Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-04-13 / 15. szám
4. oldal 2003. ÁPRILIS 13. Evangélikus Élet Lelkészvizsga a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerületben Április 7-én az egyházkerület győri székházában második alkalommal került sor lelkészvizsgára. A vizsgabizottság előtt Selmeczi Diana rábaszentandrási, Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna ecsenyi, Kerekes Csaba uraiújfalui, Szigethy Szilárd tatabányai. Nagy Zoltán bakonytamási segédlelkészek, valamint Kapi Zoltán pusztaválni és Magassy Zoltán nemeskéri diakónus lelkészek kaptak lelkészi oklevelet. Váltóállítás a bajor zsinaton „Váltóállítás a jövő egyháza felé” címmel harangozta be rothenburgi testvérlapunk, az Evangelisches Sonntagsblatt a Bajor Evangélikus Egyház tavaszi zsinatának küldetését. Néhány beszédes adat a 2,75 millió tagot számláló egyház évente kétszer egy héten át ülésező vezető testületéről: a 108 tagból 34 teológus, 74 úgynevezett „világi” hivatású, a női delegátusok száma pedig 41. A würzburgi Sí. Johannis-templom adott otthont a zsinat nyitó-istentiszteletének. A templom csonka tornya mementóként figyelmeztet a háború pusztítására. Szomorú aktualitása van az épület melletti emlékműnek is. Vadim Sidur alkotásának címe: Halál bombák által... Az április 1-5. között Würzburgban tartott zsinat komoly kihívásokkal szembesült. A csökkenő egyházi adóbevételek miatt a következő három évben 50- 100 millió euróval kell mérsékelni a költségvetést. Ez lelkészi állások átszervezését, leépítését, bizonyos munkaágak redukálását, sőt esetleges megszüntetését is megköveteli. Johannes Friedrich püspök hangsúlyozta, hogy ebben a kényszerhelyzetben sem szabad egymással szemben kijátszani a gyülekezeti és közegyházi feladatokat. A legfontosabb, hogy „Jézus Krisztus evangéliumát a lehető legjobban tudjuk továbbadni”. Heidi Schülke, a zsinat elnöke (foglalkozására nézve különben háziasszony Coburgból) kiemelte, hogy ezek a nehéz döntések az egyház megújulásához, egyfajta profiltisztuláshoz, a prioritások világos meghatározásához is vezethetnek. Egyházunk és a bajor egyház elevenen működő partnerkapcsolatának rangját mutatja, hogy ebben a feszült szituációban, a zsúfolt napirend ellenére (a munka reggel 9-től este 10-ig folyt) - a német katolikus egyház küldötte mellett - egyházunk képviselője is szót kapott a plenáris ülésen. Gáncs Péter köszöntésében - utalva a közelgő LVSZ-világgyűlés mottójára:,, Gyógyulást a világnak! ” - emlékeztetett arra, hogy olyan súlyos beteg világban élünk, ahol tragikus módon egyesek a fegyverektől várnak „gyógyulást”, amely viszont csak egyre mélyebb sebeket üt. Ebben a krízisben megnő az egyházak azon felelőssége, hogy miként tudnak gyógyító szóval és tevékeny szeretettel fáradozni az igazi gyógyulás érdekében. A missziói lelkész röviden beszámolt arról, hogy egyházunk - lehetőségeihez mérten - igyekszik élni a gyógyító szolgálat lehetőségeivel. Többek között ennek jegyében bővítettük a közelmúltban a sajtó munkáját, indítottuk el egyházunk ökoprogramját, és tervezzük a közeljövőben az evangélikus egészségi centrum megnyitását Budapesten. Hálásak vagyunk, hogy ezekben az erőfeszítésekben mindig számíthatunk bajor testvéreink lelki, szellemi és anyagi támogatására. G.P. Tavaszi „veteményezés” EKE-csendesnap Győrben Tavasz van. Az évnek ebben az időszakában megindulnak a kerti munkák, a talaj-előkészítés és a veteményezés. A gondos gazdák a bőséges termésben reménykedve vetik a földbe a magot. A Szentírás is sokszor használja a vetés és aratás képét Istennek ebben a világban végzett munkájára. Az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért (EKE) április 5-én megrendezett csendesnapjának témájául e természeti kép bibliai üzeneteit választotta. Az alkalom és a hozzá kapcsolódó események is mind az Isten veteményezésének eszközei kívántak lenni. A győri csendesnapra sok gyülekezeti csoport több száz kilométeres utazás után érkezett meg. A korai kelés kellemetlenségei, a zötykölődés, a kényelmetlen ülés lehetett volna a beszédtéma egész úton, de akik felfedezték az ismerős vagy addig ismeretlen testvérekkel való együtt utazásban, az ismerkedésben, a testvéri beszélgetésben kapott lehetőségeket, azok számára már útközben megkezdődött a magvetés és az aratás is. A győri gyülekezet tagjai nagy szeretettel fogadták a vendégeket, és minden külső feltételt megteremtettek a magvetéshez. Ittzés János püspök úr a Gál 6,7-9 alapján tartott igehirdetésében arra figyelmeztetett, hogy nemcsak Isten vet, hanem a Sátán is megpróbál hamis dolgokat a szívünkbe ültetni. Ha Pál szavai nyomán visszagondolunk az apostoli korra, könnyen támadhat irigység a szívünkben: milyen jó lett volna akkor vagy akár a reformáció idejében élni. De a hamar támadt vágyakozás után rádöbbenhetünk a ma is aktuális lutheri igazságra: „Ahol az Isten templomot épít, ott az Ördög is elkezdi építeni a maga kápolnáját. ” Az ördög kápolnája pedig az isteni kegyelmet pótolni akaró hitethatalmát legyőzze szívünkben. A benne bízókat Isten maga vezeti a néha göröngyös, de mennybe vezető úton. Ne vonatkoztassuk másokra az isteni figyelmeztetést: „Ne tévelyegjetek!”, magunk álljunk Isten ítélete alá. így majd Isten irgalma felemeli tekintetünket azokra a harcmezőkre, melyeken Urunktól kapott szabadságunkkal szolgálhatunk. Amikor az igehirdetés után Győrfi Mihály az EKE történetét, hitvallását és szolgálatát mutatta be, arról a magvetéséről beszélt, amelyet Isten e közösségben végzett. Az EKE-re is igaz az, amely a földművelésben használt eke jellemzője, hogy a Gazda felhasználja ugyan, de nem az eszközön van a hangsúly, hanem sokkal inkább azon, amit az Úr végez rajta, keresztül és benne. Az elmúlt időszakra visszatekintve a közösség Isten munkájáért ad hálát, és a jövőre figyelve is csak benne van reménysége. Az EKE ifjúsági akciócsoportja egy rövid jelenetben mutatta be, hogy a jónak tűnő lehetőségek kihasználásával az ember hogyan válhat azok rabjává. A bűnöktől terhelt állapotból valóságos szabadulást csak Jézus Krisztus adhat. Mt 13,36-43 alapján. Igehirdetésében arról szólt, hogy Isten országának építése töretlenül megy a beteljesedés felé. Jézus józanul mondja, hogy az ellenség sem tétlen: az ördög mindent meg akar rontani. Krisztus küldetését is sokszor derékba akarta tömi, de nem sikerült neki. Mi is tapasztaljuk a gonosz rontó szándékát magunkon. Az Isten országa embereken keresztül teljed, őket nevezi a példázat Isten országa fiainak. A gonosz hatalma is embereken keresztül terjed, ők a gonosz fiai. A kérdés az, hogy mi mit telj észtünk, mit vetünk ebben a világban. Úgy is fogalmazhatnánk: hová tartozunk? Ne mondjuk azt, hogy ez majd csak az utolsó napon fog kiderülni! Hiszen Jézus ma is jó magokat vet, azaz Isten országa fiait. Adjunk hálát azért, ha ismerhetjük őt Megváltónkként. Az Isten országának fia kifejezés állapotot fejez ki: Krisztushoz tartozást, még akkor is, ha vétkezünk. Nincs szó tökéletességről, hiszen csak az Úr volt bűntelen, tiszta. A végső ítélet Isten kizárólagos joga, ezért ne tartsunk senkit „konkolynak”. A mostani pillanatkép még változhat. Saulból is Pál apostol lett Isten munkája révén. Ne minősítsük a másikat, viszont megkérdezhetjük őt, számára ki Krisztus. A lelki közösség, az együtt szolgálás ugyanakkor igényli, hogy résztvevői Isten országa fiai legyenek. Mi a feladatunk Isten országa fiaként? Nem a minősítés, nem az ítélet előrehozása, nem a kritizá- lás, hanem a Krisztusról való tanúskodás. len, önző emberi cselekedetből épül fel. Minden énnel kezdődő mondat Isten munkája ellen van, és hamis. Pedig az Atyának úgy tetszett, hogy a kereszt egyszerűsége által tartsa meg a hívőket. Ha naponta nem szánjuk oda magunkat Isten követésére, a gonosz könnyen el tudja gáncsolni új életünket. A kereszt azért áll, hogy az ördög Az ebéd közben személyes beszélgetésekre is lehetőség nyílt. A délután folyamán többen bizonyságot tettek arról, hogyan szólította meg őket Isten egy-egy igén keresztül, hogyan ért az életükben Isten vetése gyümölccsé. A záró istentiszteleten Göllner Pál a búza és a konkoly példázatáról beszélt a Az alkalmat záró úrvacsorái közösségben a jelenlévők ízelítőt kaphattak ennek ez eljövendő országnak az örömeiből. A mennyei Gazda ezen a napon is bőkezűen szórta a magot, azzal a reménységgel, hogy jó földbejutva sok és jó gyümölcsöt terem. Herkely János A XII. országos hittanverseny győztesei A kicsik csapatai (1-2. osztály) I. Pécs II. holtversenyben Boba és Orosháza (Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium) Ili. Pápa, Gyönk. Iklad, Lucfalva, Miskolc, Monor A középső korosztály csapatai (3-6. osztály) I. Erdőkürt II. Boba III. Farmos További csapatok betűrendben: Bánk, Bököd, Budafok (Don Bosco Ált. Iskola), Bp.-Fasor (gyűl.), Győr (Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ). Keszthely, Kiskőrös, Lucfalva, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szarvas (Otemplom), Zirc A nagyok csapatai (7-8. osztály) I. Nyíregyháza II. Győr (Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ) III. Szarvas (Ótemplom) További csapatok betűrendben: Bököd, Bp.-Zugló, Gyón, Iklad, Kecskemét, Keszthely, Kőszeg, Miskolc, Pécs, Vanyarc, Várpalota hittancsoportjai Ifjú lelkészek találkozója Tatrangon „Ifjúlelkész-csendesnapot” tartottak az erdélyi Tatrangon március 31. és április 1. között. A találkozó az elmúlt időben megfogalmazódott igényre adott válaszként valósulhatott meg. Több fiatal lelkész említette ugyanis, hogy szükség lenne egy olyan együtt- létre, ahol meghitt és családias környezetben, fenntartás és szorongás nélkül beszélgethetnének örömeikről és gondjaikról. Egy ilyen találkozó azért fontos, mert a lelkipásztoroknak is kell időnként töl- tekezniük: szükségük van az elcsendese- désre, a közös imára, egymás lelkigondozására. Az összejövetelt a két esperes, Adorjá- ni László Zoltán és Köncze G. Árpád kezdeményezte. Azok a segédlelkészek, lelkészek kaptak meghívást, akik az elmúlt öt évben végeztek, és a második lelkészképesítő vizsga előtt állnak. Az alkalom mottóját a Galata-levélből választották: .,Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét" (Gál 6,2). A találkozón tíz ifjú segédlelkész vett részt, akik jókedvet, nyitott szívet és értelmet, optimizmust hoztak magukkal, de nem hagyták otthon problémáikat, terheiket sem, amelyekre a szolgatársakkal együtt kerestek megoldást. Elmondható, hogy ez az együttlét mindenkinek erőt és bátorítást adott, mert a két nap alatt egy olyan közösséggé formálódott a kis csoport, amely az egységet, az együttműködést, a dolgozni akarást tűzte ki céljául. A nap áhítattal kezdődött és végződött, mindenki imádkozhatott közösen és egyenként is, illetve „kiönthette” lelkét a kollégái előtt. Az esperes urak nagy szeretettel fogadták a nyitott lelkű és új ötleteket hozó fiatal lelkészeket, és megpróbáltak mindenben segíteni, utat mutatni. A találkozó második témája az „Egyházunk a 21. század küszöbén. Paradigmaváltás vagy a régi agóniája" címet kapta. A jelenlévők eszmecserét folytattak arról, hogy miként fér össze a tradíció és a nyitottság, a hagyomány és a moder- nitás, a spiritualitás és a menedzsment. A kezdeményezés sikert aratott a fiatal lelkészek között, akik a jelent és a múltat elemezve válaszokat, perspektívákat találhattak a jövőre nézve is. F. A. Média és misszió „Az írott és elektronikus sajtó, a nyomtatott és digitális könyv szerepe a 21. század keresztény missziójában” címmel tartottak előadást és megbeszélést április 2-án Krizbán, a Brassói Egyházmegye lelkészértekezletén Magyarországról érkezett vendégeink: Kendek K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója, T. Pintér Károly, az Evangélikus Élet főszerkesztője és Szabó Szilárd, a Magyarországi Evangélikus Rádiómisszió képviselője. A megnyitó istentisztelet után Szabó Szilárd prezentációjában a rádiómisszió új honlapját mutatta be, és ízelítőt adott az internet által kínált missziós lehetőségekből. Előadásában az alábbi kérdésekre kereste a választ: ki legyen a „célközönség”, aki felé a sokrétű médiamunka irányul? Lehet-e az internet egy új médium, amivel missziót végezhetünk? Felválthatja-e a digitális könyv az írott könyvet? A felvetődött témák a meghívottakat és a helybelieket egyaránt foglalkoztatják. Az előadást követő eszmecsere során erdélyi lelkészeink számos hasznos ötlettel gazdagodtak az internet fel- használását illetően, talán ösztönzést és bátorságot kapva egy honlap elkészítésére is. „Az Evangélikus Életre szüksége van az erdélyi evangélikus népnek” - többek között ez is indítéka volt annak, hogy a magyarországi és az erdélyi evangélikus sajtó képviselői a kapcsolat felújításáról tárgyaltak. A megbeszélés során szó esett a terjesztés kérdéseiről is: arról, hogy az Evangélikus Élet miként juthatna el minél nagyobb példányszámban és minél gyorsabban az erdélyi gyülekezetekbe. Ezenkívül a résztvevők megállapodtak az információ- és „tartalomcseréről” mind az írott, mind pedig a rádiós és internetes médiamunka vonatkozásában. Érdekesnek és hasznosnak bizonyult ez a találkozó, mivel választ adott sok, eddig fel nem tett kérdésre, és tudatosította a résztvevőkben azt, hogy az egyház missziója bárhol, bármikor, bármilyen eszközön keresztül végbemehet. Fehér Attila HETILAPUNK HONLAPJA AZ INTERNETEN: A N I 0
