg akarja téveszteni. Az Úristen előtt pedig nincs kecmec. Ő a szíveket látja. Most talán világos, hogy miért lehet és miért kell imádkoznunk. Bárki legyen az: régi vagy új jelölt, ha ő magát valóban alkalmatlannak véli, akkor az Úristen alkal­massá teheti őt. Mert Őelőtte nincs kecmec. Ifj. Fabiny Tibor A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGÁNAK HATÁROZATA A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Bíróságának 8/4/2003. (04.08.) Ein.hat. MEEOB sz. határozata alapján kijelölt fellebbviteli eljáró tanácsa a Déli Evangélikus Egyházkerület DKB-1/2003/6. sz. határozata ellen D. dr. Harmati Béla püspök és dr. Nagy Zoltán egyházkerületi másodfelügyelő által benyújtott fellebbezés elbírálása tárgyában meghozta a következő ÍTÉLETET. Lackner Pál mint elsőrendű panaszos, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségének tagjai dr. Frenkl Róbert, D. Szebik Imre, Ittzés János, Benczúr László és dr. Weltler János másod-hatodrendü panaszosok, valamint Zászkaliczky Pál hetedrendü panaszos a Magyarországi Evangélikus Egyház Dé­li Egyházkerületének képviseletében fellebbezést benyújtó D, dr. Harmati Béla, valamint dr. Nagy Zoltán a Déli Evangélikus Egyházkerület közgyűlésének 2003. január 31. napján a püspökválasztási eljárással kapcsolatosan beadott fellebbezés tárgyában a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Bírósága a Déli Evan­gélikus Egyházkerület egyházkerületi bíróságának DKB-1/2003/6. sz. határozatá­nak rendelkező részét helybenhagyja, a határozat elnevezést megváltoztatja Ítélet­re, valamint az ítélet rendelkező részét részben megváltoztatja, kiegészíti. (Részlet* az indoklásból) A bíróság elfogadta az elsőfokú ítélet indoklását ebben a kérdésben. A válasz­tásokról és szavazásról szóló, többször módosított 1997. évi VII. törvény (továb­biakban: Vtv.) 4. § (7) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a köz­gyűléseken lefolytatott választások előtt a jelöltek listáját maga az illetékes közgyűlés véglegesíti, nem egy szubjektív, mérlegelési jogkört állapít meg, hanem csak a választások ügydöntő határozatát előkészítő eljárást jelenti. Az előkészítő eljárás azt jelenti tehát, hogy a határidőben a jelölőbizottsághoz beérkezett jelölé­sek, valamint a saját jelölései alapján a jelölőbizottság jelöltlistát állít össze azok­ról a jelöltekről, akik a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelelnek. A jelölt­lista közgyűlés általi elfogadása kizárólag égy adminisztratív aktust jelent, hiszen nincs hatásköre a közgyűlésnek arra, hogy azokat a jelölteket „leszavazza” a lis­táról, akik egyébként a törvényi feltételeknek megfelelnek,' valamint a jelölést írásban elfogadják. ♦ A bírósági ítélet indoklásának teljes szövege lapunk internetes platformján olvasható. EGYHÁZUNK HETILAPJA AZ INTERNETEN:

Next

/
Thumbnails
Contents