Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-09-08 / 36. szám
Fotó: Ácsai Miklós Ev angélikus Élet 2002. SZEPTEMBER 8. 5. oldal * Megjelent „A templom egere” Lapunk hasábjain korábban már hírt adtunk arról, hogy - egy ökumenikus projekt keretében - készül A templom egere - Internetről lelkipásztoroknak című kötet, amely a Széchenyi-terv támogatásával a hazai történelmi egyházak összes gyülekezeti lelkipásztorához eljut. A nyár folyamán evangélikus egyházunk lelkészei kézhez kapták a könyvet, a napokban pedig átvehetik a katolikus és református lelkészek is. Ez a hiánypótló kiadvány bevezetést nyújt az internet használatába, illetve egyházi alkalmazásaiba. Haszonnal forgathatja bárki, akit érdekel e modem technika közösségi, egyházi felhasználása. A templom egere ökumenikus együttműködés keretében született, a Magyar Keresztény Internet Egyesület és a Harmat Kiadó kezdeményezésére. A kivitelezésben segitséget nyújtott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), és ajánlásukkal támogatták a történelmi egyházak vezetői: Dr. Veres András katolikus püspök, dr. Bölcskei Gusztáv református püs pök és D. Szebik Imre, egyházunk elnök-püspöke. A Széchenyi-terv keretében elnyert anyagi támogatás lehetővé tette, hogy a könyv 5000 példánya ingyenesen jusson el a MEÖT tagegyházai, illetve a megfigyelői státusszal rendelkező egyházak lelkészeihez: 2500 példányt kapnak a katolikus papok, 1500 példányt református és 600 példányt evangélikus lelkészek. A kisegyházak osztoznak a fennmaradó 400 példányon. (A könyvek eljuttatását lelkipásztoraik részére az egyházak vállalták.) • A kötet és Cd-mellékletének anyaga a Magyar Keresztény Internet Egyesület szakértőinek egyéves munkájával készült A templom egere Internetről nem csak lelkipásztoroknak el. Segítséget nyújtott Ittzés János püspök és Korzenszky Richárd tihanyi peijel, akik vállalták az előszó megírását. A kötetben megtalálhatóak az internet egyházi használatához szükséges alapvető információk: áttekintésre kerül a jelenleg folyó egyházi internetes munka, a modem technika alkalmazásának lehetőségei. Kiindulópontokat találunk az interneten való böngészéshez a legkülönbözőbb, keresztények számára érdekes témákban. Kezdők és haladók számára egyaránt támpontot jelentenek a kötet tanfolyami fejezetei, melyekből elsajátítható az elektronikus levelezés (e- mail), az internetes keresés és a honlapkészítés. Az írott anyagot CD-melléklet egészíti ki, melyen 70-nél több magyar keresztény honlap anyaga böngészhető tanfolyami segédanyagként, az Internet használata nélkül. Megtalálható a Magyar Keresztény Portál honlap-adatbázisának teljes anyaga, azaz félezernél több magyar keresztény honlap címlistája, továbbá egy csokorra való ingyenes szoftver telepíthető a CD-ről. A pályázati program keretében kiadott példányok viselik az eredeti címet (A templom egere - Internetről lelkipásztoroknak), ezeken túl pedig más borítóval és címmel (A templom egere — Internetről nem csak lelkipásztoroknak) kereskedelmi forgalomba is kerül a könyv. A kötet evangélikus vonatkozása, hogy a munka elindítója, és a kötet szerkesztője Bogdányi Gábor, egyházunk Internet Munkacsoportjának vezetője. A templom egere szerzői között is többségben vannak az evangélikusok, tekintettel az egyházunkban folyó intenzív internetes munkára. Bogdányi Mária Ajándék a magyar iskoláknak Augusztus 28-án a Béres Alapítvány sajtótájékoztatóján mutatták be Dubrovay László zeneszerző és Gyurkovics Tibor költő közös alkotását, azt a magyar millenniumra készült CD-t, melyet a Béres Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oktatási Minisztérium támogatásával juttattak el a tanévnyitóra 4000 magyar általános, közép- és zeneiskolába. A Béres Alapítvány képviseletében Béres Klára, az Alapítvány titkára elmondta: dr. Béres József, a neves kutató és a Béres Rt. Által létrehozott Béres Alapítvány közel egy évtizede működik. Az Alapítvány az egészségvédelem területén végzett jelentős támogatói tevékenysége mellett fontos feladatának tekinti a magyar kultúra és oktatás segítését is. Éppen ezért hozott létre ösztöndíjakat, támogat tehetséges diákokat, iskolákat, ígéretes hazai művészeket, művészeti alkotásokat. Anyagilag segít egyházi kezdeményezéseket is. (A közelmúltban például hozzájárultak az egri bazilika nagyharangjának újraöntéséhez és a szentesi műemléktemplom tetőzetének felújításához.) Az Alapítvány fontos feladatának tekinti, hogy a diákok megismerjék a nemzeti kulturális örökséget, és ennek tisztelete alapérték legyen a számukra. Ezért vállalta, hogy a tanév kezdetére Dubrovay László magyar történelemről szóló zenemüveit eljuttassa 4000 iskolába. így minden magyar általános- és középiskolás számára lehetőség nyílik arra, hogy megismerhesse a zeneszerző müveit. „Dubrovay László müvei a Millennium tiszteletére” című CD a neves zeneszerző három darabját tartalmazza: a Magyar Szimfóniát, a Cantata Aquilarum (Sasok éneke) versciklus megzenésített változatát és a Concerto népi hangszerekre és zenekarra c. darabot. A Cantata Aquilarum versciklus Gyurkovics Tibor alkotása, melyet a költő Dubrovay László felkérésére irt azzal a céllal, hogy bemutassa történelmünk nagy pillanatait és sorskérdéseit. Az alkotók és a támogatók ezzel az ajándékkal szeretnének a diákoknak, a tanároknak és a lemez minden hallgatójának örömet és hitet adni. Dubrovay László zeneszerző. Béres Klára, a Béres Alapítv ány titkára és Gyurkovics Tibor író Óriásplakátok közt botladozunk. „Tőlem vásárolj!”, „Engem fogyassz!”, „Énrám nézz!” — hívogatnak szirénahangon a fogyasztói társadalom hivatásos csábítói. A néha-néha ötletes és szellemes, többnyire azonban bugyuta szövegek és harsány képek általában könnyed életérzést sugallnak. Ha nincs kedved megfeszülni... Ebben a szellemben fogalmaz egy mostanában utcára került óriásplakát is. „Ha nem akarsz megfeszülni...” Az ötletére alighanem igen büszke gag-man elrettentő példaként egy szétfeszített karú fiatalembert varázsolt a plakátra. Természetes, hogy a néző - vallási meggyőződésétől függetlenül - a kereszten szenvedő Krisztusra asszociál. Ezen a megfeszítetten azonban nem egyszerű ágyékkötő, hanem márkás sportöltözet van, az ismert INRI felirat helyett pedig vélhetően egy önmagát népszerűsítő cég neve olvasható a plakáton. Nem a keresztény ember sértettségének akarok most hangot adni. A plakátban nem látok egyházellenes összeesküvést vagy ateista ármányt. Természetesen ugyanilyen ízléstelennek tartanám azt is, ha menórával kalaptartót, a Dávid-csil- laggal tűzijátékot próbálnának reklámozni. Az is távol áll tőlem, hogy az ilyen módon népszerűsített termék vagy éppen a reklámügynökség elleni bojkottra szólítsak fel. Inkább csak nézem ezt a korpuszparódiát - amely mintha Salvador Dali valóban megrázó, újszerű perspektívában ábrázolt megfeszített Krisztusára utalna (képünkön) -, és elgondolkodom a kereszt lényegén. Amikor Jézust megfeszítették, ízetlen tréfát űztek belőle a pribékek. Gúnyt űztek a zsidók királyából. Jogar helyett nádszálat adtak kezébe, királyi palást helyett egy köntöst dobtak rá. Fejébe nem koronát, hanem töviskoszorút húztak. És Jézus ezt eltűrte, akárcsak a többi vaskos tréfát, köpést és szidalmat. Sőt így imádkozott értük: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekednek. " (Lk 23,34) Pál apostol is tudta, hogy a kívülállók bolondságnak tartják a keresztről szóló beszédet (1 Kor 1,18), és emiatt a keresztények nemcsak dicsőségben, hanem gyalázatban is, nemcsak jó hírben, hanem rossz hírben is, nemcsak igazként, hanem ámítóként is (2Kor 6,8) kell, hogy megjelenjenek a világ előtt. Nézem az óriásplakát korpuszkarikatúráját, és egy 2. századi római falfirka idéződik fel bennem. Állítólag az egyik legrégebbi kéresztábrázolás. A vélhetően egy pogány római által készített ősi graffiti a megfeszített Krisztust szamárfejjel ábrázolja. A gúnyrajz üzenete egyértelmű. Ostoba szamár volt, aki hagyta, hogy így megfeszítsék, szamarak a követői is. Ha nem akarsz megfeszülni, ne légy ilyen szamár... De Jézus hagyta, hogy megfeszítsék. Ő nem habkönnyű feelinget akart. Nem a beach, a plázák és a keep smiling vagy éppen a Big Brother világa volt az övé. Nem próbált minden áron happy lenni, hanem a bűnös ember megváltását akarta, azt viszont valóban minden áron. Ezért „ önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért” (Ézs 53,12). Ő nem a korszellemnek megfelelő könnyed fickó, good guy volt, hanem a „fájdalmak fér- fia, betegség ismerője” (Ézs 53,3). Őmiatta vállalhatja az egyház azóta is készségesen a bolondságnak tartott keresztet. Egy kortárs japán teológus könyveimé jut még eszembe: „A keresztnek nincsen fogantyúja”. Tanítványait így indította útnak a mester. Nincs elegáns bőrfogantyú valamilyen könnyű, formatervezett kereszten. Azt nem lehet lóbálni, mint üzletember az aktatáskát, fiatal a sportszatyrot. Kényelemszerető emberek - köztük a kereszténységet megfelelő komfortszínvonalon megélni akarók is - szívesebben vennék, célszerűbbnek tartanák, ha nem a járást lassító és mozgásban akadályozó kereszttel kellene haladni, hanem egy könnyű útitáskával. Ha nem kellene megfeszülni. De a keresztnek nincs fogantyúja. Majd csak az idők végezetén valósul meg, amit Pilinszky János olyan szépen írt: „Az Atya, mint egy szálkát visszaveszi a keresztet.” (Mielőtt) Az egyház számára addig marad - dacolva a korszellemmel - a kereszthordozó és áldozatkész élet. Fabiny Tamás Helyesírási lecke Az Isten/isten szóval kapcsolatban a magyar helyesírási szabály mindig egyértelmű, pontos volt: a judaista-keresztény vallásban személyesként tisztelt istenséget nagy kezdőbetűvel kellett leírni, a többi istenségre vonatkozó vagy általános értelemben vett legfőbb létezőt jelölő szót kis kezdőbetűvel: „a háború latin istene” - „Milyen az isten képzete a különböző vallásokban?" - „Valamilyen isten bizonyosan van. ” A negyvenes évek végén megjelent az isten mint kizárólagos íráskép. A sajtóban és a tankönyvekben is. Az emberek azt hitték, hogy a hatalom parancsára megváltozott a helyesírási szabály. Tévedtek. Megkerestem a szót az ötvenes évek helyesírási szabályzatában. Bizony, ott a hagyományos kétféle írást találtam. Őrzök egy 1961-es kiadású szójegyzéket, ebben is van nagybetűs Isten. A tudomány tehát nem engedett az ideológia nyomásának. Az iskolákban mégis az akadémiai döntéssel ellentétes Írásmódot tanították, s ki tudja, akadt-e tanító, tanár, aki a dolgozatfüzetben aláhúzta pirossal az isten első betűjét. Ha meg akadt, mi volt a következmény... Úgy tudjuk, hogy néhány éve a tudomány független a hatalomtól és minden ideológiától. A tanítás tehát aggály nélkül követheti a tudomány útmutatását. A sajtó is. Általában így történik. De az ellentétes, kisbetűs szókezdés is tovább él az újságok némelyikében meg a költők tollán is. Lehet, hogy az elmúlt kétszer négy év hivatalosságával való dacos szembeszállás fejeződik ki benne. (Pl. Konrád György: Háborúról, békéről. Népszabadság, 1995. március 4.) De láttam istent a Biblia Istenére vonatkoztatva konzervatív kiadványban is. Valószínű, hogy a toliforgatók egy része tájékozatlan vagy hanyag. A kis kezdőbetűt tartom helyesnek akkor, ha a gondolati szándék nem az istenre vonatkozik: szitokban, káromkodásokban. (De nem a káromlásokban vagy •azok idézésében, pl. „Nietsche szerint az Isten halott. ”) Ellenben a nagy kezdőbetű helyénvaló az általános istenfogalom esetében, ha az a mi istenségünkkel hozható kapcsolatba: „Egy az Isten. ” Az elmondottak csak az eredeti magyar szövegekre érvényesek teljes egészükben, a fordításokra a fordítástudomány is ad szabályokat. A helyesírási szabályzat nem tökéletes, ahogyan semmilyen emberi teljesítmény nem az. Akadhatnak benne logikátlanságok is. De ragaszkodnunk kell hozzá, mert egységes helyesírás nélkül nincs nemzeti íráskultúra, és a szabályok töredezése zavarja az írott kommunikációt. Dr. Bán Ervin Fotó: Bottá Dénes
