Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-11-17 / 46. szám
2002. NOVEMBER 17. 5. oldal ■ ■ - ....= Evangélikus Élet Po lgár Ildikó megdöbbentő és csodálatos kiállítása a Hegyvidéki Kortárs Galériában „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd örökül, ha kihunysz: A haza minden előtt! ” (Kölcsey Ferenc: Emléklapra) Megdöbbentő és csodálatos! Lehet, hogy meglepőnek tűnik e két ellentétes kifejezés egymás mellett, de aki benyit a Városmajor utca mind ismertebb és láto- gatottabb kiállítóhelyiségébe, szépséget, nyugalmat, megpihenést keresve a művészet sokszínűségében, már a belépés pillanatában megdöbben. Polgár Ildikó „Porcelánvallomások” című nagyon időszerű műveinek sorozatösszeállítása, a porcelánná vált - közel fél évszázados - fényképek a maguk rideg némaságában is kiáltanak. Kiáltásuk szívbemarkoló, rettenetes és csodálatos napok történéseiről szólnak. Almokkal és vágyakkal teli fiatalokról, akik előző nap az iskolapadokban még évszázadok történelméről, magyar hősökről és október 6. tragikus eseményéről hallhattak, vagy a grundon vívták mindennapi csatájukat - s egyik napról a másikra, szinte percek alatt váltak felnőtté, tudatos, elszánt magyarokká, fegyvert forgató hősökké, értették meg, hogy „A haza minden előtt”. Felnőtt emberré lettek - és sok százan nagykorúságukat sem érhették meg... A megdöbbentő „Porcelánvallomások” láttán és megértésével így lesznek csodálatossá azok az 56-os tizenévesek, akik tettükkel olyan egységessé tették a magyar nemzetet, a magyarságot itthon és határon túl (sajnos csak rövid időre), amely mindenkor példamutató kell. hogy legyen. Polgár Ildikó művészi pályájának megdöbbentő és csodálatos állomása ez a porcelánmementó-kiállítás, amelyet fiataloknak, felnőtteknek minél szélesebb körben kellene megismerniük. Hű tükrei történelmünk „egy darabjának”, amelyet hasonlóan szépen, szívhez szólóan Fekete István író örökített meg 1956-ban „Levél Bécsbe” című írásában: „...itt csak halálba menő tizennégy- huszonéves gyerekek voltak, lányok is, akik betelvén egy istentelenség szörnyű ürességével, a jelszavak csatomalevesé- vel, a hazugság emészthetetlen maszlagával, és nekimentek felborítani a hegyet és megfordítani a történelmet, eszméletlen céltudatossággal élni vagy meghalni. És felborították a hegyet, és megfordították a történelmet, és győzedelmesen élve maradtak. Élve maradtak elsősorban azok, akiknek testük meghalt, mert örökké élnek az Örökkévalóban és a nemzet szívében...”. (Bocsánatot kérek, hogy a művésznő egyéb, szinte egyedülálló művészi „porcelánvallomásait”, porcelánná alakított tárgyait, újságokat, a fent említettek kiegészítőit most nem részleteztem.) A kiállítás november 30-ig tekinthető meg kedden, csütörtökön, szombaton 10-18 óráig, a Városmajor u. 16. alatt. Tel.: 201-6607. Schelken Pálma Harmonia Sacra Tizedik alkalommal rendezték meg a Duna két partján fekvő Észak- és Dél-Komáromban a Harmonia Sacra Danubiana nemzetközi egyházzenei-egyházművészeti fesztivált. Öt ország sok száz énekese, művésze és műkedvelője találkozott itt, hogy a különféle történelmi egyházak templomaiban, intézményeiben a szakrális művészet nagyszerű alkotásait mutassák be. A nagy egyházzenész, Liszt Ferenc születésnapján tartott ünnepi misén Johann Sebastian Bachról és Kodály Zoltánról is megemlékeztek. Az ünnepélyes alkalmon a budapesti Szervita kórus, a Fővárosi énekkar és Székely Miklós orgonaművész szólaltatta meg a három zenei géniusz műveit. Az észak-komáromi városrész Cse- madok Galériájában Ruda Gábor esztergomi képzőművész az egykori Gömör vármegye középkori templomait bemutató fotóiból nyílt kiállítás. Érdekes volt felfedezni a sok-sok építmény között az Evangélikus Életben nemrég (Gótikus utakon címmel) bemutatott templomaink időtálló szépségeit, értékeit. A bár csalhatatlanul őszies időben, de a ragyogó napsütéstől átmelegedve szabadtéri koncertet adtak a Komáromba érkezett kórusok a város főterén, a Klapka téren. Nem kis örömünkre az egyik legnagyobb sikert épp a dél-komáromi evangélikusok kórusa aratta telt hangzású éneklésükkel és nem utolsó- ¥y* fjtb sorban remek darabválasztásukkal. */ A hatalmas Szent András-templom magasan körbefútó oratórium- és folyosó- rendszere lehetőséget teremt arra, hogy 10-15 kórus is szervesen bekapcsolódjék a liturgiába anélkül, hogy a híveket, a gyülekezetei zavarnák vagy kiszorítanák a helyéről. A misén több felekezet énekkara működött közre. A teljesség igénye nélkül hadd emeljem ki néhányukat: a kolozsvári görög katolikus székesegyház Magnificat kórusa, az alkmaari konzervatórium kamarakórusa Hollandiából, a budapesti Vándor kórus, a szlovákiai református fiatalok országos énekkara, a Firesz kórus, a dél-komáromi egyesített evangélikus-református kórus, a Schola Mariana és nem utolsósorban a Lutheránia énekkar Kamp Salamon vezényletével, akik a mise előtt rövid han- versenyt is adtak. Az alkalmat záró - mintegy háromszáz fős - összkari művek egyikét, Liszt Ferenc Ave Mariáját is u <5^ *Na * Kamp Salamon vezényelte. Az istentisztelet orgonistája a nagyváradi bazilika kántora, Kristófi János volt. Az EKE (Evangélikusok Közössége az Evangéliumért) fiataljainak „akció- csoportja" először a dél-komáromi református templomban mutatkozott be „Miért van szükség szabadítóra?” című pantomimes műsorukkal, majd ugyanők rövid énekekkel is bekapcsolódtak a liturgiába az észak-komáromi evangélikus templomban. A reformációról tartott új nézőpontokat is bemutató előadást Takácsné Kovácsházi Zelma lelkész a dél-komáromi evangélikus imaházban. Itt az egyház- község kórusa mutatott be elsősorban reformáció korabeli műveket. Mindennapjaink olcsó kifejezésmódjai sajnos megjelennek templomainkban, sőt néha még a liturgiában is. Ezért új kezdeményezésként először rendezték meg a Tiszti Pavilonban az „Élő egyházművészetünk” konferenciát, melyen A ceremóniától a liturgiáig címmel Fehér Károly ny. esperes tartott nyitó előadást. Szabó Imre pozsonyi orgonaművész, tanár az orgona, az orgonazene és a liturgia kérdéskörét ismertette, míg Enyedi Pál budapesti orgonaművész, tanár az egyházzene mai helyzetéről szólt. Nyikus Anna komáromi iparművész, tanár az egyházi textíliákat - szőnyegeket, térítőkét, zászlókat és ruhákat - Vetített képekben mutatta be, Liszka József néprajzos pedig a faluszéli keresztek, szobrok jelentőségéről, állapotáról tartott előadást. A konferenciát Jáki Teodóz győri bencés tanár Vallási néphagyomány az ezredfordulón című előadása zárta. Az elhangzottakhoz kis kiállítás, rögtönzött tárlat is kapcsolódott. A konferencián közreműködött a helyi egyházi iskola szkólája és a dél-komáromi evangélikus egyházközség kórusa. Bár a több mint tíznapos rendezvény gazdag programjából főleg evangélikus egyházunk részvételét emeltük ki, a Harmonia Sacra Danubiana a teljes zsidó-keresztény kultúránk szakrális értékeit mutatja be. Mindezt elsősorban az istenhit csodálatos megnyilvánulásaiként kell nekünk, keresztényeknek bemutatnunk és továbbadnunk. Köszönet ezért a szervezőknek, az egyes egyházak képviselőinek, illetve az evangélikus részről az oroszlánrészt vállaló Ihász Beatrix komáromi lelkésznek.- stu A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium (Bp. VIL, Városligeti fasor 17-21.) felvételt hirdet a 2003/2004-es tanév nyolc és négy' évfolyamos tagozatára, elsősorban evangélikus tanulók számára. Jelentkezési lapok a gimnázium portáján és a lelkészi hivatalokban szerezhetők be. Intemátusi elhelyezést vidéki tanulók számára tudunk biztosítani. Gimnáziumunk a 9. évfolyamra (négyosztályos képzés) jelentkezők számára írásbeli felvételit tart magyarból és matematikából, előzetes jelentkezés alapján. A jelentkezési lapok leadási határideje: 2003. január 15. Az 5. évfolyamra (nyolcosztályos) jelentkező tanulók számára a központilag előírt időpontú felvételire 2003. febr. 3. és febr. 28. között kerül sor, előzetes jelentkezés alapján. Jelentkezési lapok leadási határideje: 2003. január 15. Az érdeklődő szülők részére 2002. december 11-én 17.00 órakor gimnáziumunk dísztermében nyílt szülői tájékoztatót tartunk. Tárnok Dezső igazgató Tele-víziók KALME-szeminárium Szlovéniában Víziókkal telve érkeztek meg múlt hétvégén a szlovéniai Moravske Toplicébe az egyházi tévéműsorok készítői. Az Európai Kisebbségi Evangélikus Egyházak Kommunikációs Bizottsága (KALME) szervezte szeminárium témacíme az „Egyházak a televízióban ” volt. A háromnapos konferencia lényegében egymás munkájának jobb megismerését, az ötletszerzést és a továbbképzést szolgálta. Hazánkat dr. Fabiny Tamás teológiai docens, a Duna Televízió munkatársa, ifi. Káposzta Lajos (Halas Tv, Kiskunhalas) és lapunk munkatársa, Gazdag Zsuzsanna képviselte. A családias légkörben zajlott szemináriumon tizenöten vettünk részt. A meghívottak nyolc országból érkeztek: Ausztriából, Magyarországról, Horvátországból, Oroszországból, Lengyelországból, Csehországból és Hollandiából. A vendéglátó Szlovénia képviselői mellett még egy német segédlelkésznő is csatlakozott a csapathoz, aki tapasztalat- szerzés céljából Ljubljanában tölt néhány hónapot. A program - a televíziós anyagok bemutatásán és megvitatásán kívül - három előadásból állt. „A televízió és az egyházi műsorok közszolgálatisága” címmel dr. Christoph Weist lelkész, az osztrák evangélikus egyház médiafelelőse tartott előadást. Ausztria kivételes helyzetben van abból a szempontból, hogy ott nincs kereskedelmi televízió, csak a két közszolgálati csatorna, az ORF1 és az ORF2 között választhatnak a nézők. Az egyház istentisztelet-közvetítéssel, egyházi híreket, áhítatokat, emberi és szociális kérdéseket feldolgozó műsorokkal van jelen a képernyőn. Az előadó kiemelte, hogy törekedjünk a nyitottságra, az aktualitásra és a minőségi munkára, továbbá tartsuk szem előtt ne csak az egyházhoz kötődő, hanem a „világi” nézőket is. A következő előadást e sorok írója tartotta, aki igyekezett keresztény szemszögből vizsgálni a „Big Brother-jelen- séget”, a valóságshow műfaját, zárszavában külön is hangsúlyozva az emberi méltóság fontosságát. Az előadások mellett a résztvevők rövid híradásban számoltak be arról, hogy milyen az evangélikus egyház helyzete és televíziós munkája országukban. A beszámolók közül Horvátországot, Oroszországot és Hollandiát emelném ki. Liljana W. Bérié elmondta, hogy egyelőre ő az egyetlen lelkésznő Horvátországban, és az anyagi nehézségek miatt ő is csak biokémikusi főállása mellett, „másodállásban” lelkészkedik. A kis evangélikus felekezet számára fontos, hogy - a többségében római katolikus nézőkkel is - ismertesse az evangélikus tanítás lényegét. Döbbenetes volt látni és hallani, mit is jelentett az, hogy Oroszországban 1936- tól a nyolcvanas évek végéig „szüneteltették” a vallási életet, a templomokat raktárrá, uszodává alakították. Különleges, ünnepi alkalmakon készül ugyan televíziós anyag (láthattunk is egy filmet arról, hogyan él és működik az egyház az egykori Szovjetunió területén), de a mi fogalmaink szerinti médiamunkáról még nem igazán beszélhetünk. Hollandiában a hagyományos istentisztelet-közvetítés helyett inkább a modem, rövid, meditativ forma a jellemző. Leginkább életkérdéseket járnak körül, mint amilyen például a gyászesetek kérdése, egy közeli hozzátartozó halálának feldolgozása. „Médiamunka - mint az egyház feladata” című előadásában dr. Fabiny Tamás arról beszélt, hogy egyház és kommunikáció elválaszthatatlanul összetartoznak. Nagyon fontos szerepe van az egyházon belüli, valamint az egyház és a világ közti kommunikációnak is. Fontos, hogy az egyház és a média képviselői jobban megismerjék egymást. Túl kevés egyházi ember érti és ismeri a médiát, és túl kevés az egyházat ismerő médiaszakember is. Gazdag Zsuzsanna Kereszténység és média A 10 éves Duna Televízió volt a díszvendége november 9-én, szombaton a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége által rendezett tanulmányi napnak, amely az elektronikus média problémakörét járta körül. Pékár István, a Duna Televízió elnöke a kezdetekre emlékezve elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt az első játékfilm, amit a csatorna műsorára tűzött, Szőts István Emberek a Havason című alkotása volt. A balladai szépségű film és a magyar szó keltette katartikus érzés az erdélyi magyarság körében első számú televízióvá emelte a Duna Tv-t. Azóta megjelentek más magyar nyelvű csatornák is a térségben, a Duna Televízió mégis a mai napig őrzi népszerűségét. A televízió, amely 1992 karácsonyán - II. János Pál pápa áldásával - kezdte meg adását, azért jött létre, hogy szellemi hidat építsen az anyaországi és a határon túl élő magyarság között. Az UNESCO által 1999-ben a világ legjobb kulturális televíziójának ítélt Duna Tv várhatóan jövőre is az ideihez hasonló anyagi feltételekkel működhet, sőt négy esztendő után először zárhatja szerény nyereséggel az évet. A műholdas csatorna jövő évi tervei között szerepel egy mintegy 700 millió forintos beruházás a digitális technika fejlesztésére, hosszabb távú tervei szerint egyrészt - hagyományaihoz híven - maradna kulturális televízió, a Tudás televíziója, másrészt a közép-kelet-európai régió hírtelevíziója lenne. A Duna Tv jelenleg az egyetlen magyar nyelvű televízió, amely az Internet segítségével az egész világon fogható, tizedik születésnapjától, december 24-től azonban megkezdi műholdas műsorsugárzását Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban is. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének rendezvényén bemutatták a III. Nemzetközi Ökumenikus Filmszemle két díjnyertes alkotását is: Barlay Tamás (Duna Tv) Iskola a Gyimesekben című müvét, amely Berszán Lajos gyimesfel- sőloki esperes szinte emberfeletti teljesítményét mutatja be - aki a semmiből teremtett magyar nyelvű gimnáziumot a Gyimes völgyében - és Téglásy Ferenc (MIN) Ajándékok voltak című, megdöbbentő tisztaságú dokumentumfilmjét. V A szeminárium résztvevői