Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-07-14 / 28. szám

8. oldal 2002. JÚLIUS 14. Evangélikus Élet Kaláka fesztivál Idén július 11. és 15. között zajlik a XXIII. Kaláka Folkfesztivál Miskolcon. A diósgyőri várban fellép többek között a Muzsikás, Sebestyén Márta, a Buda- pester Klezmer Band, a Téka, a Folkestra, a Sebő együttes, Lovasi András, a Promise, a Szászcsávási zenekar, a Republik, a Romano Kokalo, a Hot Jazz Band és természetesen a házigazda Kaláka együttes. A fesztiválon, a vári koncerteken kívül lesz kamaraest a Városháza udvarán, gyerekfesztivál szombat délelőtt a várárokban, jótékonysági koncert hétfőn a Kossuth utcai református templomban (Palya Bea, Fassang László orgonamü- vész és a Kaláka együttes részvételével) A Kaláka fesztivál szép hagyománya a vasárnapi ökumenikus istentisztelet, ahol a liturgia részei között a fesztivál művészeinek énekeit hallhatja a „kibőví­tett” gyülekezet. Az istentiszteletre vasárnap 11 -kor a Miskolc belvárosi evan­gélikus templomban kerül sor. FELVÉTELI HIRDETÉS A Baptista Teológiai Akadémia felvételt hirdet a 2002/2003-as tanévre teológiai szakára, amelynek keretében szociális munkás szakirányú képzés folyik. A 4 éves képzésben a bibliai, teológiai és egyháztörténeti tárgyak mellett jelentős szerepet kapnak a gyülekezeti élet és a misszió kérdései, valamint a szociális munka elméle­te és gyakorlata. Olyan megtért fiatalok jelentkezését várjuk, akik legalább két éve, felekezeti hovatartozás nélkül valamelyik gyülekezet aktív tagjai. A képesítéssel a gyermekvédelmi, illetve gyermekjóléti intézményeknél, a családsegítő hálózatban családgondozó, nevelő, nevelőszülői tanácsadó, örökbefogadási tanácsadó stb. munkakörök tölthetők be. Jelentkezési határidő: 2002. augusztus 20. További információ és jelentkezési lap a főiskola cimén (1068 Budapest, Ben­czúr u. 31.), illetve a 342-7534/113-as telefonszámon kérhető. Csizmazia Sándor 1926-2002 „Kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez. ” (Ef 2,8) „Ne félj, mert megváltottalak, neve­den hívtalak, enyém vagy! ” (Ézs 43,1) Nem egyszerűen szép keresztyén hagyomány gyakorlásaként került föl ez a két igevers arra a gyászjelentés­re, amely Csizmazia Sándor nyug. lelkész „hazatéréséről” ad hírt. Életé­nek, hitének lényegéről beszél. Sanyi bácsi lendületes, tempera­mentumos, irányításra, gyors cselek­vésre termett egyénisége gyakran el­rejtette benne azt az embert, aki gyermekként igényelte a teremtő Is­tentől jövő atyai biztatást, bátorítást: „Ne félj,...” Ezt a rászorultságot bátor alázattal olykor-olykor meg is vallotta kisebb-nagyobb közösség, akár egész gyülekezet előtt is, „tessenek értem is imádkozni"-kérés, kíséretében. Celldömölkön született, szerette szülőföldjét, az ott élő embereket. Szíve mélyén „kemenesaljai” ma­radt élete végéig. Nem volt tehát könnyű feladat számára 16 éves szolgálat után 1969-ben elhagyni a kedves kis ostfíyasszonyfai gyüle­kezetét, lelkészi szolgálatának első állomását, és átvenni Nyíregyházán a tragikus sorsú „nagy előd”, a sze­retett pásztor, id. Joób Olivér helyét. „ ...Testvéreim, nem úgy érkeztem, mint aki ékesszólás vagy bölcsesség fölényével hirdeti nektek az Isten bi­zonyságtételét. Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről. És én erőtlenség, fé­lelem és nagy rettegés között jelentem meg nálatok... ” - mutatkozott be Pál apostol szavaival a nyíregyházi nagy­templom szószékén, és én fiatal egy­háztagként meglepetten hallgattam az erőteljes, határozott lelkész aláza­tos bizonyságtételét. Aztán tizenhét éven keresztül hirdette a „Megfeszí­tettet” a nyíregyházi gyülekezetnek, járta a tanyákat, kapcsolatot terem­tett sok-sok emberrel a társadalom különböző rétegeiből. Mint igazga­tólelkész, hat lelkészi körzet és azok lelkészeinek munkáját igyekezett koordinálni, valamint megteremteni a gyülekezeti élet fizikai feltételeit is. Nagy munkabírással és szívesen szervezte, irányította az építéseket, felújitásokat. Közel állt szivéhez a tanya népe, a kétkezi munkás. Segítette ebben - a szeretettel emlegetett, dolgos, be­csületes szülők példája mellett - az is, hogy soproni teológiai tanulmá­nyai előtt kereskedelmi iskolában készült fel a gyakorlati életre. Leg­kedvesebb szolgálatai között tartotta számon a tanyai házi istentisztelete­ket, az udvarokon, réteken tartott csendesnapokat. Itt különösen is kö­zel kerülhettek egymáshoz és lelké­szükhöz a gyülekezet tagjai. Nyíregyházi szolgálatának kez­detén azonnal bekapcsolódott az Élim Gyermekotthon életébe, ahol igazgatólelkészként igyekezett az ott élő 30-40 halmozottan sérült leány számára a lehető legjobb életkörül­ményeket megteremteni. Az építési, bővítési munkák igen sok idejét el­rabolták, de azért maradt a gyerme­kekkel való foglalkozásra, áhítatok tartására, közös kirándulásokra, ün­nepségekre is. 1986-ban átvette a Budai Evangélikus Szeretetotthon - ma „Sarepta” Szeretetotthon - irá­nyítását, ahol a diakóniai munka má­sik fontos ágának, az idősek ellátá­sának szép feladatát is szervezte, vezette 1998-ban történt nyugdíjba vonulásáig. Közel félévszázados lel­készi pályafutása alatt majdnem 30 évet töltött el a szeretetszolgálatban. Nyugdíjasként is aktív maradt: lelkesen szervezte a Diakóniai Test­vérközösség munkáját. Négy békés, nyugodt éven át lehetett végre sok­kal inkább családjáé, segíthetett fiai­nak, örülhetett unokáinak. Aztán jött a nagy próbatétel, a sú­lyos betegség hirtelen kiálakulása. A lelkész, aki a számtalan beteglátoga­tás során sem tudta megszokni a szen­vedés látását, és ösztönösen tiltako­zott ellene, most türelemmel és méltósággal felvette és hordozta ezt a keresztet. Rábízta magát az irgalmas Atyára, és kapott erőt a nehéz úthoz is. Ismerte és elfogadta Isten kegyel­mének legnagyobb ajándékát: a „Megfeszített” érdeméért, hit által, kegyelemből az örök életre szóló üd­vösséget. Nem maradhat el e megemléke­zésből egy köszönetmondás a ked­ves, csendes, fáradhatatlan segítőtárs­nak, a hűséges feleségnek, Irénke néninek. „Nélküle nem ment volna” - mondaná, s átnyújtana egy csokor virágot. Bálint Éva Sokszor fájdalmas tapasztalatok nyomán elhangzó megállapítás. Amikor valaki szeretné lerázni útitársát, de nem tudja. Nyári rekkenő hőségben nem egyszer fordult elő diákkoromban, hogy lovunk rázta sörényét, de nem tágított a dongó, megszívta magát vérrel, és csak egy jól célzott ütéssel tudtam megszabadítani a vérszívótól. Gyakran járjuk az utat kelle­metlen emberekkel, kiktől nem könnyű megszabadulni. Magyarázható az egyrészt azzal, hogy olyanokkal járjuk az utat, akiket nem mi választottunk úti­társul. Beleszületünk egy családba. Apját, anyját senki nem maga válasz­totta. Lehet ez sokak szá­mára örvendetes tény, amikor a szülői szeretet vesz körül és feltör egyesekből: ha nekem kellett vol­na választanom a szüléimét, nem talál­tam volna jobbakat. Persze a gyermek néha, ha társánál meglát olyat az iskolá­ban, ami neki nincs, irigykedve felsó­hajt: ennek a szülei ezt is meg tudják venni, mert jobban szeretik, mint engem a szüleim. Ismerős példa, amikor két kis­lány egy verőfényes délután elindul jobb szülőket keresni. Jó ebéd után megindul­tak, erdőbe érve élvezték a madárcsicser­gést. De jött az este a félelmetes bagolyhu­hogással, elfáradtak, megéheztek. Agyuk sehol, amit otthon az édesanyjuk megve­tett. Kezdtek félni és könnyeik folytak. Se­hol a keresett jobb szülő. „Hol vagy édes­anya?” - kérdésre a válasz csak annyi volp az őket távolból elkísérő édesanyától: „Itt vagyok drága gyermekeim!” - Valóban nem mindegy, kivel jáijuk utunkat. Jó, ha szerető szülők életük végéig ott tudnak lenni gyermekeik mellett gondoskodással, imádságos hátvédként. A testvért sem mi választjuk. A vér­szerintit sem, aki velünk nevelődik a csa­ládi fészekben. Nagy hálával gondolok vissza mindkét testvéremre, akik jóval idősebbek voltak, mint én, Úgy vettek körül, mintha nem testvérük, hanem gyermekük lettem volna. - A hittestvére­ket sem mi választjuk, hanem kapjuk a gyülekezetben. Nem baj, ha egyesekkel erősebbek a testvéri szálak, de ezekkel a szálakkal erősítenünk lehet és kell az egész gyülekezetei, mint egy nagy csalá­di közösséget. Ha valahová utazunk vonaton, autóbu­szon egyedül, legtöbbször nem mi választ­juk az útitársat. Ismeretlenek mellé kerü­lünk, és bár lehet, hogy leszálláskor ismerősként búcsúzunk el, mert a szimpátia révén feltártuk személyes életünknek több ablakát, de elhomályosodik és mindez köd­be vész, mert már sohasem találkozunk. Viszont vannak útitársaink, akiket magunk választunk. Talán elsősorban a házastársakat kell megemlíteni. Lehet, hogy nem mindig egyezik a szülők véle­ménye gyermekükkel, amikor bemutatja jövendőbelijét. De az még nagyobb baj, ha ebben a szülők véleménye és akarata a domináló és nem a szívét megdobogta­tó szeretetre hallgat az ifjú, mellyel Isten akarata szerint akarja meghozni az imád­ságban gyökerező döntését. Egy-egy közösség Isten akarata sze­rinti formálódásában nagy szerepe van az emberek józan döntésének, mellyel olyan vezetőket választanak, akik képe­sek a közösség boldog életét munkálni. Állami vezetők a földi boldogulást, egy­házi, gyülekezeti vezetők pedig a földi határokat átlépő örök élet, az üdvösség kiteljesedett örömét. A gyülekezetekben történt különféle választások, főként a lelkészválasztás kötötte le a figyelmemet. Egyházmegyei vagy kerületi elnökség választásánál a legtöbb gyülekezet számára ismeretle­nek a jelöltek. Más az eset a lelkészvá­lasztásnál, mivel a pályázók igeszolgá­lattal is bemutatkozhatnak. Emlékszem, hogy így volt az első gyülekezetemnél is, ahol hárman mutatkoztunk be. Most visszatekintve, csak annyit mondhatok, hogy a fiatal lelkészeknek mindig elő­nyük van. Ha egyáltalán pályáznak falun élő gyülekezetek bizalmának elnyerésé­re. És miért mennek el fiatal lelkészek rövid idő alatt falvakból? Miért nem akarják együtt járni és élni a szolgálat út­ját? Nem lehet egyoldalú a válasz. Egy­részt a gyülekezetek családjai észreve­szik, hogy lelkészüket, akit bizalmukkal ajándékoztak meg, érdekli-e életük és gondjaik!? A lelkész pedig elvágyódik, ha intenzív pásztori szolgálata ellenére közömbösek is istentisztelet iránt, ha az anyagi lehetőségek birtokában nem biz­tosítják a tisztességes megélhetését. - Aztán kellene minden lelkész­nek egy olyan lelkész­testvér, akivel megoszt­hatja a közös út gond­jait. Reményik írja: „Ha most, mikor oly érthetetlenül ne­héz a szívem: Valaki jönne és karonfogna szépen, szelíden: Valaki, akinek most nem volna gond­ja semmi másra, csak arra, hogy én szomjazom csen- des-szavú vigasztalásra." (Csak egy­máshoz) Ha pedig olyannal járom utamat, akit nekem kell vigasztalni, szívemre és vál- lamra venni, megtapasztalhatom, hogy átmelegedhet életem. Csak egy kis pél­da. Zimankós téli időben a vándor fa­gyott embert lát a hóban. Sietősen to­vábbmegy. Egy másik felveszi vállára és a teher alatt mindketten átmelegednek és életben maradnak. Aki egyedül elsietett, megfagyott. Ismerős vagy ismeretlen útitárssal járva Jézusra mindig számíthatunk és kérhetjük: „Maradj velem! oly örök ez a kérés! És tiszta, mint a hó kristályai. Maradj velünk: Jézust is erre kérték Alkonyba-hulló tanítványai. ” (Reményik: Maradj velem!) Szimon János Nem mindegy, hogy kivel járom az utamat... EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 2002. július 21-én, Orosz­lányból az evangélikus templomból. Igét hirdet: Molnár József lelkész. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS/ KOSZORÚMEGVÁLTÁS Bencze Imre lelkész halála után a csa­lád úgy döntött, hogy a gyászban osztozók számára kegyeletük lerovásául a FÉBÉ könyvkiadásának támogatására küldött ko­szorúmegváltást kéri és ajánlja. Bencze Im­re életében is nagy figyelmet szentelt ennek az ügynek és saját munkáit is a FÉBÉ nyomdában készítette el. Vélhető tehát, hogy ez az eljárás tetszésével találkozott volna. A FÉBÉ köszönetét fejezi ki a csa­ládnak gesztusáért és az elhunyt iránt tiszte­letüket ilyen módon kifejezőknek, mert a megjelölt célra jelentős összeg folyt be. Gadó Pál Szeretettel hívjuk és várjuk: Élim Gyer­mekotthonba, (Nyíregyháza, Derkovits ut­ca 21.) 2002.07. 14-én 17:30-kor kezdődő missziós alkalmunkra! Vendégeink: Jó Angelika és András a Dél-indiai Egyház Kodaikanal Nemzetközi Iskolájában töl­tött éveikről tartanak vetítőképes előadást. Az Evangélikus Hittudományi Egye­temen befejeződtek a felvételi vizsgák. A Felvételi Bizottság döntése alapján a 2002/2003-as tanévre nappali tagozaton teológus-lelkész szakra 16, hittanár szakra 5, levelező hittanári tagozatra pe­dig 12 fő nyert felvételt. CSECSEMŐ- ÉS GYERMEK­SZAKÁPOLÓ KÉPZÉS! 2002. augusztus 31-ig lehet még jelentkez­ni a Batthyány-Strattmann László Egész­ségügyi Szakközépiskola és Gimnázium csecsemő- és gyermekápoló képzésére, amely hároméves, érettségire épülő, nappa­li képzés. Az első szakképesítést megszer­zők számára a képzés ingyenes. Az iskola a nyári szünet alatt szerdánként 8 és 13 óra között tart ügyeletet, további információk kaphatók az ügyeleti időben. (1146 Bp., Dózsa Gy. u. 25-27., Tel.: 343-7578) Az iskola gyakorlóterepe a Bethesda Gyermekkórház, ahol szeretettel várják azokat a fiatalokat, akik úgy érzik, hogy van bennük elég erő, hit, szeretet ahhoz, hogy segítsenek a beteg gyermekeken. Egthárnnk honlapja a: interneten: «ww.evangelikus.hu A Tirannosz Ház Kuratórium felvételt hirdet felekezetközi egyetemista kollégiumá­ba olyan fiúk számára, akik 2002 szeptembe­rében kezdik meg felsőfokú nappali tagoza­tos tanulmányaikat Budapesten. A jelentkezés feltétele: az evangélium megélése iránti elköte­lezettség és aktív gyülekezeti tagság. Kollégiu- „ mi díj: kb. 19 000 Ft/hó. Bővebb információ a www.kereszteny.hu és a www.parokia.hu por­tálokon szerezhető. Jelentkezni lehet a 1077 Budapest, Hársfa utca 33. Tetőtér, levél-, vagy a tirannoszhaz@freemail. hu e-mail címen. Olcsó üdülés Alpokalján: erdő, víz, festői környezet. 06 28/416-960 Egyedül élő, 78 éves evangélikus özvegy­asszony keres evangélikus, református hitben járó, 45 év körüli, egyedül álló nőtestvért csa­ládtagként. Szállás fejében ház körüli és ker­ti munkában való segítséget kérek. Tel.: 06 23/364-025. Értelmiségi leszázalékolt fiatalember 4-6 órás könnyebb munkát keres. Tel.: 06 20/585-0026. Üdüljön Kőszegen a Református Gyüleke­zet Vendégházában. Telefon: 06 30/987-4975. Evangélikus Élet fgßs A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja evelet@lutheran.hu Felelős szerkesztő: T. Pintér Károly karoly.pinter@lutheran.hu Szerkesztőségi titkár: Boda Zsuzsa zsuzsa.boda@lutheran.hu Tördelőszerkesztő: Rezessy Szabolcs szabolcs.rezessy@lutheran.hu Szerkesztőség: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 317-1108. Fax: 486-1195 Kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya sajto.osztaly@lutheran.hu 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 317-5478.486-1228 . Fax: 486-1229 Felelős kiadó: Kendeh K. Péter peter.kendeh@lutheran.hu Árusítja a Kiadó és a Magyar Posta Rt. (ÜLK) INDEX 25 211, ISSN 0133-1302 Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Balogh Ádám vezérigazgató Internet: www.szikralapnyomda.hu E-mail: szikra.kervigh@szikralapnyomda.hu Előfizethető közvetlenül a Kiadónál vagy postautalványon. Előfizetési díj belföldön: negyedévre 1200 Ft • félévre 2300 Ft • egy évre 4600 Ft Előfizetési díj külföldön, egy évre: szomszédos országba: 15500 Ft (64 EUR) egyéb külföldre: 18500 Ft (75 EUR) Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. KERESZTÉNY NYELVI TÁBOR A Keresztény Ökumenikus Diákegyesület (KÖD) immáron negyedszer rendezi meg a Lingua Franca Nyelvi és Vezetőképző Táborát. A Lingua Franca progra­mot 1991-ben azzal a szándékkal hozta létre a világ két legnagyobb nemzetközi ökumenikus ifjúsági szervezete (a World Student Christian Federation és az Ecumenical Youth Council in Europe), hogy a nyelv- és interkulturális tanulás ré­vén hozzájáruljon Kelet- és Nyugat-Európa (újra)egyesítéséhez. A program je­gyében a különböző országokból érkező önkéntes tanárok a nyelvtanítás mellett bemutatják szülőföldjüket is, cserébe, mintegy fizetésként a fogadó ország vendé­gül látja őket, és bepillanthatnak hazánk mindennapi életébe, kultúrájába, és a kü­lönböző felekezetek hagyományaiba. így az együtt töltött idő a tanárok és a részt­vevők számára egyaránt “nyereséges”. A tábort idén július 22-től augusztus 4-ig a Bodrog-parti Sárospatakon és a fes­tői Zsámbéki-medencében található Tinnyén rendezik meg. A nyelvtanulás na­ponta 2-5 óra, attól függően, hogy milyen további programok várnak a résztve­vőkre (kirándulások Zemplénbe, Tokajra, illetve Esztergomba és Zsámbékra, beszélgetések, játékok). A táborra még várja a jelentkezőket a Keresztény Öku­menikus Diákegyesület. Érdeklődni a keresztmetszet@yahoo.com címen, vala­mint délutánonként a 06-20-201-87-43-as telefonszámon lehet. 4 r

Next

/
Thumbnails
Contents