Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-06-23 / 25. szám

4. oldal 2002. JÚNIUS 23. Úrvacsora és szeretetszolgálat Hagyománnyá vált egyházunk diakó- niai munkájában, hogy évente - nyár elején - konferenciára hívjuk azokat, akik gyülekezeti diakóniában, illetve szeretetotthonainkban végzik segítő szolgálatukat. Konferenciáink célja mindig az volt, hogy hitbeli erősítést, a szolgálat evangéliumi alapjait feltárva segítsük az ebben a szolgálatban lévő testvéreinket. Ebben az esztendőben június 10. és 14. között tartottuk ezt az alkalmat Gyenes- diáson, a Kapernaum Szeretetotthonban. Az érkezést beárnyékoló esőfelhő, majd a kegyetlen keddi szél elmúltával az időnk is csodálatos volt. Az ország számos terü­letéről mintegy negyvenen voltunk együtt, s olyan élményben lehetett ré­szünk, mely meghatározó lehet az előt­tünk lévő szolgálatok, feladatok végzésé­ben is. A Bibliatanulmány témája az Úrvacsora volt (lKor 11,17—33 alapján). A textust - három részre osztva - dr. Cser­háti Sándor professzor elemezte. Magya­rázatában elsősorban a szeretetszolgálat összefüggésében boncolta a témát. A bibliakörökben történő beszélgetés egészen hétköznapivá, érthetővé és éle­tet újító erővé tette mindannyiunk szá­mára az Úrvacsorát. Életünk számára nagyon hasznos volt ilyen összefüggés­ben is találkozni az Úrvacsorával. Szerda este Ittzés János püspök szol­gálatával kézzelfoghatóan is átélhettük az úrvacsorái közösséget. A reggeli, evangélizációs áhítatokon a Hegyi beszéd néhány igéje alapján az Atyától származó „biztonságról” hall­hattunk hiteles bizonyságtételt Bozorády Zoltán esperestől. Az áhítatok üzenetét az esti alkalmak is erősítették, melyeket Benkő Ferenc lelkész tartott. Három előadás foglalkozott egyhá­zunk diakóniai szolgálatával konkrét formában is. „Diakóniánk mai helyzete” - Kiss János kecskeméti lelkész, „Misz- szió és diakónia” - Ittzés János püspök, „Diakóniai szolgálatunk jövőképe” - Kendeh György diák. üv.lelkész. Az elő­adásokat követő megbeszélésekben kitá­rult az kép, mely indokolttá teszi az evangélium meghallásából fakadó segítő szeretetszolgálatot, mely tulajdonkép­pen a misszió gyakorlati megtestesítése. A diakóniai munka hitelesíti a missziót, az evangélium hirdetését. Igyekeztünk végiggondolni azokat a kihívásokat, feladatokat, melyek a szere­tetszolgálat előtt állnak. Elsősorban nem anyagi kérdéseket vettünk elő, hanem a gyülekezetek hozzáállásának kérdését, valamint a munkatársak lelki, hitbeli és hitből fakadó szolgálatainak kérdését. Ezekkel összefüggésben terveztünk és elhatároztunk olyan evangélizációs to­vábbképzéseket a munkatársak részére, melyek segíthetik őket a felelősségteljes szolgálatban. Tábortűzzel fejeztük be konferen­ciánkat. Olyan alkalom volt ez, ahol az esti sötétségben, a tűz füstös fényében kinyíltak munkatársaink és vallottak szolgálatukról. Ezek a vallomások is igazolták azt a meggyőződésemet: lehet, kell és szabad ma is diakóniai szolgálatról beszélni, mert küldetésünkből (missziónkból) fa­kad ez a szolgálat és a „Teremtett világ várva várja Isten fiainak megjelenését”. Úgy vettünk búcsút egymástól, hogy jövőre ismét találkozunk, de előtte is ke­ressük a rendszeres lehetőséget a közös ^ munka elvégzésének erősítésére. Az úrvacsorái közösség kötelez erre. Kendeh György Titokzatos sírkamra a torony alatt Vajon kinek a földi maradványaira ta­láltak az építők és a megyei múzeum régészei a mezőberényi első kerületi (német) evangélikus templom felújítá­sa során? A főbejárattól jobbra, a to­rony, valamint a karzatra vezető lép­csők alatt egy, eddig ismeretlen sírkamrára leltek, mely valakinek a temetkezési helye. Az 1789-ben, Christian Sturm tervei alapján, késő barokk stílusban épült templom felújítása az elmúlt év szep­temberében kezdődött. A belső munkála­tok során az építők, miközben a villany- vezeték helyét vésték, üreget rejtő hangra lettek figyelmesek: egy-két tégla kiemelése után rá is leltek, s amikor be­világítottak, egy csontvázat láttak. A templom építésének, életének minden mozzanata, legapróbb részlete ismert, de egyetlen krónikás sem tesz említést a tegnap feltárt sírkamráról. — Csak feltételezéseink vannak — fogad Bátovszky Gábor lelkész. - Egyházközsé­günk valamennyi lelkészének ismert a nyughelye, kivéve a templomépítő lelkészt, Zakariás Örtl-öt. Vele kapcsolatban csak annyit tudunk: 72 esztendős korában hunyt el, s elképzelhető, hogy az ő földi maradvá­nyaira leltünk... De az is elképzelhető, hogy a Weinckheim-család egy tagja lelt itt örök nyugalomra, akiktől az egyházközség a tel­ket kapta - folytatja a lelkész. A téglából kifalazott sírkamra arra utal, hogy gyorsán, sietősen készült: nincs bevakolva, a habarcs a fugákból megfolyt, ugyanakkor a boltív ügyes ke­zű kőművesmester munkáját dicséri. A régészek tegnap mentek le a sír­kamrába, amiben koporsó és csipke- szemfedél- maradványokat, néhány réz füles gombot, a csontváz lábánál egy erősen oxidálódott fém edényt találtak.- Érdekes, de nem kifejezetten régé­szeti munka ennek, a mintegy 200 éves sírkamrának a feltárása, ugyanakkor speci­ális módszereket igényel - magyarázza Gyucha Attila, a megyei múzeum régésze. -A sírból előkerült leletek és a halotton ta­lált ruhafoszlányok nem tartoznak kimon­dottan a régészeti értékek közé. A csontváz sorsáról az egyháznak kell döntenie: vagy marad a sírkamrában, vagy újra temetik azt - magyarázza Gyucha Attila. Vajon ki az a titokzatos személy, akit ide temettek? Megállapítása még várat magára. Az építők szerint elképzelhető, hogy a templom padlózata alatt vannak még hasonló üregek, sírkamrák. szekeres (Békés Megyei Hírlap) Megalakult a Magyar Bibliodráma Egyesület A bibliodráma arra ad lehetőséget, hogy az érdeklődők a Biblia szövegeiben rejlő üzenetet dramatikusan átéljék és csoportos keretben megjelenítsék. Célja az, hogy a bibliai eseményekkel való találkozás növelje a résztvevők lelki egészségét kö­zösségi és személyes szinten egyaránt, mind a szó eredeti értelme (egészséges, tel­jeskörű), mind mai értelmezése (nem beteg), mind pedig transzcendens vonatko­zása (üdv, üdvösség) szerint. A csoporttagok beszélgetés, mozgás és szerepjáték révén lépnek kapcsolatba a szöveggel. A játék során a bibliai történeteket intenzí­vebben, sokoldalúbban élhetik át, mint csupán olvasva vagy hallva azokat, hiszen személyes történetük, tapasztalataik is beépülnek a játékba. A bibliodrámában így lehetővé válik a saját élettörténet és a vallási hagyomány kölcsönös, egymást ki­egészítő értelmezése. * Az első bibliodráma-csoportok a hatvanas évek végén alakultak Németor­szágban, nálunk a kilencvenes évek elején került sor a bibliodráma első kí­sérleteire és jelenleg több városban is léteznek bibliodráma-csoportok. A most megalakult Magyar Bibliodráma Egyesület elnöke Eisenbarth Kriszta lett, elnökhelyettese Varga Péter Pins, titkára D. Muntagh Ildikó. Az egyesület kurzusokat, szakmai fórumokat szervez és vallási elkötelezettség­től, felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki felé nyitott. Tervezi szakiroda- lom kiadását is, valamint a hazai vezetőképzés kialakítását és akkreditáltatását. Az Egyesület kapcsolatot keres és ápol hasonló hazai és nemzetközi szerveze­tekkel, és nyitottan várja minden érdeklődő intézmény, civilszervezet vagy ma­gánszemélyjelentkezését. Címe: 1038 Budapest, Mező u. 12. Tel: 240-37771, e-mail: vpp6106@westel900.net Evangélikus Élet Új fejezet a Bethesda Gyermekkórház életében A közvélemény előtt jól ismert annak az öt kisgyermeknek a sorsa, akik a tavalyi év novemberében szenvedtek el súlyos égési sérülést. Két kisgyermek a Bethesda Gyermekkórház Intenzív Osz­tályára került, amely az ügyeleti renden kívül természetszerűleg és azonnal fel­vállalta a gyermekek ellátását. Mivel a többi kisgyermek ellátása során szakmai szervezési gondok merültek fel, az Egészségügyi Minisztérium az illetékes szakmai szervezetek (Gyermekgyógy­ászati, Gyermeksebészeti Szakmai Kol­légiumok, Magyar Égési Egyesület), va­lamint az Országos Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat bevonásával átte­kintette a súlyos égési sérült gyermekek ellátásának feltételrendszerét. Ennek alapján az akkori egészségügyi miniszter, dr. Mikola István 2001. decem­ber 22-én úgy döntött, hogy az országos központ feladataival a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermek­kórházát, régionális feladatokkal pedig a Pécsi Gyermekklinikát, illetve a Miskol­ci Gyermekegészségügyi Központot bíz­za meg. Az országos központ bővítése, illetve kialakítása 100 MFt költségvetési, 50 MFt egyházi, és kb. 20 MFt alapítványi forrást igényelt. A központ vezetője dr. Csorba Éva, a Magyar Égési Egyesület elnöke. Az országos központ 2002. április 15-től fogadja a hét minden napján, 24 órában a rászoruló égési sérült gyermeke­ket. Cím: 1146 Budapest, Bethesda u. 3. Telefon: 364-9020. * Ide tartozó hír, hogy a Bethesda Kórház 2002. március 19-én a Groningeni (Hollandia), 2002. március 21-én a Beverwijki (Hollandia) égési centru­mokkal szakmai, oktatási, kutatási együttműködési megállapodást kötött. A központ építészeti, orvos-techno­lógiai, személyi, szakmai szempontból egyaránt megfelel a szakmai kollégiu­mok, illetve a Magyar Égési Egyesület által előírt normatíváknak. A központ az akut gyógyító tevékenységén túl irá­nyítani és szervezni fogja az égési sé­rült gyermekek rehabilitációját és a pre­venciót. Elesettek gondozása Jézus saját tetteivel jelölte ki számunkra a betegek, gyengék, elesettek felkarolását. Gazdagabb országokban jól meg van szervezve az idősek és betegek gondo­zása az ún. Hospice szolgálat keretében. Ezt leginkább az „elesettek istápolása” kifejezéssel világíthatjuk meg. Szerve­zetileg két rész kapcsolódik egymáshoz. Az egyik az intézeti háttér, nagyon elgyöngült idősek és súlyos betegek intézeti elhelyezését és ellátását jelenti gondozókkal, nővérekkel, orvoskonsili- ummal, helyenként pszichológus láto­gatással és lelkész lélekgondozó munkájá­val. A másik láncszem az otthoni idős- és betegápolás, beleértve - és mint orvos, ezt tartom a legfontosabbnak - a gyó­gyíthatatlan betegek segítését-kezelését- gondozását. Legtökéletesebb példáját most hallottam: a betegekhez naponta kimegy nővér és orvos, adják a fájdalom- csillapítót és más segítséget. Hazánkban is elindult ez a szolgálat, részben önkormányzati felügyelettel, emellett a Bethesda otthonápolási szol­gálattal, amely működéséről csak az elis­merés hangján lehet szólni. A fenti prob­léma megoldásában egyházainknak is részt kellene vállalnia, mégpedig tekin­tettel szűk kereteinkre, lehetőleg együt­tes erőfeszítéssel. Anyagi alapját a Betegbiztosító Központ adhatná, de elképzelhető az is, hogy külföldi idősek számára is építünk idősházakat, amelyek megalapozhatnák a szegények ellátását. Ennek máris meglenne a helye a Honvéd Kórház felépített, de még egyáltalán nem hasznosított (!) új szárnyában. Tehetőseb családok kötelesek lennének ehhez helyzetük szerint hozzájárulni. Első lépésben az otthonápolásba kellene beszállnunk, felhasználva a Bethesda szolgálat tapasztalatait... Az elesett, szenvedő emberek mellé állás rendkívül fontos, mindennapos áldozathozatalt igényel. Ám nem mind­egy, hogy kap-e a beteg ember - az orvosi-nővéri segítség mellett - szere- tetet és a reményhez vezető biztatást is nehéz küzdelmében. Hankiss János dr. A korfa tetején elöregedett társadalom Azokról az emberekről szeretnék szólni, akik különböző, egymástól nagyon eltérő okok miatt, életüknek bizonyos szakaszában adták fel addigi életüket, s egy otthon lakóivá váltak. Vannak, akik saját elhatározásból, mások a család rábeszélésére, különböző kényszerítő körülmények hatására kerülnek öregott­honba. Legszomorúbb az utóbbi, amikor saját akaratuk háttérbe szorításával (sok­szor olyan helyzetbe kerülve, hogy nincs visszaút) jutnak ide. Az egyedülálló, magányos embernek nincs sok válasz­tása, s örülhet, ha van annyi pénze vagy saját lakása, amiért cserében felveszik valahová. Az ottfybn fenntartója lehet az állam, az egyház vagy magánszemély, nem ezen múlik az ott élők helyzete, hanem azokon az embereken, akik itt vállalnak szolgálatot, erre teszik fel az életüket. Külföldön jártam egy otthonban, ahol belépéskor egy hatalmas társalgó fogadott tele virággal. Csipkefüggönyök az ablakon, élő sarok, díszmadarak rep­kedtek, halk zene szólt. Egy pillanatra elbűvölt a szép környezet. Aztán körül­néztem: tolókocsiban ülő emberek, legtöbbjük behunyt szemmel, megtört arccal, magábaroskadva, mit sem törődve a körülöttük levő világgal. Megborzong­tam a kontraszt láttán. Vannak olyan gyerekek is, akik életük kezdeti szakaszában már arra vannak ítélve, hogy otthonban éljenek, távol a családtól akár csecsemőkortól felnőttko­rig. Az ő helyzetük talán még nehezebb, hiszen még múltjuk sincs, amire szívesen emlékeznek. Az öregek ismét gyerekek lesznek, s jelenüket szebbé teheti a múltra való emlékezés. Akármilyen nehéz is volt, szépnek látják, hisz akkor fiatalok, egészségesek voltak. A szeretet világító sugara az egyet­len, ami felmelegíti őket. Az adott szeretetsugárból jut annak is, aki adja, s a visszatükröződő szeretetsugár is tud meleget adni. Több alkalommal nyerhettem bepil­lantást szeretetotthonokba. Láttam fel­ragyogni öreg arcokat az ajtóban megje­lenő gondozó láttán, de hallottam ilyen megjegyzést is: „Hol itt a szeretet, amit az otthon neve kifejez?” Vannak köztük nyugodtak, nyugta­lanok, kedvesek, barátságtalanok, vidá­mak, szomorúak, bölcsek, meggondolat­lanok, de egy közös van bennük: lélekben megrendültek. „A lelkemet vesztettem el, azért nincs hazám” - mondja Reményik Sándor. Az öregek nem akarnak terhére lenni családjuknak. Vajon egy gyermek miért érzi tehernek öreg szüleit? Ha már elmentek, semmit sem lehet megismételni, s magukkal viszik tudá­sukat, bölcsességüket, szeretetüket, a szeretetet, amelyre annyira vágytak életük alkonyán. Mi is megöregszünk. Lesz-e felénk nyújtott emberi kéz még akkor? Néhány olyan embernek szerettem volna emléket állítani, akik valamikor fiatalok, életvidámak voltak, körülvették őket barátok, rokonok. Majd egyszerre, hirtelen, feleslegessé váltak, öregotthon­ba kerület, s lassan elfelejtették őket. Sokat tudtak, mélyen éreztek, de már elfogyott az erejük. Sokan közülük már hazamentek örökkévaló otthonukba. Örülök, hogy azok közé tartozom, aki néha kicsit segíthetett nekik, és sokszor nagy segítséget kapott tőlük. „Az emberélet keresztjei olyanok, mint a kotta keresztjei: felemelnek.” (Beethoven) Adjunk hálát Istennek öregjeinkért is! Csaba Piroska A pihenés szerepe életünk egyensúlyában Mindannyian tudjuk, hogy pihenés nélkül nem élhetjük az életünket. Ez egy olyan tétel, amellyel nem lehet vi­tatkozni. A nehezen megválaszolható kérdés azonban az, hogy miként pi­henjünk egy rohanó világban? A leg­többen erre úgy válaszolnának, hogy hát akkor kell pihenni, amikor készen vagyunk munkáinkkal, feladataink­kal. Sokunkat erre neveltek gyermek­korunkban. Ez a gondolkodásmód nem megfelelő és nem is tartható so­káig. Bizonyos munkáknak ugyanis soha sincsen vége. Most arra szeretnék rámutatni a Szentírásban található igeversek alap­ján, hogy ha Jézusban való személyes hitben járjuk életünk útját, akkor fo­lyamatos pihenésben és feltöltődésben lehet részünk. Az alábbi 10 pontot Patrick Klingemann-nal fogalmaztuk meg egy CBMC konferencián: A Jézussal járás tíz áldása a pihenésre, feltöltődésre nézve 1. BÉKE „ Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek: de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szíve­tek, ne is csüggedjen ” (Ján 14,27). 2. MEGELÉGEDETTSÉG „Az ÚR félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri ve­szedelem" (Péld 19,23). 3. CSEND „De ő így szólt hozzájuk: „Mit féltek, ti kicsinyMtűek?” Majd fel­kelt, ráparancsolt a szelekre és a ten­gerre, és nagy csend lelt” (Mt 8,26); 4. KÖNNYŰ TEHER „Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű" (Mt 11,30). 5. ÖRÖK ÉLET BIZTOSÍTÉKA „Az én juhaim hallgatnak a han­gomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből" (Ján 10,27-28). 6. MEGÚJÍTJA ERŐNKET „Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfá­radnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük meg­újul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, jár­nak, és nem fáradnak el" (Ezs 40,29-31). 7. PÉLDAKÉP A KITARTÁSBAN „Gondoljatok rá, aki ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bű­nösöktől, hogy lelketekben megfárad­va el ne csüggedjetek ” (Zsid 12,3). 8. TISZTA LELKIISMERF I „ ...járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szive megtisztult a gonosz lelkiismer­ettől... ” (Zsid 10,22). 9. A SZENTLÉLEK EREJE „ Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szere­tet és a józanság lelkét” (2Tim 1,7). „Ellenben erőt kaptok, amikor el­jön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeá­bán és Samáriában, sőt egészen a ßld végső határáig" (ApCsel 1,8). 10. A LÉLEK GYÜMÖLCSEI „A Lélek gyümölcse pedig: szere­tet. öröm. békesség türelem, szíves­ség, jóság, hűség, szelídség, önmeg­tartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény " (Gál 5,22-23). Steiner József (Forrás: Monday Manna) «

Next

/
Thumbnails
Contents