Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-07-28 / 30. szám
67. ÉVFOLYAM 30. SZÁM 2002. JÚLIUS 28. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 9. VASÁRNAP ÁRA: 89 Ft A TARTALOMBÓL Forgácsok a Bibliához Segítségnyújtás a végeken Jövőre Vele ugyanitt... A keresztelés liturgiája Sport - lélek - egészség A Kossuth Rádió leghallgatottabb műsorai közé tartoznak az istentisztelet-közvetítések. A Gallup Intézet felmérései szerint a hallgatottság elérheti akár a hatszázezret is, ami közel kétszerese egyházunk legutóbbi népszámláláskor regisztrált létszámának... Újabban telefonszolgálat is kíséri az adást. Számos telefon és SMS igazolta vissza, hogy nemcsak az adás volt élő, de a vétel is. Legutóbb - ma egy hete - az Oroszlányi Evangélikus Templomhoz szállt ki a Magyar Rádió közvetítő kocsija. Képünkön munkában Gajárszky Zsolt (háttal) és Mayer Viktor, a Rádió technikai stábjának két tagja. Az órán 10:06 - inár hallatszik a bevezető ének az egész Kárpát-medencében! G.P. Bűnmegelőzés Közszolgálati megbeszélés az Igazságügyi Minisztériumban Bárándv Péter miniszter meghívására július 18-án látogatást tett Szebik Imre elnök-püspök, Frenkl Róbert országos felügyelő és Hafenscher Károly országos irodaigazgató az Igazságügyi Minisztériumban. A találkozón jelen volt - a miniszter kíséretében - dr. Gönczöl Katalin professzor asszony, továbbá dr. Irk Ferenc, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója, valamint dr. Kerezsi Klára, az intézet osztályvezetője. A megbeszélés témája a bűnmegelőzés volt. A résztvevők teljes egyetértésben szóltak a prevenció fontosságáról, és keresték az utat e terület közös felvállalására. Egymáshoz közeli álláspont alakult ki abban, hogy nem a szigorúbb büntetés, hanem a megfelelően szervezett bűn- megelőzés, az áldozatvédelem, a potenciális sértetté válás megelőzése a megoldás. A bevezetőben elhangzó négy kulcsszó egyházi és állami oldalról egyaránt szemléletváltást igényel és tesz lehetővé a társadalmi devianciákkal kapcsolatban: bűn - nyilvános bűnhődés (a bűn következményeinek viselése) - megbocsátás - visszafogadás. A társadalomban, az egyházban mindannyian felelősek vagyunk egymásért. Mivel mindenki érintett, csak úgy gondolkodhatunk, cselekedhetünk, hogy tudatosítjuk: rólunk van szó. Nem háborút indítunk az ellenség ellen, hanem gyakoroljuk felelősségünket a bűnbe- bajba jutottak között is. Az egyház a sajátos eszközeivel végezheti ezen a területen saját maga, és a társadalom számára egyaránt fontos szolgálatát. OI Egyházunk honlapja az interneten: www.evangelikus.hu Hang az irányítótoronyból Nonstop ügyelet Nehéz napirendre térni a légiszerencsétlenségek hírei fölött. Akkor is, ha hetente látjuk a híradóban a világ különböző táján földbe csapódott utasszállító gépek maradványait, a néhány személyes vitorlázórepülők füstölgő, megfeketedett roncsait. Van abban valami különösen is drámai, hogy évente emberek ezrei veszítik életüket abban a közegben: a levegőben, és azzal az eszközzel: a repülővel, amely egyébként az emberi szabadság, a határtalanság, a távolság legyőzésének szép szimbóluma. Az elmúlt hetekben szomorú statisztikát írt úgy a hazai, mint a nemzetközi repüléstörténet. Megrázó volt hallani a Bódeni-tó fölött összeütközött két gép katasztrófáját, főleg azután, hogy egymásnak ellentmondó híresztelések keltek szárnyra a felelősség vizsgálatakor: szó volt müszerhibáról, leállított radar-riasztórendszerről, de kommunikációs problémáról is. Talán a pilóta nem értette pontosan a légiirányító utasításait, talán nem beszélte jól a nyelvet, talán az irányító késett el a figyelmeztetéssel, es nem jelezte időben a veszélyt... Talán. A tragédia bekövetkezett, hiszen emberek ülnek a repülőkön és emberek az irányítótoronyban - s az ember nem mindenható. Hibázik, téved, elvét. S ritkán van módja korrigálni. Vonatkoztassunk el most a konkrét esettől, és tegyük fel a kérdést: vajon mit mondanánk akkor, ha egy pilóta a figyelmeztetés ellenére sem csökkentené a sebességet, nem hajtaná végre a légiirányító utasítását? Gyorsan készen lennénk az ítélettel: az ilyen pilóta felelőtlen, őrültséget követ el, hazárdjátékos. Ugye, senki sem az irányítótorony stábját tenné felelőssé... Nem vagyunk-e mi is hasonlatosak e vakmerő pilótához? Mintha nerp akarnánk tudni arról, hogy életünk kicsiny pontja nem a nagy légüres térben lebeg, a világmindenség nagy radarképemyőjén hanem vigyázó szemmel kíséri teremtő Istenünk. Figyeli és őrzi utunkat, a felszállás első percétől kezdve, non-stop ügyeletben, 24 órán át, s nem téveszti szem elő). Nem tűnik el gépünk a radarról, ebben biztosak lehetünk. Isten előtt értékes és drága ez a mi egyszemélyes alkalmatosságunk, annyira, hogy félti a foldbecsapódástól, az ütközéstől, az értelmetlen súrlódástól. Ezért a nap minden órájában kész arra, hogy útmutatást, információt adjon arról, amit magunktól nemigen tudnánk (csak hisszük, hogy tudjuk): hol is vagyunk, és merre kell haladnunk, hogy éppen célhoz érjünk. Annyira fontos Istennek, hogy merre járunk, mi van velünk, hogy úgy döntött: nem egy távoli, elzárt, steril irányítótoronyból intézi sorsunkat, hanem O maga is velünk jön. S így tett és tesz: Jézus Krisztusban. Embervoltunkba öltözve, nyelvünkön szólva, fájdalmainkat testében hordozva, örömeinkben is osztozva, bűneinket ártatlanul magára véve - életünkben és halálunkban - velünk van, a „menetidő” teljes hosszában. Elérhető bármikor. Szelíd, csendes, de határozott hangon mondja: vigyázz, ereszkedj lejjebb, túl magasan vagy, fékezz le, mert lezuhansz! Vagy: indulj, menj tovább, itt vagyok, ne félj! Jézussal van esélyünk kikerülni a légörvényből is. De ennél is többet ígér nekünk a mi Urunk: szép, értelmes, tartalmas utazást. Még kisgépünk fel sem szállt, amikor Ő már mindent előre elkészített. Csak egy jóindulatú, de arctalan-személytelen hang szól az irányítótoronyból? Nem. A személyes Isten, az értünk kereszthalált halt és feltámadt Krisztus mondja az érvényes útirányt: Kövess engem! Kőháti Dorottya (A július 8-i Evangélikus Félóra adásában elhangzott jegyzet szerkesztett változata.) Köszöntjük a Szélrózsa IV. Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozót Kismaros 2002. július 24-28. Evangélikus ifjúsági istentiszteletet közvetít a Magyar Televízió mindkét csatornája július 28-án, vasárnap Kismarosról. A Szélrózsa Országos Ifjúsági Találkozó záró istentiszteletének élő adása 11 órakor kezdődik. A Szélrózsa részletes programja (napi bontásban) a 8. oldalon. A találkozóra jelenik meg a Cipő magazin „különszáma”, amely a helyszínen ingyenesen lesz kapható. „Jézus Krisztus, a mi Urunk, s Üdvözítőnk megparancsolta - és ez minden keresztyén emberre egyformán vonatkozik -, hogy az emberiesség kötelességeivel, vagy még inkább, amint a Szentírás mondja, a könyörületesség cselekedeteivel segítsünk a kísértésben és bajban lévőkön. (Lk 6,36; Mt 25,34) Ez azt jelenti, hogy a betegeket látogassuk meg, a foglyok szabadí- tásán munkálkodjunk, és más hasonló dolgokat cselekedjünk felebarátunk érdekében, mégpedig azért, hogy a meglévő bajt valamennyire enyhítsük. Jézus Krisztus, a mi Urunk ennek a parancsolatnak a legragyogóbb példáját saját személyében mutatta meg. Hiszen O az emberiség iránt való határtalan szeretetének indítására az Atya kebeléből alászállt a mi nyomorúsá- - gunkba és fogságunkba, azaz a mi testünkbe és bajokkal teli életünkbe - s a mi bűneink büntetését magára vette, hogy üdvözítsen bennünket. ” Luther Márton, Tizennégy vigasztaló kép megfáradtaknak és megterhelteknek. 1519. (Virág Jenő fordítása)
