Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-11-17 / 46. szám

2002. NOVEMBER 17. 5. oldal ■ ■ - ....= Evangélikus Élet Po lgár Ildikó megdöbbentő és csodálatos kiállítása a Hegyvidéki Kortárs Galériában „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd örökül, ha kihunysz: A haza minden előtt! ” (Kölcsey Ferenc: Emléklapra) Megdöbbentő és csodálatos! Lehet, hogy meglepőnek tűnik e két ellentétes kifejezés egymás mellett, de aki benyit a Városmajor utca mind ismertebb és láto- gatottabb kiállítóhelyiségébe, szépséget, nyugalmat, megpihenést keresve a mű­vészet sokszínűségében, már a belépés pillanatában megdöbben. Polgár Ildikó „Porcelánvallomások” című nagyon idő­szerű műveinek sorozatösszeállítása, a porcelánná vált - közel fél évszázados - fényképek a maguk rideg némaságában is kiáltanak. Kiáltásuk szívbemarkoló, rettenetes és csodálatos napok történése­iről szólnak. Almokkal és vágyakkal teli fiatalokról, akik előző nap az iskolapa­dokban még évszázadok történelméről, magyar hősökről és október 6. tragikus eseményéről hallhattak, vagy a grundon vívták mindennapi csatájukat - s egyik napról a másikra, szinte percek alatt vál­tak felnőtté, tudatos, elszánt magyarok­ká, fegyvert forgató hősökké, értették meg, hogy „A haza minden előtt”. Fel­nőtt emberré lettek - és sok százan nagy­korúságukat sem érhették meg... A megdöbbentő „Porcelánvallomások” lát­tán és megértésével így lesznek csodála­tossá azok az 56-os tizenévesek, akik tet­tükkel olyan egységessé tették a magyar nemzetet, a magyarságot itthon és hatá­ron túl (sajnos csak rövid időre), amely mindenkor példamutató kell. hogy le­gyen. Polgár Ildikó művészi pályájának megdöbbentő és csodálatos állomása ez a porcelánmementó-kiállítás, amelyet fi­ataloknak, felnőtteknek minél szélesebb körben kellene megismerniük. Hű tükrei történelmünk „egy darabjának”, amelyet hasonlóan szépen, szívhez szólóan Feke­te István író örökített meg 1956-ban „Levél Bécsbe” című írásában: „...itt csak halálba menő tizennégy- huszonéves gyerekek voltak, lányok is, akik betelvén egy istentelenség szörnyű ürességével, a jelszavak csatomalevesé- vel, a hazugság emészthetetlen maszla­gával, és nekimentek felborítani a hegyet és megfordítani a történelmet, eszmélet­len céltudatossággal élni vagy meghalni. És felborították a hegyet, és megfor­dították a történelmet, és győzedelmesen élve maradtak. Élve maradtak elsősorban azok, akik­nek testük meghalt, mert örökké élnek az Örökkévalóban és a nemzet szívében...”. (Bocsánatot kérek, hogy a művésznő egyéb, szinte egyedülálló művészi „porce­lánvallomásait”, porcelánná alakított tár­gyait, újságokat, a fent említettek kiegészí­tőit most nem részleteztem.) A kiállítás november 30-ig tekinthető meg kedden, csütörtökön, szombaton 10-18 óráig, a Városmajor u. 16. alatt. Tel.: 201-6607. Schelken Pálma Harmonia Sacra Tizedik alkalommal rendezték meg a Duna két partján fekvő Észak- és Dél-Komáromban a Harmonia Sacra Danubiana nem­zetközi egyházzenei-egyházművészeti fesztivált. Öt ország sok száz énekese, művésze és műkedvelője találkozott itt, hogy a kü­lönféle történelmi egyházak templomaiban, intézményeiben a szakrális művészet nagyszerű alkotásait mutassák be. A nagy egyházzenész, Liszt Ferenc születésnapján tartott ünnepi misén Johann Sebastian Bachról és Kodály Zoltánról is megemlékeztek. Az ünne­pélyes alkalmon a budapesti Szervita kó­rus, a Fővárosi énekkar és Székely Mik­lós orgonaművész szólaltatta meg a három zenei géniusz műveit. Az észak-komáromi városrész Cse- madok Galériájában Ruda Gábor eszter­gomi képzőművész az egykori Gömör vármegye középkori templomait bemu­tató fotóiból nyílt kiállítás. Érdekes volt felfedezni a sok-sok építmény között az Evangélikus Életben nemrég (Gótikus utakon címmel) bemutatott templomaink időtálló szépségeit, értékeit. A bár csalhatatlanul őszies idő­ben, de a ragyogó napsütéstől át­melegedve szabadtéri koncertet adtak a Komáromba érkezett kó­rusok a város főterén, a Klapka té­ren. Nem kis örömünkre az egyik legnagyobb sikert épp a dél-komá­romi evangélikusok kórusa aratta telt hangzású éneklésükkel és nem utolsó- ¥y* fjtb sorban remek darabválasztásukkal. */ A hatalmas Szent András-templom magasan körbefútó oratórium- és folyosó- rendszere lehetőséget teremt arra, hogy 10-15 kórus is szervesen bekapcsolódjék a liturgiába anélkül, hogy a híveket, a gyülekezetei zavarnák vagy kiszorítanák a helyéről. A misén több felekezet ének­kara működött közre. A teljesség igénye nélkül hadd emeljem ki néhányukat: a ko­lozsvári görög katolikus székesegyház Magnificat kórusa, az alkmaari konzerva­tórium kamarakórusa Hollandiából, a bu­dapesti Vándor kórus, a szlovákiai refor­mátus fiatalok országos énekkara, a Firesz kórus, a dél-komáromi egyesített evangélikus-református kórus, a Schola Mariana és nem utolsósorban a Lutheránia énekkar Kamp Salamon ve­zényletével, akik a mise előtt rövid han- versenyt is adtak. Az alkalmat záró - mintegy háromszáz fős - összkari mű­vek egyikét, Liszt Ferenc Ave Mariáját is u <5^ *Na * Kamp Salamon vezényelte. Az istentisz­telet orgonistája a nagyváradi bazilika kántora, Kristófi János volt. Az EKE (Evangélikusok Közössége az Evangéliumért) fiataljainak „akció- csoportja" először a dél-komáromi re­formátus templomban mutatkozott be „Miért van szükség szabadítóra?” című pantomimes műsorukkal, majd ugyanők rövid énekekkel is bekapcsolódtak a li­turgiába az észak-komáromi evangéli­kus templomban. A reformációról tartott új nézőponto­kat is bemutató előadást Takácsné Ko­vácsházi Zelma lelkész a dél-komáromi evangélikus imaházban. Itt az egyház- község kórusa mutatott be elsősorban reformáció korabeli műveket. Mindennapjaink olcsó kifejezésmód­jai sajnos megjelennek templomainkban, sőt néha még a liturgiában is. Ezért új kezdeményezésként először rendezték meg a Tiszti Pavilonban az „Élő egyház­művészetünk” konferenciát, melyen A ceremóniától a liturgiáig címmel Fehér Károly ny. esperes tartott nyitó előadást. Szabó Imre pozsonyi orgonaművész, ta­nár az orgona, az orgonazene és a liturgia kérdéskörét ismertette, míg Enyedi Pál budapesti orgonaművész, tanár az egy­házzene mai helyzetéről szólt. Nyikus Anna komáromi iparművész, tanár az egyházi textíliákat - szőnyege­ket, térítőkét, zászlókat és ruhákat - Vetített képekben mutatta be, Liszka József néprajzos pedig a faluszéli keresztek, szobrok je­lentőségéről, állapotáról tartott előadást. A konferenciát Jáki Teodóz győri bencés tanár Vallási néphagyomány az ezredfordulón című előadása zárta. Az elhang­zottakhoz kis kiállítás, rögtönzött tárlat is kapcsolódott. A konferenci­án közreműködött a helyi egyházi is­kola szkólája és a dél-komáromi evan­gélikus egyházközség kórusa. Bár a több mint tíznapos rendezvény gazdag programjából főleg evangélikus egyházunk részvételét emeltük ki, a Harmonia Sacra Danubiana a teljes zsidó-keresztény kultúránk szakrális ér­tékeit mutatja be. Mindezt elsősorban az istenhit csodálatos megnyilvánulásai­ként kell nekünk, keresztényeknek be­mutatnunk és továbbadnunk. Köszönet ezért a szervezőknek, az egyes egyházak képviselőinek, illetve az evangélikus részről az oroszlánrészt vállaló Ihász Be­atrix komáromi lelkésznek.- stu ­A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium (Bp. VIL, Városligeti fasor 17-21.) felvételt hirdet a 2003/2004-es tanév nyolc és négy' évfolyamos tagozatára, elsősorban evangélikus tanulók számára. Jelentkezési lapok a gimnázium portáján és a lelkészi hivatalokban szerezhetők be. Intemátusi elhelyezést vidéki tanulók számára tudunk biztosítani. Gimnáziumunk a 9. évfolyamra (négyosztályos képzés) jelentkezők számára írásbeli felvételit tart magyarból és matematikából, előzetes jelentkezés alapján. A jelentkezési lapok leadási határideje: 2003. január 15. Az 5. évfolyamra (nyolcosztályos) jelentkező tanulók számára a központilag előírt időpontú felvételire 2003. febr. 3. és febr. 28. között kerül sor, előzetes jelentkezés alapján. Jelentkezési lapok leadási határideje: 2003. január 15. Az érdeklődő szülők részére 2002. december 11-én 17.00 órakor gimnáziumunk dísztermében nyílt szülői tájékoztatót tartunk. Tárnok Dezső igazgató Tele-víziók KALME-szeminárium Szlovéniában Víziókkal telve érkeztek meg múlt hétvégén a szlovéniai Moravske Toplicébe az egyházi tévéműsorok készítői. Az Európai Kisebbségi Evangélikus Egyházak Kommunikációs Bizottsága (KALME) szervezte szeminárium témacíme az „Egyházak a televízióban ” volt. A háromnapos konferencia lényegében egymás munkájának jobb megismerését, az ötletszerzést és a továbbképzést szolgálta. Hazánkat dr. Fabiny Tamás teológiai docens, a Duna Televízió munkatársa, ifi. Káposzta Lajos (Halas Tv, Kiskunhalas) és lapunk munkatársa, Gazdag Zsuzsan­na képviselte. A családias légkörben zajlott szemi­náriumon tizenöten vettünk részt. A meghívottak nyolc országból érkeztek: Ausztriából, Magyarországról, Horvát­országból, Oroszországból, Lengyelor­szágból, Csehországból és Hollandiából. A vendéglátó Szlovénia képviselői mel­lett még egy német segédlelkésznő is csatlakozott a csapathoz, aki tapasztalat- szerzés céljából Ljubljanában tölt né­hány hónapot. A program - a televíziós anyagok be­mutatásán és megvitatásán kívül - három előadásból állt. „A televízió és az egyhá­zi műsorok közszolgálatisága” címmel dr. Christoph Weist lelkész, az osztrák evan­gélikus egyház médiafelelőse tartott elő­adást. Ausztria kivételes helyzetben van abból a szempontból, hogy ott nincs ke­reskedelmi televízió, csak a két közszol­gálati csatorna, az ORF1 és az ORF2 kö­zött választhatnak a nézők. Az egyház istentisztelet-közvetítéssel, egyházi híre­ket, áhítatokat, emberi és szociális kérdé­seket feldolgozó műsorokkal van jelen a képernyőn. Az előadó kiemelte, hogy tö­rekedjünk a nyitottságra, az aktualitásra és a minőségi munkára, továbbá tartsuk szem előtt ne csak az egyházhoz kötődő, hanem a „világi” nézőket is. A következő előadást e sorok írója tartotta, aki igyekezett keresztény szem­szögből vizsgálni a „Big Brother-jelen- séget”, a valóságshow műfaját, zársza­vában külön is hangsúlyozva az emberi méltóság fontosságát. Az előadások mellett a résztvevők rö­vid híradásban számoltak be arról, hogy milyen az evangélikus egyház helyzete és televíziós munkája országukban. A be­számolók közül Horvátországot, Oro­szországot és Hollandiát emelném ki. Liljana W. Bérié elmondta, hogy egyelőre ő az egyetlen lelkésznő Horvátországban, és az anyagi nehézségek miatt ő is csak biokémikusi főállása mellett, „másodál­lásban” lelkészkedik. A kis evangélikus felekezet számára fontos, hogy - a több­ségében római katolikus nézőkkel is - is­mertesse az evangélikus tanítás lényegét. Döbbenetes volt látni és hallani, mit is jelentett az, hogy Oroszországban 1936- tól a nyolcvanas évek végéig „szünetel­tették” a vallási életet, a templomokat raktárrá, uszodává alakították. Különle­ges, ünnepi alkalmakon készül ugyan te­levíziós anyag (láthattunk is egy filmet arról, hogyan él és működik az egyház az egykori Szovjetunió területén), de a mi fogalmaink szerinti médiamunkáról még nem igazán beszélhetünk. Hollandiában a hagyományos isten­tisztelet-közvetítés helyett inkább a mo­dem, rövid, meditativ forma a jellemző. Leginkább életkérdéseket járnak körül, mint amilyen például a gyászesetek kér­dése, egy közeli hozzátartozó halálának feldolgozása. „Médiamunka - mint az egyház felada­ta” című előadásában dr. Fabiny Tamás ar­ról beszélt, hogy egyház és kommunikáció elválaszthatatlanul összetartoznak. Na­gyon fontos szerepe van az egyházon be­lüli, valamint az egyház és a világ közti kommunikációnak is. Fontos, hogy az egyház és a média képviselői jobban meg­ismerjék egymást. Túl kevés egyházi em­ber érti és ismeri a médiát, és túl kevés az egyházat ismerő médiaszakember is. Gazdag Zsuzsanna Kereszténység és média A 10 éves Duna Televízió volt a díszvendége november 9-én, szombaton a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége által rendezett tanulmányi napnak, amely az elektronikus média problémakörét járta körül. Pékár István, a Duna Televízió elnöke a kezdetekre emlékezve elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt az első játékfilm, amit a csatorna műsorára tűzött, Szőts István Emberek a Havason című alkotása volt. A balladai szépségű film és a magyar szó keltette katartikus érzés az erdélyi magyarság körében első számú televízióvá emelte a Duna Tv-t. Azóta megjelentek más magyar nyelvű csatornák is a térség­ben, a Duna Televízió mégis a mai napig őrzi népszerűségét. A televízió, amely 1992 karácsonyán - II. János Pál pápa áldásával - kezdte meg adását, azért jött létre, hogy szellemi hidat építsen az anyaországi és a hatá­ron túl élő magyarság között. Az UNESCO által 1999-ben a világ legjobb kultu­rális televíziójának ítélt Duna Tv várhatóan jövőre is az ideihez hasonló anyagi feltételekkel működhet, sőt négy esztendő után először zárhatja szerény nyereség­gel az évet. A műholdas csatorna jövő évi tervei között szerepel egy mintegy 700 millió forintos beruházás a digitális technika fejlesztésére, hosszabb távú tervei szerint egyrészt - hagyományaihoz híven - maradna kulturális televízió, a Tudás tele­víziója, másrészt a közép-kelet-európai régió hírtelevíziója lenne. A Duna Tv jelenleg az egyetlen magyar nyelvű televízió, amely az Internet segítségével az egész világon fogható, tizedik születésnapjától, december 24-től azonban meg­kezdi műholdas műsorsugárzását Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Álla­mokban is. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének rendezvényén bemutatták a III. Nemzetközi Ökumenikus Filmszemle két díjnyertes alkotását is: Barlay Tamás (Duna Tv) Iskola a Gyimesekben című müvét, amely Berszán Lajos gyimesfel- sőloki esperes szinte emberfeletti teljesítményét mutatja be - aki a semmiből te­remtett magyar nyelvű gimnáziumot a Gyimes völgyében - és Téglásy Ferenc (MIN) Ajándékok voltak című, megdöbbentő tisztaságú dokumentumfilmjét. V A szeminárium résztvevői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents