Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-06-16 / 24. szám

Evangélikus Élet 2002. JÚNIUS 16. 5. oldal NEM ELBUKOTT - LEVERTEK Sukorói emlékezés az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra A Magyar Történelmi Társulat Tanári Ta­gozata, Székesfehérvár önkormányzata, Sukoro nagyközség önkormányzata és a Honvédség és Társadalom Baráti Kör összefogott arra, hogy országos konferen­cián emlékezzenek meg a több mint más­félszáz éve történt eseményekről. Május közepén mintegy kétszáz részt­vevő gyűlt össze az ország minden részé­ből a sukorói református templomban. Is­tennek ebben a gyönyörűségesen festett, színes táblákkal díszített hajlékában tar­totta a pákozdi csata előtt Kossuth Lajos a haditanácsot. A templomi padok némelyi­kére rá is írták, hogy azon az emlékezetes haditanácson, melyik helyen ki ült. Az élénk színű, száz évnél is régebbi fatáblá­kon szép, főként virágos díszek gyönyör­ködtették a hallgatóságot. „Az Úr pedig a lélek, és ahol az Úr lelke, ott a szabad­ság” - szólt az 1848-49-es forradalom­hoz és szabadságharchoz is méltó felirat. A történelmi nevezetességű helyet örök­zöldből készített két szép koszorú teszi még ünnepélyesebbé. A fából faragott szószék alatt hangzot­tak el az előadások. Székesfehérvár pol­gármesterének üdvözlő szavait követte Peják István, a Zrínyi Katonai Egyetem tanárának érdekes előadása 1848-49 em­lékezete címen. Vázlatosan ismertette az események sorát 1848. március 15-e előz­ményeivel kezdve. Felidézte a remélhető­leg visszahozhatatlanul elmúlt időszakot, amelyben „A forradalmi ifjúsági napod­nak csak egyik eseménye volt március 15-e. Mára már eltűnt mellőle március 21-e mondva csinált ünneplése, és a való­jában soha meg nem gyökeresedett ün­neplés április 4-én. Március 15-e nemzeti ünnepünk maradt. A főként történelem tanárokból álló hallgatóságot megkérte az előadó, hogy so­hase mondják azt, hogy a szabadságharc elbukott, mert ez félreérthető. Javasolta, hogy „a szabadságharcot leverték” kifeje­zést használják. Ez kifejezi, hogy csak a túlerő miatt sikerült leverni a felkelést. Peják István hibásnak tartja azt az ön­ostorozó, bűnbánó viselkedést, melynek szellemében azt keresik, hogy hol is ron­tottuk el a nagy lehetőséget. A nemzeti­ségi kérdést szokták emlegetni. Ha ösz- szehasonlítjuk a magyar és a korabeli eu­rópai külföld nemzetiségi politikáját, ki­tűnik, hogy nem maradtunk le más országoktól a nemzetiségi törvények de­mokratizmusában. Valójában végignéz­ve az egyes nemzetiségek viselkedését, észrevehető, hogy jelentéktelen volt a nemzetiségek ellenállása a magyar ügy­nek. Például az erdélyi románok együtt harcoltak a magyar szabadságharcban a magyarokkal, és intették óromániai test­véreiket attól, hogy a magyarok ellen forduljanak. A gyakorlott és nagy tudású előadó megemlítette az 1848. szeptember 28-án, ezen a templomi helyen megtartott hadi1 tanácsot. Jó döntést hoztak. Másnap „A magyar Termophi lénél”, Pákozdnál győ­zelmet aratott a fiatal magyar hadsereg. Görgey emlékiratait idézte: „Nagykorú az a nemzet, amelyik szembe mer nézni a múltjával.” Ma már remélhetőleg felnőtt a nemzet arra a szintre, hogy nincsen töb­bé szüksége arra, hogy nemzetárulónak bélyegezzen valakit. Görgey Artúr sze­mélye méltán kerülhet a nemzeti hősök közé, mint a szabadságharc egyik legkitű­nőbb hadvezére. Az adott történelmi harc­téri helyzetben nem lehetett másként el­járni, mint letenni a fegyvert. Egy másik előadó, Csikány Tamás (ugyancsak a Nemzetvédelmi Egyetem tanára) „A szabadságharc csatái" címen ismertette a honvédsereg felépítését, jel­legzetességeit, és sok érdekességet mon­dott el a magyar csapatokról. A hadügy­miniszter megválasztásáról is hallhattunk újat. A hadügyminiszteri szék betöltésekor Mészáros Lázárra azért esett a választás, mert annak idején előfizette a Pesti Hírlapot, vagyis jó ha­zafi lehetett. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Igaz, hogy nem a hadi tudományokban jeleskedett, hanem a mezőgazdaság területén működött, de mindenesetre okos ember volt, tehát al­kalmasnak ítélték a hadügyminiszteri szék betöltésére. Hadkötelezettséget írtak elő: minden 127 fő után egy katona állítása volt köte­lező. A besorozottak közé tartozott töb­bek között Rózsa Sándor is a maga sza­badcsapatával. A magyar hadseregben gyors előhala- dás vált lehetővé. Ha valaki kitüntette magát, elismerésképpen hamarosan ma­gasabb rangfokozatot érhetett el. 1849- ben a váci nyilatkozat értelmében a had­sereg csakis a hadügyminisztériumtól függött. A Honvédelmi Bizottmány ek­koriban alakult meg. Minthogy a lengyel Bem József sike­res volt az erdélyi hadjárat során, ezért egy másik lengyelt is bizalommal hívtak meg. így került a fövezéri tisztségbe Dembinszky Henrik. Később derült ki, hogy ez a döntés nem volt szerencsés. Klapka kitűnő haditervet készített, de - nem hajtották végre. A fiatal honvédse­regben voltak jól képzett honvédek is, de már életkoruknál fogva gyakorlatlanok­nak bizonyultak, és ez elég volt ahhoz, hogy elveszítsék a harcot. A kitűnő előadások után, amelyeknek különös értéket adott az egykori hadita­nács helyszíne, a gyönyörű sukorói re­formátus templom, Pákozdra vitték az autóbuszok a szép számú közönséget, al­kalom nyílt az egyedülállóan érdekes Emlékmúzeum megtekintésére. A szemléletes terepasztalon piros fé­nyek jelentették a magyar, zöld fények az ellenséges csapatokat. A pákozdi csa­tát jól megjelenítették ezek a kis lám- pácskák. A hadmozdulatokat hangosan beszélő magyarázta magnetofonról. A falakon a kor fontos okmányaiból, képeiből látható érdekes válogatás. A március 15-i eseményektől kezdve a sza­badságharc történéseit mutatják be, de a legtöbb kép természetesen a pákozdi csatára és annak hőseire vonatkozik. A pákozdi diadal emlékére állított kő­emlékművet éppen most újították fel. így teljes szépségében lehet elgyönyör­ködni benne, és a körülötte elterülő gyö­nyörű kilátásban. Reméljük a Történelmi Társulat Tanári Tagozata sok ilyen sike­res és tanulságos rendezvényt fog még szervezni ebben az ünnepi esztendőben, Kossuth Lajos születésének kétszáz éves évfordulója emlékére. Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes (Gairan Ámdlirás I kimwaí dt oL járni lattan NEM CSAK A SZENTLÉLEK ÜNNEPÉRE: Pünkösd vasárnap: Bennünk az Isten (ApCsel 2,1-2) „Pünkösd akkor következett be, amikor a tanítványok egy akarattal együtt voltak. Amíg valaki önmagában nagy, addig nem jöhet el számára a Szentlélek. A ta­nítványok csak a kereszt után tudtak egy akarattal együtt lenni, amikor mindegyik csődbe jutott. Péter sem mondhatta, hogy kitartottam, hős voltam. Mózes első könyvében olvassuk, hogy Isten az embert a fold porából te­remtette, és saját lelkét lehelte bele. így lett az ember élő lélekké. Amikor a bűn­eset bekövetkezett, az ember elvesztette az isteni életet. Isten pünkösdkor lehelt másodszor az emberi testre, amikor azt olvassuk: »És lett nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zen­dülése, és elfelé az egész házat.« A tanít­ványok együtt voltak a felsőházban, és hallották ezt a hihetetlen nagy leheletet. Nem csak ők, hanem a többi összegyűlt -ember is. Nem tudták, hogy mi akar ez lenni. Azóta a Szentlélek itt van, és Isten Lelke fúj, ahova akar. Karácsony annyit jelent: Velünk az Is­ten. A kereszt alatt megértjük: Értünk az Isten. Aztán eljön a pünkösd: Bennünk az Isten! Ujjong-e a szíved, hiszen pünkösd­kor minden helyreáll? Isten újra lehel az emberre, aki már csak test, mert a bűn mi­att elvesztette az életet. Eljött a pünkösd napja! A pünkösd üdvtörténeti esemény, amelyik egyszer történt. Ugyanúgy, mint ahogy egy karácsony, egy nagypéntek, egy húsvét van. Nincs második kereszt - nincs második pünkösd. Azóta a Szentlé­lek itt van, befogadhatod Jézust a Lélek által, ha kész rá a szíved.” Ez a részlet TRAUSCH LIZA: „...BESZÉDED MEGELEVENÍT...” - Áhítatok minden napra c. könyvéből való, amely egyben az igehirdetéseit tar­talmazó sorozat utolsó, tizedik kötete. Kiadja: Borsós Róza Budapest, 2002. NEM CSAK AZ IMÁDSÁG ÜNNEPÉRE: A megtérés jele: A rendszeres imaélet »Aki szívét és életét átadta az Úrnak, szeret az ő Istenével társalogni. Szoktál- e Vele társalogni?- Imádkozol-e?- Már hogyne imádkoznék - feleled.- Hogyan imádkozol?- Előveszem az imádságos könyvet, és abból imádkozom minden reggel és es­te.- Ennyi az egész?- No, hát imádkozom én asztalnál is evés előtt és után is.-És?- Ha szükség szorongat, akkor is imád­kozom.- Biztos, hogy jól imádkozol? Csak annak van imakönyvre szüksé­ge, aki nem tud imádkozni, éppen úgy, mint ahogy mankóra van szüksége a jár­ni nem tudó sántának! Próbálj meg könyv nélkül imádkozni, azt elmondani Jézusnak, ami a szívedet nyomja, vagy ami után vágyakozol. Kevesen tudnak imakönyv nélkül imádkozni! Sajnos, de való! Hányszor álltam betegágy mellett, ahol a házi nép nem tudott imádkozni. Éjszaka kellett ta­lán a lelkészért küldeni, mert a szegény beteggel senki sem tudott imádkozni! Milyen elszomorító! Imádkozni azonban nem annyit je­lent, hogy a reggeli és az esteli könyör­gést elmondjuk, - esetleg a betanult ige­verset elsuttogjuk. Ima nélkül semmit sem tenni, az jelenti a valódi imaéletet, ez az imádkozás. És ez lehetséges.'/Imi«/ lélegzet nélkül nem lehet élni, éppen úgy nincs lelkiélet ima nélkül. A megtért ember egyszer csak rájön, hogy ö magában senki és semmi, semmit sem tehet. Ezért viszi kicsi és nagy dolga­it az Úr elé, és neki mond el mindent. Aki az Isten kegyelmét és szeretetét tapasztal­ta, az tudja, hogy az Úr előtt semmi sem csekélység: „Nincs oly picinyke fájdalom, /Mit meg nem értenél. ” Aki Őhozzá megy, azt semmiképpen el nem veti. Hányán nyögnek a gondok ter­hei alatt! Lehorgasztott fejjel, bánatos arc­kifejezéssel hányán hordták életük ke­resztjeit! Miért e felesleges teher cipelése? Hiszen az Úr felszólít, hogy vessük Őreá minden gondunkat a mi imádságunkban! „Minden bűnöm, keservem /Az Úrnak átadom, / O hordja minden terhem, / El­törli bánatom! ” Ima nélkül nincs hitélet. Imaélet nélkül nincs örök élet. Aki nem imádkozik, annak lelke meghal levegőhiány miatt.« Ez a részlet MODERSOHN ERNŐ: HOGYAN LEHETEK SZABAD? - A hitben járás lépései c. könyvének Kérdés, ami mindenkit érdekel c. fejezetéből való. Missziós füzetek - Kiadja: a Fundamen­tum Evangéliumi alapítvány, 2001. Nyári mozaik Közeledik a nyár. A nyaralási szezon várásakor azt is re­méljük, hogy akkor végre egy kicsit kipihenhetjük magun­kat. Legalább egy-két bétre megszabadulunk a minden­napi gondoktól, elutazunk, elfelejtjük a munkahelyi üt­közéseket, az évközi hajszát. Mégis, szabadság után gyak­ran az az érzésünk, hogy jól­lehet nyaraltunk, bejártunk talán távoli tájakat is, igazán mégsem pihentük ki magun­kat. A lelkünk nem cserélő­dött ki. Madocsai Miklós legújabb könyve (a Böjti mozaik és a Húsvéti mozaik után) a Nyári mozaik abban tud segítségünk­re lenni, hogy a nyaralás egy belső felkészülést és megpihe- nést is jelentsen számunkra. Kezünkbe ad egy könyvet úti­poggyászként. Színes, gazdag tartalmú olvasnivalóból, mozaikokból áll a könyv. Rövid meditációk, apró történe­tek, versek, gondolat-idézetek váltogat­ják egymást egy-egy téma köré csopor­tosítva. Kötőanyagként ott bujkál a humor is. Illusztráló anyag is található a könyvben és játékra is inspirál. Megtanít a könyv rácsodálkozni a te­remtett világra és Istent dicsőíteni emberi vallomásokon keresztül. Pl. egy idézet Dosztojevszkijtől: szeressétek Isten teremtett világát... minden homokszemet, és ha majd szeretsz már mindent, meg fo­god érteni a dolgokban Isten titkát is.” Megtanít Krisztus által felvenni a szeretet szemüvegét, amely által más­képp látjuk a dolgokat, megértőbbé vá­lunk, és a szeretetben megtaláljuk létünk értelmét. Nyaralás idején is sok alkalom nyílik a szeretet gyakorlására. Megtanít a könyv egy mély, de ugyanakkor vidám keresztény élet- és világszemléletre. Madocsai Miklós könyve - a Nyári mozaik - olyan gyűjtemény, amelyet az ember időnként elővesz és az év bárme­lyik szakaszában is szívesen olvas. Kö­szönjük! Kinczler Irén Non scholae sed vitae discimus (Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk) NON SCHOLAE SED VITAE DISCIMUS A BÉKÉSCSABAI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÖREGDIÁKJAINAK VISSZAEMLÉKEZÉSEI Ezt a latin bölcsességet sokan megtapasztalják életük során. Kevesen azonosulnak vele diák­éveikben, még kevesebben értik - hiszen hol van már a latin mű­veltség? Mindenesetre a fenti cí­met viseli a Békéscsabai Gimná­zium Baráti Körének kiadványa - ha mást nem, legalább azt meg­hirdetve, annak emléket állítva, hogy az elmúlt évszázad első fe­lében kiváló tanárok oktattak és neveltek kiválóvá lett diákokat családnak, nemzetnek, Istennek. A könyv öregdiákok vissza­emlékezéseit tartalmazza az 1930-as évek legelejétől a rend­szer és „gazda” váltáson át az öt­venes évek elejéig. A kordokumentum értékű visszaemlékezések mellett érde­kes illusztrációs anyag hozza kö­zelebb a kort, a légkört, az akko­ri teljesen más viszonyokat. A könyv segít visszaemlékez­ni azoknak, akik akkor voltak di­ákok, és segít közelebb kerülni ahhoz a korhoz azoknak, akik ma élik boldog di­ákéveiket. A könyv megrendelhető (500 Ft + utánvételi díj) az alábbi címen: 5600 Bé­késcsaba, Szeberényi tér 2. Könyvbemutató(k) Az elmúlt év végén a Weltler család és a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyház- kerület elnöksége pályázatot írt ki „A kereszt teológiája és a lelkigondozás ” címmel. A beérkezett díjnyertes műveket a Luther Szövetség és az Egyházkerület könyv for­májában is megjelentette. Percze Sándor, Szakács Tamás és Tubán József munkájá­nak ünnepi könyvbemutatója volt Győrben, az egyházkerület székházában 2002. jú­nius 5-én, ahol az érdeklődők a szerzőkkel és találkozhattak. A kiadvány budapesti bemutatója 2002. június 13-án, csütörtökön 17 órakor lesz a Kelenföldi Gyülekezet Tanácstermében (Bocskai u. 10), ahol kedvezmé­nyes vásárlásra % lehetőség nyílik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents