Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-09-08 / 36. szám
4. oldal 2002. SZEPTEMBER 8. Evangélikus Élet r Bemutatkozik a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház ••Mivel megigazoltunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. ” (Rám 5,1) EGY KIS EGYHÁZTÖRTÉNET A mai Szlovákia területén a XVI. századtól nagyon hamar elterjedt Luther hatása. A zsolnai zsinat már 1610-ben meghatározta a független, önálló munkát az Ágostai hitvallású evangélikus egyházban: gyülekezetek, lelkészek, egyházi vezetők együttmunkálkodását. 1670-től a mai Szlovákia területén az evangélikus egyház hívei már többségben voltak. 1670 és 1680 között azonban egyházunkat betiltották. Bár II. József 1781-ben kiadta türelmi rendeletét - a nem katolikusok szabad vallásgyakorlatát és hivatalviselési jogát -, az igazi változás csupán 1848 után történt meg. Csehszlovákia kikiáltása után 1921-1922-ben jóváhagyták a Szlovák Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházat és az egyház alkotmányát. 1918-1938 között az egyház sokoldalúan működött. (A II. világháború idején „ellenzékben volt”, többször is tiltakozott például a Zsidó kódex ellen.) A kommunista „februári győzelem” (1948) után az evangélikus egyház elvesztette iskoláit, a diakóniai egyesületeket stb. Az egyházi sajtót korlátozták, száznál több evangélikus papot bezártak és elüldöztek. Az élet valójában csak 1989 után tért vissza „normális kerékvágásába”. Ekkor, 1990-ben választották elnök-püspökké Pavel UhorskaiX, és 1993-ban hagyta jóvá a zsinat az új alkotmányt. 1992-ben új énekeskönyvet adtak ki, 1995-től pedig az egyház új istentiszteleti renddel működik. (1999-ben a bibliafordítást is javították.) A MAI EGYHÁZSZERKEZET A Szlovák Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház a második legnagyobb felekezet Szlovákiában. A 2001-ben lezajlott népszámlálás során 372 858 fő vallotta magát evangélikusnak, ami az ország lakosságának 6,9%-a. A Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Keleti, illetőleg Nyugati Egyházkerületében 327 egyház- község és 14 szeniorátus (egyházmegye) található. Jelenleg összesen 321 aktív lelkészük van (ebből 112 nő). A kiépített sekrestyék száma 591. A zsinat évente egyszer ülésezik. 2000-ben elnök-püspökké választották hat évre doc. ThDr. Július Filót, valamint Ing. Ján Holcíkot országos felügyelővé. A Nyugati Evangélikus Egyházkerület püspöke Mgr. Ivan Osusky, a Keleti Evangélikus Egyházkerületé: Mgr. Igor Misina. AZ EGYHÁZ KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI Az egyházközösségek nagyban hozzájárulnak a külföldi lutheránus egyházakkal való együttműködéshez. Kiépült a jó kapcsolat a Württembergi Egyházzal, az USA-ban (ELCA, LCMS), a svéd Hamösand Egyházkerülettel, valamint a Malawi Afrikai Lutheránus Egyházzal, továbbá a lengyel, a cseh, a magyar, az ausztriai, a szerb, a szlovén, a román, a finn, a norvég, az orosz és az ukrán evangélikus egyházakkal. A Szlovák Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház megkülönböztetett figyelemmel ápolja kapcsolatait a külföldön élő szlovák evangéli- kussággal. SZLOVÁKIA EVANGÉLIKUS ISKOLÁI Több mint 40 év után 12 evangélikus egyházi iskola működik ismét a Szlovák Köztársaságban. Jelenleg két óvoda van az egyház tulajdonában, de a 2002/2003. iskolaévben Sväty Jur községben egy újabb óvoda kerül fenntartása alá. Az egyház oktatási intézményeiben az élő evangélikus hagyományok szellemében, modernizált tantervet vezettek be. Kiváló hazai és külföldi tanárok segítségével nagyon jól működik a német- és az angolnyelv-képzés. (Az Evangélikus Gimnázium elvégzése után nagyon sok diákot vesznek fel az egyetemek.) A választható tantárgyak között a hittan is szerepel, de választása nem kötelező. A hittan tantárgyként nem szerepel az állami elemi iskolák első négy osztályában, az 5-9. osztályokban azonban választható, az etika (erkölcstan) helyett. Tehát közép- és felsőfokon a hittan a választható tantárgyak közé tartozik. EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI KOMENSKY EGYETEM A szlovák fővárosban magiszteri (Mgr.) diplomát nyújtó teológiai képzés 5 éves. A Komensky Egyetemen ugyanennyi a ta- nitói-tanári végzettséget nyújtó képzés is (kombinálva a német nyelvvel). E tagozaton is van lehetőség hittantanári szak választására. A Zsolnai Egyetem — a Martini Bibliaiskola együttműködésével - általános műveltséget nyújt a jövendőbeli tanároknak, akik szintén magiszteri diplomával fejezhetik be tanulmányaikat. (Itt a választható szakpár: evangélikus hittantanító német, angol nyelvvel vagy énekkel.) A Martini Bibliaiskola nem lelkészeket képez, hanem az evangélikus egyházban dolgozó „laikus” munkatársakat, illetőleg diakónusokat, akik részére külön diakónusképzést is szervez. AZ EVANGÉLIKUS SEGÉLYSZOLGÁLAT Az Evangélikus Diakónai Szolgálat szintén 1989 után újult meg Szlovákiában. Szeretetotthonokat létesítettek Horné Saliby és Ksinná községekben, de további 3 új szeretetotthon épül Trnava, Koseca, Hontianske Moravce településeken. Külön intemátusuk van siketnéma és a vak gyermekek számára Cer- venica községben, Lubietován pedig gyermekotthon létesült. Az evangélikus gyermekek különféle táborozások idején egészségügyi ellátásban és lelkigondozásban egyaránt részesülnek a diakónián keresztül. MISSZIÓS TERÜLETEK A segélyszolgálathoz hasonlóan az egyház különféle missziói is megújultak 1989 után. Idetartozik az Evangélikus Asszonyok Egyesülete, az Evangélikus Családok Mozgalma, a Gyermekmisz- szió, valamint a Szlovák Oktatásügyi Központ, amely főként a médiában hivatott munkálkodni. Az Evangélikus Ifjúság Egyesülete, az Evangélikus Lelkészek Egyesülete, a Szlovákiai Evangélikus Poéták Köre mellett áldásos tevékenységet folytat a Jézus Mindenkinek Központ - Bibliaolvasók Köre és számos más egyesületek. A szlovákiai evangélikus lelkészek kétéves tanfolyamon készítik fel a fiatalokat a konfirmációra, de maguk a lelkészek is továbbképezhetik magukat az időről időre szervezett konferenciákon, szemináriumokon. AZ EVANGÉLIKUS MÉDIA Több egyházközösségnek van saját újságja, de televízióban-rádióban is rendszeresek az evangélikus adásokat. A 90 éves Tranoscius Kiadó Liptovsky Mikuláson több ezer kiadványt adott már ki, főként természetesen vallásos irodalmat, imakönyveket, Bibliát. A Szlovákiában megjelenő evangélikus lapok: Evanjelicky posol spod Tatier (hetilap), Cirkevné listy (havonta jelenik meg), Dúha (gyermek újság), Tvorba T (művészeti-egyházi lap), Cestou svetla (havilap), valamint a Tranovsky Evangélikus Naptár (a Tranoscius Kiadóvállalat kiadványa). Kifejezetten vallásos kiadványokat ad ki a ViVit Késmárkon, a Polárka VavriSovo községben és a Tympanon Kiadó Pozsonyban. Az aktuális vallásos hírszolgálatot az interneten a Szlovák Evangélikus Sajtóiroda (www.ecav.sk) biztosítja, valamint a rádió- és televízió- állomások szerkesztőségei. EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM Az evangélikus egyház mindeddig jól helytállt a szlovák állam demokratikus újjáépítésében. Az elismert egyházak ebben az évben új szerződést írtak alá az állammal. A Szlovákiai Ökumenikus Tanácsnak egyébként Július Filo evangélikus elnök-püspök az elnöke. A Szlovák Evangélikus Sajtóiroda átdolgozott tájékoztatóját fordította: Mgr. Peter Borgula „Evangélikus híd” a Dunán Interjú Mgr. Ivan Osusky szlovák evangélikus püspökkel- Püspök úr, az evangélikusok számát tekintve a 2001-es népszámlálás meglepően azonos eredményt hozott Szlovákiában és Magyarországon: Önöknél kb. 373 000 fő vallotta magát evangélikusnak. Milyen kihívás ez az egyház számára, illetve milyen missziói feladatot, esélyt lát az adatok tükrében?- Negyven év szocializmus, a „homo sovietikus” évtizedei vannak mögöttünk. Az egyház küzd, ahogyan tette ezt az ateizmus idején is, és folytatja a hit nemes harcát. A népszámlálási eredmények ismerete új feladatok elé állítja a szlovákiai evangélikus egyházat. Végig kell gondolnunk, hogy hol csalódtunk, hol vártunk volna többet, és miért lett ez az eredmény. Röviden: mely területeken kell erősíteni a missziói munkát. Bizonyos, hogy sok jelentős kérdést vetnek fel az adatok, például a városokban, lakótelepeken, az agglomerációban élő „anonim” evangélikusok jelentős száma. Az ő megkeresésük, megszólításuk, közösségbe hívásuk komoly feladat. Prioritásként kiemelném a gyermek- és ifjúsági missziói munkát, valamint a családok lelkigondozását. Hosszú harcot kellett folytatnunk az evangélikus iskolák egyenjogúságának elismertetéséért is. Egyházunk nagy figyelmet szentel az iskolaügynek. Egyébként úgy látom, hogy a magyar és a szlovák evangélikusság lelki életre vonatkozó igénye közel azonos.- Mit lehet elmondani az egyház és a szlovák állam kapcsolatáról? Pusztán elfogadó vagy támogató, esetleg partneri?- Az állam szerződésben rögzítette az elismert egyházakkal - így az evangélikussal - való viszonyát. Ez egy olyan keretszerződés, amelynek nyomán további megegyezések fognak születni a jövőben. Jelentősége abban áll, hogy a politikai akaratot deklarálja. Némely ponton más ez a szerződés, mint a magyar állam és egyház viszonya, például nálunk az állam fedezi a lelkészek fizetését és az egyházi létesítmények fenntartását, és ezeket az összegeket semmi más célra nem lehet felhasználni. Minden más költséget pedig mi magunk fizetünk, illetve külföldi adományokból, szponzoroktól teremtjük elő. El kell, hogy mondjam, hogy egy lelkész fizetése ma gyakorlatilag ugyanannyi, mint a szocializmus idejében, s bizony egy kezdő segédlelkész a létminimum alatt keres! Az idén esedékes választások után többet fogunk tudni, mindenesetre tény, hogy minden, a választáson induló párt programjában szerepel az állam és az egyház szétválasztásának ügye, de hogy ez 3, 10 vagy 50 éven belül valósul-e meg - ezt most még nem tudjuk.- Hogyan végzi az egyház a Dél-Szlo- vákiában élő magyar evangélikusok lelkigondozását?- Minden erejével törekszik a szlovák evangélikus egyház a magyar anyanyelvű hívek lelkigondozására, megfelelő lelki épülésének segítésére. Ami gond, az a nyelv. Nem akadályozzuk a magyar nyelven folyó szolgálatot, viszont nagy szükség lenne magyarul beszélő lelkészekre, akiket szolgálatba állíthatnánk a magyar gyülekezetekben. Az Agenda egységesítését is végig kellene gondolnunk, közösen magyar testvéreinkkel, hiszen a mai gyakorlat szerint különböző liturgiái rendeket, énekeskönyvet, Agendát használnak az egyes gyülekezetek.- Negyven év szocializmus után ez a 12 év, amely a rendszerváltás óta eltelt, sok új lehetőséget hozott, és új szolgálati területeket nyitott meg. Hogyan értékelné ezt az időszakot? Mire volt elegendő, egyáltalán: mennyire érte felkészülten a szlovákiai evangélikus egyházat?- Ez egy nagyon nehéz kérdés. Az egyház előtt megnyílt számos, korábban zárt ajtó egyúttal sok kérdés, sok probléma elé állított bennünket. Mihez fogjunk most? - tettük fel a kérdést. A hibát abban látom, hogy bizonyos értelemben elapróztuk az erőinket, egyszerre vágtunk bele a gyermek-, az ifjúsági, a diakóniai, a missziói munkákba, s közben rádöbbentünk, hogy még hiányosságaink vannak a személyi erőforrás tekintetében. Lelkészek, laikusok kellenek, akik odaadással, megfelelő képzettséggel tudnak szolgálatba állni. De azért elmondhatom, hogy sokat elvégeztünk, és a tanulságokat folyamatosan levonjuk. A lépéseinket, a döntéseinket figyelmesen végiggondolva kell meghoznunk, hogy élni tudjunk a nekünk adatott lehetőségekkel.- Végül hadd kérdezzem meg: hogyan értékeli püspök úr magyar- országi látogatását? — Nagyon pozitívan értékelem, annál is inkább, mivel ez az első ilyen magas szintű látogatás Magyarországon a szlovákiai evangélikus egyház részéről. Itt-tartózkodásunk során Isten megajándékozott bennünket egy gyönyörű nappal Békéscsabán. Az ott szerzett benyomások sokáig fognak élni bennünk, és hiszem, hogy meglesznek a gyümölcsei. Igen hasznos volt az a munkaértekezlet is, amelyen az Országos Egyházi Iroda munkatársaival volt alkalmunk találkozni, és bemutathattuk egymásnak egyházunk életét, mindennapjait. A szlovák és a magyar evangélikusság örömei, gondjai között sok párhuzamot lehet találni. Egyházunk három évvel ezelőtt gondolta újra stratégiáját, és fogalmazta meg a vágyat a szomszédos államok - Magyarország és Lengyelország - evangélikus egyházaival való kapcsolatok felélénkítésére. Ez nem kényszer, hanem sokkal inkább lelki kihívásként jelentkezik. Ennek az intenzívebb kapcsolatnak a felfrissítését, elmélyítését indíthatja el ez a találkozás. Nagyon örülök a dialógusnak, amelyet a Duna két partján élő evangélikus egyház közötti hídépítés jelének nevezhetünk. A látogatás megerősített abban, hogy közös úton kell mennünk Európába. Az az Európa, amely már minden más utat kipróbált, a háborúkat, az erőszakot, várja a keresztények bizonyságtételét! Az evangélium és az evangéliumból fakadó élet: ez Európa egyetlen esélye. Kőháti Dorottya Nemzetközi biblikus konferencia Szegeden Augusztus 26-29. között rendezték meg a szegedi Hittudományi Főiskolán a 13. biblikus konferenciát. Az 1990-ben eredetileg kerekasztal-beszélgetésnek indult összejövetel ma már többnapos nemzetközi konferenciává nőtte ki magát. Amint azt de Benyik György, a rendezvény szervezője elmondta: bár a konferenciák mindig tematikusak, a központi kérdés mégis mindig a Bibliához kapcsolódik. A különböző előadók minden évben arra keresnek, választ, hogy miként határozza meg a Szentírás az életünket, milyen a hatása a mindennapjainkra, hogyan válhat valóban az élet könyvévé. Idén a konferencia a vallás és társadalom kapcsolatával foglalkozott, és a jelen levő lelkészek, teológusok, néprajz- kutatók sajátos módon közelítettek e kérdéskörhöz. Több előadó foglalkozott bibliai személyekkel, kiemelve olyan egyének személyiségét és fontosságát, mint pl. Lídiáét, aki eddig elkerülte a bibliakutatók figyelmét. Az elhangzott előadások másik pozitívuma, hogy különböző korokat érintettek, így ugyanúgy megelevenedett a korai kereszténység világa, mint a szocialista diktatúrák korszaka. Érdekes volt hallani, hogy a hallgatóság a különböző korok személyiségeit napjainkra próbálta adaptálni, holott inkább az adott időszakok módszereit kellene vizsgálni és alkalmazni a jelenlegi helyzetekre. Bár az 1990-ben összegyűlt teológusok inkább a konferencia zárt és kizárólag katolikus jellege mellett kardoskodtak, a szervező Benyik professzor minden évben tágította a kört. Kezdettől párbeszédre, elsősorban interkonfesszionális dialógusra törekedett. Ha már a különböző teológiai hallgatók nem olvassák az egyéb felekezetek kérdéseivel foglalkozó könyveket, a hasonló konferenciákon való részvétel mégiscsak egymás felé fordítja a figyelmet. Azonban sajnálatos tényként kell megállapítani, hogy igen kevés fiatal hallgató volt jelen az egyes előadások alatt. Ugyanakkor a párbeszéd nemcsak a magyarországi felekezetek között jött létre: idén Makedóniából is érkeztek előadók, akik az ortodoxia világából emeltek ki jeles személyeket. A konferencia összefoglalásaként és végkövetkeztetéseként Gyulai Endre megyés püspök kiemelte, hogy minden komák van Isten által kiszemelt embere, akin keresztül üzen az emberiségnek. Benyik György professzor szerint pedig a hit és a közösség is ezeken a személyeken keresztül, az ő segítségükkel fejlődik. A közösség anonim, ám vezéregyéniségén keresztül hallathatja hangját. Ezen a konferencián az előadók voltak a vezéregyéniségek, jelenünk kiválasztott személyei. Veres Emese-Gyöngyvér ouno „Szélrózsa” a Duna Tv-ben A Duna Tv - Isten kezében című sorozatműsorában - szeptember 7-én, szombaton 12.25-től sugározza az evangélikus fiatalok Szélrózsa Találkozóján készült film 2. részét. Szerkesztő: Fabiny Tamás. A Duna Tv-ben egyébként minden vasárnap 9.30-kor látható az Isten kezében című ökumenikus vallási híradó. RAJZPÁLYÁZAT Túrmezei Erzsébet diakonissza testvér gyermekeknek írt verseire A Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület Választmánya rajzpályázatot hirdet az általános iskola alsó, illetve felső osztályaiba járó gyermekek számára. A beküldendő rajzok témái Túrmezei Erzsébet gyermekeknek írt versei. Egy-egy gyermek két rajzzal pályázhat. A rajzok nagysága: A/5 (20,5 x 14.5 cm) fekete-fehér ceruzarajz, tusrajz, illetve színes kép. A rajz hátoldalára kétjük ráírni a pályázó nevét, címét, életkorát, valamint az illusztrált vers címét. A sikerűit rajzokat a bírálóbizottság jutalomban részesíti. A legjobb rajzok bekerülnek a karácsony előtt kiadásra kerülő gyermekverskötetbe. A rajzokat a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület Anyaházának címére (1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 193.) kell postán, összehajtás nélkül, megfelelő borítékban beküldeni. A feladási határidő: 2002. október 15. A fenti címen levélben lehet tájékoztatást kérni arról, hol találhatóak meg a gyermekeknek írott Túrmezei-versek az egyes kötetekben. Szívesen küldünk néhányat a kötetekben meg nem jelent versekből is. ■*
