Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-04-20 / 16. szám

Evangélikus Élet 2003. ÁPRILIS 20. 5. oldal Déli kerületünk hiteles tükre A Luther Kiadó gondozásában és Só­lyom Jenő szerkesztésében a közel­múltban jelent meg „A Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerü­lete az ezredfordulón (2000-2001)” cí­mű igényes, hiánypótló kötet. A testes kiadványt már szépsége miatt is érdemes kézbe venni. A könyv nyom­dai kivitelezése, külalakja, betűtípusa is megnyerő, modem. A külső borítón öt jellegzetes, művészi kép szerepel: a De­ák téri templom oltára, az orosházi evan­gélikus templom tornya, a kecskeméti evangélikus templom képe, a bé­késcsabai nagy- és kistemplom, valamint a hidasi evangélikus templombelső tere. A kötet szerkesztője kitűnően ismeri egyházunkat. Gondos munkát végzett, statisztikai ada­tai, grafikonjai érthetőek, józan, valósághű képet festenek a kerü­let életéről, eredményeinkről és hiányainkról egyaránt. Az öt egyházmegye bemutatása előtt egy általános bevezetés olvasha­tó, amely a kerület kialakulásá­nak történetéről (Bányai Egyház- kerületből Déli Egyházkerület), illetve mai helyzetéről szól. Az előszóban két sajátosság ra­gadott meg: a valós kép igénye a múltra, jelenre, jövőre egyaránt érvényesen, és a szerkesztő édes­apjának örökségeként tekinthető igehirdetéscentrikus felfogás. Né­hai Sólyom Jenő tanította még ne­künk: a magyar reformációra az volt jellemző, hogy a tiszta igehir­detésért folyó küzdelem állt a kö­zéppontban, és ez fontosabb volt minden más társadalmi és struktu­rális összefüggésnél. A 16. szá­zadban három részre szakadt Kárpát-me­dencében a gyülekezeti munka közép­pontjában mindenkor az igehirdetés szol­gálata állt. Ezt az örökséget adja tovább mai olvasóinak a szerkesztő, aki feladatá­nak tekinti, hogy ékes rend és belső bé­kesség legyen az egyházkerületben. Ebben a szakaszban olvasható a kerü­let püspökeinek és felügyelőinek névso­ra is 1610-től 2000-ig. Harmati Béla püspök helyzetértékelése - amely éppen olyan reális, mint Sólyom Jenőé - törté­nelmi és nemzetközi távlatot nyit. A spi­rituális misszió feladatának lehetővé té­tele az egyházi vezetőség feladata, minden jogi keret is erre szolgál. A törzsszöveg után személy- és hely­ségnévmutató könnyíti meg a tájékozó­dást. Előtte a Déli Egyházkerület kerüle­ti, egyházmegyei, egyházközségi nép­mozgalmi adatai, szolgálati területei, pénzügyi helyzete olvasható. Tanulságos a lélekszám hármas közelítése: becsült, bejegyzett, illetve a választói névjegy­zékben szereplő egyháztagok száma. Keresztelési adataink is differenciáltak, aszerint, hogy gyermek-, ifjú- vagy fel- nőttkeresztelésről van szó. A konformá­ciói adatok híven tükrözik, hogy nem minden megkeresztelt jut el a konfirmá­ciói oktatásig. Az esketések száma keve­sebb, mint a konfirmandusoké. Sajnos a temetésekből mindenütt több van, mint a keresztelésekből. A lelkészi munka számszerűen is értékelésre kerül: a meg­tartott istentiszteletek (magyar, német és szlovák nyelven) száma, a részvételi arány éppúgy megtalálható, mint az úr­vacsorái alkalmak regisztrálása. A lelki­pásztori látogatások száma mindenütt csekély, Pesten a legkisebb. A hitokta­tásról, bibliaórákról, szeretetvendégsé- gekről, közgyűlésekről, presbiteri ülé­sekről is számszerű beszámolót kapunk. Van olyan gyülekezet, ahol már nem tar­tanak bibliaórát, s van olyan, ahol össze­sen öten járnak az alkalomra. Az egyhá­zunktól való elfordulás Békés megyében a legnagyobb. Van, ahol 1948 óta több mint ötven százalékos a létszámcsökke­nés. Anyagi természetű kimutatásokat is olvasunk, valamint az aktív és nyugdíjas lelkészek névsorát is. Elgondolkoztató adatok ezek, ugyanakkor mégis jó re­ménységgel vehetjük tudomásul őket. A kötetet minden lelkész, felügyelő, gyülekezeti munkás, érdeklődő egyház­tag hasznosan forgathatja, mivel kiemel saját gyülekezetünk „lokálpatriotizmu­sából”. Különösen a lelkészjelöltek szá­mára hasznosítható ez a kiadvány, akár egyházrajzi ismereteik kötelező olvas­mányaként is. A könyv a másik két egyházkerület előtt is jó példával jár elől, és mun­kára serkentheti őket is, hogy ezál­tal teljes képet nyerhessünk egész egyházunk múltjáról, jelenéről, jö­vő terveiről. A műnek az is érde­me, hogy elősegíti egyházunk kor­szerű bemutatkozását a többi felekezet, illetve a közvélemény előtt. A katolikus egyház a közel­múltban nem egy hasonló jellegű kiadványt is megjelentetett (Ma­gyar katolicizmus, 1991; Csak ka­tolikusoknak 1995; A katolikus egyház a köz szolgálatában, 2000; Az egyház mozgástereiről a mai Magyarországon, 1997). Érdekes­ségként említem, hogy Kékén András 1937-ben megjelent dok­tori disszertációja is egyház-sta­tisztikai mű volt. Óriási eltérések mutatkoznak az elmúlt 63 évben, különös tekintettel arra, hogy az adatok nagy részét Kékén András 1910-ig részletezte. A szerkesztő megjegyzése sze­rint sem hibátlan vagy fogyatko­zás nélküli ez az új kiadvány. Az adatokat beküldő egyházmegyék és gyülekezetek azonos kérdések­re más-más műfajban válaszoltak, a szigorú egyháztörténeti adatközléstől a lírai vagy prédikációs stílusú írásokig. Többször előfordul, hogy az adatközlő lelkész vagy felügyelő egyházmegyei és egyházközségi szinten megfeledkezik elődjéről, és így az általa beküldött adatok az olvasó számára hiányosak maradnak. Megállapíthatjuk tehát, hogy a széf-, kesztő igen gondos munkát végzett, ta­pintatosan kezeli a rendelkezésre átló beküldött anyagot, amint erről előszavá­ban is tájékoztatást ad. Sólyom Jenő ki­tűnő munkáját csak hálás köszönettel fo­gadhatjuk! Dr. Hafenscher Károly Ara: 2400 Ft. Megvásárolható a kiadó Buda­pest Vili. kér.. Üllői úti könyvesboltjában, illet­ve a Huszár Gál könyvkereskedésben (Buda­pest. Deák tér) A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ DÉLI EGYHÁZKERÜLETE AZ EZREDFORDULÓN 2000-2001 Szfrkesztette Sólyom Jenő Luther Kiadó A reneszánsz nagymesterei a Szépművészeti Múzeumban A reneszánsz olasz nagymestereinek re­mekeiből összeállított két kiállítással ör­vendeztette meg látogatóit a közelmúltban a Szépművészeti Múzeum. Az egyik tárlaton a Régi Szoborgyűjte­mény kiemelkedő darabja, Verrocchio alko­tása, a Fájdalmas Krisztus látható. A Pulszky Ferenc gyűjteményéből származó terrakotta szobor 1924-ben került a múzeumba, és tel­jesen felújítva látható, mégpedig a szobor történetét és restaurálását bemutató tablókkal körülvéve. Mintegy húsz műtárgy is segíti közelebb hozni Verrocchio (Firenze, 1436 - Velence, 1448) művészetét. Mint ismeretes, Verocchio az 1470-es, 80- as években Firenze legjelentősebb szobrásza volt, nagyszabású bronz, illetve márvány szoborcsoportokat készített, továbbá terra­kottaműveket és festményeket alkotott. A Fájdalmas Krisztus egyik fő műve. A ritkán látható kincsek közül ezenkívül egy 1500 körüli terrakotta Krisztus-büszt is szerepel. Ennek érdekessége, hogy a londoni Victoria Albert Múzeumból származik (innen el­ső alkalommal érkeztek hazánkba kölcsönmütárgyak). A Jékely Zsombor által nagy körültekintéssel rendezett kiállításon számos, a mester környezetébe tartozó alkotást is bemutatnak. A tartalmas katalógus - melynek szerzője Jékely Zsombor, Boros Il­dikó restaurátor és Tátrai Vilmos - nemcsak a szobor történetéről és ikonográfiájáról közöl tanulmányt, hanem a restaurálásról is, a folyamatokat képekkel illusztrálva. A másik tárlat az itáliai reneszánsz rajzait mutatja be. A „Leonardótól Tintorettóig" címmel látható igényes gyűjteményt főképpen az észak-itáliai Cinque­cento rajzaiból válogatta Zentai Loránd. A magyar és angol nyelvű katalógus az ösz- szes kiállított rajz színes reprodukcióját tartalmazza. A Szépművészeti Múzeum kiállításai június 22-ig tekinthetőek meg. Schelken Pálma Emlékező szeretet Volt növendékek találkozója a Deák téren A Deák téri gimnáziumban április 11-én a szereteté és az emlékezésé volt a fő­szerep. Sólyom Éva szervezésének köszönhetően jubiláló - 50, 55, 60, 65 és 70 éve végzett - egykori növendékek, valamint öt éve érettségizettek gyűltek össze, hogy újra találkozzanak az alma materrel és egymással. Együttlétük közös elcsendesedéssel kezdődött a templomban. Zászkaliczky Péter lelkész - Zsolt 148,12-13 alapján tartott - áhítatában arról beszélt, hogy ez a talál­kozó bizonyos szempontból „szélsőségesnek” tekinthető, hiszen két igen különböző korosztályt érint. A nemrég végzett ifjakat a jövő, az időseket a múlt, a visszaemlé­kezés foglalkoztatja. Mi az, ami - az iskola falain túl - közös lehet számukra, ami összekötheti őket? Az, hogy öregek és fiatalok együtt imádkozhatnak, és közösen di­csérhetik az Ür nevét. „Egy lángot adok, ápold, add tovább!" - fogadta a belépőt Reményik Sándor verssora a gimnázium dísztermében. A kedves és őszinte visszaemlékezésekből ki­derült, hogy a Deák téri gimnázium volt diákjai számára valósággá vált ez az idézet. Iskolájukon ésTánaraikohTcérésztül megkaphatták a „lángot", a szeretet és a tudás ajándékait. . Köszönetük jele volt az a virágcsokor, amit meghatqttanvehettek at az egykori ta­nárok: dr. Martos Józsefné Sztrokay Piroska, Habersack Gerda és Pesti Judit. Sztrokay Piroska tanárnő a figyelem középpontjában állt most megjelent „Kufstei- ni emléktáblánk” című könyve miatt is. Igényes munkáját id. dr. Fabinv Tibor nyu­galmazott teológiai tanár méltatta. (A kiadványról lapunk április 13-i számában rész­letesebb ismertetőt is közöltünk Schelken Pálma tollából, aki egykor szintén Deák téri diák volt.) Az idősebbeken kivül szerepet kaptak a mai és az öt éve végzett gimnazisták is. Színvonalas zenei és prózai előadásukat hálás taps jutalmazta.- gazdag ­A világszerte elterjedt, katolikus eredetű Fokoláre Mozgalom alapítója és elnöke, Chiara Lubich új könyvét április 9-én mutatták be a budapesti Olasz Intézetben. Az Új Város Alapítvány kiadásában megjelent mű Chiara Lubich válogatott beszédeit tartalmazza, és bemutatja a mozgalom hátterében rejlő eszméket. Az „Új úton az egység lelkiségében ” című kötet a keresztény lelkiségek történetében megfigyelhető paradigmaváltásról tanúskodik, vagyis arról, hogy „az egyén helyett a személy és a közösség közti egyensúlyra kerül a hangsúly”. A szép számmal megjelent meghívottak és érdeklődők - többek között - Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát, valamint id. dr. Hafenscher Károly ny. teológiai tanár méltatását hallhatták a könyvről. Az alábbiakban Hafenscher Károly gondolataival ismerkedhetnek meg olvasóink. Margój egyzetek Chiara Lubich könyvéhez Az Új úton az egység lelkiségének hiteles bemutatása, a szent tavasz egyik jele. Őseink még így nevezték a böjt idejét. Hosszú tél van mögöttünk, többféle érte­lemben is: nemcsak az elmúlt hónapok időjárására, hanem sajnálatos módon több évszázadon keresztül az egyházaink kö­zötti viszonyra is a fagyos, hideg, téli lég­kör volt a jellemző. A II. vatikáni zsinat meghirdetése óta (1959. január 25.) azon­ban a szent tavasz jeleit tapasztalom, és követem azóta is. ígéretes korszak nyitá­nya ez. A Fokoláre mozgalmat is egynek tar­tom a sok jel között, a lelkiségi mozgal­mak között pedig az egyik leginkább ki­egyensúlyozott jelenségnek, hiszen itt a spiritualitás éppen úgy jelent befelé for­dulást, mint a világ felé való nyitást, Jé­zus „kétütemű” szolgálatára jellemzően: jöjjetek énhozzám mindnyájan (ez a bel­ső szoba titka), és menjetek ki széles e világra (ez a misszió parancsa). Szeretem az Új úton cimü könyvben bemutatott Fokoláre mozgalmat Krisz­tus-központúságáért, sőt keresztközpon­túságért, amely mégsem húsvét nélküli: a feltámadás fényében nézi a golgotái eseményt, ezért nem melankolikus, ha­nem örvendező. A megfeszített Krisztus egyben a győzedelmes Krisztus is. Az el­hagyott Krisztus a legmélyebb emberi nyomorúságot érzékelteti, a Feltámadott pedig reménységgel keresi fel tanítvá­nyait, akik a keresztnél elhagyták, de akiket Ő sohasem hagy el, hanem velük marad a világ végezetéig. Szeretem az élő Igét, amely mégsem teszi „könyv-vallássá” a kereszténysé­get, hanem Krisztus valóságos jelenlété­re mutat a Szentlélek által, hiszen az Igé­ben Ő maga szólítja meg népét. Ha a keresztény hit egykor egy sziklasírban született, úgy a Fokoláre egy légoltalmi pincében, bombázás idején jött világra Trentóban. Azóta ez a város nekem, evangélikus teológusnak nemcsak a tren- tói (ismertebb nevén a tridenti) zsinatot jelenti, hanem egy valóban új mozgalom születését - új kezdetet, az ígéretes szent tavasz egyik jelét. Szeretem a mozgalomban a radikális, feltétel és határ nélküli szeretet gyakorla­tát, amely merészen lépi át a másság ha­tárait, s gyakorolja a szeretetben munkál­kodó Krisztus-hitet a végtelenül szerető Isten erőforrásából. Az ökumenizmus elkötelezettjeként szeretem az egység hangsúlyozását, s ezt kulcskérdésnek tartom: identitásomat nem fenyegeti, de nyitottságra bátorít. Az egység megélése nem merül ki nagy sza­vakban, de egyértelmű gyakorlat lokális és globális szinten egyaránt. Az egység nem emberi erőből és elhatározásból fa­kad, hanem a főpapi imádságból merít (Jn 17). Urunk végrendelete, hogy mindnyá­CHIARA LUBICH Új úton az egység lelkiségében jan egyek legyünk és maradjunk. A Fokoláre mozgalom olyan tűzhely, aminél nemcsak melegedni lehet a fa­gyos időkben, de a szükséges parazsat is ki lehet emelni belőle, amely lángra lob­ban thatja mások hitét. A Fokoláre szívem szerint használja fel az egyház egészének kincseit. Hol a Naphimnuszt éneklő Assisi, hol a nagy misztikusok hangját ismerem fel a közös kincs használataként. Kétezer év mélysé­ge és öt világrész szélessége segíthet, ad­hat tartást, inspirálhat. Egyszer a Kis Te­réz, máskor Teréz anya szólal meg Chiara Lubich hangján is. A könyv ugyanakkor ismerős gondola­taival együtt is új, ezért új impulzusokat adhat. Az új Adám megjelenése jelentett ugyanis igazi korfordulót az emberiség üdvtörténetében. Ő adott új szövetséget, és ez több, mint az ó megújítása. Jézus új utat tár elénk, amikor magára mutat: „ én vagyok az út, az igazság és az élet". Új ugart tör, s termékennyé teszi az addig terméketlen emberi lelkeket. Új, hússzívet ad az érzéketlen kőszív helyett, ahogyan a próféta jövendölte. Új erköl­csöt hoz a Hegyi beszédben, néha kiegé­szítve, néha elvetve a mózesi törvénye­ket és a vallásos szokásokat. Új közösséget hoz: tizenkét különböző em­berrel mutatja be, hogy a lázadó és kolla- boráns, a tudós és a tanulatlan egy kö­zösségbe tartozik, s lehet részese mindannak, amit Ő ad. Ez a közösség erősebb még a családi közösségnél is. Új egyéni és közösségi életformát, -stílust, életvezetést kíván, amiben a tanítványok meghallgatják, elviselik, figyelmeztetik és vigasztalják egymást. Új város sejlik fel előttünk a Jelenések könyvének perspektívájában, ahol már minden urbanizációs ártalom nélkül em­beri élet vár ránk, nem tömegsír; nincs tűrhetetlen zaj, csak harmonikus ének­szó; nincs sírás és jajveszékelés, hanem dicsőítő himnusz zeng; nincs fájdalom és halál, hanem örök élet, új rend honol, ahol Isten lesz minden mindenekben. Itt még közel volt a baj, és távolinak tűnt az Isten, ott közel az Isten, és távol minden bűn és minden baj azok életében, akik a nagy nyomorúságból érkeztek. Szívesen beszélnék jó tapasztalataim­ról, gazdag élményeimről, a mozgalommal való ismerkedés aránylag rövid (2000 ta­vaszától tartó) idejéből, most csupán egyet említek. A Rómába tartó autóbuszutunk egyik állomásaként meglátogattuk Ro­berto Cippolone (Ciro) műhelyét, ahol át­élhettük. hogy a hulladékból is lehet művé­szi alkotás. A művész kiállítása azt mutatja be, amit Jézus Urunk is érzékeltetett: nincs elveszett ember, Péterből is. Tamásból is újra lehet tanítvány, pásztor, emberhalász, teológus, nemcsak Jánosból. Ezzel a né­hány gondolatmorzsával kívánom ösztö­nözni az érdeklődőket és a könyv olvasóit Chiara Lubich gondolatainak, életformájá­nak komolyan vételére. A kötet 1500 forintos áron kapható az Új Város Alapítványnál (1163 Budapest, Galga­hévíz u. 45.) és az Új Ember Kiadónál (1053 Budapest, Kossuth L. u. I.). k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents