Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-11-03 / 44. szám
67. ÉVFOLYAM 44. SZÁM 2002. NOVEMBER 3. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 23. VASÁRNAP ÁRA: 89 Ft A TARTALOMBÓL Harmónia a mennyei istentisztelettel Párbeszéd a toleranciáért VÉGSŐ BÚCSÚK III. Ökumenikus Filmszemle Amiről nincs szócikk az Új Magyar Lexikonban 100 éve született Illyés Gyula Egyháztörténészekre vár annak kiderítése, hogy mikorra datálható az Országos Protestáns Napok születése. A rendezvénysorozat újraszervezéséről tudósító Evangélikus Élet szerint mindenesetre 1993-ban egy „közel négy évtizede abbamaradt hagyományt” elevenített fel a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, immár nem csupán az evangélikus és a református, de a MEÖT valamennyi tagegyházának híveit invitálva az évenkénti közös alkalmakra. Az idén október 18-31. között megrendezésre került sokszínű programból - a sorozatzáró országos reformációi emlékünnepély mellett - ezúttal is kiemelkedett a Budapest Kongresszusi Központban múlt vasárnap lezajlott protestáns kulturális est. Közel kétezer résztvevő ajkáról csendült fel az „Erős vár a mi Istenünk” első két verse, mielőtt dr Márkus Mihály, a MEÖT soros elnöke megnyitotta volna az ünnepi alkalmat. A református püspök hangoztatta, hogy a kultúrát nem fogyasztani kell, hanem teremteni és újrateremteni, egyúttal kifejezte abbéli reményét, hogy ennek lehetőségéről tanúskodik majd ez a protestáns kulturális est is. Miután a házigazdák név szerint senkit sem köszöntöttek, csupán gyanítani lehet, hogy a „világi vendégek” sorában többen is voltak a kormány képviselői közül, de a krónikás teljes bizonyossággal csupán Kovács Kálmán informatikai miniszter személyét tudta „beazonosítani". Jelen volt továbbá dr. Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök, Bokányi István vezérőrnagy, BV-főparancsnok. Ismét megtisztelte jelenlétével az eseményt a tavalyi est ünnepi szónoka, Orbán Viktor volt konnányfö, akit két korábbi miniszterével - Varga Mihállyal és Vonza Andrással egyetemben - spontán vastaps fogadott. Idén nem egy református politikust, hanem egy református atomfizikust kértek fel ünnepi előadásra a szervezők, és dr. Végh László - cseppet sem meglepő módon - a tudomány önpusztító felhasználásának veszélyére figyelmeztetett. Szuggesztív előadásában a debreceni professzor - visszatérően utalva az okosság és a bölcsesség közötti lényegi különbségre - hangsúlyozta, hogy valamennyien személyesen is felelősek vagyunk azért, hogy milyenné válik a világ. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, illetőleg a budapesti Baár- Madas Református Gimnázium tanulói tolmácsolták a két „vallásalapító” reformátor - Luther Márton és Kálvin János - írásaiból vett idézeteket, csakúgy mint néhai Ravasz László református püspök gondolatait, valamint Csanádi Imre és Jékely Zoltán egy- egy versét. (A diákokat Kliment Zsuzsanna és Kovács Gáborné készítette fel. Az est egészének méltó megrendezése Albert Zsuzsanna irodalmi szerkesztő érdeme.) Az est gerincét idén is az egyházi énekkarok műsorszámai alkották. A kelenföldi evangélikus gyülekezet énekkara és a Fővárosi Protestáns Kántorátus zsoltárfeldolgozásokat szólaltatott meg Bence Gábor vezényletével, majd - dr. Meláth Ottó szólójával és Pátkai Imre zongorakíséretével - a Vox Nova Baptista Férfikart dirigálta Szilágyiné Mátyus Elvira. (A gyülekezeti énekeket - Kovács Zalán művészeti vezető irányításával - a külső-józsefvárosi református gyülekezet „ Cantoraes Ecclesiae" rézfúvós együttese kísérte.) Néhány esztendős hagyomány, hogy a református, az evangélikus és a baptista egyház a protestáns kulturális esten adja át oktatási díjait, a felekezeti intézményeinkben végzett kiemelkedő pedagógiai munka elismeréseként. A Magyarországi Evangélikus Egyház Péterfy Sándor oktatási díját idén Schulek Mátyás, a Budapest-Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója vehette át D. Szebik Imre elnök-püspöktől és dr Frenkl Róbert országos felügyelőtől. A reformátusok Imre Sándor-díjának kitüntetettje ebben az évben Bujáky Miklós ny. igazgató lett, a baptisták Spurgeon-díját pedig dr Páth Géza teológiai professzor kapta. (E két díjat is közösen nyújtotta át az adományozó egyház lelkészi és világi vezetője, ezáltal is kifejezésre juttatva az egyházi intézményekben folyó oktató-nevelő munka „kettős vonatkozásának” értékelését.) A Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyik hallgatója, Popovics Mária olvasta fel az est mottóját is („Bízzál az Úrban, és jót cselekedjél; e földön lakozzál, és hűséggel élj") tartalmazó 37. zsoltár sorait. ,, Tebenned bíztunk eleitől fogva... ” — az ismert énekverssel mintegy a zsoltárvers felszólítására felelt - fennállva - a gyülekezet, hogy azután nemzeti imádságunk közös eléneklésével zárja ünnepi együttlétét. TPK D. Szebik Imre elnök-püspök és dr. Frenkl Róbert országos felügyelő között a Péterfy Sándor oktatási díj idei kitüntetettje: Scluilek Máty ás, a Budapest-Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója Fotó: Bottá Dénes Kossuth Lajos és az egyházak A Magyarországi Evangélikus Egyház emlékkonferenciája Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján A MagyarországiTN angélikus Egyház Gyűjteményei: az Országos Könyvtár, az Országos Levéltár és az Országos Múzeum október 24-25-én egyedülálló tudományos ülést rendezett, amelyen a hazai és külföldi szakértők Kossuth Lajos vallási nézeteit és a különféle egyházak Kossuthtal való kapcsolatát, róla szóló emlékeit vizsgálták meg előadásaikban. Dr Harmati Béla püspök megnyitójában köszönetét mondott azoknak a szerveknek, amelyek a konferencia megrendezését lehetővé tették, majd Kossuth Lajos és a Deák téri evangélikus templom kapcsolatáról beszélt. Előadásában párhuzamot vont az 1956-os eseményekkel, amikor a Nyugat szintén magára hagyta a szabadságáért és függetlenségéért hősiesen küzdő Magyarországot. (Folytatás az 5. oldalon.) 200 éves a ceglédi gyülekezet „A keresztyén ember szabad ura mindennek, és nincs alávetve senkinek. A keresztyén ember készséges szolgája mindennek, és alá van vetve mindenkinek. ” Luther Márton: Értekezés a keresztyén ember szabadságáról (Prőhle Károly fordítása) templomban elhelyezett, most felavatott emléktábla Számos színes é^érdekes program várta az érdeklődőket az elmúlt hétvégén Cegléden, ahol háromnapos ünnepségsorozattal emlékeztek meg a gyülekezet fennállásának kétszáz éves évfordulójáról. Október 25-én, pénteken gyülekezettörténeti kiállítás nyílt, amit Bence Imre egyházkerületi missziós lelkész evangé- lizációja követett. Szombaton, 26-án a gyülekezet lelkészeire és tanítóira emlékeztek, vasárnap pedig ünnepi hálaadó istentisztelet és díszközgyűlés színhelye volt a templom. D. Szebik Imre püspök lMóz 50,15— 21 alapján hirdette Isten igéjét. A József és testvérei történetét alapul vevő prédikációjában - egyebek mellett - arról beszélt, hogy a haragtartás _________ sa jnos ránk, hívőkre is jellemző. Jó lenne, ha köztünk, keresztény testvérek között is teret nyerhetne az egyetlen rendező elv, a megbocsátás, amelynek hivatkozási alapja a golgotái kereszt. Az istentiszteletet követő díszközgyűlés keretében Péter Zoltán segédlelkész ismertette a gyülekezet történetének főbb állomásait, név szerint is megemlítve az egyházközségben szolgáló lelkészeket és tanítókat. Nekik állít emléket a Ezt a képeslapot a Ceglédi Evangélikus Egy házközség adta ki a gyülekezet 200 éves évfordulója alkalmából 2002 októberében is. Előadásából megtudhattuk, hogy Cegléden már 1528 táján voltak evangélikusok, de azután a kálvini irányzat nyert teret. 1791 májusában a „megyedepu- táció” 235 evangélikust számlált a városban. Anyagiakban szegények voltak, de bőkezű felajánlásaik okán a megye engedélyt adott egy tanító „tartására”, aki egyúttal az istentiszteleti szolgálatot is elláthatta. Az engedély kiadása után megalakították az első presbitériumot, majd 1792. január 6-án megválasztották az első tanítót. Lévai János személyében. Az első nyilvános istentiszteletet 1792. január 20-án tartották, s ezzel kezdetét vette a ceglédi ágostai hitvallású evangélikus egyház önálló, élete. Csakhamar iskolát és imaházat is építettek, és 1800-ban már saját temetőjükbe temetkeztek. Önálló anyaegyházzá azonban csak két évvel később, 1801-ben nyilvánították a ceglédi gyülekezetei. A gyülekezettörténeti kiállítás keretében külön tárlót szenteltek a két püspöklelkésznek, Raffay Sándornak és Ordass gén azonban a gyülekezet felügyelőjével, Szládek Józseffel beszélgetve sikerült néhány dolgot megtudnunk a gyülekezet mai életével kapcsolatban is. A ceglédi egyházközség - a gyülekezeti nyilvántartás szerint - háromszáz lelket számlál, de a népszámlálás alkalmával jóval többen vallották magukat evangélikusnak. Jó lenne őket is megszólítani. A felügyelő úgy érzi, hogy erre megvan a remény, hiszen Péter Zoltán személyében - augusztus 15. óta - új, fiatal lelkésze van a gyülekezetnek, aki nagy súlyt helyez az ifjúsági munkára. Minden remény megvan tehát arra, hogy nemcsak szép múltja, de biztató jövője is lehet a ceglédi gyülekezetnek. Gazdag Zsuzsanna Lajosnak. Raffay Sándor a város szülötte volt. 1892 nyarán segédlelkészi szolgálatot végzett a gyülekezetben, később pedig bányakerületi püspök lett. Kerek egy évtizedig, 1931-1941 között egy másik későbbi püspök, Ordass Lajos szolgált a gyülekezetben. „Momentumok Ordass Lajos életéből, különös tekintettel a ceglédi lelkészi szolgálatra” című előadásában róla emlékezett meg Zászkaliczky Pál lelkész, az Ordass Lajos Baráti Kör titkára. A szép gyülekezeti alkalmat a pilisi Izsópka gyermekkórus és zenekar templomi koncertje zárta. Az ünnepi rendezvénysorozat ugyan a megemlékezés jegyében telt, a hálaadó istentiszteletet követő szeretetvendégséV 1 m u »
