Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-06-16 / 24. szám
Bottá Dénes Felvétele 4. oldal 2002. JÚNIUS 16. A Kispesti Kulturális Napok keretében - Halmos Béla közreműködésével - Gryllus Dániel adott hangversenyt június 9-én, a Kispesti Evangélikus Templomban. Az esten Gryllus Dánielnek Pál apostol levelei alapján, Sumonyi Zoltán verseire írott dalai hangzottak el. Ezt a műsort 1991-ben mutatták be, s azóta közel 200-szor énekelték, legtöbbször templomokban. Képünkön: Gryllus Dániel - ének és citera, Halmos Béla - brácsa. „...Tőle van a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem.” (Egy informatikai vizsgaelnök tudósítása) A címbeli igét kapták a bizonyítvány mellé csütörtökön, június 6-án a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ végzősei, akik ezen a napon sikeres informatikai szakmai vizsgát tettek. Ezzel pedig egy új úton indultak el, nem csupán azért, mert számukra ez a szakmai bizonyítvány új lehetőségeket nyújt, de ők az elsők, akik a győri iskolánkban ilyen vizsgát tehettek. A Jób könyvéből származó igével azt akartam érzékeltetni a 14, nagyon lelkes érettségi előtt álló ifjú informatikus számára, hogy a tudás forrása Istennél van. Valójában nem kellett őket erre figyelmeztetni, ugyanis a vizsga az Öregtemplomban indult, ahol Lackner Pál igazgató lelkész tartott a vizsgázóknak áhítatot. Az alkalmon az akkor még izguló tanítványaival együtt imádkozott tanáruk, Téri Lászlómé Décsei Julianna, a volt osztályfőnök, Hallgatóné Hajnal Judit igazgatónő, és „természetesen” a kamarai küldött és a vizsgaelnök is. Az igazgatónőtől tudom, hogy az írásbeli vizsgákat - az érettségit és a szakmait is - áhítattal kezdték. Azt hiszem, ez az igazi útravaló! Hogyan is kerültem líceumi tanárként a vizsgabizottságba? Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy ezen az első vizsgán engem delegált a Minisztérium a vizsgabizottság elnökének. Ez számomra rendkívül nagy öröm volt, hiszen már többször találkoztam az iskola tanáraival és tanítványaival az informatikaverseny soproni döntőin, de többször hallottam előadást is erről a régi-új alma materről, amely a győri Insula Lutherana része. Ezúttal is megtapasztaltam, hogy Isten áldása kíséri az intézmény munkáját, hiszen a diákok nagyon jó teljesítményt nyújtottak mind a gyakorlati részben, mind az ezt követő szóbeli vizsgán. Sikerükhöz persze szükséges volt az a jó tanári munka, odaadó felkészítés is, amit Décsei Juliannától kaptak. Magán a vizsgán jól esett az az odafigyelés, amit az igazgatónő és a vizsga jegyzője, Győry- né Tímár Henriette igazgató-helyettes részéről tapasztaltam. Ez az oldott hangulat is sokat segíthetett a vizsgadrukk leküzdésében. A sikeres vizsgát persze gondos szervezés is megelőzte. Hiszen sokkal nehezebb elindítani egy munkát, egy ösvényt kitaposni, mint a már kitaposotton végigmenni. Az előbb említett személyeknek pedig a gyakorlat kialakításában is múlhatatlan érdemeik vannak, így azután 6-án délután már együtt ünnepelhette tanár-diák, igazgató, elnök, a szép eredményeket. Bizonyos vagyok benne, hogy a hamarosan következő szóbeli érettségi - amely szintén első lesz - hasonlóan szép eredményekkel zárul. (Ezen mellesleg szintén egy líceumi tanár lesz az elnök.) Az Úr áldása kísérje diákjainkat a továbbiakban is, ahogyan a Zsoltárok könyvében olvashatjuk: „Te pedig a szívben levő igazságot kedveled, és a bölcsesség titkaira tanítasz engem. ” Babies Csaba, líceumi tanár Mise az új kormányért Az új kormányért tartanak szentmisét Szent László napján, a budapesti Szent István- bazilikában. A misét celebráló Kemenes Gábor nagykovácsi plébános a Magyar Távirati Irodának elmondta: a szentmise annak a virrasztásnak a része, amelyet - immár tíz éve - minden hónap utolsó csütörtökén rendeznek Magyarországért, a nemzetért, a jövőért a bazilikában. A plébános fontosnak nevezte, hogy az új kormányzati ciklus idején sikerüljön megőrizni az eddigi értékeket. A legutóbbi virrasztás keretében, május 30-án egy hívő kérésére Orbán Viktorért és családjáért mutattak be szentmisét a bazilikában. Cserkészgyűjtemény támogatókat keres! A Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye 1994. augusztus 1-jén jött létre a Magyar Testnevelési és Sportmúzeum támogatásával. Az első években magunkra hagyatva küzdöttünk létünkért és a hivatalos elismerésért. (A működési engedélyünket végül is csak 1998. szeptember 3-án adta ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.) Örömmel tájékoztathatjuk az olvasókat, hogy ettől függetlenül az eltelt 8 év alatt gyűjteményünk gyarapodása rendkívüli. Öregcserkészeink adományaiból és az eltávozottak hagyatékából hatalmas anyag került birtokunkba. A nagy mennyiségű kollekció felöleli a cserkészet minden ágát, a csapatoktól a világtalálkozóig. Könyvtárunk és levéltári anyagunk elérte az elfogadható szintet, a tárgyi anyag felhasználásával pedig be tudjuk mutatni a magyar cserkészet tevékenységét. Eddig 51 kiállítást rendeztünk, zömében egy-egy téma bemutatására kamarakiállításokat, de köztük több nagy méretű, reprezentatív kiállítást is. Jelenleg az „Emberebb ember, magya- rabb magyar ” című, Sík Sándor Emlék- kiállítás tekinthető meg székházunkban. (Budapest, II. Tömörkény u. 3/a. Nyitva: hétfőn és pénteken 14-18 óra között. A belépés díjtalan.) Sajnos a Szövetség anyagi helyzete eddig nem tette lehetővé, hogy a cserkészmunkát teljes keresztmetszetében bemutató, állandó kiállításunkat létrehozzuk. Az elmúlt években benyújtott pályázatainkat különféle indokkal elutasították, így anyagi forrásaink szinte a nullával azonosak. Kérjük ezért a cserkészeszmével és a cserkészmunkánkkal szimpatizálókat, hogy segítsenek egy állandó cserkészkiállítás létrehozásában. Minden anyagi és tárgyi segítséget elfogadunk. Kérjük, hogy együttműködésünk részletes megbeszélése érdekében szíveskedjenek bennünket felkeresni. Postacímünk: 1255 Budapest, Pf. 192. Telefon: 061/ 394-5084, fax: 061/ 275-9572. ' Bokody József gyűjteményvezető Evangélikus Élet —=^==——=™= Ökumenikus lelkésztalálkozó Pakson „Tartsd meg hazánkat, Isten, Esdve kérünk Téged!” - szárnyal a dal az ég felé e nyár eleji vasárnapon a Paksi Evangélikus Templomban. S bár csak a dunaszentgyörgyi kórus énekel, a templombeli áhítatban a szívek egyszerre dobbannak, a távol és közel élő magyarok most egymásra találtak, az együvé tartozás érzésében megerősödtek. Határon túli magyarok látogattak ide, lelkészek, akik nemcsak saját gondjukat, nehéz hivatásukat, de híveik mindennapos küzdelmét, a maradás és elvágyódás dilemmáját, az anyanyelvhez való ragaszkodás bátorságát is magukkal hozták. Határon túli magyar egyházak képviselőinek találkozóját tartották Pakson, 2002. május 31. és június 2. között. A szervezők támogatást kértek, és kaptak a helyi önkormányzattól, így vendéget hívhattak Erdélyből, Kárpátaljáról, Újvidékről. A meghívottak között volt Dara- gus Endre, az Erdélyi Magyar Evangélikus Egyház belmissziós főtanácsosa Négyfaluból (Sacele-Brassó megye), Borzási István marosvásárhelyi lelki- pásztor, az Erdélyi Magyar Baptista Gyülekezeti Szövetség alelnöke, Pásztor Béla állandó diakónus Zentárói, Oláh Mihály és felesége, Szánthó Júlia (mindketten református lelkészek, a Zilah- Ligeti gyülekezetben), Delényi István református lelkész Viskről és Fekete Levente unitárius lelkész a székelyföldi Nagyajtáról. A meghívólevélben megfogalmazott cél hangsúlyozta, hogy az ismerkedésen, barátkozáson túl a kisebbségben élő közösségek gondjainak feltárása, a lelké- szi, papi hivatás értelmezése az anyaországon kívül, az összetartozás érzésének erősítése játssza a fontos szerepet e rendezvényen. A háromnapos rendezvény két fő eseményét kell megemlíteni. Június 1-jén délután ökumenikus baráti találkozóra került sor, melyre a helyi vendégfogadó lelkészek magukkal hozták egyházközségük néhány képviselőjét. Jelen volt Paks város alpolgármestere, Bagdy László is. A messziről érkezett lelkészek bemutatkoztak, beszéltek pályájukról, gyülekezetükről, a településről, ahol élnek, s lassan kibontakozott papi hivatásuknak az a köre is, amely az anyaországi lelkészekétől különbözik. A zentai vendég elmondta, hogy a háborús se,bek az emberek lelkében még nem gyógyultak be, nagy a szegénység, a pasztorációs tevékenységen túl az ingyenkonyhák működtetése is a lelkészek feladata, hiszen 400 gyermeknek csak az a napi egy tál étel a biztos eledele, amit ők nyújtanak. Sokszor történik meg, hogy kiürül a kamra, veszélybe kerül a másnapi főzés, de ilyenkor mindig megérkezik a segítség, befordul egy-egy teherautó a misz- szió udvarára valamilyen adománnyal. Az evangélikus lelkész arról beszélt, hogy a vegyes házasságokból született gyermekek román iskolába kerülnek, a család elrománosodik, az ő hivatásának része az is, hogy ími-olvasni tanítja az ilyen családban élő gyermekeket, hogy ne vesszenek el végképp a magyarság számára. Delényi István kárpátaljai lelkész is elmondta, hogy nemcsak a mindent elpusztító árvíz tette tönkre Visket, s nőtt még nagyobbra a szegénység, de a növekvő elvándorlás is sújtja a kárpátaljai magyarságot. Egész utcák néptelenedtek el, mert a lakosság elvándorolt a jobb élet reményében. A temetések száma egyre nő - tavaly duplája volt a születések számának. Kárpátalja legrégebbi erődtemploma, a viski, ma már csak karácsonykor van tele. A marosvásárhelyi baptista lelkipásztor is beszámolt gyülekezetéről, a hosz- szú, kényszerű együttélés után 1989-et követően, végre különváltak a román baptistáktól, most már teológiai fakultásuk is van és Kolozsváron megindult a hazai lelkészképzésük. Gondjaikról beszéltek a zilahi lelkészek is. Jellegzetesen külvárosi, lakótelepi gyülekezetüknek kell lelki támaszt nyújtaniuk. Magyar nyelvű óvodát szeretnének, templomépítésbe is kezdtek. De egy olyan városban, melynek nagy része román, s a magyarság csak szórványban él, nem nézik jó szemmel a magyar nyelvű vallásos nevelést. Ady hajdani iskolavárosában a magyar szó ma már éppen csak megtűrt. Kötetlen beszélgetéssel, majd polgár- mesteri fogadással folytatódott az este. A hétfői sajtóból derült ki, hogy talán épp azokban az órákban, amikor a paksiak és a vendégek az együttélésről, a toleranciáról beszélgettek, Zentán, a Tisza menti bácskai kisvárosban ismeretlen tettesek összetörték a béketüntetések emlékére állított márványtáblát (1991. november - a Milosevics háborús politikája ellen). Kiknek nem álltak érdekében még utólag sem a békekötések, a közös hazában élő két nép között? Azoknak-e, akiket a fizikai megsemmisülés határára sodort a háború, vagy azoknak, akik ezt tették velük? A rendezvény legünnepélyesebb pillanata vasárnap délelőtt volt, amikor a református és katolikus hívek megérkeztek az evangélikus templomba, bevonultak a messziről érkezett vendégek, fölcsendültek a zsoltárok, szárnyalt az Ave Maria, s a zilahi Oláh Mihály szülőföldje üzenetét mondta el a paksiaknak kitartásra, helytállásra buzdítva minden jószándékú embert, hivatástudatának megerősítésére lelkésztársait. A marosvásárhelyi lelkész hitvallásában elhangzott egy példázat az Ószövetségből, mely után Trianon baljós árnya is fel- rémlett, mint a nemzet szétdarabolásá- nak legtragikusabb pillanata. Ezen az ökumenikus ünnepi találkozón minden imában benne volt a nemzeti felelősség- tudat, az a vágy, hogy megőrizzük a keresztény, nemzeti, polgári értékrendet, lebontsuk magyart a magyartól elválasztó szellemi falakat. Szállt a dal az ég felé, a paksi evangélikus templom fölött, égig hangzott a szó a megrendült emberi lélekből: „Tartsd meg hazánkat, Isten. Esdve kérünk Téged!" Dr. Serdültné Benke Éva Máltai Mentők Napja Mentés Magyarországon és a magyarlakta területeken- Nagy tisztelettel tartozunk azoknak, akik az önkéntesség lelkiségét hordozzák magukban. A mentés az emberben lévő „jóra” támaszkodik. A ,jó” pedig csak az emberi cselekedetekben nyilvánul meg - mondta Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat A mentés az emberben lévő , a máltai szállító kocsi jóra” támaszkodik. Úton elnöke 2002. június 1-jén a Máltai Mentők Napján Budapesten, a Millenárison. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentő- szolgálata és a Millenáris Kht. közös rendezvényén szakmai előadásokat hallgathattak, valamint mentőautó bemutatón vehettek részt az érdeklődők. „A máltai mentés tíz éve (Önkéntes mentés a XXI. század végén) - A Máltai Mentőszolgálat Magyarországon” című előadásában dr. Horváth Tamás mentöor- vos felidézte a máltai mentőszolgálat magyarországi működésének kezdeteit. Az önkéntes mentés a máltai kereszt égisze alatt kezdte meg embermentő szolgálatát. Mint mondta, 1991 márciusában a Magyar Máltai Lovagrend és az Országos Mentőszolgálat együttműködésével, önkéntes személyzettel indult útjára az első mentőautó Budapesten. 1992 tavaszán a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is megkezdte mentőtevékenységét, a Csilla von Boeselager által adományozott, három Mercedes 310 D típusú rohamkocsival. Az önálló Máltai Mentőszolgálat 1993 októberében alakult - a kettő fúziójával -, az MMSZ keretén belül. Dr. Korzenszky László, az MMSZ Mentőszolgálat vezető főorvosa kérdésünkre elmondta: - Többszöri telephelyváltoztatás után, 2000 decemberétől Budapesten, a Községház u. 12. szám alatti háziorvosi rendelő épületében kialakított, önálló mentőállomást vehettük birtokba a II. kerületi önkormányzat közreműködésével. A mentőautókon kizárólag sokéves tapasztalattal rendelkező szakszemélyzet dolgozik. (A kezdeti önkéntes időszakban görög-katolikus pap, rendőr, közgazdász is részt vett a mentésben.) A vezető főorvos hangsúlyozta: A személyzet számára minden évben tartanak továbbképzéseket. Rendszeresen részt vesznek a Nemzetközi Máltai Mentős Találkozón, ahol beszámolhatnak tudásukról, rátermettségükről. A Mentőszolgálat egészségügyi biztosítást is ellát mozgóőrségeken, egyházi rendezvényeken és koncerteken. Legutóbb augusztus 15-én biztosították a Szent Korona Esztergomba szállítását, valamint részt vettek az augusztus 20-i Szent Jobb körmenet egészségügyi biztosításában. A Máltai Mentők Napján előadást tartott „Az önkéntes egészségügyi tevékenység jogi és etikai vonatkozásairól” dr. Lászik András, a Semmelweis Egyetem igazságügyi orvos szakértője. Dr. Puskás Tivadar, a Vas megyei Mentő- szervezetek vezető főorvosa az újraélesztésről, dr. Farkas Tivadar, a Traumatológiai Intézet főigazgatója pedig „A traumatológus és a mentők kapcsolatáról” tartott előadást. Frigyesy Ágnes Egy evangélikus kórház létesítésének esélyeit latolgatta legutóbbi összejövetelén az Evangélikus Értelmiségi Műhely. A Budapest-Deák téri Gimnázium dísztermében június 5-én dr. Nagy Zoltán főigazgató főorvos (a kép jobb szélén) volt a vendég, aki felvételűnkön az EÉM házigazdájával, dr. Reuss András teológiai tanárral beszélget. Fotó: Bottá Dénes A Máltai Mentőszolgálat központja: 1014 Budapest, Fortuna u. 10. Mentőállomás: 1028 Budapest, Községház u. 12. Segélyhívószám: 104. Telefonszám: 376-5660 és 376-5680 Az MMSZ Mentőszolgálat önállóan működő és gazdálkodó kiemelten közhasznú szervezet, mely feladatait minisztériumi pályázatokból, OEP finanszírozásból, és adományokból teljesíti. Számlaszám: 10300002-20102898-70213285 <•
