Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-04-15 / 16. szám
6. oldal 2001. ÁPRILIS 15. az Ev. Elet gyermekmelléklete Lassan kétezer éve, hogy Európában az időszámítás Krisztus születésének, halálának és feltámadásának rendjéhez igazodik. A niceai zsinat 325-ben hozott döntése alapján Krisztus feltámadásának ünnepe mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon van. Sok változó időpontú ünnep ehhez igazodik. A Nagyhét előtti ünnepkör is bővelkedik népszokásokban, melyek közül sok az egyházi esztendő eseményeihez kötődik. Sajnos, sok népszokásunkat már csak könyvekbőWsmerhetjük. Régen a szántó-vető emberek, a természettel együtt éltek, figyelték annak minden rezdülését. A természet is meghálálta, hogy az ember tiszteletben tartotta és nem szennyezte, rombolta, mint manapság tesszük. S bár akkortájt még nem voltak meteorológusok, akik az időjárást próbálták megjósolni, a földművelésből élők sokkal jobban bízhattak a saját tapasztalataikban, megfigyeléseikben. Kevés nemzet köti össze naptárát névnapokkal, mint ahogy a magyarok teszik. Ez a szép szokás azt jelenti, hogy egymást felköszöntik az emberek. A katolikus egyházban felidézik a nevet viselő szent életét, cselekedeteit. Emellett néhány jeles nap az időjárás változását és bizonyos földműves munkák elkezdésének vagy éppen befejezésének időpontját is jelentette. Sokszor az emberek bíztak saját sorsuk befolyásolásában ezeken a napokon, vagy épp Isten áldását kérték jószágaikra, elvetett termésükre. Népszokásainkban keverednek az egyházi ünnepekhez kötött szokások a pogány szokásokkal, és sok katolikus eredetű szokás a protestáns egyházakban is megmaradt a reformáció után. Lássunk néhányat, melyik jeles naphoz milyen teendők, szokások alakultak ki falvainkban a tavaszi időszakban, a nagyheti eseményekhez kötődve, és a húsvétot követő napokban: Gergelyezés (március 12.) A középkorból eredeztetett szokásban az öregdiákok énekszóval járták a házakat. Az iskolaalapító Gergely pápáról énekeltek, diákokat toboroztak, és élelmet gyűjtöttek az iskolának és a tanítónak. Régi megfigyelésen alapszik az ismert szólás: „Megrázza Gergely a szakállát”. Vagyis ezen a napon még utoljára kitombolhatja magát a tél, és előfordulhat, hogy havazik is. Mégis sok helyen a tavasz közeledtében bízva, elkezdik a tavaszi munkákat. Úgy vélik, hogy az e napon elvetett mák nem férgesedik meg. József napja (március 19.) Tavaszkezdetnek számít. Ismert a mondás: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget” Göcsej falvaiban ekkor engedték először a marhát a legelőre. Sok helyütt József-napon nyitják a kaptárt, engedik ki a méhrajokat. Ha ilyenkor szivárvány is látható az égen, jó búza- és bortermésre lehet számítani. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.) A római katolikus egyházban ez az Angyali Üdvözlet és Mária fogantatásának napja. A néphagyomány szerint a jó termés érdekében e naptól kell kezdeni a fák oltását. Bánátban ezen a napon kukoricát pattogtattak, hogy a rügyek kipattanását segítsék. A mondás szerint a költöző madarak is ezidő- tájt kelnek útra, akiket Mária segít haza . Húsvét előtti héten: Kiszehajtás Sok helyütt ócska ruhába öltöztetett szalmabábut vittek ki a lányok a faluból. A folyóba vagy a patakba dobták, közben énekeltek: „Haj ki kiszi, kiszőce. A másik határba! Kivisszük a betegséget. Behozzuk az egészséget! Haj ki kiszi, haj!” Ahol nem volt folyóvíz, ott elégették a kiszebábut. Ezzel jelezték, hogy kiviszik a telet, a sötétséget, a bajt, behozzák a tavaszt, a fényt, az egészséget. Virágvasárnap: Zöldágjárás A lányok zöld ágakkal kezükben, énekelve járták be a falut. A gyerekek a határban barkát szedtek szombaton, és a templomot háromszor megkerülve, odaállították az ágakat a templom falához. Más helyeken kezükben zöld ágakkal mentek templomba, s ezek megszentelése a mise része volt. Alföldi falvakban a legények este egy lovasekével a lányok kertjében barázdát szántottak, és virágmagot szórtak bele. Nagycsütörtök Eloltottak minden tüzet, hogy szombaton a tűz- szentelés után új tüzet élesszenek. Nagypéntek Szeged vidékén az asszonyok egy apró cipócskát dagasztottak, megszárították, eltették, s ha valaki vízbe fulladt a faluban, elővették, a közepét kifúrták, gyertyát tettek bele, majd a vízre eresztették. Ahol a gyertya befordult, ott keresték a halottat. Más helyen Nagypénteken egy piros almát dobtak a kútba. Ember, állat ezt a vizet itta. Csak hús- vétkor vették ki az almát és megették. Nagyszombat Az emberek ezen a napon bejárták a határt és áldást kértek a vetésre. Ezzel kapcsolatban már 1665- ből is találunk feljegyzéseket. Húsvét A böjt utáni vasárnap tojást, sonkát, kalácsot szenteltek a templomban és ebből ettek. Egy-egy tojást a családtagok elfeleztek egymással, és ha ezután eltévedtek, egymásra gondolva visszataláltak az útra. Húsvéthétfő Vízbevető vagy vízhányó hétfőnek is szokták nevezni, mert a legények a kútról hozott vízzel öntötték a lányokat. A lányok cserében piros vagy hímes tojással fizettek a legényeknek, süteménnyel, itallal kínálták a házban. Másik szokás volt ezen a napon az úgynevezett Emausba-járás, melyet a környékbeli katolikus országokban is ismernek. Ekkor az ifjúság nagy durrogtatások, lövöldözések közepette járta a határt. Ennek egyik maradványa volt a Szent Gellért-hegyi Emausba-járás. 1787-ben már hatóságilag szabályozták ezt a húsvéthétfői, gellérthegyi népünnepet. Megtiltották a lövöldözést, a tűzijáték-rendezést és ezenkívül a dohányzást is. Aki az utcán dohányt füstölt, hat forint bírsággal vagy elzárással sújtották, aki pedig tudott ilyesmiről és nem jelentette, azt az elöljáróság 18 forint pénzbüntetéssel sújtotta. Tibor napja ( április 14.) A gyerekek a mezőn a pacsirta első énekét hallgatták, ha az még nem szólalt meg február 19-én, Zsuzsanna napján. Az erdőszélen a kakukkszót számolták, hogy megtudják hány évig fognak élni. Ha ilyenkor már zöld volt a rét, jó szénára lehetett számítani az évben. György napja ( április 24.) A kikelet ünnepe volt, ekkor hajtották ki a jószágot, ekkor fogadtak pásztort, csordást. Járták a határt, és felújították a határjeleket, a legények megtisztították a forrásokat, és a mezei kutakat. „Szent György havára”, vagyis áprilisra a régi kalendáriumok számtalan egészségügyi tanáccsal szolgáltak, amiket mai szóval, röviden tavaszi méregtelenítésnek is nevezhetnénk, hisz koplalást, köpölyözést, gőzfürdőt javasoltak. (Dömötör Tekla, Molnár V. József és Gaál Anikó nyomán) Az itt látható térkép segítségével nyomon követhetitek a Nagyhét eseményeit a virágvasárnapi bevonulástól egészen Jézus feltámadásáig. A felsorolt igehelyek segítségével Bibliátokból kikereshetitek és elolvashatjátok a történeteket. Ha kiszínezitek és kivágjátok a kis képecskéket, a megfelelő helyre beragaszthatjátok a szereplőket. 1. Bevonulás Jeruzsálembe Mt 21, 1-11; Mk 11, 1-10; Lk 19, 28-44; Jn 12, 12-19 2. Megkenetés Betániában Mt 26, 6-13; Mk 14, 3-0; Jn 12, 1-8 3. Júdás árulása Mt 26, 14-16; Mk 14, 10-11; Lk 27 3-6 4. Lábmosás Jn 13, 1-20 5. Utolsó vacsora Mt 26. 20-29, Mk 14, 17-25; Lk 22, 14-30; 6. Gecsemáné Mt 26, 36-46; Mk 14, 32-42; Lk 22, 39-46; Jn 18, 1-2 7. El fogatás Mt 26, 47-56; Mk 14, 43-52; Lk 22, 47-54; Jn 18, 3-12 8. Kihallgatás a Nagytanács előtt Mt 26, 57-68; Mk 14, 53-65; Lk 22, 66-71; Jn 18 9. Péter tagadása Mt 26, 69-75; Mk 14, 66-72; Lk 22, 54-62; Jn 18, 15-27 10. Pilátus előtt Mt 27, 11-30; Mk 15, 1-19; Lk 23, 1-6; Jn 18, 28-38 11. Pilátus Heródeshez küldi Jézust Lk 23, 7-12 12. Barabás vagy Jézus? Mt 27, 15-26; Mk 15, 6-15; Lk 23, 13-25; Jn 18, 38-40 13. A fájdalmak útja Mt 27, 31-32; Mk 15, 20-21; Lk 23, 26-31; Jn 19, 16 14. Keresztrefeszítés Mt 27, 33-50; Mk 15, 22-37; Lk 23, 33-46; Jn 19, 18 15. Akárpit kettéhasadása Mt 27, 51; Mk 15, 38-41; Lk 23, 47-49 16. Temetés Mt 27, 57-66; Mk 15, 42-47; Lk 23, 50-56; Jn 19, 38-42 17. Az üres sír Mt 28, 2-4 18. Feltámadás Mt 28, 1-8; Mk 16, 1-8; Lk 24, 1-12; Jn 20, 1-10 19. Emmausi tanítványok Lk 24, 13-35 20. Jézus átmegy a bezárt ajtón Jn 20, 19-29; Lk 24, 36-49; Mk 16, 14 Üzenö-hasáb A Napos oldalak új rovataként egy levelezőrovatot indítunk útjára. Itt nyílik lehetőségetek, hogy üzenjetek, írjatok. Mondjátok el véleményeteket, küldjétek egy rajzot vagy egy verset! Ha levelezőtársakat kerestek, itt jelenik meg hirdetésetek. Ehhez. írjátok meg a neveteket, életkorotokat, címeteket és hobbitokat. Fényképes jelentkezéseket is elfogadunk! Leveleiteket a szerkesztőség címére küldjétek. A Humorzsák rovatba küldjétek olyan vidám történeteket, amelyek hittanóráitokról, hittandolgozataitokból származnak! A legközelebbi Napos Oldalak mellékletet az Evangélikus Élet június 17-i számában keressétek! A 4 i í
