Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-02-10 / 6. szám
Evangélikus Elet 2002. FEBRUÁR 10. 5. oldal A könyv ünnepe Beszélgetés dr. Monok Istvánnal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával Az ő könyvtára a legnagyobb: 4 millió kötetet kell vigyáznia, és még ott vannak Mátyás világhírű gyűjteményének ritka kódexei, Kölcsey: Hymnus- kézirata, a megkopott térképek, a pótolhatatlan kép- és hanganyagok.- A születésének kétszázadik évfordulóját ünneplő nemzeti intézmény egész éven át tartó rendezvénysorozattal köszönti az alapító Széchényi Ferencet, s a magyar könyvtár- és múzeumügy jeles dátumát. Erről kérdeztük dr. Monok István főigazgatót: tervekről, örömökről és gondokról a januári délelőttben.- A 2002-es év nem csupán a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár életében hozott fontos eseménysorozatot. A Széchényi Ferenc kezdeményezte könyvtár- és múzeumalapítás elindítója volt több nagyobb gyűjteménynek is. A példa követésre talált, sorra alakultak a különböző megyei gyűjtemények. Azt szerettük volna, ha az Olvasás Éve után a közgyűjtemények évét is megrendezhetjük. A választási év miatt ezt így nem lehetett megszervezni; mindenképpen tekintettel kell lenni arra, hogy amit most eltervezünk, azt egy másik kormánnyal kell végrehajtani.- Mikor volt az alapítás pontos dátuma?- 1802. november 25-én kelt az az alapító okirat, amit már a császár jóváhagyott, s elfogadván azt a felségfolya- modványt, amelyet még márciusban juttatott el Széchényi Ferenc az udvarba a kamarához. Ezzel vált hivatalossá az alapítás... Széchényit több cél vezérelte: egyik, hogy a magyarság, tágabban a Kárpát-medencében élő népek múltjára vonatkozó írásos emlékeket gyűjtse, majd nyilvánossá tegye, és következő generációk meg tudják ismerni. Ezt Magyarországon egy főúr tette, a szerencsésebb európai nemzeteknél már a XVI. századtól az illető király gondoskodott arról, hogy létrejöjjenek olyan gyűjtemények, amelyeket nyilvánossá tettek, és ezzel megteremtették saját nemzeti könyvtáruk alapjait.- A francia, az angol, a dán példákkal ellentétben, nálunk ez nem volt elsődleges szándék.- A magyarság királya a XVI. századtól a Flabsburg családból került ki, így ennek az uralkodónak nem lehetett érdeke, hogy magyar nemzeti könyvtárat alapítson. Ugyanakkor nálunk abban az időben nem volt királyi udvar sem, olyan intézmény, amely megszervezi a kultúrát, példát ad azzal, hogyan kell nyomdát, könyvtárt, múzeumot alapítani, amit követhettek a társadalom vezetésében résztvevő személyiségek. Ezt a szerepet fourak vették át, illetve a történelmi egyházak. Ilyen szempontból tehát nem előzmény nélküli ez az alapítás. A lutheri reformáció egyik programja volt, hogy ilyen közösségi használatú könyvtárakat létesítsenek. Ennek hatására egy-egy nagyobb magángyűjtemény megnyílt a környezet számára.- Milyen változást hoztak az új századok?-A XVIII. században aktívabb és tudatosabb politikát folytattak a gyűjtők. A leghíresebb ilyen nyilvános könyvtári alapítás a pécsi püspökhöz fűződik. A múzeumi gondolat párhuzamos a könyvtári gyűjtéssel, a könyvtáron belül egy úgynevezett „ritkaság kamrát” hoztak létre, főleg Európában, ahol az illető területen nem honos állatokat kitömve, ritka ásványokat, érdekes tárgyakat, régi fegyvereket gyűjtöttek össze. így volt ez nálunk is. Elsőként Erdélyben, Teleky Mihály kancellár kezdeményezte...- Milyen volt Széchényi Ferenc gyűjteménye?- Széchényi hatalmas könyvtára kiterjedt-az ásványgyűjteményre is, amikor 1802-ben hivatalosan is megalakult. Ezért a nov. 25-i dátumot közös születésnapnak tartjuk a Nemzeti Múzeummal! Történelmünk is összefonódik, hiszen e nevezetes dátumtól nevezték ki a könyvtár őreit (akkor így hívták a vezetőket), ettől kezdődően volt gondnok a gyűjtemény kezelésére. József nádor számos területen komoly mecenatúrát vállalt, nagy gondot fordított arra, hogy a könyvtár fejlődjön, sőt, több előterjesztést fogalmaztak meg az ő kezdeményezésére, hogy most már törvény is szóljon erről a gyűjteményről. így 1808-ban a magyar országgyűlés törvényt fogadott el a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtárról, innentől kezdődik a törvényes együttélésünk... Ami Széchényi Ferenc gyűjteményét illeti, 1799-től 1815-ig jelentek meg katalógusok, a kötetek száma 15 ezer körül volt. Gazdag térképanyag is tartozott hozzá, amit szintén őrzünk. Tehát egy nagy és ko- moly gyűjtemény volt. A gyarapítás is ennek megfelelően történt, tudósok, közismert személyiségek saját könyvtárukat adományozták oda, egyre jobban szaporodott az állomány.- Volt-e nagy veszélyben?- A reformkorban a legszomorúbb esemény az árvízhez kötődik. 1838-ban a nagy pesti vízözönkor ugyan elmenekítették, és biztos helyre tették az egészet, de gyakorlatilag lehetetlenné vált a használata... A könyvtár történetében a XIX. század utolsó harmada kétségtelenül egy virágkor, összhangban Eötvös kulturális programjával. A gyűjteményt személyzettel látták el, gondoskodtak megfelelő katalógusokról, s a század végétől komoly tudományos egyéniségek voltak a vezetői. 1876-ban megalakították a Magyar Könyvszemlét, amely Európa egyik legrégibb könyvtörténeti folyóirata.- Mikor fogalmazódott meg a köz- könyvtári gondolat?- A közkönyvtár fogalma Szabó Ervin nevéhez kötődik. A XX. század elején terjed el, úgy, ahogy azt ma is értjük. Igazából Fitz József igazgatósága alatt készül el egy modem katalógus, s válik rendszeressé a gyarapítás is. Megalakul a kézirattár, a régi nyomtatványok tára, a zeneműtár, a színháztörténet... 1949-ben úgy döntött az országgyűlés, hogy a Széchényi Könyvtár kiválik a Nemzeti Múzeumból, önálló jogi személyiséget nyer, s lényegesen kibővül a feladatköre is. ’52- től kezdve a bibliográfiai számbavétel is a mai elvek szerint történik, a köteles rendeletet szigorúan betartják, ’59 óta pedig tudományos módszertani központ.- Fontos intézmény lett, országos feladattal...- A Széchényi Könyvtárnak - az országos dokumentum-ellátás, a nagyobb könyvtárak segítése, a köteles példányok elosztása mellett - komoly módszertani feladatrendszere is van. Természetesen a gyűjtemény sokszínűsége ezzel nem ér véget, hiszen megalakul a mikrofilmtár (több mint 100 millió felvételt őrzünk), megkezdődik a módszeres állományvédelem, kiépül a világhírű restaurátor műhely... 1985-ben létrejött a videotár, a történeti interjúk tára. Legújabb gyűjteményünk egy jelenkori fotóművészeti készlet, nálunk van a Szabad Európa Rádió hanganyaga... Jelen pillanatban 4 millió kötetet őrzünk, ehhez csatlakozik 1 millió folyóirat és aprónyomtatvány. Az utóbbi időben nagy lépéseket tettünk egy elektronikus gyűjtemény kialakítására, ahol már most is olvasható a magyar klasszikus szakirodalom.- Az egész éves ünnepségsorozatból mit emelne ki?- Január 22-én közös ünnepséget tartottunk a Nemzeti Múzeummal. Február 15-én kiállítás nyílik a magyarországi múzeumok 200 évéről, április 29-én Széchényi-emléknap: két márványtáblát avatunk, a múzeum korábbi igazgatói, illetve kiemelkedő donátorainak megörökítésére, majd a Széchényi-emlékérem átadására kerül sor... Nagy esemény nekünk a május 16-án megnyíló Corvinakiállítás. Utána még egy nagy kiállítást tervezünk: november 22-én a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum történetéről, a záróünnepség pedig 25-én szintén itt lesz gazdag bemutatókkal egybekötve. Közben mind a két intézményt megtiszteli a nemzetközi szakma, találkozókat és konferenciákat rendezünk... Szóval egész évben - és persze később is - a könyv ünnepét hirdetik a Vár öreg falai, és ezekre a kivételes alkalmakra mindenkit nagy szeretettel hívunk és várunk. Fenyvesi Félix Lajos Magyarságtükör Végre megjelent egy olyan könyv, amelyik úgy mutatja be a magyar történelmet, a tudományban, művészetben, sportban elért eredményeinket, hogy - miközben törekszik a tárgyilagosságra - elsősorban az értékeinkre figyel. Aki végigolvassa Sisa István: „Magyarságtükör - Nemzet határok nélkül” című, sok fényképpel, térképpel és egyéb dokumentummal teletűzdelt, nagy méretű, szép kiállítású, 400 oldalas munkáját (megrendelhető: a Püski Könyvesháztól 1013 Budapest, Krisztina körút 26., áfával együtt 3 900 forintért), megérti, hogy miért ez a könyv a legnépszerűbb a Nyugaton élő magyarok körében. Számunkra, akik évtizedeken keresztül hiányosan, torzítottan tanultuk a magyar történelmet, művelődéstörténetet, a könyv szemlélete, adatainak, képeinek jelentős része az újdonság erejével hat. Különösen azok a dokumentumok, amelyek a trianoni tragédiát és következményeit mutatják be (nyers őszinteséggel, de nem uszítva a szomszédaink ellen), vagy amelyek az emigrációban élő testvéreink küzdelmét ismertetik magyarságuk megőrzéséért, a magyar érdekek kellő súlyú képviseletéért a nemzetközi fórumokon. A történészek valószínűleg nem értenek majd egyet a kötet egyik-másik megállapításával, következtetésével. A teljes magyar történelem több, árnyaltabb annál, mint ami ebben a könyvben megtalálható. Ezért kizárólagos tankönyvként sokan nem fogadnák el. Segédkönyvként, történelmi-kultúrtörténeti olvasókönyvként azonban nagyon ajánlom minden iskolának, könyvtárnak, ifjúsági és felnőtt közösségnek, és azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyermekeik hazaszeretete megalapozott, érzelmileg is telített legyen. Dr. Kálmán Attila, a Pápai Református Gimnázium igazgatója Jancsó Adrienne előadóművész az Evangélium Színház színpadán Forma van a versem egyszerű sorában: ötvös volt az ősöm, Brassó városában. Kalapácsolt, vésett, kohó-szikra mellett, ezüst ámpolnákat, úrvacsora-kelyhet. Kupák aranyércét képpel kifaragta, drágakövet plántált finom foglalatba... (Aprily Lajos) Nemzeti (magyar) Színháznak. Bár kezdeti színészi alakításait Kolozsváron és később Budapesten is elismerő kritikák kísérték, ő a magyar népköltészetnek, a magyar balladakincsnek akart és lett is hűséges, avatott tolmácsolója. 1947-ben települt át családjává^ Magyarországra, magával hozva ottani hitét, erejét, bátorságát, amely a sok megpróbáltatáson átsegítette... Népballada- estek, „Földédesanyám”, „Testvérkezet! Testvérkezet!”, „Légy már legenda!”, „Csak tiszta forrásból” című önálló műElőször úgy gondoltam, hogy a férj, Jékely Zoltán versét választom mottóul, s hogy mégis az apósét választottam? Mert az ő időtálló sora: „drágakövet plántált finom foglalatba” egyaránt vonatkozik mindhármukra: Jancsó Adriennre, Áprily Lajosra, Jékely Zoltánra. Ez a cső dálatos hármas emberi szívekbe, agyakba plántálta kincseit, szórta szét a világba, hazájába és határon túlra betű, szó, hang formájában drágaköveit. Mindhármuk életeleme a szép magyar beszéd, szülőföldjük a magyar költészet ősi talaja. Jancsó Adrienne szülővárosa Marosújvár. „Marosvásárhelyen, városon kívül laktunk mezőn. Itt töltöttem gyermekkoromat: két évig betegségem miatt iskolába se járhattam. Magányos gyerek voltam, lehet, ezért is kaphattam rá a versmondásra. Környezetemben alaposan megismerhettem a költészetet. Tudtam különbséget tenni szép vers és jó vers között. Lehet, hogy édesanyám hangos versolvasásával kedveltette meg velem a költői sorokat. A szavalás lett életem célja. Harmadik elemista koromban volt első nyilvános sikerem: a »Júlia szép leány balladájáéval szavalóversenyt nyertem. Versmondásom első lelkes hallgatója elözvegyült és hozzánk költözött nyugdíjas esperes nagyapám volt. Sajnos még csak tizenegy éves voltam, amikor elhunyt: nagy olvasó-beszélgető partnert vesztettem el halálával.” - mondta Jancsó Adrienne, amikor „Újra és újra” címmel 75. születésnapjára megjelent könyvéről, tartalmas életútjának összegzéséről beszélgettünk. Gyermekkora óta tudatosan készült előegy sorai határon túlra is eljutottak, több hónapos amerikai útján negyvenhárom előadása volt. A népéletből fennmaradt kincsek: balladák - a szomszédos népek balladái is -, imák, ráolvasások, de a magyar költészet klasszikusainak és kortárs költők versei is úgy hangzanak el nyelvünk minden szépségét kitáró hangján, ahogy azt Arany János határozta meg: „Mondd, ahogy Isten adta mondanod.” így lett a nép leikéből fakadó kincsek - drágakövek - feltárója, továbbadója. Fellépése az Evangélium Színházban nagy meglepetés és öröm volt, és újabb születésnapjára talán ez a felkérés volt a legszebb ajándék (Udvaros Béla érdeme). Madách Imre: Mózes című drámájában Jókhebéd alakításával nemcsak a közönségnek, de művésztársainak is felejthetetlen élményt nyújtott. „Jancsó Adrienne csodálatos előadóművész, de a színpadon is a legnagyobb szerepek vártak volna rá!” -jegyeztem fel egyik lelkes nézője szavait. Igaza volt. Ezt érezhette az Evangélium Színház megálmodója, lelkes vezetője adóművészi pályára Jókhebéd és Mózes - Konez Gáborral az Evangélium Színház , , . .. bemutatóján Diákként egyházi ünnepségek, jótékony célú estek, teadélutánok szereplője. Gimnazista korában már a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság versmondója és húsz éves korában rendes tagja. Fiatalon tagja a Kolozsvári Udvaros Béla is, amikor a Kossuth-díjas érdemes művészt, utolérhetetlen előadó- művészt - ha csak néhány estére is - visszavarázsolta a színpadra. Köszönjük. Schelken Pálma Evangélium Színház Örömmel tudatjuk az Evangélium Színház barátaival, hogy nagy sikerrel zárultak Mózes-előadásaink. Madách Imre drámáját a Reformáció előtti bemutatótól Adventig, majd januárban a felekezeti gimnáziumok diákjainak játszottuk. És hogy kedvet ébresszünk más gyülekezetekben is, a vidékiek jeles érdeklődésére hívjuk fel a figyelmet. A Budapest- Fasori Evangélikus Gimnázium és a Budapest-Deák téri Evangélikus Gimnázium mellett, telt házakat biztosított a Nógrád megyei szügyi gyülekezet, az Orosházi Evangélikus Gimnázium és a Kiskunhalasi Református Gimnázium is. Ezúton is köszönjük és köszöntjük Őket. •kick Az Evangélium Színházat működtető Ökumenikus Színház Alapítvány januári kuratóriumi ülésén döntött a szokásos tavaszi bemutatókról. Ezúttal nem a megszokott időpontban, Virágvasámap lesz a premier a Duna Palotában, hanem (az áprilisi országgyűlési képviselő-választások miatt késve) 2002. április 26-án, péntek este 7 órakor mutatjuk be Robert Bolt: Egy ember az örökkévalóságnak (Morus Tamás) című drámáját. Kérjük gyülekezeteinket, látogassák előadásainkat, hogy minél több előadásban hirdethessük az evangéliumot. Egyaránt várjuk budapesti és vidéki testvéreinket! Udvaros Béla művészeti vezető
