Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-06-02 / 22. szám
67. ÉVFOLYAM 22. SZÁM 2002. JÚNIUS 2. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 1. VASÁRNAP ÁRA: 89 Ft a tartalomból)Ne ölj! 360 lelket hív a harang Luther mai fogságáról AZ ÖKUMENÉ JEGYÉBEN In memoriam Varga Domokos Igehirdetés és liturgia Fotó: Bottá Dénes Program: 13. Budapesti Bach-hét eseménysorozatát 2002. június 3-án, hétfőn 19 órakor Devich János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Művészeti Főosztályvezetője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára nyitja meg. Igét hirdet: D. dr. Harmati Béla 2002. június 3. hétfő 19 óra: Orgonaest Előadja: Achim Erzsébet 2002. június 4. kedd 19 óra: Kamaraest Előadják: Bodoky Gergely (fuvola) Soltész Anikó (csemballó) 2002. június 5. szerda 19 óra: Hegedűest Előadja: Abrahám Márta 2002. június 6. csütörtök 19 óra: Versenyművek Előadja: Dobozy Borbála (csemballó) Közreműködnek: Láng Ildikó (I. hegedű) Rácz Erzsébet (II. hegedű) Tóth Balázs (mélyhegedű) Vályi Csilla (gordonka) Sipos Csaba (nagybőgő) Kállay Gábor (furulya) Kállay Katalin.(furulya) 2002. június 7. péntek 19 óra: Orgonaest Előadja: Király Csaba Közreműködik: Zászkaliczky Tamás (pozitív) 2002. június 8. szombat 19 óra: Kamaraest Előadják: Bogányi Tibor (gordonka) Bogányi Gergely (zongora) 2002. június 9. vasárnap 19 óra: Kantátaest Előadják: Zádori Mária (szoprán) Schöck Atala (alt) Marosvári Péter (tenor) Moldvay József ( basszus) Trajtler Gábor (orgona) Lutheránia Énekkar Erkel Ferenc Kamarazenekar Koncertmester: Lesták Bedő Eszter Művészeti vezető: Áldor Lili Vezényel: Kamp Salamon A Bach-hét művészeti vezetője: Kamp Salamon, Országos egyházzenei igazgató A Bach-hét rendezője: a Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Egyházközsége és a Magyar Bach Társaság Templomunk hagyománya szerint a zeneszámok között rövid igehirdetés hangzik el. A hangversenyek helyszíne a templom udvari bejáratán keresztül tolókocsival is megközelíthető. A belépés díjtalan, adományokat elfogadunk Múlt vasárnap felszentelték a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség új orgonáját D. Szebik Imre püspök szolgálatával. Az ünnepségen képviseltette magát a Gustav-Adolf Segélyszolgálat, a schrobenhauseni testvérgyülekezet és a neuburgi kórus, de a nagyszámú jelenlét alapján elmondható, hogy a gyülekezet egészének érdeklődése kísérte ezt a várva-várt eseményt. Az alkotók pihenhetnek. A mű nem csak készen van, de a madáchi forgatókönyvhöz hűen immár életre kelt, hogy betöltse a neki szánt szerepet. Talán megengedhető most emelkedettebben fogalmazni, hiszen az orgona létrejöttét megelőző hosszas várakozás és munka indokolttá teheti megilletődöttségünket. Egy évvel ezelőtt vehettük birtokba a budahegyvidéki gyülekezet templomát. Egy év alatt megszerettük, belaktuk és megtöltöttük a kövekkel határolt teret, de csak a múlt vasárnappal vált igazán liturgikussá. A szentelést követően felhangzó orgonaszó lelkünket hirtelen átitató s ez által fölemelő ereje hitelt adott a prédikációban is idézett lutheri gondolatnak, miszerint Isten igéje után a legszentebb dolog a zene; a szent zene. Este Gálos Miklós, az orgona tervezője adott koncertet, amely után joggal fogalmazódhatott meg bennünk a kérdés: vajon lehet-e ezt a hangszert profánul megszólaltatni? Reményeink szerint a jövőben gyakorta lesz ünnepi zenei alkalom helyszíne a budahegyvidéki templom. B. R. (Részletek az orgonaszentelésre kiadott tájékoztató kiadványból) Egy évvel templomának felépülése után orgonát építtetett a Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezet, mert új templomát nem érezte teljesnek az orgona nélkül. Az orgonazene nem csak dísze az evangélikus istentiszteletnek, hanem a liturgia fontos résztvevője. Az istentisztelet az orgona hangjaival kezdődik és végződik, a gyülekezet énekét az orgona kíséri, és az orgona vezeti be. A korál- előjátékok az ének dallamát és mondanivalóját egyaránt közvetítik. Az orgonazene is az evangélium üzenetének hordozója. Az orgona hangképének összeállításakor a hangszerre váró feladatokból indultunk ki. Az új orgonának alkalmasnak kell lennie a gyülekezet énekének kíséretére éppúgy, mint a zeneirodalom alkotásainak, ezen belül a legjellegzetesebb evangélikus zene, a korálelőjátékok hiteles megszólaltatására. Ezért a cantus firmus kiemelésére minél több lehetőséget igyekeztünk biztosítani. Mivel a gyülekezet egyházzenei munkájában fontos szerep jut a zenés áhítatoknak, tekintettel kellett lennünk az orgona koncertszerű használatának lehetőségére is. A hasonló nagyságrendű orgonák többségükben a barokk kor orgonáit veszik kiindulási pontként, a hangversenyprogramok tekintélyes részét viszont a romantikus repertoár teszi ki, ezért az orgona diszponálásakor e művekre is gondolnunk kellett. A templomépület nagysága, valamint a gyülekezet és támogatóinak anyagi áldozatvállalása 17 regiszteres, kétmanuálos orgona építését tették lehetővé. A koncepció vázát egy nagy redőnymű jelenti, a francia romantika zenéjének előadásához nélkülözhetetlen nyelvregiszterekkel. Az orgona szekrénye erdei fenyőből és cseresznyefából, a regiszterhúzó fejek szilvafából, a pedálbillentyűzet és az orgonapad tölgyfából, a manuálklaviatúrák félhang- billentyűi ébenfából készültek. Az orgona fémsípjai ón-ólom ötvözetekből készültek: a belső sípok 40, 50 és 70%-os, a homlokzati sípok 80%-os ónötvözetből. A hangszernek 64 fasípja, 790 ónsípja, és 172 nyelvsípja, összesen 1053 db sípja van. A játéktraktúra húzószálainak hossza összesen közel 400 méter. Az orgona teljes egészében magyar termék - a fújtatómotor kivételével - minden alkatrész cégünknél készült. Szívből kívánjuk, hogy az új orgona sokáig szolgálja a gyülekezetét és az ember Istent dicsérő szolgálatának nemes eszköze legyen. Végh Antal Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. Képeinken: Gálos Miklós, az orgona tervezője - a felszentelés előtti nap délelőttjén - külön is bemutatta a hangszert az érdeklődő szakembereknek, művészeknek. „...amit Isten cselekszik, az nem gyermekded, nem is polgári jog vagy világi mód szerint értelmezhető, hanem minden emberi értelmet meghaladó. Hasonlóan ahhoz ahogyan te sem veszed észre, hogy ezek a tömegek és pártok isteni terv és szándék szerint garázdálkodnak ma a világban, és te közben attól félsz, hogy leszakad az ég. Én azonban - hála Istennek - jól látok, mivel mást és nagyobb dolgokat tudok az eljövendő világról, amelyekhez képest ezek az ijesztőnek tetsző felzúdulások csupán finom fuvallatoknak vagy szelíden susogó patakoknak tűnnek.” Luther Márton, A szolgai akarat (Jakabné Csizmazia Eszter. Weltler Ödön, Weltler Sándor fordítása)
