Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-08-18 / 33. szám
6. oldal 2002. AUGUSZTUS 18. Evangélikus Élet Az utak „vándorai" bizonyos helyeken szokatlan jelzőtáblával találkozhatnak. Felirata: „Gótikus út". A Szlovákiai Idegenforgalmi és Műemlék- védelmi Hivatal néhány évvel ezelőtt kezdett ezzel az elnevezéssel turistautak szervezésébe - PHARE-támogatással. A turistaút kezdetben csak a Szepesség területét foglalta magába, de 2001-ben kiterjesztették az egykori Dél- Gömör és Kishont területére is. Az útvonalat már korábban táblákkal jelölték meg a szlovák részen. Ennek folytatásaként a Sajó-Rima Euro- régió közreműködésével a magyar részen is Gótikus út feliratú táblákat helyeztek el. Röviden: a Gótikus út a Rima- szombati járásban és Borsod- Abaúj-Zemplém megyében mutatja be a gótikus egyházi és világi műemlékeket, régi mesterek festményeit, művészi alkotásait, Szlovákia és Magyarország határ menti területének egy részén. Most képzeletben húzzuk fel a vándorcipőt, és menjünk végig a Gótikus út főbb állomásain a Gótikus útikalauz segítségével. Utunk első állomása Tiszolc (Tisovec). Ez a kisváros eredetileg bányatelepülés, a Szlovák-érchegység nyugati és keleti vonulatának találkozásában fekszik. A legkorábbi írásos emlék 1334-ből származik. Monumentális evangélikus templomát 1825-1832-ben építették klasszicista stílusban. Belső terének érdekessége az ión stílusú hatalmas oszlopos partikum. Áthaladva Nyústa településen, amely egy bányászhagyományokkal büszkélkedhető kisváros, utunk további állomása Rimabreznó (Rimavské Brezovo). Meszsziről szemünkbe ötlik az evangélikus templom tornya, amely a XIII. században, korai gótikus stílusban épült, a román stílus elemeit felhasználva. A templomban értékes festmények találhatók. A belső díszítés egyértelműen a mártonházai presbitérium alkotója munkájának tudható, és a XIV. század 60-70- es éveire tehető. A községnek irodalmi hagyományai is vannak. Különösen érdekesnek mutatkozik további megállónk, Kiéte (Kyjatice) település, amely hegyek-dombok között húzódik meg. A település a XIV. század elején keletkezett, okiratban először 1413-ban említik. A környék azonban már jóval korábban lakott volt, amit bizonyít az i.e. 1100-700-as évekből származó temetkezési hely. Ennek helyén ma a kiétei kultúra archeológiái emlékhelye áll, amely három sírdombból, máglyából és két szekrényes sírból áll. Gótikus emléke, az evangélikus templom a XIV. században keletkezett. Az épület magja csaknem sértetlenül fennmaradt. A templom a X. századból származó román stíluselemeket is tartalmaz. A nagy kiterjedésű falfestménydíszítés a presbitérium belső palástjára, a diadalívre és északi falára összpontosul. Külön figyelmet érdemel még a Júdás csókja freskótöredék. Délkelet felé haladva eljutunk a közeli Kraszkóba (Kraskowo). A község mögött lévő dombon a fák között megbújva áll egy koragótikus, román stíluselemekkel rendelkező evangélikus templom, amely a XIII. századból származik. A rendkívül nagy kiterjedésű és teljes falfestmények a XIV. század 60-70-es éveiben két festőműhelyben keletkeztek. Egyik részük a mártonházai (Ochtiná) presbitérium festőmestermühelyéből származik. A falfestmények másik, nagyobbik része az olasz templomfestészeti irányzatot követi, és a kraszkói festmények mesterének és segédjének alkotása. Rimabánya (Rimavská Bana) felé haladva festői táj övezi utunkat. E község a XIII. században az esztergomi érsekség bányatelepülésként jött létre. Az evangélikus templom a XIII. században egy kései román templom átépítésével és kibővítésével keletkezett. Az egyhajós templom köré a husziták emeltek védőfalakat. A Szent László-le- gendát ábrázoló középkori falfestmények a presbitérium belső palástján, a diadalív falán és a hajó északi oldalán töredékesen maradtak fenn. A falfestmények a XIV. században a freskófestés technikájával készültek. Utunkat Orlajtörék (Maié Teria- kovce) felé folytatjuk. A XV. században alapított település a kalocsai püspökséghez tartozott. A gótikus evangélikus templom a XV. századból származik. Később az épületet felújították, fából készült festett empóriummal, szószékkel és haranggal gazdagították. A mennyezet kazettás, a régebbi hatszögű kazetták a XVI. század első felében használt mintázatot övezik. A négyszögű kazetták többsége a XVII. századból származik, a kiegészítő kazetták pedig a XVIII. századból. A motívumokat illetően a reneszánsz díszítés az uralkodó. Rimaszombaton áthaladva utunk Jánosin (Rimavské Janovce) vezet keresztül. A falu a Benedek-rendi kolostor és apátság mellett a XIII. században keletkezett. Figyelmünket a római katolikus Keresztelő Szent János-templom köti le. Eredetileg román bazilika, masszív kéttornyú nyugati homlokzattal. A XII. és XIII. század fordulóján építették. Mai arculatát 1857-ben a tűzvész utáni felújítás során nyerte. A belső díszítés a középkori ikonfestészetet idézi. Rimaszécset (Rimavská Sec) a XII. és a XIII. század fordulóján alapították. A pallosjogot 1347-ben, a városházi jogot pedig a XV. században nyerte el. A templom 1457-ben épült, majd 1560-tól átépítették. Az egyhajós templom megőrizte gótikus jellegzetességeit, a presbitérium bordás keresztboltozatos. A XVI. századból származó tornyot az északi oldalon excentrikusán építették hozzá. A presbitériumon fennmaradtak a gótikus tört ablakok. A templomot fal veszi körül. A főútról letérve hamar elérjük a Zsípel (Zip). Zsíp a XIII. század második felétől lakott település, először 1295- ben emlitik. A gótikus evangélikus templom a XIV. század második feléből származik, és egy régebbi egyházi épület helyén épült. Középkori falfestményei töredékesen maradtak fenn. A XIV. század végéről és a XV. század elejéről származó gömöri falfestmények többségétől a rusztikus jellege miatt tér el. Különlegessége, hogy a kétrétegű festés mellett illuzórikus festett oltár egyedülálló motívuma fedezhető fel. A Gótikus út Bánrévénél lépi át a határt, és onnan kétfelé ágazik, Szent- simon és Putnok irányába. (Folytatjuk) Kerékgyártó Mihály Fotók: Bella Cecília
