Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-03-30 / 13. szám
Rubóczki Béla Felvételei 6. oldal 2003. MÁRCIUS 30. Evangélikus Élet k „Keressétek először az Ő országát...” Kerületi pedagóguskonferencia Nyíregyházán Nyíregyházi jubileum Egyházközségünk lelkészei és világi vezetői úgy vélik: a 250 éves jubileum olyan kiemelkedő esemény a nyíregyházi evangélikusság életében, hogy a megemlékezést nem szabad egyetlen napra összpontosítani, egy-két rendezvényre összesűríteni. Úgy gondoljuk, csak ünnepek sorozata alkalmas arra, hogy hálát adjunk Istennek hűségéért, szeretetéért, hogy erősítsük Jézus Krisztusba vetett hitünket, és megéljük a gyülekezeti tagok közötti összetartozás élményét, örömét is. Szeretnénk, ha - az Istennel és egyházközségünkkel meglazult kapcsolatú - hittestvéreink visszavágynának és visszatalálnának az „élővíz forrásá”-hoz. Ez a jubileumi év igazi célkitűzése. Mitől jó egy konferencia? Három dolog szerencsés együttállásától: valódi gondolatok cserélhetnek gazdát, találkozásokra ad alkalmat, és lelkisége, spi- ritualitása van. 2003. március 22-én ezt az együttállást, kegyelmi állapotot élhették át a nyíregyházi szimpózium résztvevői. Valódi gondolatok hangoztak el egyházunk oktatásával, nevelésével kapcsolatosan. Elsőként D. Szebik Imre elnök-püspök tartott előadást „A különböző kegyességi irányzatok jelentősége a nevelésben " címmel, melyben a kegyesség újszövetségi hátterének vizsgálatával kezdte gondolatait. A kegyesség kettős jelentésű szó: egyfelől istenfélelmet, másrészt vallásgyakorlatot jelent. E fogalom körül azért bontakozhatott ki vita, mert a szó elsődleges, biblikus jelentése háttérbe szorult. A továbbiakban az előadó hat kegyességi típust emelt ki, megemlítve azok előnyeit és veszélyeit egyaránt: a lutheri, a lutheri ortodox, a pietista, a felvilágosult, a kultúrprotestáns és a taizéi típust. A lutheri irányzatra mintegy feleletül született a lutheri ortodoxia, amely rendszerezni akarta a tanítást, de sokszor a kizárólagosság csapdájába esett. Ezután a pietizmus a hitet és az aktív keresztény életet kívánta összhangba hozni. A felvilágosodás ugyancsak előnyökkel és hátrányokkal járt. Evangélikusként nem felejthetjük el, hogy ez az időszak hozta meg számunkra a vallásszabadságot, de azt is tudnunk kell, hogy az „Ész istennőjét ültette az oltárra”. A hit és az értelem egymáshoz való viszonyának kérdését azóta is vizsgálnunk kell. A teológusok már kidolgozták ezt, de nem jutott el a napi gyakorlat szintjére. A kultúrprotestantizmus a hitből fakadó művészi értékre helyezte a súlyt. A püspök írók, költők és képzőművészek (Illyés Gyula, Ady Endre, Michelangelo) gondolataival, alkotásaival illusztrálta a téma fontosságát, de azt is aláhúzta, hogy a hit több mint kultúra. A taizéi ökumenikus kegyesség a 20. század terméke, amely a meditáció szükségességére figyelmeztet. A kegyesség lehetséges veszélyei közül kettőt emelt ki: a gőgöt és a képmutatást. Végül feltette a kérdést: mi jellemzi az egészséges kegyességet? Az Isten Igéjében való elmélyedés, az imádság, az ének, az úrvacsorával való élés és a gyülekezet közösségének felvállalása. Ezt követően azt a kérdést járta körül, hogy mit tehet a pedagógus a rábízott gyermekek érdekében. Hármas útmutatás hangzott el: törekedjünk arra, hogy mindenkinek - tanárnak és diáknak egyaránt - legyen kegyessége a szó elsődleges, bibliai értelmében. Senki ne ítélkezzék. hanem fedezze fel a másik hitének értékét. Végül vonzó élettel, nyitottsággal éljük tanítványságunkat. Második előadóként Murányi István szociológus az egyházi iskolákban végzett szociológiai kutatások eredményét ismertette. A felmérés hármas céljából - milyen vallási háttérből érkeznek az egyházi iskolákba a diákok; milyenek a továbbtanulási motivációik; milyen családi közeg veszi őket körül - csak az elsőről beszélt részletesen. Elöljáróban azt fejtette ki, hogy valójában azt, amin hitet, vallási attitűdöt értünk, nem is lehet a szociológia eszközeivel mérni, ez pedig az adatok óvatos használatára figyelmeztet. Igen érdekes volt, ahogyan a vallási önmeghatározás és az intergenerációs folyamat összefüggéseit vizsgálta meg. Végül arról szólt, hogy a felekezeti besorolás szerint a diákok hogyan ítélték meg iskolájuk befogadó karakterét. Az adatok azt bizonyítják, hogy az egyházi iskolák közül az evangélikusok a legbefogadóbbak. Csepregi András, a nyíregyházi főiskola tanszékvezetőjének előadása különös, elgondolkozató címet hordozott: „Egyházi oktatás keresztyén szemmel". Szavait egyetlen gondolat köré építette: ma az egyházi oktatást az teszi kereszténnyé, ha képes ellenállni a siker- és teljesítményorientált gondolkodásnak. Abból indult ki, hogy ma válságban van a család, a társadalom, a kultúra és az egyház. Az egyházi iskola ebből a szempontból kettős szorításban él: az egyház mint fenntartó részéről az az igény jelenik meg, hogy az egyébként kudarcos egyházi életben az iskola „húzó ágazat” legyen, másrészt a szülők, a társadalom részéről azt várják, hogy oldja meg a válságot. A keresztény pedagógus olyan személy, aki a sikert és a kudarcot integrálja, téhát az előbbitől nem lesz beképzelt, az utóbbit pedig képes elhordozni, így adhat példát és esélyt a hitre. A konferencia mindezeken túl kellemes találkozásokra is alkalmat adott. Az előadások szünetében jó volt látni az egymással élénken beszélgető csoportokat; az őszinte baráti öleléseket, kézfogásokat. A spiritualitás alaphangját pedig a nagy- templomi nyitó istentisztelet adta meg Bozorády Zoltán püspökhelyetes szolgálatával, aki arról beszélt, hogy egyformán nehéz ma pedagógusnak és gyermeknek lenni, de közös Istenre figyeléssel betölthetjük tőle kapott szolgálatunkat. Köszönet illeti a szervezőket, hogy a három alapfeltétel mellett még egy negyediket is biztosítottak: a kiváló vendéglátást. Folytatása következzen... Laborczi Géza Havonta ismétlődő ünnepi alkalmak lesznek azok, melyeken Nyíregyházáról elszármazott lelkészek hirdetik az igét vasárnap a Nagytemplomban, és egy- egy jelenlegi lelkipásztorunk tölti be a vendéglátó szerepét. Terveink szerint ezen istentiszteletek után a gyülekezeti teremben lehetőség lesz arra is, hogy - egy csésze tea mellett - elbeszélgessünk a meghívottakkal. A következő lelkészek szolgálatára számítunk: Gáncs Péter, Szmolár Attila, Rozsé István, Sándorné Povazsenyecz Gyöngyi, Joób Olivér, Szabó Vilmos, Balicza Iván, Molnár József, Bozorády András. (Lelkészeink saját körzeti istentiszteletükre másokat is meghívhatnak, természetesen egyeztetve a nagytemplomi alkalmakkal.) Ezeken túlmenően három kiemelkedő esemény szerepel elképzeléseink között.- Június 8-án, pünkösd első napján Misina eperjesi szlovák evangélikus püspök úr lesz vendégünk. — Augusztus 24-ére, vasárnapra a békéscsabai, szarvasi és mezőberényi gyülekezetek küldöttségeit várjuk vezetőikkel együtt, hiszen 250 évvel ezelőtt elődeink többsége ezekről a településekről érkezett Nyíregyházára. AII. világháború után a Felvidékre került volt egyháztagja- ink képviselőit is erre a napra szeretnénk meghívni. Ez lesz talán a legtöbb résztvevőt vonzó rendezvényünk.- A harmadik jeles esemény kapcsolódni fog az Emmaus Szeretetotthon 10 éves jubileumához, melyről szeptember 20-án, szombaton emlékezünk meg, s ezt követi vasárnap egyházközségünk ünnepe a Nagytemplomban, Szebik Imre elnök-püspök úr igeszolgálatával. Ezen a kettős rendezvényen az erdélyi, finn és német testvérgyülekezetek küldöttségeinek részvételére is számítunk. Alkalmaink pontos dátumáról, programjáról egyházközségünk tagjait és olvasóinkat is időben tájékoztatni fogjuk. A jubileumi év alkalmaira imádkozó szívvel készülünk. Kérjük Urunkat, hogy minden jeles napon elmondhassuk: „Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadoz- zunk és örüljünk ezen!” (Zsolt 118, 24) Demcsákné Balczó Ildikó, másodfelügyelő A nyíregyházi műemlék evangélikus templom alapkőletétele 1784. március 25-én volt. Ezt a napot a nyíregyházi evangélikusok a mai napig saját ünnepnapjukként tartják számon. Kétszázötven évvel ezelőtt - 1753-ban - Petrikovics János szarvasi csizmadia hallotta, hogy gróf Károlyi Ferenc Nyíregyháza és Cserkesz pusztáira bérlőket keres, akiknek a vallásszabadságát is hajlandó biztositani. Szarvas, Békéscsaba, Mezőberény lakosaiból 300 tót nyelvű evangélikus család települt át. Az első akadályt Harruckern báró gördítette eléjük. Csak úgy volt hajlandó elbocsátani az áttelepülőket, ha háromévi bérüket előre kifizetik. Ők mindenüket eladták, a bérüket kifizették, a maradékból pedig harangot vásároltak. 1753-ban Vandlik Márton evangélikus lelkésszel és Johanidesz Márton tanítóval úrnak indultak. Nyíregyházán a szarvasiak a mai Szarvas utcán, a csabaiak a mai Luther utcán telepedtek le. A várbs jelenlegi főterén nádból csürtemplomot építettek. A mezőket egymás között felosztották, és szállásokat létesítettek rajtuk. Petrikovics Jánosnak a mai Sulyán-bokor környékén mérték ki a területet, amelyet „Petrikocsikának” neveztek. Márkus Mihály néprajzos még 1939-ben is találkozott Petrikovics János leányági örököseivel. A vallási türelmetlenség sok szenvedést okozott az áttelepülőknek. Egy éjszaka le kellett bontaniuk a csürtemplomukat, és a harangot a Sulyán-bokorban rejtették el. Már távozni akartak, mire a grófnak sikerült a felsőbbségtől kieszközölnie a maradásukat. A vallási türelmetlenség 1781-ben szűnt meg végleg II. József türelmi rendeletével. Ekkor a nyíregyháziak építkezésbe kezdtek. Egy kuruc kori temető helyén olyan templomot építettek, melynek szélessége 12, hosszúsága 22 öl lett. A hajlékot 1786. október 22-én szentelték fel. A templomkertet körülvevő vasrácsot Csengery Sámuelné született Szekeres Juliána földbirtokosnő adományozta 1885-ben. A templom főbejáratát oszlopsorral, az ablakait keretekkel egészítették ki. Amikor 1936-ban 150 éves lett a templomunk, külseje nemes vakolatot kapott. Idén, a gyülekezet alapításának 250. évében ezt a külsőt újítja meg a gyülekezet. A templom belsejét 1910-ben Groóh István művész-rajztanár tervei alapján festették ki. A munkálatokban diákként segédkezett egykori vallástanárom és cserkészparancsnokom, Máczay Lajos is. A főbejárat felett a homlokzaton az 1920-as években 12 kisharangot helyeztek el. Ezek minden órában eljátsszák az ,Jövel, Szentlélek Úristen” kezdetű énekünk első két sorát. Jubiláló gyülekezetünk hálával emlékezik az első 250 évre. Hiszen tudjuk: „Csak az Isten nagy kegyelme, hogy még nincsen végünk.” Dr. Reményi Mihály Pályázati felhívás A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) (Sopron, Széchenyi tér 11.) igazgatótanácsa pályázatot hirdet biológia - bármely szakos középiskolai tanár testnevelés - bármely szakos középiskolai tanár angol - bármely szakos középiskolai tanár fizika (feltétel: szükséges végzettséggel a tantárgy német nyelven való tanítása) történelem (feltétel: szükséges végzettséggel a tantárgy német nyelven való tanítása) nevelőtanár-lelkész állásokra 2003. augusztus 16-i munkába lépéssel. Feltételek: - szükséges szakképzettség (a németül fizikát és történelmet tanító középiskolai tanár esetén minimum felsőfokú német nyelvvizsga), - keresztyén elkötelezettség A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az evangélikus egyházhoz tartozás, tudományos munka, esetleg fokozat jeles vagy jó oklevél, idegennyelv-tudás (állami nyelvvizsga). Juttatások: A szokásos kiegészítő juttatások mellett a németül fizikát, illetve történelmet tanító középiskolai tanár számára szolgálati férőhely, házastársak esetén szolgálati lakás. A pályázathoz csatolni kell: - kézzel írott hagyományos önéletrajzot - a tanári elképzelések összefoglalását kb. 1 gépelt oldalon - a diploma fénymásolatát- protestáns pályázók esetén a konfirmációi (katolikusoknál a bérmálkozási) emléklap fénymásolatát - lelkészi ajánlást - nyelvvizsga-bizonyítvány fénymásolatát- erkölcsi bizonyítványt A pályázatokat a líceum címére, Tölli Balázs igazgató nevére: (9401 Sopron, Széchenyi tér 11., Pf. 77.) kell megküldeni 2003. május 16-ig. Információ Barta Róbert igazgatóhelyettestől (99/512-439) kérhető. * 4
