Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-01-13 / 2. szám
Evangélikus Élet 2002. JANUÁR 13. 5. oldal HUMET 2002. egységéért 0-27. melynek bibliai mottója: „Nálad van az élet forrása” (Zsolt 36,6-10). s Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egy házak Ökumenikus Tanácsa püspöki illetve esperesi hivatalokon keresztül megkapják.) 1} C Elmélkedjünk együtt! Ma egy Lídia nevű asszonnyal találkozunk az imádság helyén, ahol más asszonyokkal jött össze. A velük való találkozáshoz nekünk is ki kell menni a kapun kívülre olyan emberek közé, akiket nem ismerünk. A folyóparton igazi találkozás-élményben van részünk. Az Úr megnyitotta Lídia szívét, és ő figyelt Isten igéjére. O és a háza népe megkeresztel- kedtek. Otthona hamarosan a keresztyén közösség találkozási és oltalmazó helyévé lett. Ma a ráfigyelés mindennapi aktusával foglalkozunk, ami elengedhetetlen ott, ahol keresztények és keresztény közösségek egymással találkoznak. Arra hívattunk, hogy figyeljünk egymásra és egymás bizonyságtételére, hogy érthessük és megjeleníthessük az egyház egységét. E szolgálat alapja nem az, mintha magunktól képesek lennénk határokat és akadályokat legyőzni. Ezt mi magunktól el nem érhetjük. Ennek lehetősége közös keresztségünkben van, mely Isten népévé tett bennünket. Gyakran vallottunk kudarcot, és nem voltunk képesek arra, hogy Isten egy, megkeresztelt népeként éljünk. Nem voltunk arra képesek, hogy egymás tanúskodására türelmesen és vágyakozva figyeljünk. Ezért kitartóan kell most imádkoznunk, hogy Isten új helyekre és új találkozásokra vezessen. Ilyen találkozásokra gyakran akkor kerül sor, amikor idegenek, egymásra gyanakvók a hétköznapi élet megszokott körülményein kívül találkoznak. Bátorságra és türelemre van szükség, amikor különféle egyházi közösségek tagjai a házasság kötelékében együtt osztják meg örömeiket és bánatukat; vagy amikor keresztyének nemkeresztény többség között kisebbségi sorban élnek, és meg osztani kívánják Í-_ w velük Krisztusban nyert ajándékaikat. Ilyen néha fájdalmas, néha örvendetes alkalmak idején bátorít bennünket az a meggyőződés, hogy Isten népe vagyunk, és arra hívattunk, hogy Istentől nyert ajándékainkat mindenkivel megosszuk. Ilyen találkozások alkalmával szükséges a ráfigyelés és a megfelelő cselekvés. Keresni és erősíteni kell olyan ntézményeket, melyek Krisztus követőinek ökumenikus találkozásait, együtt imádkozását és a megbékélésért végzett szolgálatát segítik. Ugyancsak gondoskodnunk kell menekültek és rászorulók számára menedékhelyről. így leszünk igazán Isten hűséges népe. Imádkozzunk! Szent Isten! Te vagy az egység forrása. Összejöttünk és együtt adunk hálát neked a keresztség ajándékáért, mely összekapcsol bennünket egymással. Add, hogy egyházaink és gyülekezeteink növekedjenek és virágozzanak az egy hitben és egy keresztségben. Bátoríts bennünket, hogy Krisztus tanúi lehessünk mindennapi találkozásainkban is. Add, hogy így is láthatóvá legyen az egyház egysége. Tarts meg minket hűségben ehhez az elhivatásunkhoz életünk minden napján. Ámen. <n HETEDIK NAP Az új élet gyümölcsei Olvassuk még: Zsolt 1,1-6 Olyan, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, mely megtermi gyümölcsét. Zsolt 36,6-10 Nálad van az élet forrása. Mt 13,3-9 A többi jó földbe hullott s termést hozott. Ef 3,14-21 Gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben. Elmélkedjünk együtt! A folyó mellé ültetett fa képe ábrázolja az új élet eredetét és virágzását. Igazán mozgalmas élet források nélkül nincs. A fáknak vízre és gyökerekre egyaránt szükségük van. A Zsoltár a Törvényről, Isten igéjéről beszél, ami Isten népe életének fő forrása volt. Isten igéje olyan, mint a friss víz, állandó folyásával táplálja az egyházakat és a Krisztusban hívők életét. Az ige nem halott, hanem élő és hatalmas beszéd, ami gyümölcsöket terem. Bizalmat, maradandóságot, irányt, hosszútűrést és szabadságot ad. Az ige átformálja életünket és tetteinket, ahogy a mag is kikel, és a fel- növekedett fához hasonlóan virágba borul, gyümölcsöt hoz. A Szentírás olyan ajándék, ami másokkal való megosztásra való. Különféle tradíciókhoz és kultúrákhoz tartozó keresztyének arra kaptak hívást, hogy egyre inkább együtt figyeljenek a Biblia mai üzeneteire. Ilymódon meglepő felfedezéseket és közös ihletést nyerhetünk. Ha a hívők közössége együtt figyel az igére, nem maradnak el a jó eredmények. Az ige egyesít és sürget bennünket, hogy együtt cselekedjünk az egy Lélek által. Minél mélyebben belegyökerezünk Krisztusba, annál nagyobb meggyőződéssel és céltudatossággal cselekszünk együtt a nincstelenek jogaiért, az élet méltóságáért és védelméért, a szegényekkel való szolidaritásért, a teremtett világ megőrzéséért és az erőszak- mentes megbékélésért. így az új élet gyümölcsei növekednek közöttünk. Ebben a széttört világban a reménység jelei lehetünk, hogy Isten meggyógyítja az ő teremtményeit. Imádkozzunk! Istenünk, aki az élet forrása vagy, fogadd el hálánkat életet adó igédért. Add, hogy az ige mindig jelen legyen közöttünk, és teremjen jó gyümölcsöket. Add, hogy a Szentírásra figyelésünkben megtapasztaljuk, hogy szavad az egység köteléke és a közös cselekvés elindítója. Erősítsd, és bíztasd azokat, akik a Bibliát fordítják és terjesztik. Imádkozunk, hogy szavaink és tetteink láthatóvá tegyék a te szavadat és tetteidet. Tégy képessé arra, hogy egyre jobban akaratod szerint élhessünk. Ámen. NYOLCADIK NAP Isten a reménység forrása HATODIK NAP Isten a könyörületesség forrása Olvassuk még: Zsolt 36,6-10 Nálad van az élet forrása. Ézs (íz) 42,1-9 Én teszlek a nép szövetségévé, a nemzetek világosságává. Jn 5,1-9 Nincs emberem, aki bevinne a tóba. ApCsel 5,12-16 Az apostolok keze sok jelet és csodát művelt a nép között. Elmélkedjünk együtt! Ma egy béna emberrel találkozunk a Betesda tónál. 38 éve fekszik a tó közelében. Hasonlít sokakhoz a harmadik millennium kezdetén: ő sem tudja mi a baja. Annyit tud, hogy a maga erőfeszítéseiből nem képes a gyógyulásra. Nincs azonban senki, aki segítene neki. Lehet, hogy nem hajlandó idegenek segítségét kérni. Jézus jön, úgy tesz, mintha nem tudná, mit akar az ember. Jézus megkérdezi őt és válaszával gyógyulást hoz számára. Mindezt úgy cselekszi, mint egy idegen, hiszen ez az ember nem ismeri őt. Jézus követői az ApCsel szerint folytatják Uruk gyógyító és segítő munkáját. Ezsaiás (Izajás) beszél a Szolgáról, aki gyengéden, nem hangoskodva hozza az igazságot és a gyógyulást. Arról is beszél, hogy Isten arra hívott el, hogy világosság legyünk, gyógyulást és szabadságot hozzunk. Mi, keresztyén egyének és felekezetek, gyakran nem éljük azt a teljes életet, amit Isten szánt nekünk. Talán nem is tudjuk, mi hiányzik. A teljesség felé vezető utunkon szükséges Isten segítségét és más - talán addig ismeretlen - személyek és közösségek segítségét kérni. Amikor elindulunk, hogy igazságot, egészséget és teljességet vigyünk másoknak, Jézus példáját kell követnünk:- meg kell kérdezni a segítségre szorulókat, mit kívánnak,- gyengéden és nem hangoskodva kell az emberek felé fordulni,- faji, osztálybeli, nemi vagy felekezeti különbségtétel nélkül kell mindenkivel foglalkozni, - Krisztus Lelkének segítségét kell kérni szolgálatainkhoz. Olvassuk még: Zsolt 36,6-10 Nálad van az élei forrása. Ez 47,6-12 Gyümölcsük eledel, levelük pedig orvosság lesz. Jn 4,7-14 Örök életre buzgó forrásvíz. Jel 21,1-7 Az élet forrásának vize. Elmélkedjünk együtt! A következők igazak és megbízhatóak: a Krisztusban való új élet Isten kegyelméből mindenki számára lehetőség. Az élő víz, amiről örvendezve beszéltünk a Krisztus-hívők egységéért tartott imahét során, Istennek mindenki számára elérhető ajándéka. Az üdvösséget sem kiérdemelni, sem arra „méltóvá” lenni nem lehet. Nincs senki, sem egyház, sem egyén, amelynek vagy akinek kizárólagos joga lenne részesülni az élet forrásából. Ezért az ajándékért Istent illeti magasztalás. Ez az az ajándék, amit mindannyiunknak el lehet fogadni és magunkévá lehet tenni. Nekünk kell eldönteni, hogyan válaszolunk Isten felkínált ajándékára, a Krisztusban való új életre. Mindez nem jelenti azt, hogy a keresztény élet magánügy. Amilyen mértékben Krisztushoz közeledünk, közelebb kerülünk egymáshoz is. Közösségbe kerülünk mindazokkal, akik a világban az idők során saját életük, az egyház és a teremtett világ urának vallották Krisztust. Össze vagyunk kötve mindazokkal, akik Krisztushoz tartoznak mindenféle félreértések, szakadások és hitvallások ellenére is. Ezért is dicsérnünk kell Istent. Krisztus az „örök életre szökellő vízforrást” kínálja nekünk. Reménységünk alapja az, hogy Isten új életet: személyes életünk, egyházaink és az egész teremtés megújulását kínálja nekünk. Tudjuk, hogy közös keresztségünk által egymáshoz tartozunk. Vágyakozunk egyházaink életének - közös hitvallásban, vallástételben, szolgálatban és reménység szerint az Úr Asztalánál is megmutatkozó - egysége után. Tudjuk, munkálkodni kell ezért az egységért. Reménységben vágyakozással tekintünk a jövőbe. Bízunk abban, hogy a Szentlélek meglepetéseket tartogat számunkra. Imádkozzunk! Könyörületesség Istene! Add nekünk, hogy készek legyünk alázatosan keresni azt, ami által az élet teljességében részesedhetünk. Add, hogy képesek legyünk felismerni Lelked munkáját idegenekben is. Hívj bennünket újra a könyörületesség szolgálatára (conpassio) az általad teremtett világban. Különösen imádkozunk - az ökumenikus mozgalmon belül vagy kívül élő - kis felekezetekért; az európai faji és kulturális kisebbségekért; egyénekért, akik úgy érzik, nincs aki „besegítse őket a tóba”. Tégy bennünket képessé Jézus példájának követésére. Az Ő nevében kérünk. Ámen. Imádkozzunk! Istenünk! Te vagy reménységünk forrása. Dicsérünk Téged. Köszönjük Neked az üdvösség Krisztusban nyert ajándékát. Hálát adunk azokért a testvéreinkért, akikkel a keresztségben összekapcsoltál bennünket, akik velünk együtt imádkoznak Hozzád, az élet forrásához és ajándékozójához. Hálát adunk Neked a Krisztusban való új élet reménységéért, magunkért, egyházainkért és az egész teremtésért. Köszönjük, hogy eggyé tettél bennünket. Vágyunk arra, hogy egységben éljünk. Bocsásd meg megosztottságunkat. Adj erőt ezek legyőzésére. Az örök életre feltámadás örömében dicsérünk Téged. Ámen. Néhány kulcsfontosságú adat az IMAHETEK történetéből 1740 körül Skóciában ismeretes egy olyan pünkösdista mozgalom, amely Észak-Amerikából indult és célul tűzte ki az imádkozást minden egyházért, minden egyházzal együtt. 1820 James Haldane Stewart tiszteletes kiadja javaslatait „A keresztények általános egysége és a Szentlélek kiárasztása” címmel. 1846 Megalakul az Evangéliumi Aliánsz. Ötven felekezetből 921 résztvevő gyűlt össze Londonban. Bevezették a minden év első teljes hetében rendezendő imahetet a Krisztusban hívők egységéért. 1867 Az anglikán püspökök első Lambeth Konferenciáját tartják. A konferencia határozatainak bevezetőjében hangsúlyozzák az egységért való imádság fontosságát. 1886 Magyarországon először hirdetik meg az Aliánsz Imahetet nyilvánosan. A Kálvin téri Református Gyülekezet Baldácsi termébe hívják a résztvevőket. 1894 XIII. Leó pápa szorgalmazza az „egységért imanyolcad” gyakorlását a pünkösdi ünnepkör keretében. 1908 Megtartják a Paul Wattson katolikus lelkész által kezdeményezett egységért hirdetett imanyolcadot. 1926 A Hit és Egyházszervezet Mozgalom elindítja a „Javaslatok a keresztyén egységért folytatott imanyolcad megtartására” című felhívásának terjesztését. 1935 Paul Couturier francia abbé szót emel az egyetemes imahét a Krisztus-hívők egységéért megtartása érdekében. A hívek Krisztus végakarata értelmében imádkozzanak együtt. 1958 A lyoni Unité Chrétienne központja és az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága együtt kezdi meg az imahét anyagának közös előkészítését. 1964 A II. Vatikáni Zsinat ökumenizmusról szóló dekrétuma hangsúlyozza, hogy az ökumenikus mozgalom lelke az imádság és egyúttal szorgalmazza az imahét rendszeres megtartását. 1966 Az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága és a vatikáni Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa közösen kezdi meg az imahét szövegének előkészítését. 1995 II. János Pál pápa Ut unum sint kezdetű körlevelében állást foglal az ökumenizmusról, amelyet belső szükségszerűségnek és visszafordíthatatlan folyamatnak nevez. 1997 Grazban a II. Európai Ökumenikus Nagygyűlés helyesli és szorgalmazza az imahét rendszeres megtartását. 1998 Ötvenéves az Egyházak Világtanácsa, ebből az alkalomból a zimbabwei Hararéban tartották a jubileumi világgyűlést. Februárban magyar állásfoglalás is született a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ünnepi ülésén, amelyen a Katolikus Egyház képviselői megfigyelőként vettek részt. Közösen hívták fel a hazai egyházakat a Krisztus-hívők egységének munkálására és a közös imahetek megtartására. A Krisztus-hívők egységéért megtartott imahetek témái (1968 volt az az esztendő, amikor először készített közös hivatalos dokumentumot az EVTHit és Egyházszervezet Bizottsága, valamint a Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa) 1968 Dicsőségének magasztalása Ef 1,14 1969 Szabadságra vagyunk elhívva Gál 5,13 1970 Isten munkatársai vagyunk lKor 3,9 1971 A Szentlélek közössége 2Kor 13,13 1972 Új parancsolatot adok néktek Jn 13,34 1973 Urunk, taníts minket imádkozni Lk 11,1 1974 Minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr Fii 2,1-13 1975 Isten szándéka: Krisztusban egybefoglal mindeneket Ef 1,3-10 1976 Isten gyermekei legyünk, vagy az a hivatásunk, hogy legyünk, amik vagyunk ÍJn 3,2 1977 A reménység nem csal meg többé Róm 5,1-5 1978 Nem vagytok idegenek Ef 2,13-22 1979 Szolgáljatok egymásnak Isten dicsőségére lPt 4,7-11 1980 Jöjjön el a Te országod! Mt 6,10 1981 Egy Lélek - sok ajándék - egy test lKor 12,3-13 1982 Hogy megtalálják hajlékukat nálad, Urunk Zsolt 84,5 1983 Jézus Krisztus a világ élete ÍJn 1,1—4 1984 Az a hivatásunk: legyünk egyek Urunk keresztje által lKor 2,2; Kol 1,20 1985 Halálból az életre Krisztussal Ef 2,4-7 1986 Tanúim lesztek ApCsel 1,6-8 1987 Krisztusban egyek - új teremtés 2Kor 6,17 1988 Isten szeretete elűzi a félelmet Un 4,18 1989 Közösséget építünk, egy test vagyunk a Krisztusban Róm 12,5-6 1990 Hogy mindnyájan egyek legyenek... hogy elhiggye a világ Jn 17,21 1991 Dicsérjétek az Urat minden nemzetek Zsolt 117; Róm 15,5-13 1992 Menjetek el, veletek vagyok mindenkor Mt 28,16-20 1993 A krisztusi egységért: teremjétek a Lélek gyümölcsét Gál 5,22-23 1994 Isten népe feladata, hogy egy legyen szívében és gondolataiban ApCsel 4,23-27 1995 Koinónia: közösség Istennel és egymással Jn 15,1-17 1996 íme, az ajtó előtt állok és zörgetek Jel 3,14-22 1997 Krisztusért kérünk, béküljetek meg és engesztelődjetek ki Istennel 2Kor 5,16-21 1998 Gyöngeségünkben is segítségül siet a Lélek Róm 8,26 1999 Ő majd velük lakik, ők pedig népévé lesznek Jel 21,3 2000 Áldott legyen az Isten, aki megáldott bennünket Krisztusban Ef 1,3 2001 Én vagyok az út, az igazság és az élet Jn 14,6 2002 Nálad van az élet forrása Zsolt 36,10 \ \ I
