Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-05-19 / 20. szám

4. oldal 2002. MÁJUS 19. Evangélikus Élet HITÜNK A HÉTKÖZNAPOKBAN Asszonyhétvége Révfülöpön 2002. május 10—12 Az Egyházak Világtanácsa pünkösdi üzenete - 2002 Verőfényes kora nyári idő fogadta a hétvégi alkalomra érkező asszonyo­kat. Az ország legkülönbözőbb pont­jairól fogadta vendégeit a révfülöpi ház, és jelentett számukra barátságos, „biztonságos” helyet, ahol a hit és a mindennapi élet problémáiról, sikerei­ről őszintén lehetett beszélgetni. Arnóttól Ajkáig, Békéscsabától Kom­lóig, Mohácstól Budapestig, az egész országot behálózva húzódtak azok a láthatatlan vonalak, amelyek a testvéri gondolatokban és a sorsközösségben összekötöttek bennünket - nem egé­szen három napon keresztül. Ez az asszonyhétvége immár a har­madik volt a sorban, a női munkaág megszervezése óta a harmadik esztendő­ben rendezhettük meg ezt az alkalmat. A péntek esti bemutatkozás kissé rendhagyó módon kezdődött. A kapott gyurmadarabból minden résztvevő szim­bolikus értelemben önmagát formálta meg: „ez vagyok most”. A kezdeti csodál­kozás után mindannyian megláthattuk, hogy mennyi értékes gondolatot rejthet magában, ha egy-egy formai szimbólu­mot szavakban próbálunk megfejteni, ki­bontani. Eggyé rendeződésünk vágyát fe­jeztük ki azzal a mozdulattal, ahogy a kis gyurma-figurákat egy nagy, mécsesekből kirakott hal-szimbólum köré helyeztük. „Ez vagyok most”, meséltük el formák­kal, mozdulatokkal, majd szavakkal, tör­ténetekkel, és bizony, már az első estén nagyon őszinte vallomásokat hallottunk. Esti együttlétünket Brebovszkyné Pintér Márta áhítata zárta be. A szombati reggel Némethné Tóth Il­dikó írásmagyarázatával, buzdításával indult. ., Ujjongjatok egek, vigadozz, föld, törjetek ki ujjongásba, hegyek!" (Ézs 49,13) Ildikó sokoldalúságából mindannyian részesültünk, hiszen nem­csak ezzel az áhítatá­val örvendeztetett meg bennünket e na­pok alatt, hanem színvonalas kántori szolgálataival is. A délelőtti elő­adást e sorok írója tartotta a hétvége ve­zérmondatának címé­vel: Hitünk a hétköz­napokban. Az egy­háznak - bár teológi­ai tanítása csaknem félezer éve (Luther Márton óta) ugyanaz -, a tudomány, a társadalom, a mindenna­pi élet új jelenségeivel szemben időnként revideálnia kell véleményét. Ez tulajdon­képpen természetes, hiszen a hívő élet mikéntjére nincsenek kész receptjeink, válaszaink. Néha igencsak el kell töpren­genünk, ha jól, az evangélium szellemé­ben akarunk dönteni. Mások példájából nem gyárthatunk törvényt, s mások he­lyett sem hozhatjuk meg döntéseiket. Abortusz, eutanázia, szekták: olyan té­nyezők, amelyekkel kapcsolatban az egy­ház tanításainak fő irányvonalait már is­merjük, s talán mégis nehéz helyzetbe ke­rülünk, ha egy-egy konkrét alkalommal döntenünk kell, vagy nyíltan véleményt formálnunk. Az előadás célja a gondolat­ébresztés, a beszélgetések, eszmecserék, viták elindítása volt, a másik ember élmé­nyei, hitbeli megtapasztalásai általi lelki épülés. Ez a pozitív provokáció eredmén­nyel járt, hiszen az előadást testvéri han­gulatú, őszinte beszélgetés követte. En­nek keretein belül meghallgathattuk Leidül Jánosné testvérünk saját költemé­nyét is, amely szintén azt a kérdést fo­galmazta meg, hogy miként próbálja a keresztény ember Isten vezetését megta­lálni a hétköznapokban. Délután dr. Szilágyi Ágnes orvos tar­tott ismertetést a légzőszervi megbetege­désekről. Ehhez kapcsolódva a közösség előtt is, de négyszemközt is feltehettük neki kérdéseinket. A doktornő a Női Misszió Osztályának munkájából azt a részt is vállalta, hogy minden páratlan hét szerdáján 10-12 óráig az osztály irodahe­lyiségében ingyenes orvosi tanácsadást tart minden érdeklődő számára. Az esti megbeszélésen Brebovszkyné Pintér Márta beszámolt a Női Misszió munkájáról, szó esett a tervekről is. A nyá­ri csendeshét még előttünk van, és nagyon sokan várják ezt a lehetőséget is. Beszél­tünk a régi ismerősökről, testvérekről, akik az elmúlt években jelen voltak ezeken az alkalmakon, s akiket azóta is számon tarta­nak, figyelemmel kísérnek a többiek. Az esti áhítatot szintén e sorok írója tartotta az Útmutató esti igéje alapján: „az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet." (Lk 19,10) A vasárnap reggel kicsit már a bú­csúzkodás hangulatával kezdődött. Megint csak megállapítottuk, hogy bár­milyen nehezen szakadtunk ki a meg­szokott hétköznapokból, bármilyen sok problémát is okozott némelyünk számára az otthon maradt család életének meg­szervezése ez alatt a hétvége alatt, most mégis kevésnek tű­nik az együtt eltölt- hetett idő. Még el sem bú­csúztunk, de már azon gondolkodunk, hogy milyen közös alkalmakon láthatjuk újra egymást, címe­ket cserélünk, ígére­tek hangzanak el... Talán ez most kis szomorúságot jelent, de nagyon jól van így. Ha nem felejtjük el ezt a kis szomo­rúságot, akkor minden bizonnyal más­kor is, többször is együtt leszünk még. A hétvége méltó lezárása, a révfülöpi gyülekezettel együtt ünnepelt istentisz­telet, majd a közösen elköltött ebéd után már valóban csak a búcsúzás van hátra. Aztán irány a buszhoz, vonathoz, vár minket a nyár szépséges ígérete és az otthoni feladatok. Viszontlátásra! Aklanné Balogh Éva „Hirtelen hatalmas szélrohamhoz ha­sonló zúgás támadt az égből... " (ApCsel 2,2) A Szentírás egyszerű nyelvezettel ábrázol­ja az első pünkösd eseményeit Krisztus Egyházának életében: „Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át meg­jelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól. Amikor együtt volt velük, meg­parancsolta nekik: 'Ne távozzatok el Jeru­zsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét... "(ApCsel 1,3-4). Az apostolok Máriával, Jézus anyjá­val és más asszonyokkal együtt gyűltek össze, hogy egy akarattal átadják magu­kat a folyamatos imádkozásnak (vö. ApCsel 1,14). Az út a mennybemenetel­től pünkösdig tele van várakozással, re­ménnyel és hittel. Visszatükrözi azt a misztériumot, mely minden emberi lel­ket megérint, amikor a Vigasztaló jöve­telét várja, a Szentlélek kitöltését, azt a napot, melyen személyesen éli meg pün­kösd jelentését. Az ember, az egyház ál­tal és az egyházban, hirtelen „Isten templomává" és a „Szentlélek templo­mává ” (1 Kor 3,16; 16,19) válik. A világ, szintén az egyház által és az egyházban, hirtelen olyan hellyé válik, ahol Isten or­szága feltárul „a mennyben és a földön is" (Mt 6:10). Április 28-án a szlovákiai Sahyból (Ipoly­ságról) és környékéről fogadtunk vendé­geket a felsőpetényi gyülekezetben. Ez a látogatás már viszonzása volt a mi tavalyi ottlétünknek, amikor közös istentisztele­ten és ebéden vehettünk részt. Az akkori kapcsolatfelvételre azért került sor, mert a negyvenes évek végén a szlovák-magyar lakosságcsere következményeként sok felsőpetényi evangélikus költözött Ipoly­ságra és környékére. Ok kerestek meg minket a gyülekezetek találkozásának re­ményében. Mindenekelőtt Hugyecz Pál, az ottani evangélikusok elöljárója, aki al­kalmanként hazalátogat szülőfalujába a rokonokhoz, Felsőpeténybe. Talán mon­danom sem kell, hogy nyelvi nehézsége­ink nem voltak, hiszen a kint élők - még a fiatalok is - anyanyelvi szinten beszél­nek magyarul. Felsőpetény szlovák gyö­kerű község, ezért az egykori kitelepülök számára nem jelentett akadályt a nyelv. Jól beilleszkedtek az évtizedek során a szlovákiai környezetbe, de soha nem fe­ledték a fészket, amiből egykor kiröppen­tek, a kis falut, fehér templomával. Tavalyi kintlétünk alkalmával én pré­dikáltam és az istentisztelet végén töb­ben megszólítottak „Tisztelendő úr! Én még szeretnék egyszer a régi templom oltára elé térdelni és úrvacsorát venni!” Szívhez szóló kérés. Nem maradhatott meghallatlan. így találkoztunk mi egy­kori és mostani felsőpetényiek újra Cantate vasárnapján. Szlovákiából majdnem hetvenen jöt­tek. Egykor itt lakók, leszármazottaik és olyanok is, akik testvéri szívvel velük tartottak. Megtelt a templom. Felcsen­dült a régi szép ének: „Szeretem szent egyházamat, mert lelki jókat bőven ad. Fölvértez és vigasztal, Isten kegyelmét Május 2-án a Keresztény Értelmiségi­ek Szövetsége révfülöpi csoportjának meghívására Korzenszky Richard tiha­nyi perjel látogatott az Oktatási Köz­pontba. A mindössze másfél hónapja alakult csoport már a harmadik elő­adót fogadta. A konferenciaterem tel­jesen megtelt, még pótszékekre is szükség volt. (Jelenlétével megtisztelte programunkat dr. Mihovics István, Révfülöp polgármestere is.) A család szerepéről beszélgettünk. Jó volt hallani Richárd atya gondolatait. A család olyan közösség, amely képes megosztani valamit másokkal. A férfi és a nő holtig tartó szövetsége. Nincs 21. századi családmodell, hiszen az alapál­lás mindig ugyanaz. Férfi és nő kapcso­lata, egymás elfogadása, segítése, gyere­kek vállalása, nevelése. A mai szabados világban furcsa, ha két ember szereti egymást, ha szerelemben élnek még húszévi házasság után is. Sokan megmo­A Vigasztaló jelenléte az egyházban és a világban mindig megtapasztalható, ugyanúgy, mint az első pünkösd idején a tanítványok számára. Ekkor: „ ...hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek" (ApCsel 2,1-4). „Hatalmas szélrohamhoz hasonló zú­gás. ” Nyilvánvaló, hogy ez a kifejezés nem olyan erőteljes vagy „erőszakos” szélre utal, mely az erejével pusztít. Az erőszakot általában a legrombolóbb ha­tásaiban érzékeli az ember az életében: kegyetlenség, terrorizmus, lelki-szellemi elnyomás, gyermekek elleni fizikai erő­szak, bűnöző hajlam, háború, az erkölcsi és társadalmi értékek áthágása, az ember személyiségének és tekintélyének meg­alázása formájában. „Hatalmas szélrohamhoz hasonló zú­gás. ” Pár évvel ezelőtt az Egyházak Vi­lágtanácsa „Az erőszak leküzdésének évtizedét” hirdette meg. Azt vizsgáljuk, valamint próbáljuk jobban megérteni, hogy mit jelent életünkben a Szentlélek jelenléte. A Szentlélek jövetele, mint „hatalmas szélroham” alapjaiban külön­bözik az erőszaknak és terrorizmusnak a világba való durva és agresszív betörésé­től. A Lélek erőteljes módon mutatkozik meg, de anélkül, hogy az emberek életén és tudatán erőszakot követne el. Erőtel­jes, de nem romboló és nyers. Erőteljes, hirdeti, Szívekbe az igét veti. - Tisztán, hű szolgálattal. ” Zólyomi Bella Milan Rufús szlovákul elmondott, szép versé­vel köszöntötte a vendégeket. Hana Seveckova, az ipolysági gyüle­kezet fiatal lelkésznője szlovákul prédi­kált, amit Alena Ficova bánki testvérünk fordított magyarra. Erre azért volt szük­ség, mert Felsőpetény ben sokan nem be­szélik már olyan jól a szlovákot, mint a kintiek a magyart. A prédikáció, a vasárnapi ige (Jel 14,1-5) alapján szép képekben írta le, hogy a gyülekezet Jézus Krisztusban megtalálhatja az öröm és az élet forrását, csak bízzon abban az Istenben, aki hívja, és bánata örömre fordul, élete megújul. Sokan jöttek meghatottan az Úr asztalá­hoz. Voltak, akiket itt kereszteltek és egykor mint konfirmandusok térdeltek le itt. Az istentiszteletet a felsőpetényi és solyogják a kézen fogva sétáló idősödő párokat. Pedig ez a követendő példa, s tudjuk, szívük mélyén a „megmosoly- gók” is mély kapcsolatra vágynak. Richárd atya Arany János Családi kör című versén keresztül mutatta be a jól működő családot. Itt minden a helyén van. A gyerekek is boldogok az ilyen családban. Tisztelik szüleiket, számít­hatnak rájuk. Úgy nőnek fel, hogy köve­tendő példát láttak, s ők is erre tanítják majd gyerekeiket. Isten csodálatos teremtménye az em­ber, a férfi és a nő, akik együtt újabb cso­dákat élhetnek át. Mert csoda a gyermek születése, kegyelem az, ha látjuk, hogyan nyiladozik értelmük, hogyan fogadnak be egyre többet a felfogható világból. Már esteledett mikor elköszöntünk Ri­chárd atyától, újabb találkozót beszéltünk meg. Júniusban mi látogatunk Tihanyba, ahol három szép kiállítás is vár ránk. Somogyi Veronika ugyanakkor tiszteletben tartja az embe­rekben Isten képmását. Erőteljes abban az értelemben, hogy magától Istentől ered. Ez a Lélek felemel, lelkesedést hoz, örömöt és bátorságot, új távlatokat és erőt kínál. Valóban, a Szentlélek re­ményre, hitre és szeretetre ösztönöz: leg­főképpen Isten és embertársaink iránt, olyan szeretetre, amely „kiűzi a félel­met" (ÍJn 4,18). Csak a Vigasztaló erőteljes jelenléte küzdheti le a gonosz és az erőszak éle­tünkbe és világunkba való kegyetlen be­törését. „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek!” (Jel 2,7, 11., 29;3,6., 13,22) Az Egyházak Világtanácsának elnökei: Dr. Agnes Abuom, Nairobi, Kenya Rev. Kathryn K. Bannister, Bison, KS, USA Jabez L. Bryce püspök, Suva, Fiji H.E. Dr. Chrysostomos érsek, Isztambul, Törökország H. H. Ignatius Zakka I Iwas, Damaszkusz, Szíria Dr. Kang Moon-Kyu, Szöul, Korea Frederico J. Pagura püspök, Rosario, Argentína Eberhardt Renz püspök, Stuttgart, Németország (Fordítás: Barczi Bernadett) ipolysági fiatalok gitáros éneke, bizony­ságtétele gazdagította. Az ebédet a mű­velődési házban tartottuk, mert máshol nem fértünk volna el, ugyanis több mint százötvenen ültünk az asztalhoz. A kö­zös étkezést Lórik József polgármester baráti szavai vezették be. Gyülekezetünk asszonyainak ajándéka volt a finom le­ves és sok sütemény, amit mindenki jó­ízűen fogyasztott. Külön köszönet illeti Szabó János és Hriagyel István testvére­inket az előkészületekben nyújtott segít­ségükért. A ragyogóan szép idő délután módot adott a sétára, testvéri beszélge­tésre, a katolikus és baptista templom meglátogatására, és á rokonság felkere­sésére. Reménységünk, hogy a két gyü­lekezet testvéri kapcsolatának csak kez­dete volt ez a feledhetetlenül szép vasárnap. Zólyomi Mátyás CÍMVÁLTOZÁS! A Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa 2002. április 17-től a lágymányosi Ökumenikus Köz­pontban található. Új címünk: 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3. Új telefonszámunk: 371-2690. Új faxszámunk: 371-2691. E-mail cím: okumenikus@lutheran.hu Honlap: http://okumenikus.lutheran.hu Tisztelettel: Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa „JUSSON EL SZABADÍTÁSOMA FÖLD HATÁRÁIG!” MÉDIA-MISSZIÓS KONFERENCIA Rádióhallgatóknak és MM-Olvasóknak Piliscsaba, július 11-14. Jelentkezés június 15-ig a Missziói Központ címén: 1656 Budapest, Pf. 22. Tel.: 400-3057 Krisztus népe - Isten nagy csodája A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Nőbizottsága május 11-én rendez­te meg XXIV. Ökumenikus Területi Női Találkozóját Szegeden. A 75 résztvevő együtt örült annak, hogy felekezetre való tekintet nélkül együtt vallhatja magát Krisztus népének, és rácsodálkozhatott arra az egyedüli teremtő Erőre, aki ezt a cso­dát elő tudja hozni különböző felekezetű, természetű, korú, hátterű, műveltségű em­berekből. Baptista, evangélikus, katolikus, református (így ábécé sorrendben) asszo­nyok találkoztak Szegedről és környékéről, hogy az Ige fényében beszéljenek egyházról, gyülekezetről és a gyülekezet Uráról. Csoportmunka, áhítat, úrvacsorái istentisztelet, testvéri beszélgetések mélyítették el a témát, amelyből mindenki tudott útravalót magával vinni. (Együtt épülve - egymást építve a gyülekezetben címmel tartott előadást dr. Pásztor Jánosné. Igehirdetéssel szolgált dr. Barta Tiborné és Szabóné Pap Klára, az ökumené kérdéseiről beszélt dr. Hafenscher Károlyné, az úr­vacsoraosztás liturgiáját vezette Sárkány Tiborné.) Az 1989 óta évenkénti két ilyen területi találkozó szinte az egész országot lefed­te, ami azt jelenti, hogy Bagamértól Körmendig és Miskolctól Szegedig igyekezett elérni a keresztény nőket és munkálni közöttük az ökumenikus kapcsolatot. Terve­ink szerint a sorozatot folytatjuk, a legközelebbi területi találkozó a Protestáns Na­pok keretében kerül megrendezésre a MEÖT új székházában, Budapesten. H. V. A MEE Ifjúsági Bizottsága által, az ifjúsági munka javítása céljából meghir­detett pályázatok elbírálása megtörtént. A pályáztató az általa kiírt címre - „Elképzelésed szerint hogyan javítható az ifjúsági munka a saját környezetedben?” - 15-30 oldalas esszét, tanulmányt várt a pályázóktól. A beérkezett pályamunkák megtekinthetők az Ifjúsági és Gyermek Osztályon. A pályázaton az alábbi eredmények születtek: I. díj (megosztva, 25 000 Ft, 25 000 Ft): Gabnai Sándor és Gombár Éva. II. díj nem került kiosztásra III. díj (10 000 Ft): Gottschall Mária. Külön díj (5 000 Ft): Kocsis István A nyerteseknek gratulálunk! Ifjúsági és Gyermek Osztály Egészségügyi tanácsadást tart dr. Szilágyi Ágnes orvos minden páratlan hét szerdáján, 10-12 óráig a Női Misszió irodájában. (Bp. VIII., Üllői út 24. kaputelefon: 153) Legközelebbi alkalom: május 22. Szeretettel hívunk és bátorítunk minden asszony testvért, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Otthon az Isten házában „És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben...” i ü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents