Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-08-11 / 32. szám
6. oldal 2002. AUGUSZTUS 11. Evangélikus Élet A NÉPESSÉG VALLÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA' Magyarországon a lakosság vallási kötődését teljes körűen utoljára az 1949-es nép- számlálás során vizsgálták. Utána több mint ötven évig nem szerepelt erre vonatkozó kérdés a népszámlálási kérdőíveken. Az elmúlt években vallással, hitélettel kapcsolatos kérdések csak ritkán fordultak elő a KSH többi adatgyűjtésében, ezek reprezentatív mintán alapuló felvételek voltak, mint például az 1992-es társadalmi mobilitás vizsgálat. Hosszú szünet után került be ismét a kérdések közé a 2001-es népszámlálás alkalmával; míg azonban 1949-ben a kérdésre kötelező volt válaszolni, addig a mostani népszámlálás alkalmával a kérdőív végére, az úgynevezett érzékeny kérdések közé került, a válaszadás pedig önkéntességen alapult, vagyis lehetőség volt a „nem kíván válaszolni” megjelölésére is. A mostani adatok az összeírtak által - befolyás- mentesen - megjelölt valláshoz, felekezet- hez, egyházhoz, vallási közösséghez való tartozást mutatják. A kérdés nem terjedt ki a vallás gyakorlására, a vallásosságra, vagy valamely egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez való adminisztratív tartozásra. 1949-ben a vallási kötődés beírása mellett szerepelt a „felekezeten kívüli” válaszlehetőség is. 2001-ben a „Vallása, hitfelekezete?” kérdésnél lehetőség volt a konkrét válasz beírására vagy a „nem tartozik egyházhoz, felekezethez”, illetve - az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően - a „nem kiván válaszolni” kategóriák egyikének megjelölésére, vagy üresen is hagyhatta (vallása ismeretlen). A válaszadás önkéntessége révén kialakult egy, az ország lakosságának mintegy tizedét kitevő kör, melyről nincs információnk hitéletükkel, vallási kötődésükkel kapcsolatban, mivel nem kívántak választ adni. Ők valójában a másik két kategória, vagyis a felekezethez, egyházhoz tartozók, illetve nem tartozók számát gyarapítanák. Lényeges az is, hogy ezen elemzés alapja a 2001-es nép- számlálás 10%-os reprezentatív mintájának feldolgozásával kapott előzetes adatok, melyek országos, régiós és megyei összesített eredményeket tartalmaznak. A viszonyításként szereplő 1949-es népszámlálási adatok2 teljes feldolgozású, részletes, településsoros adatok. Az ösz- szehasonlításban azonban ez számottevő torzulást nem okozhat. 1949-ben az ország lakosságának 99,9%-a sorolta magát valamely felekezethez, mindössze 0,1% volt felekezeten kívüli. Békés megye adatai ekkor megegyeztek az országos átlaggal. 2001-ben országosan a lakosság 75%-a nyilatkozta azt, hogy valamely vallási közösséghez, felekezethez kötődik, 14,2%-a azt, hogy nem tartozik egyházhoz, felekezethez, 10,9%-a nem kívánt válaszolni vagy ismeretlen a válasza. Vagyis a legutóbbi népszámláláskor az ország népességének háromnegyede nyilvánította ki, hogy kötődik valamely valláshoz, szemben az 1949-es csaknem 100%-kal. Ezeket mutatja be az 1. számú diagram. 2001-ben Békés megyében ezek az arányok - szemben az 1949. évivel - számottevően eltérnek az országostól, mivel a valamely egyházhoz, felekezethez kötődők aránya a megye lakosságának mindössze 59%-át teszi ki. Ez a megyék és Budapest 20 tagú csoportjában a legalacsonyabb érték. Az előttünk álló Jász-Nagykun-Szolnok megyében is már közel 65% ez az arány, az első helyen levő Vas megyében pedig a lakosság 89%- a vallotta ázt, hogy valamely egyház, felekezet,' vallási közösség tagja, vagy ahhoz kötődik. Ezekből következőleg Békés megyében a legmagasabb az önmagukat egyházhoz, felekezethez nem tartozónak nyilvánítók, a válaszolni nem kívánók és az ismeretlen választ adók aránya, együttesen 41%. Ezen belül is feltűnően magas - a megye lakosságának 31,2%-a - azok aránya, akik a „nem tartozik egyházhoz, felekezethez” választ adták a 2001-es népszámláláskor. Ez az arány országosan a legmagasabb, közel kilencszer nagyobb, mint a legalacsonyabb aránnyal bíró Vas megyéé, ahol mindössze a lakosság 3,6%-a sorolta magát ebbe a kategóriába. A válaszolni nem kívánók és az ismeretlen választ adók Békés megyei aránya már nem tér el ilyen mértékben a többi megyéétől, az országos átlaggal közel egyező értékeket mutat. Érdekes, hogy az önkéntes válaszadás ellenére országosan csak a lakosság 10,2%-a élt a „nem kíván válaszolni” lehetőségével, Békés megye népességének pedig csupán 9,1%-a. 1949 1 Esi római katolikus [□ református y evangélikus □ egyéb nem tarozik egyházhoz, felekezethez S3 nem kiván válaszolni H ismeretlen 2001 0,7 A népesség vallás szerinti megoszlása országosan, a teljes lakosság százalékában 39,2 római katolikus Ö3 református E evangélikus m egyéb Q nem tarozik egyházhoz, felekezethez □ nem kiván válaszolni s ismeretlen 31,2 12,7 A népesség vallás szerinti megoszlása Békés megyében, a teljes lakosság 2001 60.0 50.0 52.0 római református evangélikus egyéb katolikus 0.7 0.7 i " '. ........—i nem tartozik nem kíván ismeretlen egyházhoz, válaszolni felekezethez ED országosan 9 Békés megyében A népesség vallás szerinti megoszlása, a teljes lakosság százalékában Az egyházhoz, valláshoz kötődők felekezeti megoszlásának aránya, 2001 Az önmagukat valamely egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez kötőket vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg: 1949-hez képest 2001-re országosan a valamely egyházhoz, felekezethez tartozók teljes lakossághoz viszonyított aránya csökkent, mint az az előző diagramról is leolvasható. Nem változott viszont a három legnagyobb felekezet híveinek száma szerinti sorrend, vagyis országosan továbbra is legtöbben a római katolikus egyházhoz kötődnek, ezt követi a református, majd az evangélikus egyház. Mig azonban 1949-ben az ország lakosságának csaknem 95%-a eme felekezetek valamelyikéhez tartozott, 2001-re már csak 71%-a. Békés megyében ezeket a változásokat a 2. számú diagram szemlélteti. Megállapítható, hogy Békés megyében az országoshoz hasonló csökkenési tendencia figyelhető meg, azzal a különbséggel, hogy annak mértéke megyénkben mindhárom felekezet esetén nagyobb az országosnál. A római katolikus egyháznak van - a mintegy 13 százalékpontos visszaesés ellenére - továbbra is a legtöbb híve. Legszembetűnőbb a csökkenés a református egyháznál, hiszen itt csaknem felére esett vissza a hívek száma, bár még így is megőrizte második helyét a hívek száma szerinti rangsorban. Harmadik helyen a 10 százalékpontos csökkenést mutató evangélikusok állnak. A többi egyház, felekezet híveinek száma együttesen is lényegesen kevesébb, mint a három külön ismertetett történelmi egyházé. A 3. számú diagram azt érzékelteti, hogyan alakult a 2001-es népszámlálás adatai szerint Békés megye népességének vallási összetétele az országoshoz képest. A római katolikusok 26,3%-os megyei aránya igen alacsonynak számít, hiszen csaknem fele az országos átlagnak, bár három megyében (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szat- már-Bereg) még a békésinél is alacsonyabb. Országosan a legmagasabb a római katolikusok aránya a Nyugat- és Dél-Dunántúl megyéiben. A két véglet a hajdú-bihari 12,6% és a zalai 80,5%. A reformátusoknál ilyen jelentős eltérés nem tapasztalható az országos és a Békés megyei adatok közt, hiszen a megyei 17,1%-os arány közel megegyezik az országossal, kissé meg is haladja azt. Ezen protestáns felekezethez kötődők legnagyobb számarányban a keleti, északkeleti, legkisebben pedig az északi és nyugati országrészben élnek. A két szélsőértéket a hajdú-bihari 44,1 és a nógrádi 2,3% jelenti. Az evangélikusoknál ismét számottevő területi különbség mutatkozik. A Békés megyei 12,7%-os arány több mint négyszerese az országos átlagnak, ezzel a megyék közül Békésben a legmagasabb továbbra is (csakúgy, mint 1949-ben) az evangélikusok száma és aránya. Úgy is mondhatnánk, minden hatodik evangélikus vallású Békés megyében él. Ezen protestáns felekezet híveinek aránya minden más megyében tíz százalék alatt van, a másik végletet jelentő Heves és Hajdú-Bihar megyékben pedig mindössze 0,4%. Végül érdekességként nézzük meg azt, hogyan alakul a felekezeti megoszlás a 2001. évi népszámlálás során a valamely egyházhoz, valláshoz kötődőkhöz viszonyítva országos és Békés megyei összehasonlításban. E szerint megállapítható, hogy országosan a vallásos érzületűek 69,4%-a római katolikus, 21,3%-a református, mintegy 4%-a evangélikus, 5,3%-a pedig egyéb hitbéli kötődésű. Békés megyében ugyanez a következőképpen alakul: 44,5% római katolikus, 28,9% református, 21,6% evangélikus vallású, a többi 5% pedig valamely más egyház, felekezet, vallási közösség híve. Ezek az arányok is jól mutatják Békés megye vallási megoszlásának országostól eltérő sajátosságait, melyet a 4. számú diagramm szemléltet. Összegezve megállapítható, hogy a történelmileg kialakult felekezeti megoszlás országos szintű területi különbségei és jellemzői továbbra is megfigyelhetők. A megyén belüli, településszintű vizsgálódás további érdekes megállapításokhoz vezethet. Erre a népszámlálási adatok teljes feldolgozása után nyílik majd lehetőség. Horváth Csaba 1 Forrás: „Népszámlálás 2001.2. Részletes adatok a kép- viseleti minta alapján” című KSH kiadvány, Bp. 2001. 2 Forrás: „1949. évi népszámlálás. Vallási adatok településenként” című KSH kiadvány, Bp. 1995
