Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-03-31 / 13. szám

Evangélikus Élet 2002. MÁRCIUS 31. 3. oldal Böjti esték Felpécen A húsvét előtti hetekben elcsendesedik a lélek, és bűnbánattal keresi-szólongatja Is­tent. A felpéci evangélikus gyülekezetben is ezt tették a hívek: ősi templomuk falai közt együtt töltöttek három egymást követő szerda esti órát, hogy az ökumenikus böj­ti sorozat előadásaiból töltekezzenek. A sajátos elmélyülésről Bogdányi Mtfria lel­késszel beszélgettünk.- A legfontosabb szándékot úgy fogalmaztuk meg, hogy a böjti estéken kerüljenek közelebb egymáshoz az emberek, akik egyébként a község történelmi felekezeteiben külön-külön gyakorolják vallásukat. Előadóink segítségével együtt ismerhessék meg, együtt mélyíthessék el magukban a böjt lényegét és azt, hogy valójában mit is ünnep­iünk húsvétkor. Ez azért is fontos, hiszen még a templomba járókban, a szorosabb érte­lemben vett hívőkben is rejteznek kérdőjelek. A böjt mint az elcsendesedés, odafigyelés időszaka kevésbé ismeretes vagy nem gyakorolt életünkben. Ezért is gondoltuk, hogy három történelmi egyház jeles szemé­lyiségei nyilatkozzanak sajátosságaikról: miként tanítják a böjtöt, mit várnak vagy nem várnak el a hívektől. Ezekkel az estékkel egy kicsit a böjt XXI. századi újraér­telmezését is szerettük volna segíteni. Az első szerda estén Ittzés János tartott előadást. A Nyugati (Dunántúli) Evangéli­kus Egyházkerület püspöke arra adott választ, hogy jelent-e nekünk valamit a húsvét előtti negyven nap. Bibliai időkből idézett párhuzamokat „terített” a jelenkor szétzilált, kifordult világára, amikor ismét rá kell találni az Istennek kedves útra, ami a feltáma­dás öröméhez vezet. A böjtről és a húsvétról második alkalommal dr. Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia dékánja beszélt, „református szemmel”. Ő is bibliai megközelítéssel kereste a választ az előadása címében szereplő „Mit adnál oda Krisztusért?” kérdésre. Véleménye szerint a böjt Isten hiányának megélése és az Isten­hez fordulás lehetősége. Lőrincz Pál pannonhalmi szerzetes előadása a harmadik böjti estén, „Meghalt és feltámadott” címmel a nagyheti bencés hagyományokat mutatta be. Az atya szólt a nagyszombati feltámadási liturgiáról, elemezte annak szimbólumait, így a sötétet és a fényt. Mindegyik előadás istentiszteleti szolgálattal kezdődött, hogy ezzel is segítse a közös elmélyülés lehetőségét a felpéci evangélikus, katolikus és református hívek között. Ennek egy példás megnyilvánulása lehet az a húsvét - vasárnap - hajna­li istentisztelet, amit a felpéci Krisztus-hívők közösen tartanak. G. Cs. Lutheránus szigeten a Kaláka Újabb színfolttal gazdagodott a belvárosi evangélikus sziget, az „Insula Lutherana”. A Kaláka Zenebolt családias légkörű megnyitó ünnepségén köszöntőjében Zászkaliczky Péter igazgató lelkész — egyebek mellett - így fogalmazott: „Ahogy a névadó Kaláka együttes munkássága, úgy a Kaláka Zenebolt tevékenysége is harmo­nikusan illeszkedik szigetünk küldetéséhez, erősíti szellemiségünk kisugárzását so­kunk örömére, lelki gazdagodására.” A Kaláka Zenebolt a Bárczy István u. 10. alatt, a Deák téri templom mögött talál­ható. Kínálatában CD-k, koncertjegyek, video- és audiokazetták egyaránt fellelhetők, főként az énekelt versek és a népzene műfajában. Képünkön: Huzella Péter, Jordán Tamás, Gryllus Dániel és Sebő Ferenc a Kalá­ka Zenebolt megnyitóján. Menetirány: Somorja Jutott eszembe a Kaláka együttes népszerű énekének verssora... Március második hétvégéjén a Liturgikus énekszeminárium tagjaival - Finta Gergely orgonaművész vezetésével — keltünk útra a Pozsonytól 25 km-re fekvő Somorjára. Ezzel az ottani szlovák-magyar kétnyelvű gyülekezet meghívásának tettünk eléget. Prof. dr. Bándy György lelkész, Nagy Zoltán segédlelkész és a gyülekezet tagjai mindent elkövettek, hogy otthon érezzük magunkat a hétvége folyamán. A teológiai képzés fontos részét alkotják azok a találkozások, mikor a teológusok és a gyülekezetek bepillanthatnak egymás világába. A teológusok láthatják a külön­böző gyülekezeti szituációkat, és a gyülekezeti tagok is beleélhetik magukat a teoló­gusok helyzetébe. Ez a kommunikáció elősegíti a közösségtudat kialakulását vagy annak erősödését. így formálódhatunk egy testté, a Krisztus testévé. Ilyen találkozás volt somotjai látogatásunk, ahol a Protestáns graduál tételeivel szólaltattuk meg az evangéliumot. Szűcs Petra szólóénekkel tette tartalmasabbá szol­gálatunkat. Először a böjti esti zenés áhítat keretében, majd vasárnap a szlovák és a magyar istentiszteleten énekeltünk. Külön öröm volt számunkra, hogy jövetelünk hírére az egész város megmozdult, és a zenés áhítaton a római katolikus és a református felekezetből is szép számmal voltak jelen. A katolikus káplán azt is megjegyezte, hogy miközben hallgatta a pro­testáns liturgikus tételeket; otthon érezte magát. A kétnapos program lezárásaként pozsonyi városnézésen vettünk részt, ahol ide­genvezetőnk részletesen bemutatta a város evangélikus vonatkozású történelmi neve­zetességeit. Itt köszönjük meg vendéglátóink kedvességét, áldozatkészségét, gondos­kodását. Szeretett testvérek: „legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban. ” (lKor 15,58) Zsugyel Kornél PÁLYÁZAT . Az Országos Evangelizációs és Missziói Bizottság pályázatot ír ki az Evangélikus Iszákosmentő Misszió keretei között működő, györkörtyi Szőlőtő Alapítvány Re­habilitációs Otthonának vezetői állására. Munkakör: a mintegy 20 fos rehabilitációs otthon lelki vezetése Az Alapítvány lakást biztosít, illetmény megegyezés szerint • A pályázathoz csatolandó: részletes önéletrajz és munkaterv' szakmai képzettséget igazoló dokumentumok lelkészi ajánlás Bővebb információ az Alapítvány telefonszámán: 06-75-352-450 A pályázatokat a Missziói Iroda címére kell beküldeni: 1085 Bp.iÜllői út 24. Határidő: 2002. május I. NYILATKOZAT A Déli Evangélikus Egyházkerület elnöksége és a kerület egyházmegyéinek elnökségei 2002. március 23-án tanács­kozást tartottak Kecskeméten. Ezen a megbeszélésen foglal­koztunk a kerület életével, az egyházmegyék problémáival, valamint hazai egyházunk kérdéseivel. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy az elmúlt hónapokban több körlevél, névtelen levél terjed egyházunk hívei között, melyek elégedetlenséget fejeznek ki az egyházi felsőbbség, a teológiai oktatás, az egyházi tömegtájékoztatás, az egyház­beli vezetési módszerek iránt. A megnevezett vagy sejtetni engedett kritikai pontok megbeszélésére egyházunk elnök­sége 2002. április 12-re országos fórumot hívott össze. Ezt a kezdeményezést üdvözöljük, ugyanakkor sajnálattal tapasz­taljuk, hogy néhány konkrét esetben a szükséges informáci­ós tájékoztatás, a fegyelmi intézkedések az illetékesek részé­ről hónapok óta késtek vagy elmaradtak (hittan óradíjak elszámolása, a kormány egyházunknak juttatott támogatásá­nak nyilvános megtámadása olyan lelkész részéről, aki saját körében gyülekezeti építkezésre százmilliónál is nagyobb összeget kapott stb.). Ezeknél a problémáknál közös belső egyházi felelőssé­günk nem tagadható, ugyanakkor azonban országos elnöksé­günk illetékes és érintett tagjainak, elsősorban országos fel­ügyelőnknek a kiemelt felelősségét is hangsúlyozni kell. Egyházunk, gyülekezeteink életének zavartalansága ér­dekében igyekeztünk eddig is minden szükségeset megtenni egyházmegyéinkben és kerületünkben. Kívánatosnak tart­juk, hogy egyházunk lelkészei és gyülekezeti munkatársai a léleképítésre és közösségépítésre helyezzék a hangsúlyt nagyhét és húsvét idején. Sajnálattal látjuk, hogy jelenlegi törvényeink nem adnak elég fegyelmezési lehetőséget az illetékes egyházi vezetők számára, egyházi bíróságaink pedig tehetetlenek. Ugyanak­kor lehetőségét látjuk annak, hogy a jelenlegi kedvező egy­házi-társadalmi helyzetben az egyházi propriumot, sajátos­ságot, küldetést megéljük. Istenhez való megtérésre, hitre és embertársaink iránti tevékeny szeretette buzdítva tölthetjük be missziónkat. Egyházunk és benne kerületünk helyzetével részletesen kívánunk foglalkozni 2002. április 26-án tartandó kerületi presbiteri ülésünkön. Isten áldását kérjük egyházunkra nagyhét és húsvét ünne­pe küszöbén. Erős vár a mi Istenünk! A Déli Egyházkerület és a Déli Egyházkerületbe tartózó Egyházmegyék elnökségei Budapest, 2002. március 23. Bemutatjuk az Evangélikus Egyház új építészét Az elmúlt hetekben több új munka­társ is érkezett az Evangélikus Orszá­gos Iroda Üllői úti székházába. Ne­vükkel, munkájukkal a jövőben bizo­nyosan találkozni fogunk. Mekota Er­vin esetében ez hangsúlyozottan így van, hiszen személyében új építésze van Egyházunknak. Feladatai közé tartozik - többek között - az egyház beruházásainak felügyelete, az építési munkák során az egyház érdekeinek képviselete, valamint hosszú távú be­ruházási és építési tervek kidolgozása. Vagyis templomok, óvodák, iskolák, gyülekezeti házak stb. felújítása és épí­tése. Először arról kérdeztem, hogyan is talált rá az év elején meghirdetett ál­lásra?- Édesapám ösküi evangélikus. Ő olvas­ta az Evangélikus Életben az építési osz­tályvezetői állásra kiírt pályázatot, és hívta fel rá a figyelmemet. Több pályázó közül végül én kaptam bizalmat az elnökségtől, s ezekben a napokban veszem át a munkát elődömtől, dr. Inotayné Lukáts Judittól.- Mi a végzettsége?- Magasépítő mérnök-tanárként vé­geztem, másoddiplomámat pedig az EL­TE pszichológia szakán szereztem.- Az elmúlt 10 évben végzett legje­lentősebb munkája a Pannonhalmi Fő­apátság teljes millenniumi rekonstruk­ciója volt Hogyan került kapcsolatba a bencés renddel?- Még a rendszerváltás előtt ismertem meg Várszegi Asztrik püspököt, aki ab­ban az időben a Központi Szeminárium rektora volt. Elsőként a szeminárium fel­újítási munkáinak vezetésével bízott meg, majd amikor kinevezték pannon­halmi főapátnak, felkért a Pannonhalmi Főapátság rekonstrukciós munkáinak ve­zetésére. A többéves építési munkálatok során én képviseltem a bencés rendet. Az épületek nagy részének felújítása a Fő­apátság alapításának 1000 éves évfordu­lójára készült el. Az épületegyüttes 1996 decemberétől a világörökség része lett. — Úgy tudom, szívügye az építészet­nek egy speciális ága, a bio-öko építé­szet Mit jelent ez pontosan, és miért azonosult ezzel az iránnyal?- Meggyőződésem, hogy a teremtés­nek - ahogyan azt Mózes első könyvé­nek első fejezeteiben olvassuk - van egy hierarchiája. Isten nem „véletlenszerű­en” teremtette a világot úgy, ahogyan tet­te, s ehhez a rendhez lett végül hozzáte­remtve az ember. Ezt nagyon komolyan kellene venni. Az ember azonban bele­nyúl, megmásítja ezt a rendet, és azután a törvényszerűen következő Válaszreak­ciókkal nem tud mit kezdeni. Azt val­lom, hogy az isteni renddel összhangban lévő, azzal harmonizáló épületeket kell kialakítani, mert csak így lehet egészsé­ges életteret kialakítani az emberek szá­mára. Tágabb összefüggésben pedig a mindennapjainkban használt termékek - például az élelmiszerek, tisztítószerek - kiválasztásánál is ezt a harmonikus ren­det kellene követni. Ha nem az Isten ál­tal meghatározott egyetemes működési rend szerint élünk, akkor ezzel tulajdon­képpen Istent magát utasítjuk el, akármi­lyen vallást követünk is.- Mitől lesz egy iskola, egy óvoda harmonikus, amelyben egészséges gyer­mekek nevelődnek?- Ennek sok összetevője van. Harmo­nikussá teszi például a tér kialakítása, a fény, a levegő, a természetes anyagok gondos kiválasztása, a funkció, a gyer­meknevelés elsőrendű szem előtt tartásá­val. Ha az említett elemek helyesen lesz­nek felhasználva, akkor olyan légkörű épületeket tudunk létrehozni, amelyek­kel nem leszünk kárára azoknak, akik használni fogják. Erre nézve konkrét er­kölcsi felelősségünk van. Sohasem a háznak kell meghatároznia a rendszert, hanem a működő rendszerhez kell hoz­zátervezni a házat. Ez ha nem is könnyű, de járható út, bár tény, hogy manapság még nem nagyon terjedt el.- Melyek lesznek a közeljövőben az elsőfeladatai az egyházban?- Munkám során szeretném evangéli­kus sajátosságunkat megőrizni. így te­kintek a jövőben épülő Celldömölki Evangélikus Óvodára. Nagy feladat to­vábbá a balatonszárszói Evangélikus Missziói Otthon beruházási munkálata, és az Üllői úti Országos Iroda rekonst­rukciójának előkészítése. Kiemelt fel­adataim közé tartozik továbbá a tanács­adás, például templom vagy gyülekezeti ház felújítására készülő lelkészeknek, egyházközségeknek. Kőháti Dóra Erdély észak-keleti része, a Kelemen-ha­vasok lába. Lenyűgöző, érintetlen dom­bok és hegyek megnyugtató látványa az ég alatt. A müúttól kavicsos, de inkább földes-agyagos, hat kilométeres útsza­kasz, végén csöndes völgyben kicsiny zsákfalu: Zselyk. A 127 falubeliből 127 evangélikus, 90-95 lelkes templombajáró. Őszülőben lévő gyülekezet - összetartó közösség. Barcsa István lelkész és felesége szolgá­latával békességben, testvéri szeretetben, Istenre és egymásra figyelve élnek testi­leg szerényen, lelkileg gazdagon. Ki­csiny evangélikus sziget - távol a ma­gyar partoktól. Több ilyen létezik, Útra indító aukció minket mégis ide vitt utunk. Apropónk pedig a következő volt... Az Evangélikus Hittudományi Egye­tem Hallgatói Önkormányzata az idén is megrendezte farsangi mulatságát hallga­tói és tanárai részére. Ennek keretében aukciót rendeztünk. Oktatóink felajánlott személyes tárgyait árvereztük el. Kala­pács alá került 1949-es zeneiskolai érte­sítő, görög nyelvű Biblia, 1977-ből szár­mazó órai jegyzet, első orgonacipő, vatikáni belépő, receptfüzet, dedikált könyvek... A több mint harminc tárgy kikiáltási ára ötven és háromszáz forint között mozgott, melyre kivétel nélkül li­citált a teológus ifjúság. Célunk az volt, hogy olyan erdélyi ma­gyar evangélikus gyülekezeteket támogas­sunk, amelyeknek nem áll módjukban be­szerezni a Biblia rendszeres olvasását segítő Útmutatót. Mindannyian tudtuk, mi­re adakozunk. A hangulat, az egészséges „licitverseny” különleges adakozó kedvet teremtett a közel száz résztvevő körében. Az árverésen befolyt összegből (75 410 Ft) 220 Útmutatót, 50 Luther-rózsa kitűzőt és 10 Új Ének füzetet vásárolhat­tunk. Aztán keresgetni kezdtünk. így bukkantunk három kis eldugott, minden­től messze élő gyülekezetre. A zselyki és a Zselykhez tartozó besztercei, valamint a kiskapusi és a székelyzsombori csalá­dok asztalára került a „mindennapi ele­del”. Evangélikus testvéreink otthonába, akiket felednünk nem szabad. Jövőre talán mások és máshol toppan­nak be, hogy elvigyék a teológus ifjúság adományát. Feladatunk lett. Felfedezni és segíteni a nehéz helyzetben lévőt - em­bernek öröme, Istennek áldása. Ezt ta­pasztaltuk meg Simon Eszterrel és Csorba Jánossal, ez lett másfél napos erdélyi vil­lámlátogatásunk legnagyobb élménye. Látni és hallani, hogy mennyire fontos gondolni a távolban „maradtakra”. Látni, hogy a puszta kellős közepén is lehet zöld a pázsit; hallani a segítésre szorulók hal­kan mondott imáit; tudni, hogy a növeke­dést Jézus Krisztus adja. Horváth Olivér Zselyki utcarészlet jt 1 á I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents