Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-09-29 / 39. szám
4. oldal 2002. SZEPTEMBER 29. Evangélikus Élet Az ökumené eredményei és kérdései A fenti címmel tartotta konferenciáját szeptember 19-20-21-én a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság (KÖT). Jó alaphangot adott a konferenciának Ittzés János püspök nyitó áhítata. Az lKor 13 alapján hirdette, hogy ez az agapé- szeretetröl szóló, sokszor hallott igeszakasz valójában- Krisztus-himnusz, az Ő egész valója, értünk adott élete, halála van benne;- Szentlélek-himnusz, hisz a Lélek teszi számunkra személyessé ezt a szereteted és ajándékozhat meg vele, ha törekszünk rá;- Reménység-himnusz is, mert a töredékes ismeretünk ellenére részesülhetünk ebből a szeretetből, amely a színről színre látáskor is megmarad. A reggeli áhítatot pénteken Brückner Ákos katolikus, szombaton Czövek Olivér református lelkész tartotta. Ebben a rövid, gyors beszámolóban nincs lehetőség arra, hogy az elhangzott előadásokat akár csak kivonatosan is ismertessük, csupán a témák felsorolására, esetleg az érdeklődés felkeltésére szorítkozhatunk. Előadásában dr. Hafenscher Károly evangélikus, Puskás Attila katolikus szemszögből mutatta be a vegyesházasságok problémáit, és ismertette az ökumenikus házasságkötési liturgiákat. Szarka Miklós vezette azt a kerekasztal- beszélgetést, amelyben négy vegyes pár (katolikus-református, evangélikus-katolikus) számolt be arról, hogyan, mennyiben vált valósággá családjukban az ökumené. Kalota József ortodox esperes egyházának a vegyesházasságokra vonatkozó szabályait és gyakorlatát ismertette. Harrach Péter volt szociális és családügyi miniszterrel a családok erkölcsi és anyagi támogatásának lehetőségeiről, gondjairól és örömeiről beszélgettünk. Három iskolaigazgató, Csere István, Nagy Gábor és Tyukász Tamás számolt be az általuk vezetett ökumenikus, illetve egyházi iskola alapításáról és mai életéről. Az ökumenikus (katolikus-protestáns) bibliafordítás lehetőségéről, feltételeiről, nehézségeiről tartott előadást Márkus Mihály református püspök, Nemeshegyi Péter és Székely János katolikus teológus. Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára előadásában ismertette egyházunk tanítását a szentek tiszteletéről. Brückner Ákos (katolikus) és Ladányi Sándor (református) a XX. század keresztény vértanúiról és üldözöttéiről emlékezett meg. Érdekes és tanulságos volt a három történelmi egyház egy-egy képviselőjének - Gáncs Péter evangélikus, Gárdonyi Máté katolikus, Szűcs Ferenc református - előadása (víziója?), amely az Egyházképek az ezredfordulón címet viselte. Nagy Péter budafoki református lelkész előadásának címe így hangzott: Evangélizáció szekularizációs ellenszélben. A szegénységről és szociális kérdésekről (erkölcsi, társadalmi vonatkozások, a hajléktalanok, cigányok közötti munka) Aszalós János, Gergely Dezső és Szentgáli Judit tartott életszerű előadást. A záró előadás Solt Pálé volt, Társadalmi szerepünk, feladatunk megosztott társadalmunkban címmel. Úgy éreztük, érdemes volt részt venni a konferencián. A felsorolt előadók nevei alapján méltán számíthattunk jó előadásokra, és nem is kellett csalódnunk. Őszinte szóval, de nem bántó hangon beszélhettünk a különbségekről is. Az ökumenének nem lehet célja a felszínes uniformizálás. Dr. Győri József A Kulturális Örökség Napjai A nyitott műemlékek napjának gondolata 1984-ben Franciaországban született meg azzal a céllal, hogy olyan épületek is tárják ki kapuikat a nagyközönség előtt, amelyek egyáltalán nem, vagy csak kivételes alkalmakkor látogathatók. Az elhatározásnak olyan sikere volt, hogy hamarosan más országban is követésre talált. 1991-ben már az Európa Tanács hívta fel az európai országok figyelmét, hogy kövessék a jó példát, és szenteljenek egy hétvégét az örökségvédelemnek, és ezzel hívják fel minél szélesebb társadalmi rétegek figyelmét a kulturális örökség védelmére, ápolására, a múlt értékeinek megbecsülésére. A Kulturális Örökség Napjai országos megnyitója idén a Magyar Nemzeti Múzeumban volt, szeptember 20-án. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke levélben köszöntötte a megjelenteket. Hazánkban ez az épületlátogató hétvége tízéves múltra tekint vissza. Negyedik éve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi, rendkívül körültekintő munkával. Az elmúlt esztendőben az oktatási intézmények, azelőtt a középkori templomok vezetői, lelkes szakemberek és önkéntes munkatársak várták országszerte az érdeklődőket. Idén a múzeumok kerültek előtérbe: 440 helyszín fogadta a látogatókat (tavaly 127, 2002-ben 165 település nevezett be a programba), köztük Hódosra (Szlovénia), Komáromba (Szlovákia) és Felsőújfalu (Románia) felé is vezetett egy-egy út. A múzeumok mellett volt számos helytörténeti gyűjtemény, galéria, falumúzeum, tájház, sőt kismesterségek műhelye, és bekerült - tematikus útvonallal - számos természetvédelmi terület, nemzeti park, történeti és néprajzi emlékhely. Sok látogatója volt a Deák téri evangélikus templomnak és az Evangélikus Országos Múzeumnak. A Pollack Mihály által tervezett klasszicista stílusú templom (1811) és történelmi épületegyüttes falai között lévő iskolának egykor Petőfi is diákja volt. A torony nélküli, jellegzetes klasszicista teremtemplom díszes oltára is Pollack Mihály műve. A Kulturális Örökség Napjai gazdag programjába került a kőszegi Gyöngyös utcai épület, az 1843-ban épült evangélikus konvent és iskola. Az udvaron lévő evangélikus templom II. József türelmi rendelete alapján épült, ugyancsak klasszicista stílusban. Örökségi érték az 1784-ben, késő barokk stílusban épült Uraiújfalu evangélikus temploma, amely téglalap alaprajzú, tornya a főhomlokzat előtt áll, és ennek földszintjén van a bejárat. Öröm volt olvasni az irodalmi és művészeti emlékhelyek között a horpácsi Mikszáth Kálmán Emlékházról vagy a szadai Székely Bertalan Műteremházról. (1889-ben Schulek Frigyes a Szadán megvásárolt hajdani istálló helyén tervezett műtermet a művész számára, amely élete végéig alkotóotthona lett.). A kemenesaljai emlékhelyek között van Berzsenyi Dániel szülőháza (Egyházas- hetye), de találunk Berzsenyi emlékeket Nemesdömölkön (ma: Celldömölk) és Kemenessömjénben is. Petőfi-kiállítás tekinthető meg Ostffyasszonyfán, és láthatók Petőfi Sándor-, Weöres Sándor-, Tessedik Sámuel-emlékhelyek Csöngén is. Milyen jó lenne, ha a hagyományossá vált Kulturális Örökség Napjai rendezvények felhívnák a figyelmet a még menthető értékekre - egyházi vonalon is. Milyen kulturális, történelmi emléket, értéket képviselhet egy kopott, öreg Biblia, egyházi kiadvány, emléklap, mindaz, ami a kereszténység, az egyház életének dokumentuma, csak éppen ritkán nyiló fiókba, padlásra került... Schelken Pálma , ORSZÁGOS EVANGÉLIZÁCIÓ „Odaszánt élet" címmel kerül megrendezésre az idei országos evangélizáció október 12-én, szombaton 10-től, a Deák téri evangélikus templomban. Szórólapok, plakátok a napokban érkeznek meg a gyülekezetekbe. A részletes program és további szükséges információk hetilapunk következő számaiban olvashatók. Egy „gyülekezethagyó” templom újraszentelése- Hétköznapi tudósítás Bedegkérről A templomfelújítások menetének általános „sémája" szerint a felújításra szoruló hajlék renoválásához az érintett egyházközség elnöksége részéről indul a kezdeményezés. Ehhez támogatókat keresnek, adományokat gyűjtenek. Azután elérkezik a nagy nap, amikor felszentelik a templomot. A Somogy megyei Bedegkéren mindez egészen másként történt. Több mint egy évtizeddel ezelőtt, amikor megalakult a bedegkéri önkormányzat, a képviselők azt a célt tűzték maguk elé, hogy folyamatosan renoválják településük középületeit. A faluszépítés folyamatában erre az évre tervezték be az 1886-ban épült, s mára igencsak romossá vált evangélikus templom felújítását. Állapotára jellemző volt az a megfogalmazás, miszerint az emberek már nem mertek ránézni, mert féltek, hogy a tekintetüktől még tovább rogyadozik az épület. A Tab filiájaként számon tartott településen ma mindössze 43 evangélikus él, és már az idősebbek sem tudják pontosan megmondani, mikor tartottak itt utoljára rendszeresen istentiszteleteket. A kezdeményezés tehát a polgármester - Steinbacher Jenő - részéről indult, aki először a megyei önkormányzatnál kopogtatott segítségért különféle pályázatokkal, majd az egyházkerület püspökétől és a helyi lakosságtól kért segítséget. Illetékesek úgy tudják, hogy - az egész országban egyedülálló módon - csak a Somogy Megyei Önkormányzatban hoztak létre az elmúlt négy évben egyházi kapcsolatokért felelős bizottságot. így a falu innen hamarabb jutott támogatáshoz, és minden helyről megkapták a remélt segítséget a 3,5 millió forintos beruházáshoz. Szeptember 20-án, pénteken a késő délutáni órákban szervezték meg a renoválás utáni templomszentelési istentiszteletet, amelyre meghívták Ittzés Jánost, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökét. Igehirdetésében a főpásztor Jer 7,1-7 alapján elmondta, - hogy amiképpen Jeremiás próféta Istentől kapott parancsot az Úr házának kapujában az igaz istentiszteletről beszélni, hasonló küldetéssel és feladattal jött ő is a bedegkéri megújult templomba prédikálni. Végre nem kell szégyenkezni senkinek a faluban a romos templom miatt. Jogos az emberi öröm. De vigyázni kell az ünnep örömére, nehogy magunkban bízzunk, hiszen jól tudjuk, hová vezetett, amikor épületben vagy emberekben bíztunk. Csak rajtunk és Istenen múlik, hogy műemlékké, emlékhellyé válik ez a templom, vagy újra fel lesz ékesítve igére áhító gyülekezettel. Isten ezen a napon el akarja mélyíteni a mi örömünket. Csak mi választjuk ketté a templomon belüli és kívüli örömöt. Jaj nekünk, ha a vallásosságunk ebbe a téglalapba lenne bezárva. Ha kinti életünkben megtagadjuk mindazt, amit itt kaptunk, bálvánnyá lesz a templom. Istennek is örömöt szerzünk, ha a szívünkben méltó öröm és tiszta hálaadás van. Az istentisztelet liturgiájában Verrasztó Sándor tabi lelkész és Szemerei János esperes vettek részt. Az ezt követő ünnepi közgyűlésen a polgármester és a püspök mellett Stickel János a megyei önkormányzat nevében mondott köszöntőt. Az ünnepség zárásaként a nágocsi Reménység Alapítvány támogatásával létrehozott, és Wolfgang Köbei ádventi sta lelkész által - árva és állami gondozott gyerekekből - szerveződött pengetős zenekar (mandolin, mandola, gitár, balalaj- ka stb.) adott meghitt koncertet. Adja Isten, hogy a jövőben ne csak műemlék, hanem valóban az igére szomjazó gyülekezet hajléka legyen a megújult bedegkéri evangélikus templom. Menyes Gyula r Vandálok az Otemplomban Megdöbbenve konstatálta Lázár Zsolt, az Ótemplom lelkésze, hogy a múlt héten keddről szerdára virradóra betörtek az Ótemplomba. A részletek felől tudakozódva még hétfői látogatásunkkor is a mély döbbenet volt felfedezhető a lelkészen, ahogyan kereste a szavakat. Az egyelőre ismeretlen tettesek a templom Hősök szobra felőli egyik ablakán átjutottak be, hogy a józan ész által érthetetlen módon törj enek-haj igáljanak. A legnagyobb s legfájdalmasabb veszteség az oltáron álló feszület leverése volt, ami azután - feltehetően a földet éréskor - kettétörött, így a Klimaj György és Jansik Mihály által 1888-ban adományozott kegytárgy most a lelkészi hivatalban vátja, hogy restaurálás után visszakerülhessen helyére. Lázár Zsolt így fogalmazta meg érzéseit: „Engem és a gyülekezetét is megrázta ez az eset, most oltárunkat a gyász színébe öltöztettük, amivel bűnbánatra akarjuk az ismeretleneket felszólítani. Mindezek mellett ezeket az embereket is szeretettel várjuk nyitott alkalmainkkor, a nyitott ajtón át, hogy ismerjék meg Jézus tanításait, akinek feszületét most meggondolatlan tettükkel elcsúfították. ” T. L. (Szarvas és Vidéke hetilap - szept. 19.) A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat a környező országokban bekövetkezett, emberéleteket is követelő árvizet látva létrehozta mobil segélycsoportját, amelynek az a célja, hogy az árvíz hazánkba érkeztekor a bajbajutottakon azonnal segíteni tudjon. Az árhullám augusztus 15-én érkezett Magyarországra, és csak 21-e után hagyta el a hazánkat. Nagyobb katasztrófa nem történt, de több ezer embernek igen kritikus időszakot kellett átélnie. Azonnali segély a veszélyeztetett településeknek Segélycsoportunk elsődleges feladatai közé tartozott, hogy felvegye a kapcsolatot azokkal a településekkel, amelyeket előreláthatóan hosszú napokig tartó védekezésre kényszerít az évszázados árvíz - mondta Nagy Ákos árvízi koordinátor. Szeretetszolgálatunk az árvíz idején két célcsoportnak nyújtott segítséget. Az egyik a gáton dolgozók, önkéntesek csoportja volt, akiket meleg étellel, teával, ivóvízzel látott el segélyszervezetünk. A másik a kitelepített lakosság, akinek tartós élelmiszert és ivóvizet biztosítottunk. Gyorssegélyben részesült többek között Budapest XXII. kerülete, Visegrád, Tát, Kismaros, Báta és Dunaszekcső. Nehéz helyzetben a sződligeti értelmi fogyatékosok Augusztus 19-én kétségbeesett segélykérés érkezett szolgálatunkhoz a sződligeti szociális otthon igazgatónőjétől. A gyorsan emelkedő dunai víz az otthon földszintjét, konyháját, kertjét és pincéjét néhány óra leforgása alatt öntötte el. Emiatt az otthon több mint 100 értelmi fogyatékos lakójának váltás ruha és személyes foglalkozási eszközök nélkül kellett elhagynia az épületet. Szeretetszolgálatunk élelmiszerrel, ágyneművel, alsó- és felsőruházattal, cipővel, foglalkozási eszközökkel segítette az intézmény lakóit. Az otthon megsegítésére nagyon sok felajánlás érkezett magán- személyek részéről is. Ezúton is szeretnénk megköszönni minden egyes adományozónk és önkéntesünk árvízi segítségét. Árvíz utáni helyreállítások Az ár levonult ugyan, de rengeteg kárt és feladatot hagyott maga után. A családok visszaköltöztek otthonaikba, de az élet- körülményeket vissza kell állítani az árvíz előttieknek megfelelően. Felméréseket végeztünk a károsult településeken a házakban keletkezett károk mértékéről és típusáról. Az elöntött házak kitakarításához a szeretetszolgálat első lépésként higiéniai és egészségügyi csomagokat állított össze és osztott szét a bajba jutott családok között. A kormány a biztosítás nélküli házak újjáépítését 70 %-ban fedezi, így sok helyen szükség van kiegészítő támogatásokra. A segélyszervezet - tervei szerint - építőanyag-egységcsomagokkal is segíteni kívánja a károsult házak rendbehozatalát. Segítségnyújtás külföldön Nem feledkezhetünk meg azonban a szomszédos országban élő bajbajutottakról sem. Munkatársaink előkészítették a segélyezést, melynek keretében Szlovákiában Besztercebánya környékén, Csehországban Ceské Budéjovice térségében, Majdalena, Trebon, Roudne településeken nyújtunk segítséget a rászorulóknak. Szeretetszolgálatunk a Szlovák Diakóniával együttműködve hajtja végre az adományok eljuttatását. MOSZ Sajtószolgálat I t Menyes Gyula Felvétele
