Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-07-28 / 30. szám
2. oldal 2002. JÚLIUS 28. Evangélikus Élet UJ NAP - UJ KEGYELEM Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon. (Lk 12,48b) A VASÁRNAP „Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ. ” Jn 8,7 (Fii 3,7-11; Zsolt 41,2; 2Tim 2,19-21) Vigyázzunk! Itt nem arról van szó, hogy a bűnre nem jön büntetés, hogy Isten nem ítéli meg a bűnt. Jézus szavaival nem arra bíztat, hogy a házasságtörő nő maradjon nyugodtan a bűnében. A megkövezés csak azért maradhat el, mert helyette Jézust „kövezték” meg, azaz ment a keresztre. A ránk vonatkozó gyakorlati üzenet az, hogy többé ne vétkezzünk! ._ä „Figyeljetek rám, ti népek, hallgassatok rám. nemzetek! Mert tanítás származik tőlem, és törvényemet a népek világosságává teszem hamarosan. " Ézs 51,4 (Jn 3,17; lKir 3,16-28; Jn 7,40-52) A tanítás azt mondja meg nekünk, hogy milyen életet is vár tőlünk Isten. De aki megpróbálja komolyan betölteni Isten akaratát, az tapasztalja azt, amit Pál mond, hogy nem a jót cselekszem, amit akarok, hanem a rosszat, amit nem akarok. Más szóval az ember képtelen magától betölteni Isten akaratát. Az új élethez tanulásnál többre van szükség - az újjászületésre, amit Jézus Nikodémusnak világosan megmond Jn 3,5-6-ban. ixprjn „Alázzuk meg magunkat Istenünk előtt, és jó utat kérjünk tőle. ” Ezsd 8,21 (Jn 6,19-20; Ez 3,16-21; Jn 7,53-8,11) A jó utat szívesen kérjük, sőt el is várjuk Istentől. De az ige első felét, hogy megalázzuk magunkat Isten előtt - ezt nem szeretjük. Ez ellen tiltakozunk. Ez ránk nem vonatkozhat. Pedig, hogy számunkra mi a jó, azt csak Isten tudja -, a mi részünk alázattal elfogadni az O útját. „Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr o&CtiUA elő(t!„ Zso]t 95 6 (Ef 4)23_24; Mt 19,3-12; Jn 8,12-20) Ahhoz, hogy meghajoljunk, leboruljunk és térdre essünk Isten előtt, először is el kell ismernünk, hogy Ő Alkotónk és Urunk\ Ez a teljes alázat és alárendelés útja - ez ellen tiltakozik az óemberünk. De másképpen Istennel élő kapcsolatba nem kerülhetünk. „Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja ” Jk 4,6 Qgy „Jézus Krisztus mondja: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom. " Jn 5,17 (Ézs 63,16/b; lKir 3,16-28; Jn 8,21-30) Ismert szép énekünk azt mondja: „Az Úr csodásán működik, de útja rejtve van”. De vessük fel a kérdést, mi az Ö munkája? Lehetne sorolni a teremtés, a gondviselés, a megváltás dolgait. Most csak arra a munkájára gondoljunk, ami a legfontosabb, hogy lelkünket, szívünket gyógyítja, átformálja, érleli. Úgy is mondhatnánk, hogy Isten végzi nevelő munkáját. Ezt kell vállalnunk és hálaadással elfogadnunk. pp|^-j-g|/!Í „Ki vagyok én, és mi az én népem, honnan volt erőnk ilyen önkéntes adakozásra? Bizony tőled van mindez, és csak azt adtuk neked, amitke- zedből kaptunk” 1 Krón 29,14 (2Kor 9,8; Ez 3,16-21; Jn 8,31 -36) Ez a csodálatos szép imádság Dávid hálaimájából való, amit a templomépítéskor mondott. Jó lenne kikeresni és elolvasni az egész imát, akkor megértjük, hogy nincs miért dicsekednünk, ha a perselybe teszünk vagy adakozunk. Úgy van, ahogyan Pál apostol is mondja: „Mid van ugyanis, amit nem kaptál volna?" lKor 4,7. Istené ugyanis minden gazdagság és dicsőség, mi csak megköszönhetjük, hogy elfogadja, amit visszaadunk. SZOMBAT te izémben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé. ” IKrón 29.12 b (ApCsel 3,16; Lk 12,42—48; Jn 8.37 45) Milyen kijózanító ige ez. Amire vágyik a legtöbb ember, amiben a boldog, sikeres élet titkát véli megtalálni, amiért harcol, ügyeskedik: az erő, a nagyság, a hatalom Isten kezében van, Ő adja - Ő veszi el. Attól függ, miből mennyire van szükségem. Legyen ez a függőség boldogító, tudva, hogy Isten szeret, azt adja, ami nekem jó, ami Őhozzá visz közelebb. Gáncs Aladár SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 9. VASÁRNAP Az Isten által vetett szilárd alap megáll 2Tim 2,19-21 Timóteus Pál apostol munkatársa volt, akit az apostol gyakran bízott meg azzal, hogy meglátogassa az általa alapított fiatal gyülekezeteket. A neki írott két levél megírásának idején valamelyik gyülekezet vezetője, ma úgy mondjuk lelkésze volt. A gyülekezet tévtanítók befolyása alá került, akik olyan tanítást képviseltek, amely a görög gondolkodású keresztyének párnára elfogadhatóbbá próbálta tenni az evangélium üzenetét. Pál a tanítványához írt második levelében abban nyújt neki és gyülekezetének útmutatást, hogyan védekezzenek az ilyen tév- tanítókkal szemben. Mivel napjainkban is előfordulnak gyülekezeteinkben ilyen kívülről jövő, vagy már a gyülekezetekben meghonosodott tévtanítások, azért a mi számunkra is aktuálisak a mai igénkben található útmutatások. Az apostol igénkben mindenek előtt bátorítást nyújt. Bár nem jó, hogy tévtanítások vannak, vagy tévtanítók működnek, de nem kell kétségbe esni emiatt. A kifejezés, hogy „az Isten által vetett szilárd alap megáll”, azt jelenti, hogy nem csak a tévtanítók működnek, az Isten is munkálkodik Jézus Krisztus által. A szilárd alap maga Jézus Krisztus (lKor 3,11), aki nem csak alapítója, hanem fenntartója és védelmezője is egyházának. Kétezer év alatt sok tévtanító próbálta meggyengíteni, elpusztítani az egyházat. Nem csoda, hiszen ő maga ígérte meg Péternek, hogy „egyházamon a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni". Sokszor ma is megfeledkezünk Urunknak erről az ígéretéről. De hát miért kellene aggódnunk az egyház jövőjéért? Ha eddig beteljesedett Krisztus Urunk ígérete, benne továbbra is bízhatunk. Persze mindez nem jelenti azt, hogy Urunknak ebben az egyházát erősítő és védő munkájában nekünk, az egyház vezetőinek és tagjainak semmi szerepünk ne lenne. Azonban mindenek előtt tudnunk kell azt, hogy mi csak eszközök lehetünk Urunk kezében. Ezért van az, hogy ha mindenáron mi akarunk tenni, az csak olyan erőlködés, amely nem segít, csak ront az egyház helyzetén. Nem hiába mondja igénk, hogy „ismeri az Úr az övéit". Ez azt jelenti, hogy O tudja igazán, mi igaz és mi a hamis tanítás, és ő ismeri igazán, hogy ki a hívő és a nem hívő. Mi sokszor, ha valami nem egyezik a mi véleményünkkel, hamis tanításnak deklaráljuk, és ha valakinek a hite nem olyan, mint a miénk, hitetlennek tartjuk. Nem gondolunk arra, hogy a keresztyén- ség többszínűbb, mint ahogy mi gondoljunk. Az Újszövetség evangélistái, az apostoli levelek írói között is mennyi az eltérés, mégis benne vannak a Szentírásban. Még ha a Szentírás alapján meg is vagyunk győződve igazunkról, „akkor se folytassunk haszontalan szóharcot a hallgatók romlására”. A teológiai vitákat bízzuk a szakember teológusokra. A szentségtörő, üres fecsegők elől pedig térjünk ki, mert ilyeneket meggyőzni egyszerűen lehetetlen. Az apostol igénkben azt is megmondja, hogy milyen pozitívumot tehetünk az ügy érdekében. Ezt egy képpel fejezi ki: Isten edényei vagyunk. Ahogy egy háztartásban lenni szokott, különböző edények vagyunk. Igénk azonban - több írásmagyarázó véleménye szerint - nem az edények anyagára (arany, ezüst, fa, cserép) teszi a hangsúlyt, hanem az edények funkciójára. A funkciónk, vagy szolgálatunk pedig az, hogy mint az Isten szeretetének örömhírével megtöltött edények, az evangélium táplálékával etessük vagy itassuk a körülöttünk élő embereket, még a tévtanítókat is. Jézus is ezt tette. Jól tudta, hogy a zsidó főpapok és farizeusok tévtantók, mert személyével kapcsolatban nem ismerték az igazságot, mégis vállalta értük is a kereszthalált. Sajnos az egyházban hosszú időn keresztül a tévtanítókat vagy azokat, akiket annak hittek, kirekesztették, üldözték vagy máglyán égették el. Gondoljunk csak az előreformátorokra Vald Péterre, Wiclif Jánosra vagy Húsz Jánosra, vagy evangélikus őseink üldözésére. Hogy Jézus kezében az ő akarata szerinti edények legyünk, azt csak az ő segítségével tudjuk megtenni. Ő láttatja meg velünk, hogy életünk tele van hamissággal, és hogy ne csak felismerjük, hanem el is hagyjuk a gonoszságainkat, s engedjük, hogy ő töltsön meg bennünket az ő szeretetével. így tud bennünket felhasználni eszközeiként, hogy elvigyük a róla szóló örömhírt mindenfelé, s ezáltal már itt a földön megszülessen és növekedjen az ő országa. Áldjuk az Egyház Urát azért, hogy a múlt század elejétől kezdve az egyház különböző csoportjaiban egyre növekszik azoknak a száma, akik az ellenségeskedés helyett a megbékélést keresik. Végül az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az egyház ezen a földön soha nem lesz az igazán hívők és tiszták gyülekezete, azaz mindig lesznek benne hitetlenek, képmutatók és bűnösök. Jézusnak a búzáról és a konkolyról szóló példázata is ezt mutatja. A gazda megtiltja a szolgáknak, hogy a búzával együtt kikelt, és vele együtt, növekedő konkolyt kigyomlálják. Ezt a feladatot az aratáskor angyalaira bízza. Kérjük az Egyház Urát, hogy adjon nekünk felismerést és erőt arra, hogy még az aratás előtt megszentelt, és az ő számára hasznos, és minden jócselekedetre alkalmas edények lehessünk. Selmeczi János • •••SAROK ........................................................... • A keresztelés liturgiája 3 £ O Oá 3 3 Korunkban természetes, hogy a keresztelés időpontját családi szempontok figyelembevételével jelöljük ki. Nem gondolunk arra, hogy az egyházi esztendő liturgikus naptárában vannak keresztelésre kifejezetten alkalmas, alkalmas és kevésbé alkalmas időszakok. Dogmatikai szempontból ugyan, minden idő megfelel de az őskeresztyének - ha csak életveszély nem tette sürgetővé -, keresztelést csak a húsvét ünnepe utáni vasárnapon végeztek. A keresztséget az újjászületés fiirdőjének tartották, és a megkeresztelteket - életkoruktól függetlenül - lelki értelemben újszülöttnek tekintették, akik lélekben Jézussal együtt meghaltak önmaguk és a bűn számára, és Jézussal együtt feltámadtak, hogy ezután vele együtt Istennek éljenek. A keresztelés idejét ezért tűzték ki a Jézus megváltó halálának és fóltámadásának misztériumát megelevenítő ünnepekhez legközelebb eső vasárnapra, melyet - a keresztelésre felvonulók fehér ruhájára utalva - fehér vasárnapnak neveztek. A Quasimodo geniti nevet is viseli ez a vasárnap, az introitus újszövetségi antifonájának kezdőszavai nyomán: „Mint újszülött csecsemők, a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre! " (1 Péter 2,2) A keresztelés ezen a vasárnapon szervesen simul bele az istentisztelet liturgiájába. A középkorban már az egyházi esztendő bűnbánati időszakai - ádvent, böjt - kivételével bármikor végeznek keresztelést. Ezzel megkezdődik a liturgikus szempontok - és vele együtt a teológiai megfontolások - háttérbe szorulása. A keresztelés az egyház és a gyülekezet ünnepéből egyre inkább családi eseménnyé lesz. Kikerül az istentisztelet keretéből, és alkalmi szertartássá (kazuálé) válik, amin - ha templomban végzik is - csak a család és meghívott vendégei vannak jelen. Már nem a Krisztussal való meghalás és a vele való lelki újjászületés misztériumán van a hangsúly, hanem a testi születésért, mint a teremtő Isten ajándékáért való hálaadáson. Emellett Istennek köszönik meg az édesanya gyermekágyból való felgyógyulását is. Ez a hangsúlyeltolódás teológiailag nem helyeselhető, de - az élve születések, ill. a szülő nők gyermekágyi halálozásának akkori arányát tekintve - emberileg érthető. A reformáció egyházai megkíséreltek egyensúlyt teremteni az ősi biblikus és az újabb keletű emberi szempontok között. Ha különleges ok nem szólt ellene, a keresztelést újra istentiszteleti keretben végezték. Ennek gyakorlatában - liturgikai szempontból - számos következetlenséget tapasztalhatunk. Milyen legyen az optimális gyakorlat, amely mindenekelőtt megfelel a keresztség biblikus teológiai alapjainak, de - amennyire lehetséges az idők során kialakult egyéb szempontokra is tekintettel van? Szerencsés lenne, ha a Hiszekegy - a keresztelés nélkülözhetetlen eleme - minél előbb visszakerülne ősi helyére az istentisztelet szerkezetében, vagyis az igehirdetést követő második oltári szolgálat elején mondanánk el. így nem lenne szükség külön keresztelési beszédre, hanem a szószéki igehirdetés keretében lehetne megszólítani a keresztelendőket, ill. csecsemők esetén szüleiket, keresztszüleiket. Majd a meg- keresztelendők - amennyiben felnőttek - maguk mondhatnák el az Apostoli hitvallást, aminek nyomán a lelkész - Jézus Krisztus rendelése szerint -, az Atya, Fiú, Szentlélek nevében megkereszteli őket. Csecsemő keresztelése esetén esetleg sor kerülhet az édesanyának és gyermekének, vagy a családnak megáldására is, de ez se teológiai, se liturgikai értelemben nem része a keresztelésnek. Véghelyi Antal ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2002. július 28. I .. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Ba licza Iván; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Péter Zoltán; du. 6. Véghelyi Antal; II,, Hűvösvölgyi út 193. Fébé de. 10. Zászkaliczky Pál; II., Modori u. 6. de. fél 11. Hbt, Sztojanovics András; Pest- hidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békás- mcgyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Nepp Éva; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Kézdy Péter; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) id. Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31- 33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Győri Tamás; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Győri Tamás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Péter Zoltán; Budahegyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Horváth Anikó; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Horváth Anikó; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV. , Nagytemplom, Régi Fóti út 73. de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI. , Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoscsaba, XVII. , Péceli út 146. de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Marschalkó Gyula; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII. , Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Missura Tibor; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. Kulcsár Zsuzsanna. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 9. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A vasárnap lekciója: Lk 12,42-48; az igehirdetés alapigéje: 2Tim 2,19-21. HETI ÉNEKEK: 395,439. Összeállította: tszm ISTENTISZTELETI REND a Balaton partján Alsódörgicse: de. 11.; Bala- tonakali: du. 3.: Balatonaliga á (Club Aliga): du. 6.; Balatonalmádi: du. 4.; Balatonbog- lár: de. 11.; Balatonfenyves: du. 6.; Balatonföldvár (Városháza): du. 2.: Balatonfűred: de. 9.; Balatonszárszó: du. 3.; Balatonszemes: du. 2.; Fonyód: du. 4.; Hévíz: du. fél 5.; Keszthely: de. fél 11.; Kővágóörs: de. fél 12.; Mencshely: de. 11.; Nagyvázsony: du. 2.; Révfülöp: de. 10,; Siófok: de. 11.; Szentantalfa: de. háromnegyed 10.; Veszprém: de. 10.; Zánka: de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK: Balatonboglár: de. 11.; Balatonfűred: este 7.; Siófok: de. fél 10. Középiskolás Evangélikus Kollégium férfi nevelőtanárt keres szeptemberi alkalmazással. Fizetés a közalkalmazotti bértáblának megfelelően történik. Vidéki tanár esetében tanári bentlakást tudunk biztosítani. Alkalmazás feltételei: főiskolai vagy egyetemi tanári végzettség; elsősorban evangélikus, más felekezetű esetén keresztyén elkötelezettség. Gyülekezeti hovatartozásról igazolás szükséges; erkölcsi bizonyítvány. A pályázatokat (szakmai életrajz, pedagógiai elképzelések) Evangélikus Kollégium 1077 Budapest, Rózsák tere 1. sz. Gaál Jánosné igazgató címre kérjük. Érdeklődni szerdánként munkaidőben a 351-0522 telefonon lehet.
