Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-04-13 / 15. szám
Evangélikus 68. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 2003. ÁPRILIS 13. BÖJT 6. VASÁRNAPJA (PALMARUM) ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP A TARTALOMBÓL Virágvasárnap - nagypéntek perspektívájából XII. országos hittanverseny Oltárképszentelés Hévízen Interjú Polgár Rózsával ZMC-melléklet ÁRA: 135 Ft * ' I 7 A keresztény egyház látható egységének, közös tanúságtételének szükségességét hangsúlyoz- ™ *ta a római katolikus érsek, prímás múlt vasárnap Budapesten, a Kit kerestek? címmel második alkalommal megrendezett keresztény ifjúsági találkozón. A magyarországi római katolikus, református és evangélikus egyház által szervezett rendezvényen Erdő Péter emlékeztetett arra, hogy a találkozó címében szereplő kérdést Jézus nem tanítványainak tette fel, hanem az őt még nem követőknek.... A találkozó iránt mindenesetre olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a nemrég átadott Budapest Sportaréna szűknek bizonyult a több mint 15 ezer érdeklődő befogadására, így a szervezők a szomszédos SAP-csarnokot is megnyittatták, hogy kivetítőkön ott is figyelemmel lehessen kísérni az egész napos, változatos programot. (Képriportunk a 8. oldalon.) ‘ Mi marad a bölcsőnkből? Borzongva nézzük (vagy már nem is!) a képernyőn nap mint nap ránk zúdított pusztítást: lelőtt repülőgépek és helikopterek, batyuval a hátukon kétségbeesetten menekülő civilek, szétlőtt házak és páncélosok, eltorzított embertestek, sebek és halottak - ki bírja ezt hosszú távon? De nemcsak a képek borzasztanak el, hanem a szóáradat is, amely magyarázná őket. Már azoktól is félünk, bár tudjuk, hogy a szövegek nagy többsége hamis, téves, félrevezető: hadi propaganda a legnívótla- nabb fajtából. Mert ugyebár ki hisz még a nagy hangon bejelentett „pszichológiai hadviselésben”, amelyet világszerte úgyis az iraki diktátor nyert meg? Ki hisz még a tökéletesen megszerkesztett „okos bombákban”, amelyek állítólag különbséget tudnak tenni a tárgyak, épületek és emberek között? No és a repeszbombák embertelen pusztítását hogyan tudja összeegyeztetni „hívő lelkiismeretével” a világhatalom egyedüli ura? Ha valami, akkor ez a legújabb háború generációkra szétrombolja a kereszténység hitelét az iszlám világban! E sorok célja azonban nem ezekkel a kínzó és szégyenletes kérdésekkel való küszködés. Olyan ügyre szeretném felhívni a figyelmet, amellyel nem foglalkoznak a napi hadi tudósítások. Vajon hány amerikai és brit katona tudja, hogy minden ledobott bombájával és kilőtt aknájával - szégyenszemre - az egész emberiség civilizációjának bölcsőjét dúlja föl, és teszi tönkre? A volt Mezopotámia homokja nagyon sok helyen civilizációnk számtalan, több ezer éves, felbecsülhetetlen értékű és pótolhatatlan kincsét rejti magában. Legtöbbjüket már az ún. öbölháború idején károsodás érte, de most a legrosszabbtól is tartanunk kell. Mi,- bibliás keresztények is aggodalommal szemléljük a szenvedést, éhséget és halált elviselni kényszerülő iraki lakosság nyomorát - s köztük a kb. 800 ezer iraki keresztény testvérünkét is! De ezen túl az is fáj, ahogy halíjuk a Bibliánkból jól ismert városneveket a bombázónak és feldúltak között. Úr, Úri, Babilon, Mari, Akkád, Assúr, Ninive - el sem tudnánk képzelni, hogy bennük ma' a puszta életükért reszkető vagy annak megvédéséért a legnagyobb áldozatot is meghozni kész emberek laknak és szenvednek. Úr városa Ábrahám szülővárosa, Babilonban állt a Dániel könyvéből jól ismert Nebukadneccar palotája, Ninivéért pedig Jónás még az Istennel is hadakozott! Híres szumir város volt Eridu és Teli Ubaid, amelyek ma a bombázások kereszttüzében állnak. Szemtanúk állítása szerint a hadseregek egyik oldalon sem válogatósak, és aligha figyelnek arra, hogyan kellene a „bölcsőnket” menteni. A háború soha nem volt kulturális és civilizált vállalkozás. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya ugyan már az elmúlt ősszel régészek és iszlámkutatók segítségével térképeket készíttetett, amelyeken egészen pontosan feltüntetik városkultúránk legrégibb elérhető emlékeit. De a háborús tapasztalatok nem azt igazolják, hogy a bombák kioldói, a rakéták kilövői ilyen térképet tartanának kezükben! Másrészt az iraki uralom szinte szánt szándékkal éppen a legfőbb emlékek mellé építkezett, ezzel is védelmet keresve önmaga számára. Úr közelében például hatalmas katonai repülőteret épített, Babilonban Húszéin egyik palotája áll több más fontos épülettel együtt az egykori kultúra romjai mellett. Az emberi gonoszság egyik oldalon sem ismer határt. Egy nemrég Irakból visszatért régészcsoport szomorúan jelentette, hogy a 10 évvel ezelőtti öbölháború idején használt kémiai fegyverek sok műemléket fertőztek meg uránnal. Mivel az iraki rendszer nem sokat törődött ezekkel az emlékekkel, megkezdődött a kiásott romok kifosztása, lebontása és széthordása. A nyugati piacokon egyre gyakrabban tűntek föl ilyen ellopott és kicsempészett, felbecsülhetetlen értékű kincsek. Már a gondolat is abszurd, az ember legszívesebben le se írná: az állítólag magas civilizációt előteremtő emberiség bombázza a saját civilizációja bölcsőjét! Mi marad meg a bölcsőnkből? - kérdezzük megrémülve. Nem azt mondaná- e erre Pál apostol, hogy „mivel nem méltatták Istent arra, hogy megtartsák ismeretükben, Isten kiszolgáltatta őket az erkölcsi Ítéletre képtelen gondolkodásnak, hogy azt tegyék, ami nem illik (Róm 1,28)”? Gémes István „ Krisztus, a mi királyunk mindenét feláldozta. Tanuld meg ebből, hogy az Ö országa nem e világból való. Keresztyén hited nem arra való, hogy végigélvezd vele minden szükség nélkül eföldi életet. " Luther Márton: Jer, örvendjünk keresztyének! (Szabó József fordítása) Diakóniai konferencia Budapesten A közép- és kelet-európai diakóniai projekteket támogató német intézmények konferenciáját rendezték meg április 4-6. között Budapesten. A tanácskozáson szó esett az európai szociálpolitikáról, a közös projektek uniós támogatásáról, illetve az összefogás igényéről és lehetőségeiről. A bajorországi Neuendettelsauból érkező meghívást örömmel fogadták a konzultáció német, lengyel, román és magyar résztvevői. Egyházi szeretetszolgálatunkat - a Fébé részéről - id. dr. Fabiny Tibor, valamint Gadó Pál, a Magyarországi Evangélikus Egyház nevében pedig dr. Cserháti Péter orvos képviselte. Április 4-én este D. Szebik Imre püspök köszöntötte a diakónia területén tevékenykedő küldötteket. (Hermann Schoenauer rektorral, a Neuendettelsaui Diakóniai Intézet vezetőjével készített interjúnk a 6. oldalon.) Az Amerikai Evangélikus Egyház (ELCA) Világmissziói Osztályának kelet- és közép-európai megbízottja - Donald Maier nyugdíjas püspök - ismerkedett e hét elején egyházunk különböző szolgálati ágaival. Elsőként hetilapunk szerkesztőségét, majd a Luther Kiadót, illetőleg az ökocentrumot kereste fel, de a három nap során ellátogatott a Rádiómissziói Központba, a nagytarcsai óvodába, a Deák téri Gimnáziumba és hittudományi egyetemünkre is. Vizitációja az egyházaink közötti együttműködés előremozdítását célozta. (Maier püspök Tallinból érkezett Budapestre, ahonnan Bukarestbe utazott tovább.) Felvételünk a cinkotai Rádiómissziói Központban készült, ahol Szabó Szilárd egyházunk internetes munkájába is beavatta amerikai vendégünket. Fotó: Gáncs Péter * <V i A »
